Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

43 találat a megadott teljesítménybér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Árbevétel mint a teljesítménybér alapja

Kérdés: Teljesítménytől függő mozgóbér (mint teljesítménybér) alapja lehet-e egy üzletkötő/értékesítő által adott időszakban (hónapban) értékesített termék elszámolható árrése, figyelemmel az Mt. 137-138. §-ára?
Részlet a válaszból: […]- eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munka­időben történő 100%-os teljesíthetőségének vizsgálatára, figyelemmel a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára [Mt. 138. § (1)-(2) bek.]. Ezt a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval [Mt. 138. § (4) bek.].Az értékesített termékek árbevétele, árrése akkor lehet teljesítménybér alapja, ha a munkáltató az előzőek szerinti teljesítménykövetelményt meg tudja határozni, azaz, ha objektív alapon kimutatható, hogy a 8 órás teljes munkaidő ledolgozása alatt a 100%-os teljesítmény elérhető. Ennek akkor van jelentősége, ha a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4286

2. találat: Távolléti díj számítása teljesítménybér esetén

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződésükben rögzítetten, az alapbérükön felül kapnak teljesítménybért. Ez a teljesítménybér hogyan érinti a távolléti díjukat?
Részlet a válaszból: […]bérpótlék (bérpótlékrész),figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. A távolléti díj meghatározásakor ugyanakkor nem minden teljesítménybért kell figyelembe venni [Mt. 150. § (1) bek.]; a teljesítménybérrészbe csak azok számítanak bele, amelyeket azért kell a munkaszerződésben rögzíteni, mert a díjazást a munkavállaló-kizárólag teljesítménybér formájában kapja, vagy-idő- és teljesítménybér összekapcsolásával kapja ugyan, de az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 137.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4230

3. találat: Távolléti díj számítása vegyes bérrendszerben

Kérdés: Idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazással van foglalkoztatva a munkavállaló. A havi bruttó munkabér összege túlnyomóan órabéralapú, a kisebb munkabérrész teljesítménybér. Amikor teljesítménybér-alapú munkát végez a dolgozó, arra az időre órabér nem kerül elszámolásra, ezen időtartamra csak a teljesítménybért kapja, de ezen teljesítménybér összege meghaladja az eltöltött időtartamra járó órabér összegét. A távolléti díj megállapításánál a fentiek szerinti idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazást hogyan kell figyelembe venni (irányadó időszak, munkabér típusa, osztószám), ha lehet, példával bemutatva?
Részlet a válaszból: […]az időalapú díjazás is alapbérként szerepel a munkaszerződésben.Ha a fentiek szerint a teljesítménybért figyelembe kell venni a távolléti díj részeként, az alapbért az alábbiak szerint kell annak összegébe beszámítani. A tiszta teljesítménybérezés esetén nincs alapbér­része a távolléti díjnak, tehát csak a teljesítménybért vesszük figyelembe a távolléti díjnál, az esetleges bérpótlékok mellett [Mt. 150. § (3) bek.]. Az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az alapbérrészben csak az időbérként megállapított részt kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.]. Az előző példa szerint: 150 000 Ft kerül az alapbérrészbe, 150 000 Ft a teljesítménybérrészbe. A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell számításba venni [Mt. 150. § (2) bek.]. Nem annak van tehát jelentősége, hogy az irányadó időszakban milyen összegű teljesítménybér kifizetésére került sor, hanem hogy mely juttatásokra szerzett jogosultságot az adott időszakban a munkavállaló. Például, az utolsó hónapra járó teljesítménybért akkor is figyelembe kell venni, ha annak tényleges kifizetésére csak a távolléti díjra jogosító távollét után kerül sor. És megfordítva: hiába történt az irányadó időszakban egy magas összegű kifizetés, ha arra az irányadó időszakot megelőzően szerzett jogosultságot a munkavállaló.Az egy órára eső teljesítménybérrész kiszámítása úgy történik, hogy az irányadó időszaki (tehát általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4195

4. találat: Elmaradt bónuszért fennálló kártérítési felelősség

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló elmaradt munkabérét megtéríteni. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 169. § (1) bek.]. Elmaradt munkabérként a bírói gyakorlat alapján a munkavállaló elmúlt 12 naptári havi átlagjövedelmét kell figyelembe venni, ami korrigálható olyan jövőbeni juttatásokkal, amelyeknek a bekövetkezésével számolni lehet [3/2018. (IX. 17.) KMK vélemény 1-3. pont]. Ebből következően az elmaradt jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a tavaly kapott bónuszokat is.Amennyiben tehát a munkavállaló azért nem tudta teljesíteni a bónusz feltételeit, mert balesetet szenvedett és beteg volt, és az emiatt kiesett idő okán a fennmaradó idő alatt sem lehetett a bónuszra jogosultság követelményeinek eleget tenni, úgy ezt az igényét kárként érvényesítheti az elmaradt munkabér körében,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4013

5. találat: Teljesítménybér bevezetése - havibér mellett

Kérdés: Cégünk 3 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Havibéresek jelenleg. Szeretnénk a béreket a teljesítményük alapján a havibéren felül még növelni. A teljesítménybér bevezetésének milyen feltételei vannak? Havibér alkalmazása mellett adható-e? Ezenkívül még a mozgóbér alkalmazása is egy lehetőség lehetne. Amozgóbér bevezethető-e havibér mellett, ha igen, milyen feltételek kellenek hozzá? Milyen törvényi előírások vonatkoznak a fenti lehetőségekre?
Részlet a válaszból: […]jutalom, a csoportjutalék, a munkáltató eredményétől függő bónusz, amennyiben ezekre - és a gyakorlatban ez a jellemző - nincs egyéni teljesítménykövetelmény megállapítva. Az ilyen bérelemekre a munkajog alapelvei vonatkoznak, azaz nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. §), és a megállapításuknál a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét meg kell tartani (Mt. 7. §).Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan elő­zetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő 100%-os teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 138. § (1) és (4) bek.]. Ateljesítménykövetelményt írásban közölni kell a munkavállalóval annak bevezetése előtt. A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára. A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy ezeknek eleget tett [Mt. 138. § (2), (3) bek.].Az Mt. szerinti teljesítménybér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3992
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszból: […]ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében viszont az alapbért kell figyelmen kívül hagyni [Mt. 150. § (3) bek.]. Ha tehát a munkáltató az alapbért teljes egészében időbérként fizeti, és az alapbéren felül fizet valamely, a munkavállaló teljesítményén alapuló díjazást, azt nem kell beleszámítani a távolléti díjba. A teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész) esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó hat naptári hónapban, lásd még az Mt. 152. §-át) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló májusban megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a májust, a teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3919

7. találat: Távolléti díj - beszámítandó tételek

Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
Részlet a válaszból: […]érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló novemberben megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a novembert, a teljesítménybérrész és a bérpótlékrész kapcsán pedig az utolsó 6 hónapot (november-május) kell alapul venni. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése általános szabályként mindig irányadó. Ugyanakkor, a távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért csak akkor kell számításba venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. Ebben az esetben viszont - a kétszeres beszámítás elkerülése céljából - az alapbért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3770

8. találat: Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszból: […]100%-os teljesítés esetén - illetve annak arányában - jár [Mt. 137. § (1) bek.]. Például, a munkavállaló alapbére 350 000 Ft, amelyből 100 000 Ft a külön meghatározott teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése alapján jár. Teljesítménybér esetén a 100%-os mértékhez tartozó összeget magának a munkaszerződésnek kell tartalmaznia, feltéve persze, hogy a teljesítménybér az alapbér része [Mt.45. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. A törvény a teljesítménybér kapcsán további garanciális szabályokat tartalmaz, különösen a teljesítménykövetelmény megállapítására (Mt. 138. §), ám azt már nem a munkaszerződésben kell meghatározni, hogy mit jelent a 100%-os teljesítmény. Erről valóban rendelkezhet a munkáltató egyoldalúan, egy szabályzatban. Fontos továbbá, hogy a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3552

9. találat: Késedelmes bérfizetés és a rendezett munkaügyi kapcsolatok

Kérdés: Társaságunk üzletkötői a munkaszerződésük alapján havi alapbérük egy részét teljesítménybónuszként kapják. Ennek aktuális havi összege az egyéni teljesítményük háromféle mutatója alapján kerül meghatározásra. Mivel ennek kiértékelése meglehetősen időigényes, a munkabér e részének utalására általában csak a tárgyhónapot követő 15-20. nap között kerül sor. Az időbért mindenesetre a 10. napig utaljuk a kollégáknak. A késedelmes bérfizetés miatt számolnunk kell a "rendezetlen munkaügyi kapcsolatok" minősítéssel?
Részlet a válaszból: […]szabályt. Ez azonban önmagában nem jelenti a munkaügyi kapcsolatok rendezetlenségét. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az a munkáltató nem felel meg, amelyet jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a munkaügyi hatóság, illetve bíróság a megelőző két éven belül - a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt - jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott [368/2011. Korm. rendelet 82. § (1) bek. c) pont]. A munkaügyi kapcsolatok rendezetlensége, és így az állami pályázatokból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3550

10. találat: Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti esetben ez 1200 Ft.Az els ő esetben a távolléti díj számításánál az alapbérrészt teljesen figyelmen kívül kell hagyni, és a teljesítménybérrészt az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó id ő szaki rendes munkaid ő re járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó id ő szakban rendes munkaid ő ben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával [Mt. 150. § (3) - (4) bek.]. Például, ha a munkavállaló az irányadó id ő szakban 1448 órából 1300 olyan órát teljesített rendes munkaid ő ben, amelyre összesen 1 500 000 Ft teljesítménybért kapott, akkor az egy órára járó teljesítménybérrész 1 500 000 Ft / 1300 = 1153,85 Ft. Az id ő - és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az id ő bérrészt (a példa szerinti esetben a 200 Ft-ot) kell alapbérrészként figyelembe venni a munkaszerz ő dés szerinti alapbér helyett.A bérpótlékok közül a vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, valamint ügyeleti és készenléti pótlékot kell figyelembe venni, ha annak feltételei fennállnak [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Például, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 1448 órából 470 olyan órát teljesített éjszaka, amelyre 84 600 Ft éjszakai pótlékot kapott, akkor az egy órára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2997
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 43 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést