41 találat a megadott rendes szabadság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]vagy le kell dolgoztatni, vagy arra az időre szabadságot kell kiadni a munkavállaló részére. [Ugyanezt tartalmazza a szabadság tekintetében az új Mt. - 2013. január 1-jétől hatályos - 124. §-ának (1) bekezdése is, amely kimondja, hogy a szabadságot a munka­idő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.] A munkáltatónak meg kell tartania a szabadság kiadására vonatkozó előírásokat (pl. azt, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, illetve hogy a szabadság ki­adásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell). Ha e szabályoknak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A szabadság időpontjának meghatározása előtt a munkavállalót meg kell hallgatni, a munkavállaló véleménye ugyanakkor nem köti a munkáltatót. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Az Mt. 2011. augusztus 1-jétől hatályos módosítása szerint kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság. Ha a munkavállaló kíván rendelkezni a szabadsággal, az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ugyanakkor az alapszabadság egynegyedéből évente három munkanapot előzetes bejelentés nélkül is igénybe vehet, ha ezt valamilyen rendkívüli személyi, családi körülmény indokolja. E körülményeket a munkáltató felhívása esetén a munkába álláskor haladéktalanul igazolni kell. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Mt. a fentiekhez képest jelentősen átalakítja majd a szabadság ki­adásának szabályait (új Mt. 122-123. §). Az új Mt. is megőrzi azt a sajátosságot, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A munkavállaló rendelkezése alá eső szabadság 7 munkanap lesz, amit legfeljebb két részletben kell kiadni. A munkaviszony első három hónapja alatt a munkavállaló nem rendelkezhet a szabadsággal. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának már közölt időpontját módosíthatja,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köteles kifizetni. Ennek konkrét mértékét a kérdésből nem tudjuk megállapítani, a távolléti díj ugyanis több tényezőből tevődik össze. A törvény szerint, ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint az általa teljesített rendkívüli munkavégzés után járó ún. kiegészítő pótlék együttes összegének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabadságra való jogosultság nem ilyen kérdés, mivel az erre való jogosultság a munkáltatónál az érintett évben eltöltött munkaviszony tartamától, és nem a munkaidő mértékétől függ. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat is ugyanannyi munkanap szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalókat. Az már a szabadságkiadás kérdése, hogy ekkor a részmunkaidőben foglalkoztatott személy általánostól eltérő munkaidő-beosztását úgy kell figyelembe venni, hogy ugyanannyi napra mentesüljön a munkavégzés alól, mint a teljes munkaidősök, vagyis esetében a szabadság kiadható a munkaidő-beosztástól eltérő napra is. A munkabér esetében viszont szoros az összefüggés a munkaidő mértékével. Az Mt. 78/A. §-ának (2) bekezdése szerint részmunkaidős foglalkoztatásnál a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. Azaz a részmunkaidőben azonos munkakörben foglalkoztatott személy kaphat kevesebb bért a teljes munkaidőben foglalkoztatottnál, de a különbözet nem lehet nagyobb arányú, mint a munkaidejük egymáshoz viszonyított aránya. Például minimálbéren történő foglalkoztatás esetén ez azt jelenti, hogy a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évre járó rendes szabadsággal gazdálkodjon, és megfelelő mennyiségű napot tartalékoljon az év végére, ha gazdasági, technológiai okból ekkor kívánja szüneteltetni a termelést, és ezért ekkor nincs szüksége a munkavállalók munkavégzésére. A munkavállalót amiatt nem érheti hátrány, hogy a munkáltató - az év végére tervezett "leállás" ellenére - számára már év közben kiadta a tárgyévre járó összes rendes szabadságát. A munkáltatónak nincs törvényes lehetősége arra, hogy fizetés nélküli szabadságot adjon ki a "leállás" idejére, ha a munkavállalónak a tárgyévben fel nem használt rendes szabadsága már nincs. A gazdasági, illetve karbantartási okból szükséges üzemszünet olyan körülmény, amikor a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud a munkavállaló munkát végezni. Az Mt. 151. § (4) bekezdése alapján ez állásidőnek minősül, amelyre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. Fizetés nélküli szabadság kiadására csak a felek megegyezése alapján kerülhet sor. A munkáltató egyoldalúan nem adhat ki fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, pusztán azon az alapon, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkába állás napjával nyílik meg. Ehhez azonban nincs szükség arra, hogy a munkaviszony kezdeteként megjelölt napon a munkavállaló ténylegesen munkába is lépjen, azaz dolgozni kezdjen. A munkába lépés munkaszerződésben meghatározott napjától, vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaptól számítva ugyanis valamennyi munkaviszonyból fakadó jogosultság gyakorolhatóvá, illetve minden kötelezettséget teljesítendővé válik. Ebből következik, hogy amennyiben a munkavállaló a munkába lépés napján, azaz az első munkanapján keresőképtelen beteg lesz, ez nem módosítja a munkába lépés dátumát, továbbra is ezt a napot kell tekinteni a munkaviszony kezdetének. Ezzel ellentétesnek tűnhet a Tbj-tv. 7. § (2) bekezdése, mely kimondja, hogy az Mt. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Ez az ellentét azonban csak látszólagos, ugyanis a Tbj-tv. az egyes jogviszonyokat csak társadalombiztosítási jogi szempontból szabályozza. Ha tehát a munkavállaló nem lép munkába a munkaszerződésben meghatározott napon (vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon), biztosításának kezdete az a nap lesz, amelyen ténylegesen munkába lép. Mivel ez a rendelkezés csak a biztosítási jogviszonyra hat ki, de munkajogi szempontból nincs relevanciája, a munkaviszony kezdetének az Mt.-ben meghatározott szabályaira nincs kihatással. Amint arra fentebb utaltunk, a munkába lépés munkaszerződésben meghatározott napjától, vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaptól számítva valamennyi munkaviszonyból fakadó jogosultság gyakorolhatóvá, illetve minden kötelezettség teljesítendővé válik. Éppen ezért a munkáltató köteles tudomásul venni, ha a munkavállaló keresőképtelen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani [Mt. 136. § (1) bek.]. Ilyen megállapodás csak a 2011. augusztus 1. után lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető (Módtv. 22. §). Felhívjuk a figyelmét, hogy a szabadság pénzbeli megváltására akkor is csak a hat hónapra járó mérték tekintetében van mód, ha egyébként az adott munkavállaló még a korábbi szabály szerint, egy évre járó rendes szabadságot szerzett a gyermekgondozási szabadság alatt. Tehát ha a munkavállaló 2011. szeptember 17-én tér vissza a munkahelyére, vele már megköthető a szabadság megváltásáról szóló megállapodás. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a munkavállaló "bent maradt" rendes szabadságából csak és kizárólag a gyermekgondozási szabadság első hat hónapjára járó mennyiség váltható meg. Természetben kell kiadni viszont a gyermekgondozási szabadságra járó rendes szabadság fennmaradó részét, és az összes többi, más jogcímen megszerzett (pl. a szülési szabadság idejére járó), fel nem használt rendes szabadságot is. A gyermekgondozási szabadság idejére járó rendes szabadság pénzbeli megváltásánál[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó (Mt. 84. §). Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a - munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár [Mt. 151/A. § (1) bek.]. Mivel a munkavállaló számára a távolléti díjjal ellentételezett rendes szabadság a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően lesz esedékes, ezért az ebben az időpontban érvényes személyi alapbért kell a távolléti díj számításának alapjául[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság [Mt. 134. § (4) bek.]. A fenti szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy a felek a 14 napos egybefüggő távollétet biztosító szabadságtól eltérően is megállapodhassanak, azaz a munkavállaló ilyen megállapodás keretében hozzájárulhat, hogy 14 napnál kevesebb egybefüggő távollétet biztosítson számára a munkáltató. Ha a munkavállalónak augusztus 1-jén már nincs[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabadságra jogosító idő új szabályait csak a 2011. július 28-át követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni. Tehát, az Ön kérdésében szereplő esetben még a korábbi szabály az irányadó, megítélésünk szerint a július 28-a után gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot igénylőkre vonatkozik. A Mód-tv. a rendes szabadság pénzbeli megváltására vonatkozóan új lehetőségként vezeti be, hogy a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani [Mt. 136. § (1) bek.]. Ilyen megállapodás csak a Mód-tv. hatálybalépését követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető [Mód-tv. 22. § (6) bek.]. Így a 2011. augusztus 1. után visszatérő munkavállaló esetében a szabály már alkalmazható azzal, hogy a ki nem adott szabadságból csak a kifejezetten említett, hat hónapra járó rész váltható meg. Mindez irányadó,[…] részlet vége a válaszból.