Keresés eredménye

23 találat a megadott több műszakos tevékenység tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Megszakítás nélküli munkarend bevezetése egy munkaadói egységre
Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötő gépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e, hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszból: […]bizonyos tevékenységei vagy csak egyes egységei vonatkozásában állnak fenn. Ilyenkor a megszakítás nélküli munkarend jogkövetkezményei is csak azon munkavállalók tekintetében alkalmazandók, akiket a munkáltató az adott tevékenység (egység) keretében foglalkoztat.Vita esetén a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a gépet valóban nem lehet gazdaságosan máshogy működtetni, illetve hogy a gép valóban folyamatosan működik, és napi hat órát meg nem haladó tartamban, illetve évente csak a technológiai előírásban foglaltak szerint áll le. Ehhez érdemes lehet beszerezni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3090
2. találat: Több műszakos tevékenység és a műszakpótlékra való jogosultság
Kérdés: Három műszakban dolgozom. Vasárnap sms-ben értesítettek, hogy hétfőn nem délutános, hanem délelőttös leszek, meg nem határozható ideig. A három műszak marad, csak másik műszakban dolgozom. Erre a délelőttös műszakra jár nekem a délutános pótlék?
Részlet a válaszból: […]műszakpótlék. A törvény szerint a beosztásbeli változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A két feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a munkavállaló műszakpótlékra legyen jogosult.Az Mt. nem tesz különbséget délutáni és éjszakai műszak között, hanem a fent leírtak szerint egységes pótlékra jogosító időszakot állapít meg, amelyre 30%-os pótlék jár (Mt. 141. §). Nem jár tehát műszakpótlék az "állandó műszakban", így a mindig délután dolgozó munkavállalónak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3013
3. találat: Több műszakosból megszakítás nélküli tevékenység
Kérdés: A jelenlegi munkahelyemen több műszakos munkarendben dolgoztam idáig, amit most megszakítás nélkülire változtattak. Ezzel a változtatással éves szinten 25 nap vasárnapi pótléktól esek el, és az ünnepnapokon is be kell mennem dolgozni, hogy a fizetésem ne csökkenjen. A munkaidőnk nem változott: 3 nap 6-18-ig, 3 nap pihenő, 3 nap 18-6 óráig tart. Autóipari beszállítók vagyunk, és a gyártási technológia sem változott. Az én meglátásom szerint csak gazdasági oka van a váltásnak. Ebben az esetben jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]állni több műszakosról megszakítás nélküli tevékenységre, az általa alkalmazott technológiában változásnak kellett bekövetkeznie, vagy a több műszakos tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásakor is már fenn kellett, hogy álljanak a megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásának törvényi előfeltételei. Ha ilyen nem volt, a munkáltató jogellenesen járt el a működése minősítésekor.Megjegyezzük, hogy a munkaszüneti napokon történő munkavégzés kötelezettsége a munkavállaló bérezését csak pozitívan érintheti; az e napon történő munkaidő-beosztásnak lehetősége ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavállaló teljesítendő munkaideje megnőne. A munkaidőkeretben ugyanis az általános munkarend[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2789
4. találat: Munkaszüneti nap díjazása több műszakban
Kérdés: A munkáltató multikereskedelmi cég, több műszakos tevékenységben foglalkoztatja a munkavállalókat. Az éjszakai munkaidőt teljesítő munkavállalók 22 órától 6 óráig dolgoznak, részükre a munkanap-meghatározás is ezt takarja, 22 órától 22 óráig. A cég rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon, de az éjszakai munkát a munkaszüneti napon is 22 órakor kezdik. Milyen pótlék jár a munkaszüneti napon 22 órától 24 óráig a munkát végző munkavállalók részére?
Részlet a válaszból: […][Mt. 87. § (1)-(2) bek.].Így, ha a kérdés szerinti esetben a munkáltató mindig a 22 órától a másnap 22 óráig terjedő időszakot tekinti munkanapnak, a munkavállaló számára október 23-a október 22-én 22 órától tart másnap 22 óráig. Ezért ha a munkavállaló a munkaszüneti napon 22 órától dolgozik, akkor munkaszüneti napi pótlék nem illeti meg, hiszen a két óra munkavégzés, ami naptárilag az ünnepnapra esett, neki már a következő munkanap részét jelentette. Ezért e két órára nem alkalmazandóak a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó korlátozások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2088
5. találat: Bérpótlékok osztott munkaidő-beosztásban
Kérdés: Jogosult-e az Mt. szerinti műszakpótlékra (30%) az a takarítónő, aki mindig osztott munka­időben dolgozik (8-10 és 18-20 óra) egy étteremben, amely heti szinten 91 óra üzemelési idővel működik, még ünnepnapokon is? Milyen munkarendje van ilyenkor a takarítónőnek? Ennek a munkavállalónak jár vasárnapi pótlék is amiatt, hogy a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, azonban a munkáltató rendeltetése folytán nyitva van vasárnap és ünnepnapon is?
Részlet a válaszból: […]időre jár 30% műszakpótlék (Mt. 141. §). A kérdés szerint a takarítónő esetében a napi munkaidő kezdő időpontja állandó, a törvény szerinti rendszeres váltakozás tehát nem valósul meg. Műszakpótlékra így nem jogosult, a 18 óra utáni munkaidőre sem.A munkarendet illetően, a kérdésben megadott információk alapján a munkavállaló napi 4 órás részmunkaidőben, osztott munkaidő-beosztásban dolgozik. Mindkét körülményt a munkaszerződésbe kell foglalni [Mt. 45. § (4) bek. és 100. §].A vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1925
6. találat: Műszakpótlékra jogosultság feltételei
Kérdés: Egyik munkavállalónk novemberben az alábbi beosztás szerint dolgozott: november 6-8. között 6 órától 14 óráig, november 11-15. között 14 órától 22 óráig, november 18-22. között 6 órától 14 óráig, illetve november 25-29. között ismét 14 órától 22 óráig. A 18 órától 22 óráig terjedő időszakra jár-e neki 30%-os bérpótlék? Ha nem, akkor esetleg jár-e neki valamilyen egyéb pótlék?
Részlet a válaszból: […]rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].A kérdés szerinti esetben a napi munkaidő kezdete hetente változott (tehát a munkanapok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1863
7. találat: Munkaidőkeret elrendelése több műszakos tevékenység esetén
Kérdés: Munkavállalóinkat egy bizonyos szezonalitás keretein belül foglalkoztatjuk. Vannak olyan időszakok, amikor folyamatosan, három műszakban tevékenykedünk, a hét minden napján; ugyanakkor vannak olyan periódusok is, amikor akár egy hónapon keresztül is elegendő egy műszak munkavégzése. A munkavállalókat a három műszakos felfutási időszak elején munkaidőkeretben kezdtük el foglalkoztatni, amely közölt mértéke 6 hónap. Mi a helyzet viszont akkor, ha most csak egy műszak részére tudunk munkát adni, és így nincs meg a heti 80 órás működésünk? Ha most kellene elrendelni a munkaidőkeretet, akkor legfeljebb 4 havit tudnánk alkalmazni. Mit kell tennünk a folyamatban lévő 6 havi kerettel? Le kell zárnunk, és új keretet kell elrendelnünk? Mi történik, ha pl. 2 hét múlva megint vissza kell állnunk a három műszakos működésre?
Részlet a válaszból: […]lesz; ugyanígy a rendszeresen 100 órában működő munkáltató sem veszti el több műszakos minősítését, ha egy héten karbantartás miatt a tevékenység csak 70 órában folyik. A munkáltató általános működési feltételei alapján kell tehát meghatározni azt, hogy tevékenysége több műszakos-e.A törvény kisegítő szabályt tartalmaz arra nézve, ha a kollektív szerződés alapján - például egyéves - munkaidőkeret kerül elrendelésre. Ebben az esetben a kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti [Mt. 94. § (4) bek.]. E rendelkezésből analógia útján lehet arra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1852
8. találat: Több műszakos tevékenységben foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Munkavállalóink között van egy csoport, a csomagolók, akik kizárólag egy műszakban, azaz folyamatosan délelőtt járnak dolgozni, egészségügyi okok miatt. Az üzemben egyébként jellemzően három műszakban folyik a tevékenység, a többi csomagoló is délelőtt, délután, illetve éjszaka, egymást váltva dolgozik. Munkaidőkeretet alkalmazunk, és problémát okoz, hogy az egy műszakban dolgozó csomagolók esetében legfeljebb 4 havi, míg a többieknél, tehát a többi csomagolónál is, 6 havi munkaidőkeret is elrendelhető. Mi ez utóbbit szeretnénk mindenkire használni, az egységesség miatt. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszból: […]személyek munkarendjét kell vizsgálni. A törvényi fogalomnak nem eleme, hogy csak az dolgozik több műszakos tevékenységben, akinek "váltótársa" is van, illetve aki időszakonként más-más munkaidő-beosztás szerint (délelőtt, délután, majd éjszaka) végez munkát. Amennyiben egy munkavállalói csoport munkaidő-beosztása szerint csak délelőtt végez munkát, attól még a tevékenység, amelyet ellátnak, lehet több műszakos a munkáltatónál, ha vannak más olyan munkavállalók, akik ugyanazt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1848
9. találat: Vasárnapi foglalkoztatás munkaidő-beosztás szerint
Kérdés: Az egyik területen a munkavállalók munka­időkeret alkalmazása során a hét minden napján, napi 12 órában dolgoznak, amely azt jelenti, hogy a munkavégzés mindennap, minden esetben 6-18 óra között folyik. A munkavállalók beosztása során betartásra kerül a pihenőidő szabályszerű igénybevétele. A problémát az okozza, hogy mivel a munkavállalók vasárnap is rendes munkaidőben kötelesek munkát végezni, igényt tartanak az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdésében előírt 50%-os mértékű bérpótlékra. A munkáltató álláspontja szerint, mivel a munkaidő-beosztás nem felel meg az új Mt. 101. § (1) bekezdése d) pontjának - nincs több műszakos tevékenység -, nem jár az 50%-os bérpótlék. Álláspontom szerint viszont a munkáltató az új Mt. 101. §-át alapul véve vasárnapra rendes munkaidőben nem kötelezheti munkavégzésre a munkavállalókat. A tényállás ismeretében jogszerű-e a munkáltató vasárnapi rendes munkaidőben történő munkaidő-beosztása?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló számára osztható be [Mt. 101. § (1) bek.]. E szabályoktól csak a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 135. § (2) bek. f) pont]. Amennyiben a munkáltató bármelyik fent felsorolt jogcímnek megfelel, jogszerűen osztja be munkavállalóinak vasárnapra a rendes munkaidőt, erre tehát nem csak a több műszakos munkarend ad lehetőséget.Nem minden esetben jár azonban vasárnapi pótlék a munkavállalónak, ha egyébként vasárnap rendes munkaidőben dolgozik. A törvény szerint ez ugyanis csak a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1590
10. találat: Távolléti díj számítása több műszakos tevékenységben
Kérdés: 2013. január 1-je után szabadság idejére milyen díjazás illeti meg a munkavállalókat abban az esetben, ha több műszakos munkarendben vannak foglalkoztatva? Távolléti díj számításánál az elmúlt hat hónap bérpótlékai is részei a távolléti díjnak, illetve délutános munkarend esetén a távolléti díjat még műszakpótlékolni is kell? Esetleg a munkáltató döntése, hogy a távolléti díj számításánál veszi figyelembe az elmúlt hat hónap műszakpótlékait, vagy az alap távolléti díjat műszakpótlékolja? Nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a sima aktuális havi alapbér az irányadó a szabadság díjazásánál, vagy itt is távolléti díjat kell számítani (ami az elmúlt hathavi bér függvényében kevesebb is lehet, mint az aktuális alapbér)?
Részlet a válaszból: […]nem alapbér jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállaló részére például egy nap szabadság miatt távolléti díjat kell fizetni egy olyan hónapban, amikor a beosztás szerinti összes munka­napok száma 20, és nincs releváns teljesítménybér, akkor az adott hónapban kifizetésre kerülő bér számítási módja - ha a munkavállaló minden munkanapra 8 órára volt beosztva - az alábbi:- a távollét időpontjában érvényes alapbér arányos része [Mt. 136. § (3) bek.] (azaz: havi alapbér osztva 174-gyel, szorozva 8-cal, majd ez az összeg szorozva 19-cel);- az egy nap szabadságra járó távolléti díj, amely a havi alapbér osztva 174-gyel, és ez szorozva 8-cal.Amennyiben a munkavállaló szabadsága tartamára eső munkaidő-beosztása szerint bérpótlék járna, akkor a távolléti díjon felül,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1579
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés