14 találat a megadott időbér tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló novemberben megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a novembert, a teljesítménybérrész és a bérpótlékrész kapcsán pedig az utolsó 6 hónapot (november-május) kell alapul venni. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése általános szabályként mindig irányadó. Ugyanakkor, a távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért csak akkor kell számításba venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. Ebben az esetben viszont - a kétszeres beszámítás elkerülése céljából - az alapbért[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]100%-os teljesítés esetén - illetve annak arányában - jár [Mt. 137. § (1) bek.]. Például, a munkavállaló alapbére 350 000 Ft, amelyből 100 000 Ft a külön meghatározott teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése alapján jár. Teljesítménybér esetén a 100%-os mértékhez tartozó összeget magának a munkaszerződésnek kell tartalmaznia, feltéve persze, hogy a teljesítménybér az alapbér része [Mt.45. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. A törvény a teljesítménybér kapcsán további garanciális szabályokat tartalmaz, különösen a teljesítménykövetelmény megállapítására (Mt. 138. §), ám azt már nem a munkaszerződésben kell meghatározni, hogy mit jelent a 100%-os teljesítmény. Erről valóban rendelkezhet a munkáltató egyoldalúan, egy szabályzatban. Fontos továbbá, hogy a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti esetben ez 1200 Ft.Az els ő esetben a távolléti díj számításánál az alapbérrészt teljesen figyelmen kívül kell hagyni, és a teljesítménybérrészt az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó id ő szaki rendes munkaid ő re járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó id ő szakban rendes munkaid ő ben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával [Mt. 150. § (3) - (4) bek.]. Például, ha a munkavállaló az irányadó id ő szakban 1448 órából 1300 olyan órát teljesített rendes munkaid ő ben, amelyre összesen 1 500 000 Ft teljesítménybért kapott, akkor az egy órára járó teljesítménybérrész 1 500 000 Ft / 1300 = 1153,85 Ft. Az id ő - és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az id ő bérrészt (a példa szerinti esetben a 200 Ft-ot) kell alapbérrészként figyelembe venni a munkaszerz ő dés szerinti alapbér helyett.A bérpótlékok közül a vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, valamint ügyeleti és készenléti pótlékot kell figyelembe venni, ha annak feltételei fennállnak [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Például, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 1448 órából 470 olyan órát teljesített éjszaka, amelyre 84 600 Ft éjszakai pótlékot kapott, akkor az egy órára[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.]. A számítás során fontos elv, hogy az egyes díjazási elemeket csak egyszer kell figyelembe venni. Így az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén csak az időbérrészt kell alapbérként beszámítani, a teljesítményben megállapított alapbérrészt pedig a teljesítménybérnél kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.].A jelen esetben duplikációhoz vezetne, ha a munkáltató a távollét idején érvényes, időbérben meghatározott alapbér mellé figyelembe venné a megelőző hat hónapban kifizetett, a kifizetés idején szintén alapbérként meghatározott teljesítménybért is. Ezzel lényegében kétszer számítaná be ugyanazt a munkabérelemet a távolléti díjba. Ez a szabályozás céljával és a fent idézett szabállyal is ellentétes lenne. Ezért álláspontunk szerint a kérdéses esetben az alapbér módosítása után a távollétidíj-számításnál csak az időbérként meghatározott alapbért kell figyelembe venni, az irányadó időszakra (alapbérként) kifizetett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogosult, akkor az ilyen teljesítménybért kizárólag a munkaszerződésben lehet meghatározni [Mt. 137. § (3) bek.].Lényeges, hogy teljesítménybér csak az a munkabér lehet, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg - nem lehet tehát az alapbér helyett adott teljesítménybér olyan, amelyre a munkavállaló mások munkavégzése alapján válik jogosulttá, vagy éppen veszítheti el a jogosultságát [Mt. 137. § (2) bek.]. A munkáltató a teljesítménykövetelményt úgy köteles megállapítani, hogy az - előzetes, objektív mérésen és számításon alapuló eljárás alapján - rendes munkaidőben százszázalékos mértékben teljesíthető legyen [Mt. 138. § (1) bek.].Ha a munkavállaló a teljesítménybért az alapbérén felül kapja meg, akkor azt nem kötelező a munkaszerződésben rögzíteni, a munkáltató egyoldalúan megállapíthatja, akár írásos szabályzat vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat útján is - ennek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfelelő. Arra ugyanakkor lehetőség van, hogy a munkaszerződésben a felek úgy állapodjanak meg, hogy a munkavállaló részére kifizetésre kerülő bér nem az alapbére, hanem egy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított bér. Ebben az esetben az időbérrész 180 000 Ft, a teljesítménybérrész 20 000 Ft. Előbbi minden hónapban megilleti a munkavállalót, utóbbi pedig csak a teljesítménye alapján. A munkavállaló alapbére ebben a példában változatlanul 200 000 Ft.Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltatónak teljesítménykövetelményt kell megállapítania, előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapított (havi) alapbérén felül részesül teljesítménybérben. Megítélésünk szerint ilyenkor a teljesítményalapon adott juttatást nem kell távolléti díjként kifizetni az alapbéren felül. Ennek oka, hogy a távolléti díj számításánál a teljesítménybért egyébként is csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. Azaz hiába akarnánk távolléti díjat számolni a munkaszüneti nap miatt kieső teljesítménybérre, a törvényi szabályok alapján akkor is csak az alapbért tudnánk figyelembe venni, az azon felüli teljesítménybért nem.Csak a teljesítménybér és a bérpótlékok figyelembevételére szintén csak a fenti két esetben lenne lehetőség, azaz ha a munkavállaló kizárólag teljesítménybért kapna, vagy az időbérként meghatározott összeg kevesebb lenne az alapbérnél [Mt. 150. § (1) és (3) bek.]. Megjegyezzük, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]el kell számolni. Az elszámolás során, ha a munkavállaló az őt így megillető munkabérnéla) alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni;b) magasabb összegű munkabérben részesült, az elő­legnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 156. § (2)-(3) bek.].Álláspontunk szerint a kifizetési szabályt szűken kell értelmezni; csak arra az esetre, ha a munkavállaló részére kizárólag a munkaidő-beosztására tekintettel kell kifizetni a munkabért. Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló részére járó munkabért a munkaidő-beosztásán túl az esetleges távollétei is befolyásolják, a távollétekre járó munkabért[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Havibéres munkavállalókra nézve nincs ilyen szabály, azonban a korábban kialakult bírói gyakorlat (BH 2004. 30) értelmében a "fizetett ünnep" díjazását a havibér magában foglalja.A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti, egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. Azaz amennyiben a munkavállaló havibéres, a havi alapbérét osztani kell az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkanapok és a munkavállaló munkaszerződése szerinti munkaórák szorzatával. Ezzel kerül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pótlékokat: a műszak- és az éjszakai pótlékot (feltéve hogy külön-külön az irányadó időszakban legalább a munkaidő 30-30%-ában éjszakai vagy műszakpótlékra volt jogosult a munkavállaló), illetve az ügyeleti és a készenléti pótlékot, feltéve hogy az irányadó időszakban legalább 96-96 óra ügyeletet vagy készenlétet teljesített a munkavállaló [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A munkavállalónak általában van munkaidő-beosztása; közölt új beosztás hiányában ugyanis a legutolsó beosztása irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettsége alól mentesül, és e miatt kap távolléti díjat, annak összegét mindig az első számítási mód szerint kell kiszámolni.A második számítási mód alkalmazásával kapcsolatban a szakmai közvélemény megosztott, irányadó ítélkezési gyakorlat pedig a "friss" szabályozásban nem áll rendelkezésünkre. Az egyik értelmezés szerint ezt a számítási módot azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor nem munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettség alól mentesül a munkavállaló - azaz nem volt munkaidő-beosztása [Mt. 151. § (1) bek.] -, de mégis távolléti díjat kell számolni (pl. szabadságmegváltás, kártérítési felelősség, végkielégítés). A másik értelmezés szerint, figyelemmel a törvényszöveg "a munkavállaló munka­ideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva" fordulatának nyelvtani interpretációjára, a második számítási mód csak azon esetekre korlátozódik, amikor a munkavállaló távolléti díjra jogosító jogcímen legalább részben úgy mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, hogy munkaidő-beosztással nem rendelkezik. Ezen értelmezés elfogadása esetén az alapbér mellett az irányadó időszakban kifizetett valamennyi bérpótlékot figyelembe kell venni a távolléti díj megállapításának azon eseteiben, amikor mindez nem a munka­végzési kötelezettség alóli mentesüléssel van összefüggésben, hanem a távolléti díj[…] részlet vége a válaszból.