36 találat a megadott utazási költségtérítés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.Mindezen szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy amennyiben a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként a munkáltató budapesti telephelye vagy Budapest városa szerepel, a vidéki településen található székhelyen történő munkavégzés a munkáltató utasítására, a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásnak - belföldi kiküldetésnek - minősül. Az utazás költségét a munkáltatónak meg kell térítenie. Emellett a 437/2015. Korm. rendelet előírja, hogy a belföldi hivatalos kiküldetésben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult [253. § (2) bek.].E rendelkezések alapján a hallgatónak helyi bérlet egyéb juttatásként, a saját munkavállalókkal azonos módon adható, amely juttatás mértéke nem haladhatja meg a 2021-es minimálbért, a 167 000 Ft-ot. (A jogszabály nem egyértelmű a tekintetben, hogy ez a keretösszeg az egyéb juttatás éves vagy havi mértékére vonatkozik-e; az összeg nagysága azt látszik alátámasztani, hogy éves összeg volt a jogalkotó feltehető akarata.) Itt jegyezzük meg, hogy bár 2021. január 1-jén még a 2020-as minimálbér, 161 000 Ft volt hatályban, hiszen a vonatkozó 20/2021. Korm. rendelet csak február 1-jétől hatályos, azonban a 12/2020. Korm. rendelet elő­írja, hogy ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér az alapja, ott a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni, már a 2021-es összeg alapján.A távolsági bérlet kérdése az előzőekben írtaktól eltér, hiszen abban az esetben, ha a munkavállaló lakóhelye a munkáltató telephelyétől eltérő helységben található, a napi munkába járáshoz és a hétvégi hazautazáshoz a 39/2010. Korm. rendelet szerint jogosult támogatásra. E szerinta) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,c) elővárosi vasúton (HÉV-en),d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réventörténő közlekedés esetén a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a (2020-ban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalónak a külföldi munkavégzési helyre történő első kiutazás költségét megtéríteni. Ennek mértékét a törvény nem határozza meg, illetve nem limitálja egy meghatározott összegben, ebből következően a teljes költségét meg kell téríteni a munkavállalónak. A kiutazással járó költség ugyanis a munkavállalónál indokoltan merül fel a munkaviszony teljesítésével összefüggésben. A munkavállaló azonban az együttműködési kötelezettségének, valamint az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének megfelelően [Mt. 6. § (1)-(2) bek.] nem követelheti az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azaz legalább 9 Ft, a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó döntés alapján legfeljebb 15 Ft adómentes költségtérítés jár (39/2010. Korm. rendelet 4. §). Az ezt meghaladó mértékű (és így adóköteles) költségtérítés körében a munkáltató szintén mérlegelési jogkörben dönthet, hogy azt adja-e, és milyen mértékben, illetve feltételekkel.A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.], azaz ha a döntés rendeltetésellenes volt (Mt. 7. §), vagy az egyenlő bánásmód követelményébe [Mt. 12. § (1) bek.] ütközött. Munkajogi szempontból lényeges, hogy a költségtérítésnek valóban valamely költség megtérítését kell szolgálnia, különben munkajogi tekintetben munkabérnek minősül - azaz annál magasabb összeget adni kilométerenként,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségtérítést is biztosíthatja a munkavállaló számára, a gépkocsival történő munkába járáshoz. Mivel a hazautazás költségeinek megtérítéséről is a 3. § rendelkezik, ez az alternatív elszámolás erre az esetre is lehetséges, ugyanazon feltételekkel. A munkáltató nemcsak a teljes árú jegyet térítheti meg, hanem a költségek elszámolásához figyelembe vehető a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérletet vagy menetjegyet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a 39/2010. Korm. rendelet megállapítja: a munkavállaló költségtérítésre jogosult a hazautazására, azaz a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazásra [2. § c) pont]. Ebből következően a munkavállaló egy hónapban jellemzően 4 alkalommal kérhet költségtérítést.A költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb azonban havonta a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden év január 25-ig a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]várhatja el, hogy harmadik személy (a személygépkocsi tulajdonosa) viselje a költségeket. Ha a személygépkocsi használata a munkakör ellátásához nem szükséges, a munkáltatót ez esetben is terheli költségtérítési kötelezettség: ekkor a tömegközlekedési eszközök igénybevételének díját köteles megfizetni.Ehhez nem feltétlenül kapcsolódik kiküldetési költségtérítés (napidíj). Ha a munkaszerződésben munkavégzési helyként nagyobb földrajzi egység (pl. járás, megye területe) van feltüntetve, nem minősül a munkahelytől eltérő helyen végzett munkának a két csatolt községben történő munkavégzés.Ami a munkába járás költségtérítését illeti: a 39/2010. Korm. rendelet alapján ez akkor terheli a munkáltatót, ha a munkavégzés helye (a munkáltató telephelye) és az Ön lakó- vagy tartózkodási helye egymástól eltérő helységben van. A költségtérítés a napi munkába járásra és a hétvégi hazautazásra terjed ki. Ennek egyik módja az igénybe vett személygépkocsihoz kapcsolódó költségtérítés. A 39/2010. Korm. rendelet 6. §-a szerint azonban ezt - a teljes árú vagy utazási kedvezménnyel érintett bérlet vagy menetjegy árának 86%-a térítése helyett - akkor kell fizetnie a munkáltatónak, ha- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerepel a szerződésben), akkor az ettől eltérő minden munkavégzési helyre való utazás kiküldetés, amiért az ennek megfelelő (teljes, illetve a mindenkori adószabályok szerinti) költségtérítés jár (Mt. 53. §). Így ez a szabály lesz alkalmazandó, amikor az egyébként irányadó otthoni munkahelyéről kivételesen be kell mennie a cégközpontba.A fentieket erősíti meg a 2006/15. sz. Adózási kérdés, amely szerint, amennyiben a dolgozó szerződésben rögzített munkavégzési helye a lakóhelye is egyben, akkor minden, nem a lakóhelyen - az említett szerződéssel összefüggésben - végzett tevékenység az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja alapján kirendelésnek minősül. Az előbbiek alapján kirendelésnek minősül, ha a lakóhelyén távmunkát végző munkavállaló a lakóhelyéről a munkáltató telephelyére utazik. Nem kizárt, hogy a távmunkás a munkába járás költségeinek megtérítésére is jogosult legyen. Ez akkor lehetséges,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérelemre, igénybejelentésre köteles fizetni a költségtérítést. Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése továbbá kimondja: a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A kérdésben foglalt esetben mindezt a 39/2010. Korm. rendelet írja elő a munkáltatónak. A munkaviszony létesítésekor pedig a munkáltatónak óhatatlanul rá kell kérdeznie, hogy hol van a munkavállaló lakóhelye (tartózkodási helye), ebből nyomban megállapítható, kell-e fizetnie a 39/2010. Korm. rendelet szerinti költségtérítést. Ebből következően nem a munkáltatói figyelemfelhívásra történő igénybejelentés alapján jár az utazási költségtérítés a munkavállalónak.Ennek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]helységben van a munka- és a lakóhely, de távolsági (helyközi) vagy helyi közlekedés nem vehető igénybe;- mozgáskorlátozott esetén a közigazgatási határon belüli utazás esetén is járhat, de csak ha a munkáltató erre is kiterjeszti a költségtérítést, valamint- 2015. augusztus 1-jétől akkor is, ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.Ha a fenti esetek valamelyike áll fenn, akkor a térítés módja kétféle lehet:- általános szabály szerint a vasúti, távolsági vagy elővárosi vonat, HÉV, autóbusz, hajó vagy kompjegy, bérlet 86%-a, de mindig csak elszámolás esetén. Ha a munkavállaló nem tud bemutatni jegyet vagy bérletet, illetve erről számlát, akkor nem jár;- kivételesen a saját gépkocsival való munkába járás esetén kilométerenként 9 Ft-ot [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés], de csak ha tömegközlekedési lehetőség nincs, vagy az csak hosszú (magának az utazásnak az idejét is meghaladó) várakozási idővel vehető igénybe, vagy ha a munkavállaló mozgáskorlátozott.A 39/2010. Korm. rendelet nincs tekintettel arra, hogy a munkavállalónak egyébként[…] részlet vége a válaszból.