Kötelező pihenőnap-beosztás vasárnapra

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (4) bekezdése alapján havonta legalább egy heti pihenőnapot - a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével - vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet akkor, ha vasárnapra a munkavállalónak szabadság lett kiadva? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a kiadott fizetett szabadságra tekintettel? És mi a helyzet akkor, ha például az egyik hónapban van vasárnapra eső munkaszüneti nap, amely nap kvázi pihenőnapja a munkavállalónak (a munkáltató nem is oszthat be rendes munkaidőt erre a napra, tekintve, hogy nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek, továbbá rendkívüli munkavégzést sem rendel el erre a napra, azaz ezen a napon nem kell munkát végeznie a munkavállalónak, és nem kell rendelkezésre állnia)? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a vasárnapra eső munkaszüneti napra tekintettel? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, több műszakos munkáltatói tevékenység keretében.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, havonta egyszer kötelező vasárnapra pihenőnapot (heti pihenő­időt) beosztani. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, és a munkaideje kizárólag hétvégére van beosztva [Mt. 105. § (4) bek., 106....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Szabadság kiadása és elszámolása órákban

Kérdés: Az Mt. 124. §-ának (3)-(4) bekezdései értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az adott naptári évre vonatkozóan a munkáltató dönthet úgy, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki, és órában számolja el, illetve tartja nyilván. A munkáltató az adott naptári év közben dönthet úgy, hogy nem naptári napban, hanem órára számolja el és tartja nyilván a szabadságot, vagy ezt adott év elején kell eldönteni, és ezen év közben nem lehet változtatni?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ennek során, egyenlőtlen munka­idő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Munkaszüneti napi pótlék - a naptári napon átnyúló műszak

Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor - szerintünk - 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt elszámolások - egy kivételével - helyesek. A törvénynek azt a rendelkezését kell alapul venni, miszerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szabadság elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: 40 órás heti munkaidőnk van, napi 30 perc ebédidővel, ami a munkaidő része. Hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken pedig 7.30-tól 13.30-ig tart a munkaidő. Ha hétfőn vagy pénteken elmegyünk szabadságra, mindegyik egy nap szabadságnak számít, holott pénteken csak 6 órát dolgozunk. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a munkavállaló általános teljes munkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, ahol hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken 6 óra a teljesítendő napi munkaidő, ami összesen heti 40 órát jelent. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szabadságkiadás munkaszüneti napon

Kérdés: A munkavállalóink megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, munkaszüneti napokon is. A szabadságokat a munkaidőkeretben is munkanapokban szeretnénk kiadni, de a törvény alapján munkaszüneti napokra nem lehet. Valóban azt jelenti a szabály, hogy a munkaszüneti napon nem lehet szabadságra menni?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (1)-(2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Naptári naptól eltérő munkanap és munkahét

Kérdés: Három műszakban dolgozó munkavállalóink részére a havi munkaidő-beosztást az alábbi formában, táblázatban megszerkesztve tesszük közzé a csarnok hirdetőtábláján. Példaként az I. műszak nevű csoport június havi beosztása így néz ki (külön készül a II. és a III. nevű műszakoknak is). A június havi munkaidő-beosztás:
"I. műszak 2022. 06. 05 .- 07. 03. Figyelem! Az éjszakás műszak 06. 26-án vasárnap indul.
Hét Dátum Műszak Pihenőnapok
23. 2022. 06. 06. munkaszüneti nap 2022. 06. 07. - 06. 10.
éjszakai 2022.06.11. - 06. 12.
24. 2022. 06. 13. - 06. 17. délutáni 2022. 06. 18. - 06. 19.
25. 2022. 06. 20. - 06. 24. délelőtti 2022. 06. 25. - 06. 26.
26. 2022. 06. 26. - 06. 30. éjszakai 2022. 07. 01. - 07. 03.
Délelőtti: 06.00 - 14.00 óra; délutáni: 14.00 - 22.00 óra; éjszakai: 22.00 - 06.00 óra
Kifüggesztve: "X" telephelyen, 2022. 05. 30-án 14:00 órakor; Aláírás: ...
Ebben a formában helyes a munkahét kezdetének és végének, illetve a pihenőnapok dátumának a megadása? Tekintve, hogy a három műszakos működés miatt a munkanap naptári napon átnyúlik, illetve esetenként az éjszakás műszak vasárnap 22.00 órakor indul, így a munkahét se hétfőn reggel 6 órakor kezdődik. Szükséges-e még ezekkel a meghatározásokkal kiegészíteni a havi beosztási közléseket?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Munkaszüneti nap munkaidőkeretben a Kttv. hatálya alatt

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban a közterület rendjének folyamatos fenntartása miatt a közterület-felügyelőink az általánostól eltérő munkarendben dolgoznak. A Kttv. 93. §-ának (2) bekezdése alapján önkormányzatunk rendeletben a július 1. napot munkaszüneti nappá nyilvánítja, amely a Kttv. 232/A. §-ának (1) bekezdése alapján a hivatal köztisztviselője számára munkaszüneti nap. Ha ez a nap minden dolgozónk számára munkaszüneti nap, tehát egy műszakos és eltérő munkarendben foglalkoztatott számára is, akkor beleszámít a munkarendbe vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a közterület-felügyelők egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Vasárnapi pótlék naptári napon átnyúló munkanap esetén

Kérdés: A munkavállaló készenléti munkakörben dolgozik (portás), vasárnap 07.00-kor kezdi a munkát, és másnap, hétfőn 07.00-kor végez. A cég megszakítás nélküli tevékenységű. Jár-e neki ebben az esetben vasárnapi pótlék, ha igen, mennyi időre, 24 órára vagy csak 17 órára?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés ellenértéke egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatónál, amennyiben ünnepnapon végez túlórát a munkavállaló, milyen pótlékok illetik meg? (Konkrét példán levezetve, például bruttó 380 000 Ft illetmény mellett végez május 1-jén nyolc óra munkát.)
Részlet a válaszából: […] Ezekről a kérdésekről az Eszjtv. nem rendelkezik, ezért az Mt. szabályai irányadóak [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. A munkavállalót a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% munkaszüneti napi pótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Nincs jelentősége, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
36