Keresés eredménye

34 találat a megadott teljesítménybér tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Távolléti díj számítása
Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszból: […]id ő szaki rendes munkaid ő re járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó id ő szakban rendes munkaid ő ben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával [Mt. 150. § (3) - (4) bek.]. Például, ha a munkavállaló az irányadó id ő szakban 1448 órából 1300 olyan órát teljesített rendes munkaid ő ben, amelyre összesen 1 500 000 Ft teljesítménybért kapott, akkor az egy órára járó teljesítménybérrész 1 500 000 Ft / 1300 = 1153,85 Ft. Az id ő - és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az id ő bérrészt (a példa szerinti esetben a 200 Ft-ot) kell alapbérrészként figyelembe venni a munkaszerz ő dés szerinti alapbér helyett.A bérpótlékok közül a vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, valamint ügyeleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2997
2. találat: Időbérre történő áttérés és a távolléti díj számítása
Kérdés: Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.
Részlet a válaszból: […]megállapított munkabér esetén csak az időbérrészt kell alapbérként beszámítani, a teljesítményben megállapított alapbérrészt pedig a teljesítménybérnél kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.].A jelen esetben duplikációhoz vezetne, ha a munkáltató a távollét idején érvényes, időbérben meghatározott alapbér mellé figyelembe venné a megelőző hat hónapban kifizetett, a kifizetés idején szintén alapbérként meghatározott teljesítménybért is. Ezzel lényegében kétszer számítaná be ugyanazt a munkabérelemet a távolléti díjba. Ez a szabályozás céljával és a fent idézett szabállyal is ellentétes lenne. Ezért álláspontunk szerint a kérdéses[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2741
3. találat: Teljesítménykövetelmények tisztességes megállapítása
Kérdés: Egy éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ahol teljesítménybérezés szerint vagyok alkalmazva. A probléma pedig az, hogy tavaly márciusában volt egy drasztikus normacsökkentés (40-45%-os), amihez hozzájárul az is, hogy megmunkálni kívánt anyag minősége folyamatosan romlik, emiatt a norma már-már alig teljesíthető többeknek (azoknak is, akik több éve itt dolgoznak már), ha viszont mégis, az a kész anyag minőségének rovására megy. Biztos vagyok benne, hogy a perctáblázatunk nem szakszerűen lett meghatározva. Hiába jelezzük a vezetés felé a problémánkat, nem törődnek vele. Ilyen esetben mi a teendő? 8 órában dolgozom, ha a teljesítményem nem éri el a 100%-ot, akkor a különbözetet köteles kifizetni órabér szerint a munkáltató? Például, ha én csak 85%-ot teljesítek önhibámon kívül (mert olyan rossz minőségű az alapanyag), akkor azt a fennmaradó 15%-ot ki kell fizetnie, mivel a 8 órát ugyanúgy ledolgoztam?
Részlet a válaszból: […]de itt kell figyelembe venni a felhasználásra kerülő alapanyag minőségét is, amely befolyásolja a teljesítményt [Mt. 138. § (1)-(2) bek.]. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval [Mt. 138. § (4) bek.]. A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a törvény által előírtakat [Mt. 138. § (3) bek.].Amennyiben a munkáltató olyan teljesítménynormákat határoz meg, amelyek a teljes munkaidő ledolgozása esetén azért nem teljesíthetők 100%-os mértékben, mert a rendelkezésre bocsátott alapanyag rossz minőségű, akkor a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2733
4. találat: Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai
Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszból: […]amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg - nem lehet tehát az alapbér helyett adott teljesítménybér olyan, amelyre a munkavállaló mások munkavégzése alapján válik jogosulttá, vagy éppen veszítheti el a jogosultságát [Mt. 137. § (2) bek.]. A munkáltató a teljesítménykövetelményt úgy köteles megállapítani, hogy az - előzetes, objektív mérésen és számításon alapuló eljárás alapján - rendes munkaidőben százszázalékos mértékben teljesíthető legyen [Mt. 138. § (1) bek.].Ha a munkavállaló a teljesítménybért az alapbérén felül kapja meg, akkor azt nem kötelező a munkaszerződésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2576
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
5. találat: Gazdálkodás eredményéhez kötött prémium
Kérdés: Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.
Részlet a válaszból: […]valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól, és csak a munkavállaló javára lehet eltérni.Nincs akadálya annak, hogy a megállapodásban a prémiumfeltétel a munkáltató árbevételéhez vagy egyéb gazdálkodási eredményéhez, mint jogosító feltétel bekövetkezéséhez legyen kötve, hiszen ez egyértelműen a törvényi mértéken felüli juttatás megszerzésére ad lehetőséget a munkavállalónak. A feltétel meghatározása során arra kell figyelemmel lenni, hogy az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki - azaz a megállapodás szerinti prémium ilyenkor megilleti a munkavállalót [Mt. 19. § (2) bek.]. Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, a felek kötelesek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2565
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Próbaidőre járó munkabérre való jogosultság
Kérdés: A múlt hónapban kezdtem egy cégnél dolgozni. A munkabérem a szerződésben úgy lett meghatározva, hogy 650 000 Ft-ot kapok, ha a hónapban hat projektet elkészítek. Én még a próba­idő alatt, a harmadik héten felmondtam. A munkáltatóm nem akar elengedni, mert még nem végeztem a projektekkel, és épp emiatt semmit nem akar nekem fizetni. Megteheti ezt a szerződés alapján?
Részlet a válaszból: […]§ (2) bek.]. Ön köteles átadni a munkakörét, és a munkáltatóval elszámolni [Mt. 80. § (1) bek.].A munkáltató nem teheti meg azt sem, hogy nem fizeti meg a munkavállalónak a próbaidő alatt végzett munka ellenértékeként az arányos munkabért. A kérdésben leírtak alapján Önök teljesítménybérben állapodtak meg, hiszen a munkáltató teljesítménykövetelményt fogalmazott meg a bér összegének meghatározásához [Mt. 138. § (1) bek.]. Önt a teljesítményének megfelelő munkabér illeti meg a próbaidő tartama alatt az Mt.-ben foglalt szabályok figyelembevételével. Teljesítménybér alkalmazása esetén ugyanis a teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani egy objektív mérésen és számításon alapuló eljárás alapján, hogy a vizsgálat kiterjedjen a követelmény rendes munkaidőben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2543
7. találat: Teljesítménybér munkaszerződésbe foglalása
Kérdés: Bérezési rendszerünkben változtatást akarunk bevezetni, amelynek lényege, hogy ha a munkavállaló alacsony költségek mellett tud dolgozni, akkor bónuszt kap, de ha egy bizonyos határ fölé lép a költségekkel, akkor az alapfizetését is csökkenteni akarjuk. Munkaszerződésbe kell-e foglalni a bónuszrendszer leírását, vagy elegendő, ha kiadunk róla egy szabályzatot?
Részlet a válaszból: […]Ha tehát a teljesítménybér alkalmazása azzal jár együtt, hogy a munkavállaló a teljesítménye alapján az alapbérénél kevesebb összeget is kaphat tárgyhavi munkabérként, akkor kötelezően a munkaszerződésben kell meghatározni a teljesítménybérezést és a minimális időbér mértékét - ez utóbbi ekkor az alapbérnél kevesebb is lehet.Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltatónak teljesítménykövetelményt kell megállapítania, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2400
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
8. találat: Bérfizetés a bedolgozóknál - a teljesítménybér garanciái
Kérdés: Egy munkavállalónkat bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatjuk, tiszta teljesítménybérben. Hogyan értelmezhető ilyenkor a garantált bér, ami az "alapbér" fele? A törvény szerint nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben még a garantált bért sem kell kifizetni? Mi a teendő akkor, ha a frissen felvett bedolgozó megbetegszik, és távolléti díjat kell neki számítani, de még nem történt a részére teljesítménybér-kifizetés? Ilyenkor nulla lesz a távolléti díj?
Részlet a válaszból: […]időszaki teljesítménye egyébként nem éri el az 50%-ot sem. Más kérdés, hogy ilyen alacsony teljesítmény esetén a munkáltató minden bizonnyal - a munkavállaló képességére alapozott okból - meg fogja szüntetni a munkaviszonyt. Az alapbért mindig időbérként kell meghatározni [Mt. 136. § (2) bek.]. Ez tiszta teljesítménybérezés esetén is így van, azzal, hogy az időbérként megadott összeg a 100%-os teljesítmény esetén jár (pl. 150 000 Ft/hó, teljesítményalapon).Valóban nem jár díjazás és költségtérítés a bedolgozónak, ha a teljesítése az előírt követelménynek, a munkavállalónak felróható okból, nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2355
9. találat: Fizetett szabadság - "karcsúsított" távolléti díjjal
Kérdés: Értékesítőként dolgozom egy termelőcégnél, ahol jövedelmem két fő részből áll: alapbérből, ami a mindenkori garantált bérminimummal egyezik meg, és jutalékból, ami átlagosan az alapbérem 2-3-szorosát teszi ki. Ebből következően a távolléti díjam is jóval alacsonyabb az átlagos fizetésemnél, ami különösen szabadságom idején mutatkozik meg. Valóban az a szabály, hogy a távolléti díjba nem kell figyelembe venni a jutalékot, hiába a teljesítményem alapján kapom?
Részlet a válaszból: […]korrigálja, nem növeli.A jutalék fogalmát az Mt. nem ismeri, de a bírói gyakorlat alapján egyfajta teljesítménybérként kell kezelni. A munkabér meghatározása során teljesítménybérként azonban csak akkor kezelhető, ha a jutalék a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg [Mt. 137. § (2) bek.], azaz ha a jutalék nem függ a munkavállalón kívül más teljesítményétől.A kérdés szerinti esetben megfelel az Mt. szabályainak a munkáltató távollétidíj-számítása, mivel a jutalékot a munkavállaló az alapbérén felül kapja. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a magyar szabályozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2257
10. találat: Szabadság pénzbeli megváltása - távollétidíj-számítás teljesítménybér esetén
Kérdés: 2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?
Részlet a válaszból: […]adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. Ezen számítás alapján a négy szabadságnapra valóban 11 000 Ft illetné meg a munkavállalót (55 000 Ft / 20 munkanap x 4 szabadságnap). Mivel azonban esetünkben a munkavállaló teljesítménybérben és nem időbérben részesül, a fenti számítási mód nem alkalmazható.Teljesítménybérben részesülő munkavállalók részére ugyanis az Mt. eltérő számítási módot határoz meg, mely szerint a távolléti díjat az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra, mint az ún. irányadó időszakra kifizetett teljesítménybér figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. b) pont ba) pont]. A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2177
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 34 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés