Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

40 találat a megadott teljesítménybér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Elmaradt bónuszért fennálló kártérítési felelősség

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló elmaradt munkabérét megtéríteni. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 169. § (1) bek.]. Elmaradt munkabérként a bírói gyakorlat alapján a munkavállaló elmúlt 12 naptári havi átlagjövedelmét kell figyelembe venni, ami korrigálható olyan jövőbeni juttatásokkal, amelyeknek a bekövetkezésével számolni lehet [3/2018. (IX. 17.) KMK vélemény 1-3. pont]. Ebből következően az elmaradt jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a tavaly kapott bónuszokat is.Amennyiben tehát a munkavállaló azért nem tudta teljesíteni a bónusz feltételeit, mert balesetet szenvedett és beteg volt, és az emiatt kiesett idő okán a fennmaradó idő alatt sem lehetett a bónuszra jogosultság követelményeinek eleget tenni, úgy ezt az igényét kárként érvényesítheti az elmaradt munkabér körében,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4013

2. találat: Teljesítménybér bevezetése - havibér mellett

Kérdés: Cégünk 3 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Havibéresek jelenleg. Szeretnénk a béreket a teljesítményük alapján a havibéren felül még növelni. A teljesítménybér bevezetésének milyen feltételei vannak? Havibér alkalmazása mellett adható-e? Ezenkívül még a mozgóbér alkalmazása is egy lehetőség lehetne. Amozgóbér bevezethető-e havibér mellett, ha igen, milyen feltételek kellenek hozzá? Milyen törvényi előírások vonatkoznak a fenti lehetőségekre?
Részlet a válaszból: […]jutalom, a csoportjutalék, a munkáltató eredményétől függő bónusz, amennyiben ezekre - és a gyakorlatban ez a jellemző - nincs egyéni teljesítménykövetelmény megállapítva. Az ilyen bérelemekre a munkajog alapelvei vonatkoznak, azaz nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. §), és a megállapításuknál a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét meg kell tartani (Mt. 7. §).Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan elő­zetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő 100%-os teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 138. § (1) és (4) bek.]. Ateljesítménykövetelményt írásban közölni kell a munkavállalóval annak bevezetése előtt. A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára. A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy ezeknek eleget tett [Mt. 138. § (2), (3) bek.].Az Mt. szerinti teljesítménybér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3992
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszból: […]ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében viszont az alapbért kell figyelmen kívül hagyni [Mt. 150. § (3) bek.]. Ha tehát a munkáltató az alapbért teljes egészében időbérként fizeti, és az alapbéren felül fizet valamely, a munkavállaló teljesítményén alapuló díjazást, azt nem kell beleszámítani a távolléti díjba. A teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész) esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó hat naptári hónapban, lásd még az Mt. 152. §-át) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló májusban megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a májust, a teljesítménybérrész (és a bérpótlékrész)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3919

4. találat: Távolléti díj - beszámítandó tételek

Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
Részlet a válaszból: […]érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló novemberben megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a novembert, a teljesítménybérrész és a bérpótlékrész kapcsán pedig az utolsó 6 hónapot (november-május) kell alapul venni. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése általános szabályként mindig irányadó. Ugyanakkor, a távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért csak akkor kell számításba venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. Ebben az esetben viszont - a kétszeres beszámítás elkerülése céljából - az alapbért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3770

5. találat: Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszból: […]100%-os teljesítés esetén - illetve annak arányában - jár [Mt. 137. § (1) bek.]. Például, a munkavállaló alapbére 350 000 Ft, amelyből 100 000 Ft a külön meghatározott teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése alapján jár. Teljesítménybér esetén a 100%-os mértékhez tartozó összeget magának a munkaszerződésnek kell tartalmaznia, feltéve persze, hogy a teljesítménybér az alapbér része [Mt.45. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. A törvény a teljesítménybér kapcsán további garanciális szabályokat tartalmaz, különösen a teljesítménykövetelmény megállapítására (Mt. 138. §), ám azt már nem a munkaszerződésben kell meghatározni, hogy mit jelent a 100%-os teljesítmény. Erről valóban rendelkezhet a munkáltató egyoldalúan, egy szabályzatban. Fontos továbbá, hogy a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3552

6. találat: Késedelmes bérfizetés és a rendezett munkaügyi kapcsolatok

Kérdés: Társaságunk üzletkötői a munkaszerződésük alapján havi alapbérük egy részét teljesítménybónuszként kapják. Ennek aktuális havi összege az egyéni teljesítményük háromféle mutatója alapján kerül meghatározásra. Mivel ennek kiértékelése meglehetősen időigényes, a munkabér e részének utalására általában csak a tárgyhónapot követő 15-20. nap között kerül sor. Az időbért mindenesetre a 10. napig utaljuk a kollégáknak. A késedelmes bérfizetés miatt számolnunk kell a "rendezetlen munkaügyi kapcsolatok" minősítéssel?
Részlet a válaszból: […]szabályt. Ez azonban önmagában nem jelenti a munkaügyi kapcsolatok rendezetlenségét. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az a munkáltató nem felel meg, amelyet jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a munkaügyi hatóság, illetve bíróság a megelőző két éven belül - a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt - jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott [368/2011. Korm. rendelet 82. § (1) bek. c) pont]. A munkaügyi kapcsolatok rendezetlensége, és így az állami pályázatokból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3550

7. találat: Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti esetben ez 1200 Ft.Az els ő esetben a távolléti díj számításánál az alapbérrészt teljesen figyelmen kívül kell hagyni, és a teljesítménybérrészt az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó id ő szaki rendes munkaid ő re járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó id ő szakban rendes munkaid ő ben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával [Mt. 150. § (3) - (4) bek.]. Például, ha a munkavállaló az irányadó id ő szakban 1448 órából 1300 olyan órát teljesített rendes munkaid ő ben, amelyre összesen 1 500 000 Ft teljesítménybért kapott, akkor az egy órára járó teljesítménybérrész 1 500 000 Ft / 1300 = 1153,85 Ft. Az id ő - és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az id ő bérrészt (a példa szerinti esetben a 200 Ft-ot) kell alapbérrészként figyelembe venni a munkaszerz ő dés szerinti alapbér helyett.A bérpótlékok közül a vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, valamint ügyeleti és készenléti pótlékot kell figyelembe venni, ha annak feltételei fennállnak [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Például, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 1448 órából 470 olyan órát teljesített éjszaka, amelyre 84 600 Ft éjszakai pótlékot kapott, akkor az egy órára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2997

8. találat: Időbérre történő áttérés és a távolléti díj számítása

Kérdés: Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.
Részlet a válaszból: […]bek.]. A számítás során fontos elv, hogy az egyes díjazási elemeket csak egyszer kell figyelembe venni. Így az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén csak az időbérrészt kell alapbérként beszámítani, a teljesítményben megállapított alapbérrészt pedig a teljesítménybérnél kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.].A jelen esetben duplikációhoz vezetne, ha a munkáltató a távollét idején érvényes, időbérben meghatározott alapbér mellé figyelembe venné a megelőző hat hónapban kifizetett, a kifizetés idején szintén alapbérként meghatározott teljesítménybért is. Ezzel lényegében kétszer számítaná be ugyanazt a munkabérelemet a távolléti díjba. Ez a szabályozás céljával és a fent idézett szabállyal is ellentétes lenne. Ezért álláspontunk szerint a kérdéses esetben az alapbér módosítása után a távollétidíj-számításnál csak az időbérként meghatározott alapbért kell figyelembe venni, az irányadó időszakra (alapbérként) kifizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2741

9. találat: Teljesítménykövetelmények tisztességes megállapítása

Kérdés: Egy éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ahol teljesítménybérezés szerint vagyok alkalmazva. A probléma pedig az, hogy tavaly márciusában volt egy drasztikus normacsökkentés (40-45%-os), amihez hozzájárul az is, hogy megmunkálni kívánt anyag minősége folyamatosan romlik, emiatt a norma már-már alig teljesíthető többeknek (azoknak is, akik több éve itt dolgoznak már), ha viszont mégis, az a kész anyag minőségének rovására megy. Biztos vagyok benne, hogy a perctáblázatunk nem szakszerűen lett meghatározva. Hiába jelezzük a vezetés felé a problémánkat, nem törődnek vele. Ilyen esetben mi a teendő? 8 órában dolgozom, ha a teljesítményem nem éri el a 100%-ot, akkor a különbözetet köteles kifizetni órabér szerint a munkáltató? Például, ha én csak 85%-ot teljesítek önhibámon kívül (mert olyan rossz minőségű az alapanyag), akkor azt a fennmaradó 15%-ot ki kell fizetnie, mivel a 8 órát ugyanúgy ledolgoztam?
Részlet a válaszból: […]csoportok meghatározásakor tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára, de itt kell figyelembe venni a felhasználásra kerülő alapanyag minőségét is, amely befolyásolja a teljesítményt [Mt. 138. § (1)-(2) bek.]. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval [Mt. 138. § (4) bek.]. A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a törvény által előírtakat [Mt. 138. § (3) bek.].Amennyiben a munkáltató olyan teljesítménynormákat határoz meg, amelyek a teljes munkaidő ledolgozása esetén azért nem teljesíthetők 100%-os mértékben, mert a rendelkezésre bocsátott alapanyag rossz minőségű, akkor a munkáltató nem tartja be a törvényi előírásokat, és új, korrigált teljesítménykövetelményt kell megállapítania. A munkavállaló bíróság útján köteleztetheti a munkáltatót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2733

10. találat: Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszból: […]jogosult, akkor az ilyen teljesítménybért kizárólag a munkaszerződésben lehet meghatározni [Mt. 137. § (3) bek.].Lényeges, hogy teljesítménybér csak az a munkabér lehet, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg - nem lehet tehát az alapbér helyett adott teljesítménybér olyan, amelyre a munkavállaló mások munkavégzése alapján válik jogosulttá, vagy éppen veszítheti el a jogosultságát [Mt. 137. § (2) bek.]. A munkáltató a teljesítménykövetelményt úgy köteles megállapítani, hogy az - előzetes, objektív mérésen és számításon alapuló eljárás alapján - rendes munkaidőben százszázalékos mértékben teljesíthető legyen [Mt. 138. § (1) bek.].Ha a munkavállaló a teljesítménybért az alapbérén felül kapja meg, akkor azt nem kötelező a munkaszerződésben rögzíteni, a munkáltató egyoldalúan megállapíthatja, akár írásos szabályzat vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat útján is - ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2576
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést