Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

41 találat a megadott rendes szabadság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabadság kiadása

Kérdés: Kiadhatja-e a munkáltató a szabadságokat azért, hogy meglegyen a havi munkaóraszám?
Részlet a válaszból: […]vagy le kell dolgoztatni, vagy arra az időre szabadságot kell kiadni a munkavállaló részére. [Ugyanezt tartalmazza a szabadság tekintetében az új Mt. - 2013. január 1-jétől hatályos - 124. §-ának (1) bekezdése is, amely kimondja, hogy a szabadságot a munka­idő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.] A munkáltatónak meg kell tartania a szabadság kiadására vonatkozó előírásokat (pl. azt, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, illetve hogy a szabadság ki­adásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell). Ha e szabályoknak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1393

2. találat: Szabadságkiadás - a régi és az új szabályok szerint

Kérdés: Mi vonatkozik 2012-től a szabadságok ki­adására? A szabadságok hány százalékával rendelkezik a munkáltató, mennyivel a dolgozó, illetve ezek kiadását, kivételét mennyivel előbb kell közölni az adott féllel?
Részlet a válaszból: […]A szabadság időpontjának meghatározása előtt a munkavállalót meg kell hallgatni, a munkavállaló véleménye ugyanakkor nem köti a munkáltatót. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Az Mt. 2011. augusztus 1-jétől hatályos módosítása szerint kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság. Ha a munkavállaló kíván rendelkezni a szabadsággal, az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ugyanakkor az alapszabadság egynegyedéből évente három munkanapot előzetes bejelentés nélkül is igénybe vehet, ha ezt valamilyen rendkívüli személyi, családi körülmény indokolja. E körülményeket a munkáltató felhívása esetén a munkába álláskor haladéktalanul igazolni kell. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Mt. a fentiekhez képest jelentősen átalakítja majd a szabadság ki­adásának szabályait (új Mt. 122-123. §). Az új Mt. is megőrzi azt a sajátosságot, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A munkavállaló rendelkezése alá eső szabadság 7 munkanap lesz, amit legfeljebb két részletben kell kiadni. A munkaviszony első három hónapja alatt a munkavállaló nem rendelkezhet a szabadsággal. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának már közölt időpontját módosíthatja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1261
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Szabadságra járó távolléti díj

Kérdés: 52 nap szabadság pénzbeli megváltása esetén mennyit fizetnek ki? Minimálbérre voltam bejelentve.
Részlet a válaszból: […]köteles kifizetni. Ennek konkrét mértékét a kérdésből nem tudjuk megállapítani, a távolléti díj ugyanis több tényezőből tevődik össze. A törvény szerint, ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint az általa teljesített rendkívüli munkavégzés után járó ún. kiegészítő pótlék együttes összegének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1241

4. találat: Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszból: […]szabadságra való jogosultság nem ilyen kérdés, mivel az erre való jogosultság a munkáltatónál az érintett évben eltöltött munkaviszony tartamától, és nem a munkaidő mértékétől függ. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat is ugyanannyi munkanap szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalókat. Az már a szabadságkiadás kérdése, hogy ekkor a részmunkaidőben foglalkoztatott személy általánostól eltérő munkaidő-beosztását úgy kell figyelembe venni, hogy ugyanannyi napra mentesüljön a munkavégzés alól, mint a teljes munkaidősök, vagyis esetében a szabadság kiadható a munkaidő-beosztástól eltérő napra is. A munkabér esetében viszont szoros az összefüggés a munkaidő mértékével. Az Mt. 78/A. §-ának (2) bekezdése szerint részmunkaidős foglalkoztatásnál a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. Azaz a részmunkaidőben azonos munkakörben foglalkoztatott személy kaphat kevesebb bért a teljes munkaidőben foglalkoztatottnál, de a különbözet nem lehet nagyobb arányú, mint a munkaidejük egymáshoz viszonyított aránya. Például minimálbéren történő foglalkoztatás esetén ez azt jelenti, hogy a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1203

5. találat: Fizetés nélküli szabadság "leállás" idejére

Kérdés: Folyamatos műszakban üzemelő gyártósorunkat gazdasági okokból és az éves karbantartás elvégzése céljából 2011. december 26-31. között leállítjuk. A munkavállalókat erről már a nyár elején értesítettük. A tájékoztatóban felhívtuk a figyelmüket, hogy mindenki köteles öt nap rendes szabadságot tartalékolni az év végére, mert a leállás idejére (erre az öt napra) rendes szabadságot kell kivenniük. A munkaidő-nyilvántartásunkból október elején lekért adatok szerint már most vannak olyan munkavállalók, akiknek idén csak öt napnál kevesebb szabadságuk maradt. Jogszerűen járok el, ha ezeknek a munkavállalóknak a két ünnep közötti leállás idejére fizetés nélküli szabadságot rendelek el?
Részlet a válaszból: […]évre járó rendes szabadsággal gazdálkodjon, és megfelelő mennyiségű napot tartalékoljon az év végére, ha gazdasági, technológiai okból ekkor kívánja szüneteltetni a termelést, és ezért ekkor nincs szüksége a munkavállalók munkavégzésére. A munkavállalót amiatt nem érheti hátrány, hogy a munkáltató - az év végére tervezett "leállás" ellenére - számára már év közben kiadta a tárgyévre járó összes rendes szabadságát. A munkáltatónak nincs törvényes lehetősége arra, hogy fizetés nélküli szabadságot adjon ki a "leállás" idejére, ha a munkavállalónak a tárgyévben fel nem használt rendes szabadsága már nincs. A gazdasági, illetve karbantartási okból szükséges üzemszünet olyan körülmény, amikor a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud a munkavállaló munkát végezni. Az Mt. 151. § (4) bekezdése alapján ez állásidőnek minősül, amelyre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. Fizetés nélküli szabadság kiadására csak a felek megegyezése alapján kerülhet sor. A munkáltató egyoldalúan nem adhat ki fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, pusztán azon az alapon, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1178
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Munkaviszony kezdete - keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszból: […]munkába állás napjával nyílik meg. Ehhez azonban nincs szükség arra, hogy a munkaviszony kezdeteként megjelölt napon a munkavállaló ténylegesen munkába is lépjen, azaz dolgozni kezdjen. A munkába lépés munkaszerződésben meghatározott napjától, vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaptól számítva ugyanis valamennyi munkaviszonyból fakadó jogosultság gyakorolhatóvá, illetve minden kötelezettséget teljesítendővé válik. Ebből következik, hogy amennyiben a munkavállaló a munkába lépés napján, azaz az első munkanapján keresőképtelen beteg lesz, ez nem módosítja a munkába lépés dátumát, továbbra is ezt a napot kell tekinteni a munkaviszony kezdetének. Ezzel ellentétesnek tűnhet a Tbj-tv. 7. § (2) bekezdése, mely kimondja, hogy az Mt. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Ez az ellentét azonban csak látszólagos, ugyanis a Tbj-tv. az egyes jogviszonyokat csak társadalombiztosítási jogi szempontból szabályozza. Ha tehát a munkavállaló nem lép munkába a munkaszerződésben meghatározott napon (vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon), biztosításának kezdete az a nap lesz, amelyen ténylegesen munkába lép. Mivel ez a rendelkezés csak a biztosítási jogviszonyra hat ki, de munkajogi szempontból nincs relevanciája, a munkaviszony kezdetének az Mt.-ben meghatározott szabályaira nincs kihatással. Amint arra fentebb utaltunk, a munkába lépés munkaszerződésben meghatározott napjától, vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaptól számítva valamennyi munkaviszonyból fakadó jogosultság gyakorolhatóvá, illetve minden kötelezettség teljesítendővé válik. Éppen ezért a munkáltató köteles tudomásul venni, ha a munkavállaló keresőképtelen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1150

7. találat: Szabadság pénzbeli megváltása

Kérdés: A 2011. évi CV. törvény (Módtv.) módosítja a GYES-ről, illetve a GYED-ről visszatérők szabadságára vonatkozó szabályokat. Jól értelmezzük, hogy azon munkavállalónk részére, akinek gyermekgondozási segélye 2011. szeptember 17-én jár le, pénzben megválthatjuk a fizetés nélküli szabadságára járó szabadságának hat hónapra jutó részét, amennyiben erről írásban megállapodunk vele? Munkavállalónk szabadsága az alábbiak szerint alakul: a szülési szabadságra jár 12 nap. Fizetés nélküli szabadság egy évére 23 nap + 2 nap pótszabadság a gyermek után. Ebből mennyit lehet kifizetni, a 23 nap alapszabadság felét, vagy a pótszabadsággal felemelt 25 nap felét?
Részlet a válaszból: […]szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani [Mt. 136. § (1) bek.]. Ilyen megállapodás csak a 2011. augusztus 1. után lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető (Módtv. 22. §). Felhívjuk a figyelmét, hogy a szabadság pénzbeli megváltására akkor is csak a hat hónapra járó mérték tekintetében van mód, ha egyébként az adott munkavállaló még a korábbi szabály szerint, egy évre járó rendes szabadságot szerzett a gyermekgondozási szabadság alatt. Tehát ha a munkavállaló 2011. szeptember 17-én tér vissza a munkahelyére, vele már megköthető a szabadság megváltásáról szóló megállapodás. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a munkavállaló "bent maradt" rendes szabadságából csak és kizárólag a gyermekgondozási szabadság első hat hónapjára járó mennyiség váltható meg. Természetben kell kiadni viszont a gyermekgondozási szabadságra járó rendes szabadság fennmaradó részét, és az összes többi, más jogcímen megszerzett (pl. a szülési szabadság idejére járó), fel nem használt rendes szabadságot is. A gyermekgondozási szabadság idejére járó rendes szabadság pénzbeli megváltásánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1126

8. találat: Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
Részlet a válaszból: […]időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó (Mt. 84. §). Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a - munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár [Mt. 151/A. § (1) bek.]. Mivel a munkavállaló számára a távolléti díjjal ellentételezett rendes szabadság a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően lesz esedékes, ezért az ebben az időpontban érvényes személyi alapbért kell a távolléti díj számításának alapjául[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1124

9. találat: Szabadság kiadása 2011. augusztus 1-jét követően

Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozás tárgyévenként előírja a 14 napos egybefüggő szabadság kiadását. Kérdésem, ha a munkavállaló ezt nem akarja igénybe venni, akkor is kötelező-e ennek ilyen módon való kiadása? Ha a 2011. évre vonatkozóan a munkavállalónak már nincs időarányosan ennyi szabadsága, és emiatt már ki sem lehet számára adni, akkor ilyen esetben hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszból: […]részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság [Mt. 134. § (4) bek.]. A fenti szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy a felek a 14 napos egybefüggő távollétet biztosító szabadságtól eltérően is megállapodhassanak, azaz a munkavállaló ilyen megállapodás keretében hozzájárulhat, hogy 14 napnál kevesebb egybefüggő távollétet biztosítson számára a munkáltató. Ha a munkavállalónak augusztus 1-jén már nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1123
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Rendes szabadság - jogosultság és megváltás

Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől megváltozott gyermekgondozási szabadság idejére vonatkozó szabadság kapcsán kérdezem: visszamenőlegesen is érvényes, hogy csak az első fél évre jár a szabadság? Például: egyik kismama munkavállalónk 2009. augusztus 3-án szült, és most szeretne visszajönni szeptemberi kezdéssel. Ilyenkor a felhalmozott szabadságát a régi szabályok szerint, vagy már a módosított új törvény alapján kell kiszámítani? A törvény 136. § (1) bekezdése is változik. E szerint a felhalmozott szabadságból ez a bizonyos hat hónapnyi rész pénzben is megváltható. Ezt a szabályt már alkalmazhatjuk a most visszatérő kolléga esetén? Csak a fizetés nélküli szabadság első fél évére járó szabadságot lehet ilyenkor kifizetni, vagy az egyébként bent maradt többi szabadságot is?
Részlet a válaszból: […]szabadságra jogosító idő új szabályait csak a 2011. július 28-át követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni. Tehát, az Ön kérdésében szereplő esetben még a korábbi szabály az irányadó, megítélésünk szerint a július 28-a után gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot igénylőkre vonatkozik. A Mód-tv. a rendes szabadság pénzbeli megváltására vonatkozóan új lehetőségként vezeti be, hogy a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani [Mt. 136. § (1) bek.]. Ilyen megállapodás csak a Mód-tv. hatálybalépését követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető [Mód-tv. 22. § (6) bek.]. Így a 2011. augusztus 1. után visszatérő munkavállaló esetében a szabály már alkalmazható azzal, hogy a ki nem adott szabadságból csak a kifejezetten említett, hat hónapra járó rész váltható meg. Mindez irányadó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1110
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést