25 találat a megadott több műszakos tevékenység tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]legalább heti 80 órában folytatott tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra irányadók. Így például, a munkaidőkeret tartama hat hónap lehet "a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló" esetében [Mt. 94. § (2) bek. b) pont]. Azaz, a hathavi munkaidőkeret alkalmazásához nem ad általános, minden munkavállalóra kiterjedő felhatalmazást, hogy a munkáltató legalább egy tevékenységét (legyen az akár a főtevékenysége) heti 80 órát elérően végez. Ezzel szemben a hosszabb keret alkalmazására csak azon munkavállalók vonatkozásában van lehetőség, akik e tevékenységben dolgoznak.A törvény hasonló megfogalmazással él a vasárnapra beosztható munkaidő, a nyolcórás napi pihenőidő vagy a heti pihenőnapok összevont kiadása kapcsán [Mt. 101. § (1) bek. d) pont, 104. § (2) bek. c) pont, 105. § (3) bek.]. Tehát a több műszakos tevékenység értelmezése során abból kell kiindulni, hogy minden munkáltatónak többféle tevékenysége van, a rugalmasabb munkaidőszabályokat pedig mindig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló folytatja ugyanazt a tevékenységet. Ezt hívja a gyakorlat több műszakos munkarendnek. A törvény nem határozza meg, hogy ilyen munkaszervezés esetén mikor kezdődnek az egyes műszakok. A munkáltató jogosult eldönteni, hogy a reggeli, délutáni vagy éjszakai műszak mikortól meddig tartson. Jogosult a korábban alkalmazott műszakrend megváltoztatására is. Fontos megkötés viszont, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban köteles írásban közölni a munkavállalóval. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.].Fel kell hívni a figyelmet, hogy az Mt. a munkaidőre vonatkozó szabályok körében több esetben speciális rendelkezést tartalmaz a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra. Az Mt. alkalmazásában a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendeltetésszerűen másként nem folytatható [Mt. 90. § a) pont]. Nem kizárt, hogy a törvényi feltételek nem a munkáltató teljes szervezetére, hanem csak bizonyos tevékenységei vagy csak egyes egységei vonatkozásában állnak fenn. Ilyenkor a megszakítás nélküli munkarend jogkövetkezményei is csak azon munkavállalók tekintetében alkalmazandók, akiket a munkáltató az adott tevékenység (egység) keretében foglalkoztat.Vita esetén a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a gépet valóban nem lehet gazdaságosan máshogy működtetni, illetve hogy a gép valóban folyamatosan működik, és napi hat órát meg nem haladó tartamban, illetve évente csak a technológiai előírásban foglaltak szerint áll le. Ehhez érdemes lehet beszerezni egy kompetens mérnök állásfoglalását, aki levezeti, hogy ez a rendeltetésszerű működtetése az adott gépnek. Megjegyezzük, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]változzon. Azaz a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. Ilyen esetben a 18 és a 6 óra közötti időre jár a műszakpótlék. A törvény szerint a beosztásbeli változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A két feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a munkavállaló műszakpótlékra legyen jogosult.Az Mt. nem tesz különbséget délutáni és éjszakai műszak között, hanem a fent leírtak szerint egységes pótlékra jogosító időszakot állapít meg, amelyre 30%-os pótlék jár (Mt. 141. §). Nem jár tehát műszakpótlék az "állandó műszakban", így a mindig délután dolgozó munkavállalónak, akkor sem, ha a munkáltató egyébként heti 80 órát elérően üzemel. Megjegyezzük, hogy a törvény szerint a munkáltató egy héttel korábban, egy hétre köteles[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]működése. Mindez alapvetően nem a munkáltató döntésén alapul, hanem a végzett tevékenység objektív sajátosságain. Ebből következően ahhoz, hogy a munkáltató jogszerűen át tudjon állni több műszakosról megszakítás nélküli tevékenységre, az általa alkalmazott technológiában változásnak kellett bekövetkeznie, vagy a több műszakos tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásakor is már fenn kellett, hogy álljanak a megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásának törvényi előfeltételei. Ha ilyen nem volt, a munkáltató jogellenesen járt el a működése minősítésekor.Megjegyezzük, hogy a munkaszüneti napokon történő munkavégzés kötelezettsége a munkavállaló bérezését csak pozitívan érintheti; az e napon történő munkaidő-beosztásnak lehetősége ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavállaló teljesítendő munkaideje megnőne. A munkaidőkeretben ugyanis az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti napot mindenképpen figyelmen kívül kell hagyni a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor [Mt. 93. § (2) bek.] -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esik. Ilyenkor a megkötés az, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot mindenképpen heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.].Így, ha a kérdés szerinti esetben a munkáltató mindig a 22 órától a másnap 22 óráig terjedő időszakot tekinti munkanapnak, a munkavállaló számára október 23-a október 22-én 22 órától tart másnap 22 óráig. Ezért ha a munkavállaló a munkaszüneti napon 22 órától dolgozik, akkor munkaszüneti napi pótlék nem illeti meg, hiszen a két óra munkavégzés, ami naptárilag az ünnepnapra esett, neki már a következő munkanap részét jelentette. Ezért e két órára nem alkalmazandóak a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó korlátozások sem (Mt. 102. §), hiszen az már nem minősül munkaszüneti napnak. Ugyanakkor, ha ez a munkavállaló október 22-én 22 órától dolgozik, már[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ilyen esetben a 18 és a 6 óra közötti időre jár 30% műszakpótlék (Mt. 141. §). A kérdés szerint a takarítónő esetében a napi munkaidő kezdő időpontja állandó, a törvény szerinti rendszeres váltakozás tehát nem valósul meg. Műszakpótlékra így nem jogosult, a 18 óra utáni munkaidőre sem.A munkarendet illetően, a kérdésben megadott információk alapján a munkavállaló napi 4 órás részmunkaidőben, osztott munkaidő-beosztásban dolgozik. Mindkét körülményt a munkaszerződésbe kell foglalni [Mt. 45. § (4) bek. és 100. §].A vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján kerül sor [Mt. 140. § (1) bek.]. A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése alapján összesen kilenc esetben kerülhet sor. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időpontja rendszeresen változik [Mt. 141. § (1) bek.]. A törvény értelmében a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].A kérdés szerinti esetben a napi munkaidő kezdete hetente változott (tehát a munkanapok több mint egyharmadában), valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tevékenységet folytatónak az a munkáltató, ahol jellemzően heti 60 órában végzik a munkát, de egy héten rendkívüli munkavégzés miatt 90 órás tevékenysége lesz; ugyanígy a rendszeresen 100 órában működő munkáltató sem veszti el több műszakos minősítését, ha egy héten karbantartás miatt a tevékenység csak 70 órában folyik. A munkáltató általános működési feltételei alapján kell tehát meghatározni azt, hogy tevékenysége több műszakos-e.A törvény kisegítő szabályt tartalmaz arra nézve, ha a kollektív szerződés alapján - például egyéves - munkaidőkeret kerül elrendelésre. Ebben az esetben a kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti [Mt. 94. § (4) bek.]. E rendelkezésből analógia útján lehet arra következtetni, hogy amennyiben a munkaidőkeret adott időtartamra történő elrendelésének feltételei fennállnak, és ez alapján határozza meg a munkaidőkeret befejező[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hosszabb időszak átlagában, a rendes munkaidő alapulvételével kell meghatározni, és az azonos tevékenységet végző személyek munkarendjét kell vizsgálni. A törvényi fogalomnak nem eleme, hogy csak az dolgozik több műszakos tevékenységben, akinek "váltótársa" is van, illetve aki időszakonként más-más munkaidő-beosztás szerint (délelőtt, délután, majd éjszaka) végez munkát. Amennyiben egy munkavállalói csoport munkaidő-beosztása szerint csak délelőtt végez munkát, attól még a tevékenység, amelyet ellátnak, lehet több műszakos a munkáltatónál, ha vannak más olyan munkavállalók, akik ugyanazt a tevékenységet végzik, és a több munkavállalói csoport együttesen legalább 80 órát dolgozik egy héten.Az a munkavállalói[…] részlet vége a válaszból.