Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bérgarancia Alapból történő kifizetés nem vagyoni kártérítés esetén

Kérdés: A bíróság jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést számomra, de az adós munkáltatónál vezetőségcsere történt, amely nem ismeri el a jogerőssé vált ítéletet, és közben felszámolás alá is került a cég. Honnét tudhatom meg a felszámolóbiztos elérhetőségét, hogy a Bérgarancia Alapból megtérüljön részemre a megítélt kártérítési összeg? Ezt kinél kell kezdeményeznem? A Bérgarancia Alap kamatot fizet? Mennyi jelenleg a Bérgarancia Alapból kifizethető összeg?
Részlet a válaszból: […]munkáltatót - terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. szerint elszámolható végkielégítés-tartozást [Batv. 1. § (1) bek., (2) bek. d) pont].Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti esetben nem vagyoni kártérítés a követelés jogcíme, így az a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nem finanszírozható. A követelést a felszámolást elrendelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3293

2. találat: Bérgarancia Alapból történő kielégítés mértéke

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?
Részlet a válaszból: […]miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez a visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt [Bgatv. 2. § (1) bek.]. Ez a kérelem azonban nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik, a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet fentiek szerint meghatározott munkavállalójának Ptk. szerinti közeli hozzátartozója [Bgatv. 2. § (2) bek.].Amennyiben Ön volt munkavállalóként nem tartozik ezen kizáró okok hatálya alá, akkor a felszámoló a bérgarancia-alapból kísérli meg kielégíteni a követelést. A bérgarancia-alapból azonban csak meghatározott összeg igényelhető egy-egy munkavállaló számára. A Bgatv. ugyanis akként rendelkezik, hogy a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal - vagyis a munkavállalókkal - szemben a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgy­évet megelőző második év Központi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2436

3. találat: Iskolaszövetkezet bérgaranciára jogosultsága

Kérdés: Iskolaszövetkezetünknek 2012 óta követelése áll fenn egyik megrendelőjével szemben, mert nem fizette ki a diákok bérét. 2013 szeptembere óta a cég felszámolás alatt áll. Azt hallottuk, hogy változtak a jogszabályok, és a Bérgarancia Alapból a diákok bére is kifizethető. Kihez kell fordulnunk, hogy végre kifizesse a tartozást a megrendelő?
Részlet a válaszból: […]megrendelőnél foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat a felszámolás kezdő időpontját követően - a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt - az esedékesség napján nem tudja megfizetni, és tartozását elismeri [Bgtv. 11. § (1) bek. b pontja]. A jogszabály tehát az érvényesíthetőség feltételeként szabja, hogy a megrendelő a tartozását elismerje, továbbá hogy azt az esedékességkor nem tudja megfizetni. Emellett időbeli korlátot is tartalmaz a jogszabály: a kérelem előterjesztésére az esedékesség lejártát követő tíz munkanap áll rendelkezésre. A kérelmet a Bgtv. szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. A törvény azt is rögzíti, hogy az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során a kérelemben az átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét - egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét - veheti figyelembe [Bgtv. 11. § (3) bek.].Az iskolaszövetkezet a támogatást annak megszerzését követően a saját pénzeszközeitől elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló megrendelőhöz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1853

4. találat: Bérgarancia Alap lehívásának kötelezettsége

Kérdés: A volt munkáltatóm többhavi munkabérrel tartozik nekem. Nemrég megtudtam, hogy felszámolás alá került. Felhívtam a felszámolót, és érdeklődtem, hogy mikor számíthatok az elmaradt munkabér kifizetésére, mert úgy tudom, hogy ilyenkor le szokták hívni a bérgaranciát. A felszámoló azt mondta, hogy nem akarja lehívni, így nem valószínű, hogy bármekkora összeget is megkapok. Nincs erre valamilyen kötelezettsége a felszámolónak? Megteheti, hogy úgy dönt a munkavállalók kárára, hogy nem kéri a támogatást?
Részlet a válaszból: […]bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet köteles benyújtani az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt [Bgtv. 2. § (1) bek.]. Nem köteles a bérgarancia lehívására a felszámoló, ugyanakkor mérlegelési jogkörében mégis határozhat a lehívás mellett a felszámolás alatt álló cég olyan munkavállalója tekintetében, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik, a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) jogviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy a felszámolónak, vagy a felszámoló szervezet munkavállalójának a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója [Bgtv. 7. § (2) bek.]. Ezen felszámoló döntésétől függő igénylés esetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője a mérlegelési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1737

5. találat: Ki nem adott szabadság "sorsa"

Kérdés: 5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyerme­kem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?
Részlet a válaszból: […]alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozását a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprésze megelőlegezi [a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (1) bek.]. Ez iránt a cég felszámolója terjeszt elő kérelmet, amelyet az állami foglalkoztatási szerv bírál el, és - ha a kérelem megfelel a törvényben foglalt feltételeknek - intézkedik a támogatás folyósításáról. Ha tehát a felszámolás alatt álló munkáltató nem tud fizetni, akkor a felszámoló kötelezettsége, hogy az Alaphoz forduljon támogatásért. Ez az út azonban csak akkor járható, ha a szabadságmegváltás már a felszámolási eljárás alatt esedékes, azaz a munkaviszony már megszűnt. Megjegyezzük, hogy a kérdésben leírtak alapján a felszámolás alatt álló, illetve az ennek tulajdonosai által alapított cég között valószínűleg munkáltatói jog­utódlás állapítható meg. Ha ugyanis az új cég ugyanazt a tevékenységet végzi, ugyanannak az ügyfélkörnek, és a szükséges anyagi és nem anyagi erőforrások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1398

6. találat: Elmaradt munkabér iránti igényérvényesítés

Kérdés: Milyen jogi lépéseket tehetnék mint volt munkavállaló annak érdekében, hogy fizetésképtelenné vált korábbi munkáltatómtól megkapjam háromhavi, 2011. július, augusztus és szeptember havi munkabérem? Gondolom, ez már állami kifizetés lesz, de mikor várhatom? Hogy jutok a pénzemhez?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény [Fmhtv. 3. § (4) bek.]. Esetünkben nem kizárt a fizetési meghagyás iránti kérelem. Amennyiben pedig a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, úgy a munkavállaló végrehajtást kezdeményezhet a munkáltatóval szemben. Ha viszont a munkáltató határidőben ellentmondással él a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel szemben, az eljárás perré alakul, és a bíróság előtt folytatódik. Abban az esetben azonban, ha időközben már elrendelték a munkáltató felszámolását, minden egyéb lépést megelőzően javasoljuk, hogy az elmaradt munkabér összegét jelentsék be a felszámolónak, hitelezői igényként megjelölve a tartozás jogcímét és pontos összegét. Az elmaradt munkabér ugyanis a felszámolási költségek közé tartozik, s mint ilyen ún. "a" kategóriás követelés [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek.], vagyis más követeléseket megelőzően kerül kielégítésre a felszámolás során. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkáltató felszámolója értesüljön minderről. A felszámoló a bevételekből köteles ezen követeléseket kielégíteni, ha pedig erre nincs fedezete, akkor köteles lehívni a Bérgarancia Alapból. Ha ugyanis a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1237

7. találat: Elmaradt bér felszámolás esetén

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
Részlet a válaszból: […]nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse [Bgtv. 7. § (1) bekezdés]. A megkapott támogatást célhoz kötötten kell felhasználnia. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a munkaviszony később a felek közötti közös megegyezés jogcímen megszűnik. A volt munkavállalónak az elmaradt bérre ez esetben is jogosultsága van. A munkaügyi központ köteles a bérgarancia-támogatást megállapítani, ha annak feltételei fennállnak, mérlegelési joga csak a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset ötszörösét meghaladó, vagy a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelte után benyújtott igények esetében áll fenn. Lehetséges, hogy a kérdésben foglalt esetben erről van szó. Ekkor a munkavállalónak nincs lehetősége a döntést vitatni, és az általa jogosnak tartott bérigényt érvényesíteni (Bgtv. 2/B. §). Amennyiben a felszámoló mulasztott (nem nyújtott be igényt, vagy a megkapott összeget nem a bérek kifizetésére fordította), a volt munkavállaló mint a gazdasági társaság (munkáltató) hitelezője a Bgtv. 8. §-ának (3) bekezdése, valamint a Cstv. 51. §-a alapján a felszámoló jogszabálysértő mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A bíróság soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz, és a felszámoló részére új intézkedés megtételét írhatja elő. Ha kifogás benyújtására nem került sor, illetve a kifogás szabályaitól függetlenül is, a Cstv. 54. §-a előírja, hogy a felszámoló a felszámolás során kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felelősséget a felszámoló ellen felszólítással, szükség esetén perrel lehet érvényesíteni. Ekkor természetesen kamatkövetelés felszámolásának is helye van a Ptk. 301. §-a alapján, ugyanis a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1202

8. találat: Bérgarancia Alap - fedezet a végkielégítésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
Részlet a válaszból: […]munkabértartozást, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozást [Bgtv. 1. § (2) bek. c) pont]. A Cstv. hivatkozott szakasza szerint figyelembe kell venni a végkielégítés azon részét, mely a munkavállalót az Mt. alapján megilleti. A törvény értelmében végkielégítésre akkor válik jogosulttá a munkavállaló, ha legalább három éve munkaviszonyban áll a munkáltatóval, és a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondásával vagy annak jogutód nélküli megszűnésével szűnt meg (Mt. 95. §). Ezen túlmenően pedig, ha a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben az Mt.-nél magasabb összegű végkielégítés került megállapításra, akkor az abban az esetben vehető figyelembe bértartozásként, ha a kollektív szerződést, a munkaszerződést, illetve a végkielégítés összegét érintő munkaszerződés-módosítást a felszámolás kezdő időpontját megelőző legalább egy évvel korábban kötötték [Cstv. 57. § (3) bek.]. Az általános szabály szerint az Alap fedezi a munkavállalót megillető végkielégítést. Probléma akkor merülhet fel, ha a végkielégítés és az ezenfelül fennálló egyéb bértartozások összege meghaladja az adott munkavállaló esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1050

9. találat: Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszból: […]munkavállalók részére ki nem fizetett, a felszámolás alá kerülő céget terhelő munkabér és egyéb bér jellegű juttatások felszámolási költségnek, ún. "a-kategóriás" követelésnek minősülnek. E körbe tartozik a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés, a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott egyéb juttatás, valamint - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bér jellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki - az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is). A hitelezők - igényük nyilvántartásba vételéhez - kötelesek megfizetni a követelésük 1%-ának megfelelő, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 200 000 Ft összegű nyilvántartásba vételi díjat. Felszámolási költségnek minősülő követelés esetében azonban a hitelezőnek, jelen esetben a munkavállalónak a Cstv. 46. § (7) bekezdése értelmében nem kell e regisztrációs díjat megfizetni. Így a munkavállalóknak egyéb dolguk nincs, mint hogy a követelésüket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 924

10. találat: Felszámolt munkáltató - kései munkavállalói bérkövetelés

Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
Részlet a válaszból: […]köteles a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből támogatást igényelni. Mindez természetesen összefügg azzal, hogy a felszámoló a felszámolás során köteles az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárni, és a Cstv. 46. § (1) bekezdése alapján a felszámolás megkezdését követően köteles felmérni a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, és a vele szemben támasztott követeléseket. Kérdése alapján a volt felszámoló az Ön esetében súlyos hibát követett el. Kötelessége lett volna Önt is tájékoztatni arról, hogy a szünetelő munkaviszonya - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt - a bíróságnak a cég megszűnését megállapító határozata jogerőre emelkedésének napján meg fog szűnni. A Csődtv. is egyértelműen rögzíti, hogy a felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése szerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és fizeti ki[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 306
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést