Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott bejelentési kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Mezőgazdasági gépkezelő egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunka keretében lehet-e egyszerűsített foglalkoztatottként bejelenteni a különböző zöldség- és gyümölcsfélék betakarítására, szedésére, aratására alkalmas mezőgazdasági gép kezelőjét (pl. a meggyrázó gép kezelőjét, szüretelőkombájn kezelőjét)?
Részlet a válaszból: […]szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével -, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot (Efotv. 2. § 1. pont).Mezőgazdasági idénymunka esetében az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban (Efotv. 2. § 7. pont). Figyelemmel arra, hogy a kérdésben felvetett tevékenység különböző zöldség- és gyümölcsfélék betakarítására, szedésére, aratására alkalmas mezőgazdasági gép kezelőjére vonatkozik, megállapítható, hogy ezek olyan mezőgazdasági tevékenységek, amelyek sajátosságaiknál fogva kizárólag egy meghatározott időszakban vagy időpontban végezhetők el. Ezért lehetőség van arra, hogy mezőgazdasági idénymunka keretében egyszerűsített foglalkoztatottként lehessen bejelenteni az ilyen gépek kezelőit.Fontos azonban, hogy érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3657

2. találat: Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre - napi 8 órára - jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
Részlet a válaszból: […]teljesítenie kellett az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségét, valamint ebből következően utólagosan be kellett volna fizetnie a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket. Mivel a munkáltató a valóságtól eltérően nem teljes munkaidőben jelentette be a munkavállalót, helyette csak napi kétórás részmunkaidős munkaviszonyra, álláspontunk szerint nem tett eleget maradéktalanul a kötelezettségének, nem járt el jogszerűen. Ebből következik, hogy nem mentesülhet ilyen módon az elmulasztott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3232

3. találat: Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. E bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A járási hivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének (355/2007. Korm. rendelet 6. §).Az Art. 1. melléklete tartalmazza az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatokat. A munkáltató - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenti az általa foglalkoztatott biztosította) családi és utónevét,b) adóazonosító jelét,c) születési idejét,d) biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát,e) a heti munkaidejét,d) a FEOR-számát,f) a társadalombiztosítási azonosító jelét (tajszámát) ésg) a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni (Art. 1. melléklet 3. pont és 3.1 alpont). A fentiekből következően elképzelhető olyan eset is, hogy a munkavállaló e bejelentéskor még nem rendelkezik adóazonosító jellel, ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a tajszámnak már ebben az esetben is rendelkezésre kell állnia. A tajszámot (kártyát) a munkáltató bármelyik kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, valamint - Pest megye, illetve Budapest vonatkozásában - Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalánál igényelheti a munkavállaló számára (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján letölthető "Megrendelő Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló Hatósági Igazolványhoz" elnevezésű dokumentum segítségével).Az Art. 32. §-ának (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3231

4. találat: Közalkalmazottak összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett - munkaidőn kívül - munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői - tehát nem vezetői - munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
Részlet a válaszból: […]engedélyezési, sem bejelentési kötelezettség nem terheli a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzését, feltéve hogy a közalkalmazotti munkaidőt nem érinti (Kjt. 41-44. §).Az idézett szabályok alapján a munkaidőt nem érintő további közalkalmazotti jogviszony vagy megbízási jogviszony létesítése, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként történő munkavégzés a kérdésben szereplő esetekben a munkáltatónak történő bejelentéshez kötött. A kérdésben nem szerepel, milyen ágazatba tartozó munkáltató közalkalmazottjával kapcsolatosan merültek fel a kérdések. Ezért érdemes fellapozni a Kjt. 43/A-D. §-ait, ami egyes ágazatok tekintetében további, az összeférhetetlenséggel összefüggő korlátozásokat tartalmaz.A titoktartási kötelezettség az összeférhetetlenségtől függetlenül terheli a közalkalmazottat, az Mt. 8. §-ának (4) bekezdése szerint: köteles ugyanis a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2823

5. találat: Egyszerűsített foglalkoztatás késedelmes bejelentése

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat, és egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy az egyik munkavállalónkat adatrögzítési hiba miatt egy nappal későbbi időpontra jelentettük be, mint amelyik napon ténylegesen munkát végzett. Ezt követően még több alkalommal is dolgozott alkalmi munka keretében, az azokra vonatkozó bejelentések már helyesek voltak. Mit érdemes ilyen esetben tenni, illetve mit jelent a munkaviszony szempontjából a hibás bejelentés?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségét a munkáltató nem teljesíti, a felek között a munkaviszony létrejön, de nem az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint, hanem "hagyományos" munkaviszonyként. Amennyiben a felek nem állapodtak meg érvényesen (írásban) a munkaviszony határozott időtartamáról, akkor ez a munkaviszony határozatlan időre jön létre [Mt. 45. § (2) bek.]. Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem is módosíthatják [Mt. 201. § (1)-(2) bek.].A késedelmes bejelentés jogkövetkezménye lehet, hogy a felek között határozatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2275

6. találat: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében kölcsönzött munkavállaló bejelentése

Kérdés: Kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akik alkalmi munkavégzés keretében dolgoznak nálunk. A kölcsönbeadótól rendszeresen megkapjuk a munkavállalók adatait, annak érdekében, hogy az Art. szerinti bejelentést teljesítsük. Véleményünk szerint viszont ezt a foglalkoztatást nem kell bejelenteni, hiszen az alkalmi munka lényege éppen az, hogy eseti jelleggel, egy-egy napokra áll munkaviszonyban a munkavállaló. Ha a kölcsönvevőnek is teljesítenie kellene a bejelentési kötelezettséget, akkor ezzel épp az alkalmi kikölcsönzéshez kötődő előnyök szűnnének meg. Kérem véleményüket a kérdésben!
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatásra vonatkozó külön törvény, az Efotv. szabályait együttesen kell alkalmazni.Az Art. szabályai szerint a kölcsönvevő az állami adóhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás- megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját,- befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2160

7. találat: Ügyvezetői állásban - megbízás vagy munkaviszony

Kérdés: A társaság ügyvezetőjét feladatainak ellátására a tulajdonos - taggyűlési határozattal - megbízási szerződés keretében bízta meg. Az ügyvezető jogviszonyát azonban nem megbízási jogviszonyra tekintettel jelentette be a NAV-hoz, és számfejtette le a bérszámfejtés során, illetve vallotta be a 08-as bevallások szerint, hanem munkaviszonyra tekintettel. Ez sajnos csak most derült ki, amikor a tulajdonos visszahívta ügyvezetői státuszából. Az elmúlt időszak jogviszonyát mire tekintettel kell elbírálni, hogyan kell a megszűnést kezelni? Az ügyvezetőt munkaviszonyra vagy megbízási jogviszonyára tekintettel kell igazolásokkal ellátni?
Részlet a válaszból: […]láthatja el [Ptk. 3:112. § (1) bek.]. Hasonló szabályozást tartalmazott a korábbi Gt. is. Azt, hogy a felek között megbízási jogviszony vagy munkaviszony áll fenn, nem a hatósághoz teljesített bejelentés, hanem a felek között megkötött szerződés alapján kell elbírálni. Ebből következően, ha a felek egymással megbízási szerződést kötöttek, akkor közöttük megbízási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2031

8. találat: Kormánytisztviselői összeférhetetlenség - nincs szükség felmentésre

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnkről kiderült, hogy a kormánytisztviselői munkája mellett létesített egy részmunkaidős munkaviszonyt is. Ezt velünk korábban nem közölte. Jelen esetben kötelezhetjük-e a munkaviszonya megszüntetésére? Ha nem hajlandó erre, akkor felmenthetjük-e emiatt?
Részlet a válaszból: […]munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg [Kttv. 85. § (2) bek.]. Ráadásul, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével, akkor a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység esetén sem elegendő előzetes bejelentés, mert a munkáltatói jogkör gyakorlójának elő­zetes engedélyére is szükség van [Kttv. 85. § (3) bek.]. Vezető esetén még szigorúbb a jogszabály, tekintettel arra, hogy vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével további jogviszonyt nem is létesíthet [Kttv. 87. § (1) bek.].A Kttv. a fentieken túl egyéb összeférhetetlenségi okot is megjelöl, melyre a kormánytisztviselőnek ügyelnie kell, így többek között például a kormánytisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné [Kttv. 85. § (4) bek. a) pont]. Az összeférhetetlenség körében azonban egyértelműen rögzíti a törvény, hogy a kormánytisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója pedig köteles haladéktalanul írásban felszólítani a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2002

9. találat: Közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonya

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kórházban. Nemrég felajánlottak nekem egy szakfordítói állást munkaviszony keretében. Szeretném elfogadni, de nem tudom, hogy megtehetem-e a munkáltatóm engedélye nélkül, illetve hogy egyáltalán létesíthetek-e másik munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]munka­idő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban legalább részben azonos időtartamra esik, munkaviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető [Kjt. 43. § (1) bek.]. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita sem kezdeményezhető [Kjt. 43. § (2) bek.]. Tehát ha az ön szakfordítói munkaviszonyában és a közalkalmazotti jogviszonyában a munkaidők között legalább részleges "átfedés" lenne, a munkaviszony létesítéséhez elengedhetetlen a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása. Csupán előzetes írásbeli bejelentési kötelezettséggel jár, ha a közalkalmazotti jogviszony beosztás szerinti munkaideje nem érinti a létesítendő munkaviszonyét. Ekkor bejelentés sem szükséges a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi vagy a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére létesítendő jogviszony esetében [Kjt. 44. § (1) bek.]. Ha a munkáltató a bejelentés alapján összeférhetetlennek tekinti az új jogviszonyt, annak létesítését írásban megtiltja. Döntése ellen ugyanakkor már indítható munkaügyi per [Kjt. 44. § (2) bek.].Kérdése annak alapján válaszolható meg, hogy a szakfordítói tevékenységre létesítendő munkaviszony munkaidő-beosztása miként viszonyul a kórházi közalkalmazotti álláséhoz, továbbá hogy az Ön által végzendő szakfordítás jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység-e. Ettől függően szükséges engedélyt kérni, bejelenteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1986

10. találat: Társas vállalkozó bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Cégünk ügyvezetője a feladatát megbízási jogviszonyban látja el. Évente egyszer részesül díjazásban, és nem tagja a cégnek, ugyanakkor máshol rendelkezik napi nyolcórás munkaviszonnyal. Ilyen esetben a bejelentést a megbízás kezdetekor vagy a kifizetéskor kell megtenni? Ha csak a kifizetéskor, akkor milyen időszakra vonatkozik a biztosítási jogviszonya, amennyiben a díjazást január 1. és december 31. közötti időszakra kapta? Más szabály vonatkozik-e rá abban az esetben, ha az ügyvezető tagja is a cégnek, de szintén van máshol napi nyolcórás munkaviszonya vagy tagi jogviszonya?
Részlet a válaszból: […]esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni [Art. 16. § (4) bek. a) pont]. Ezért a bejelentést a jogviszony létesítésekor és nem a kifizetéskor kell megtenni. Ugyanakkor a törvény kiemeli, hogy nem terheli a kifizetőt a biztosítottakra vonatkozó fenti bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen teljesít kifizetést olyan magánszemélynek, aki más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított [Art. 16. § (8) bek.].Amennyiben a vezető tisztségviselő tagja is az adott társaságnak, a Tny. értelmében társas vállalkozónak minősül [Tny. 4. § d) 5. alpont], és ezen minőségére figyelemmel a kifizetőt bejelentési kötelezettség terheli a T1041-es nyomtatványon. E körben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 2012/12 Adózási kérdés nyújt segítséget a bejelentési kötelezettség teljesítéséről. Az adózási kérdés rögzíti, hogy "abban az esetben, ha a vezető tisztségviselés megbízás alapján történik, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez-e. Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, tehát mellette a társaságban más tevékenységet nem végez, a megbízásra tekintettel 2012-től már társas vállalkozónak minősül. Az ügyvezetésen felüli munkavégzés, közreműködés jellemzően munkaviszonyban, megbízásban látható el, vagy személyes közreműködés formájában történhet, ez utóbbi társas vállalkozói jogviszonynak minősül. Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak minősül, tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá. Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1764
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést