Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

103 találat a megadott munkaszüneti nap tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Teljesítendő munkaidő meghatározása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló 2020. október hónapban 21 munkanapon végez munkát, és van egy hétköznapra eső munkaszüneti napja is. Cégünknél a munkaszüneti nap munkanapnak minősül, ezzel növelt a havi kötelező óraszám is (pl. 2020. októberben nem 168, hanem 176 óra). A munkaszüneti nap távolléti díjjal kerül elszámolásra. Helyesen állapítottuk meg a ledolgozandó óraszámot? Ha nem, és a munkaszüneti nap nem minősül munkanapnak, akkor egy órabéres dolgozó, aki munkaszüneti napon pihenőnapra van beosztva, milyen díjazásra jogosult?
Részlet a válaszból: […]munkarend szerinti munkanapra esett, ezért ezt a napot figyelmen kívül kell hagyni. Így adódik, hogy 2020. októberben a munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértéke (egy teljes munkaidős munkavállaló esetén) 21×8 = 168 óra. Ha ennél többre volt beosztva a munkavállaló, akkor az munkaidőkereten felüli túlóraként számolandó el (Mt. 107. §).Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A gyakorlatban ezt hívják "fizetett ünnepnek". Ha tehát a munkavállaló óra- vagy teljesítménybérben kapja az alapbérét, és a munkaszüneti nap az általános munkarendre (hétköznapra) esik, akkor kell a munkavállaló napi munkaidejének megfelelő távolléti díjat kifizetni számára. A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.].A "fizetett ünnep" szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a munkavállaló az adott munkaszüneti napra be volt-e osztva, avagy sem, vagy esetleg pihenőnapot kapott e napra a munkavállaló, mint ahogy az is közömbös, hogy hány órára volt beosztva. Mivel itt egy kiesett időre járó munkabér helyett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4059

2. találat: Órabéres munkavállaló távolléti díja fizetett ünnepre

Kérdés: Jól tudjuk, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabéres munkavállalót abban az esetben is távolléti díj illeti meg az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon, ha munkavégzésre be van osztva, vagyis a távolléti díj független a beosztástól?
Részlet a válaszból: […]általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napra kell-e fizetni az órabéres munkavállaló részére távolléti díjat. Ennek keretében azt állapította meg, hogy az Mt. 146. § (3) bekezdése d) pontjának alkalmazása esetén nem annak van döntő jelentősége, hogy az órabéres munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon végez-e ténylegesen munkát, vagy sem, hanem az a meghatározó, hogy bármely okból csökkent-e a teljesítendő munkaideje. Etekintetben lényeges körülmény, hogy a munkaidőkeretben a teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani akként, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Az Mt. indokolása szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a munkavállaló a beosztása szerint e napon egyébként végez-e munkát vagy sem. Ekkor ugyanis a munkavállaló által teljesítendő munkaidő - ellentétben a hétvégére eső munkaszüneti nappal - mindenképpen csökken.Az így kieső munkaidőre járó díjazást ellensúlyozza az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja, előírva, hogy erre az időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontjában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4057
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Recepció - a 24/72 órás munkarend elszámolása

Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).A hosszabb teljes munkaidő esetén munkavállaló hiába dolgozik többet napi nyolc óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie, ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi nyolc, hanem akár napi 12 órát kell dolgozni. Rendkívüli munkaidő is akkor számolandó el, ha e magasabb, napi 12 órás munkaidőn felül van több órára beosztva (Mt. 107. §). Például egy 20 munkanapos hónapban a napi 12 órára szerződött, készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló beosztható munkaideje 240 óra lesz. Ha a munkáltató ennél több órára osztja be, akkor kell munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőt elszámolni. Fontos, hogy a készenléti jellegű munkakör nem önmagában jogosít a hosszabb teljes munkaidő alkalmazására. Ebben ugyanis a feleknek meg kell állapodniuk [Mt. 92. § (2) bek. b) pont]. Ezért tehát a munkavállalók munkaszerződésének (vagy a felek közötti más iratba foglalt megállapodásnak) kell tartalmaznia, hogy a napi munkaidő mértéke (a munkakör készenléti jellegére tekintettel) 12 óra, illetve, hogy a felek megállapodnak, hogy a hosszabb napi munkaidőre tekintettel a munkavállaló akár napi 24 órás egyenlőtlen beosztásban is teljesítheti a munkaidőt, illetve a heti maximális beosztható munkaideje 72 óra lesz. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.]. Ez meglehetősen ritka eset, ám ilyenkor önmagában e megállapodás felmondásáért a munkáltató nem mondhatja fel magát a munkaviszonyt [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].A 24 órás műszak a fentiek alapján azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4020

4. találat: Munkavégzés munkaszüneti napon - külföldre szolgáltatnak

Kérdés: Cégünknél ügyfélszolgálat van, külföldre szolgáltatunk. Ha ünnepnapra beosztunk munkavállalót, megtagadhatja-e a munkafelvételt, mivel Magyarországon nem kötelező ünnepnapon dolgozni? Cégünknél egyébként 0-24-es ügyfélszolgálat működik, és ünnepnapokon is szoktunk dolgozni, természetesen ki is fizetjük a munkavállalóinknak a túlórát.
Részlet a válaszból: […](2) bek.]. Ha tehát az utasítás jogszabályba ütközik, úgy az utasítás megtagadásért a munkavállalót nem érheti szankció. Az Mt. tételesen meghatározza, mely esetekben rendelhető el rendes munkaidőben történő munkavégzés munkaszüneti napon. Idetartozik, ha ez külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges [Mt. 102. § (2) bek., 101. § (1) bek. g) pont]. Így kérdésük alapján a külföldre történő szolgáltatásnyújtás esetén az ügyfélszolgálatban dolgozó munkavállaló szabályosan beosztható munkaszüneti napi munkavégzésre. Ezt az utasítást a munkavállaló nem tagadhatja meg. A kérdéses esetben annak sincs akadálya, hogy a munkavállalót munkaszüneti napon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3785

5. találat: Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, amely esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell kiadni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)-(4) bek.].A fenti szabályokból az következik, ha a munkáltató az a) pont szerint munkanapban kívánja nyilvántartani és kiadni a szabadságot, munkaszüneti napra nem adhatja ki azt. Ennek a szabálynak a célja, hogy a munkavállaló olyan napra ne kaphasson szabadságot, amikor egyébként sem kellene dolgoznia. Ugyanakkor előállhat olyan eset, amikor a munkavállaló beosztható munkaszüneti napra rendes munkaidőben munkavégzésre [Mt. 102. § (2) bek.]. Ilyenkor a szabály nem logikus, mivel ilyen munkarendben az egyetlen napja, amikor biztosan dolgoznia kell, az a munkaszüneti nap, mivel akkor nem mehet szabadságra. Véleményünk szerint a szabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3649

6. találat: Keresőképtelenség munkaszüneti napon

Kérdés: Havibéres munkavállaló esetében a fizetett ünnepre jár-e betegszabadság? 2019-ben a betegszabadságának napjai április 17-től kezdődtek, és április 30-ig volt beteg. Erről orvosi igazolást is hozott. Április 19. nagypéntek, április 22. húsvéthétfő volt. A megjelölt időszakban 8 vagy 10 nap betegszabadságot kell figyelembe venni? Nagypéntek és húsvéthétfő napjára betegszabadságot kell számfejteni, vagy nem?
Részlet a válaszból: […]rendes munkaidőben). A munkavállalót általában távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre (a havibér összege pedig független a hónap munkanapjainak számától), ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; ez a "fizetett ünnep" intézménye. Ettől eltérően azonban, ha az ilyen munkaszüneti napon a munkavállaló keresőképtelen, részére nem betegszabadság, hanem csak a távolléti díjának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3625

7. találat: Sofőr foglalkoztatása vasárnap és munkaszüneti napon

Kérdés: Polgármesteri hivatal gépjárművezető munkakörű munkavállalói számára jogszerűen hogyan rendelhetek el munkát vasárnapra vagy munkaszüneti napra? A probléma: a hivatal vezetőit a hivatal állományában dolgozó sofőrök szállítanák a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó hivatalos eseményekre, azonban az Mt. általunk ismert szabályai szerint jogszerűen ezt nem tehetik meg.
Részlet a válaszból: […]helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor [Mt. 101. § (1) bek. a) pont és (2) bek.; 102. § (2)-(3) bek.]. Általánosan elfogadott társadalmi szokásnak tekinthető, hogy a munkaszüneti napokon a polgármesteri hivatal vezetői jelen vannak az ünnepségeken, hivatalos eseményeken, ott beszédet mondanak, képviselik a települést stb. Ehhez szükséges az adott vezetőt fuvarozó sofőr foglalkoztatása, így e munkakör rendeltetése folytán e napokon is működőnek minősül. Nem mond ennek ellent, hogy maga a munkáltató egésze rendeltetése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3610

8. találat: Önként vállalt túlmunka munkaszüneti napon

Kérdés: A munkáltató tevékenysége alapján az Mt. szerint nem oszthatna be munkaidőt munkaszüneti napra. Lenne-e ennek ellenére lehetőség arra, hogy a munkavállaló önként vállalt túlmunka keretében, teljesen önkéntesen (jelentkezve a meghirdetett munkalehetőségre) munkát végezzen munkaszüneti napon? Természetesen a munkaszüneti napra járó járandóságok megfizetésre kerülnének.
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el, vagy ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében [Mt. 108. § (3) bek.]. Persze a jogi kockázat jóval kisebb, ha a munkavállalónak minden járandóságot kifizetnek. A munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót az alapbéren felül 100% munkaszüneti napi pótlék is megilleti, amihez rendkívüli munkavégzés esetén további 100% túlórapótlék társul [Mt. 140. § (2) bek., 143. § (5) bek.]. Ugyanakkor a munkavállaló akkor is megtagadhatja az e napi munkavégzést, ha egyébként a bérét megkapja [Mt. 54. § (2)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3606

9. találat: Havibér arányosítása munkaszüneti nap okán

Kérdés: Havibéres munkavállalók tört hónapra járó munkabérének számításában szeretnék segítséget kérni abban az esetben, ha az adott hónapban munkaszüneti nap van. Ebben az esetben a munkaszüneti nappal is osztani kell a teljes havi munkabért, és aztán a szorzásnál is figyelembe kell venni, vagy ellenkezőleg, sem osztásnál, sem szorzásnál nem kell figyelembe venni a munkaszüneti napot? Például 2019. március 6-án belépő munkavállaló esetén, ha a havi munkabére 200 000 Ft, hogyan számoljuk ki a március hónapra járó munkabérét?
Részlet a válaszból: […]munkavállalók esetében nincs olyan konkrétan meghatározva, mint az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalóknál [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A havibéres munkavállaló a havi alapbérére a rendes munkaidő teljesítése esetén jogosult; ebből az elvből, valamint az Mt. 136. §-ának (3) bekezdéséből levezethető, hogy a munkavállaló a fentiek szerint "kiesett" időre is bérben kell részesüljön. Ez pedig a számítási elvek szempontjából azt jelenti, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napot a havibér arányos részének meghatározásakor osztószámként kell figyelembe venni, és a "kiesett" időre is bért kell számfejteni. Ellenkező esetben a munkavállaló a "fizetett ünnepre" nem kapna bért, aminek szemléletes példája, ha a munkaviszony január 1-jén ér véget.A kérdés szerinti esetben tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3599

10. találat: Készenléti jellegű munkakör és a munkaszüneti nap

Kérdés: Cégünknél két olyan munkavállalói csoport is van, akik készenléti jellegű munkakörben, 24/48 órás munkarendben dolgoznak (mindenki más napi nyolc órában). Az egyik csoport fegyveres őr, akik az év 365 napján őrzik a telephelyet. A másik csoport villanyszerelő, akik a transzformátorállomást szintén 365 napon át felügyelik. Háromhavi munkaidőkeret van nekik elrendelve. Az Mt. szerint nem dolgozhatnának ünnepnapon, de az őrzést és a felügyeletet akkor is el kell látni. Mi a törvénynek megfelelő megoldás? Dolgoztathatjuk-e a készenléti jellegű munkavállalóinkat ünnepnap is 24 órában?
Részlet a válaszból: […]rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.]. A kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3584
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést