Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott időbér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Távolléti díj - beszámítandó tételek

Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
Részlet a válaszból: […]érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló novemberben megy szabadságra, akkor az alapbérrész tekintetében a novembert, a teljesítménybérrész és a bérpótlékrész kapcsán pedig az utolsó 6 hónapot (november-május) kell alapul venni. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése általános szabályként mindig irányadó. Ugyanakkor, a távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért csak akkor kell számításba venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek.]. Ebben az esetben viszont - a kétszeres beszámítás elkerülése céljából - az alapbért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3770

2. találat: Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszból: […]100%-os teljesítés esetén - illetve annak arányában - jár [Mt. 137. § (1) bek.]. Például, a munkavállaló alapbére 350 000 Ft, amelyből 100 000 Ft a külön meghatározott teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése alapján jár. Teljesítménybér esetén a 100%-os mértékhez tartozó összeget magának a munkaszerződésnek kell tartalmaznia, feltéve persze, hogy a teljesítménybér az alapbér része [Mt.45. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. A törvény a teljesítménybér kapcsán további garanciális szabályokat tartalmaz, különösen a teljesítménykövetelmény megállapítására (Mt. 138. §), ám azt már nem a munkaszerződésben kell meghatározni, hogy mit jelent a 100%-os teljesítmény. Erről valóban rendelkezhet a munkáltató egyoldalúan, egy szabályzatban. Fontos továbbá, hogy a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3552

3. találat: Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti esetben ez 1200 Ft.Az els ő esetben a távolléti díj számításánál az alapbérrészt teljesen figyelmen kívül kell hagyni, és a teljesítménybérrészt az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó id ő szaki rendes munkaid ő re járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó id ő szakban rendes munkaid ő ben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával [Mt. 150. § (3) - (4) bek.]. Például, ha a munkavállaló az irányadó id ő szakban 1448 órából 1300 olyan órát teljesített rendes munkaid ő ben, amelyre összesen 1 500 000 Ft teljesítménybért kapott, akkor az egy órára járó teljesítménybérrész 1 500 000 Ft / 1300 = 1153,85 Ft. Az id ő - és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az id ő bérrészt (a példa szerinti esetben a 200 Ft-ot) kell alapbérrészként figyelembe venni a munkaszerz ő dés szerinti alapbér helyett.A bérpótlékok közül a vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, valamint ügyeleti és készenléti pótlékot kell figyelembe venni, ha annak feltételei fennállnak [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Például, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 1448 órából 470 olyan órát teljesített éjszaka, amelyre 84 600 Ft éjszakai pótlékot kapott, akkor az egy órára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2997

4. találat: Időbérre történő áttérés és a távolléti díj számítása

Kérdés: Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.
Részlet a válaszból: […]bek.]. A számítás során fontos elv, hogy az egyes díjazási elemeket csak egyszer kell figyelembe venni. Így az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén csak az időbérrészt kell alapbérként beszámítani, a teljesítményben megállapított alapbérrészt pedig a teljesítménybérnél kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.].A jelen esetben duplikációhoz vezetne, ha a munkáltató a távollét idején érvényes, időbérben meghatározott alapbér mellé figyelembe venné a megelőző hat hónapban kifizetett, a kifizetés idején szintén alapbérként meghatározott teljesítménybért is. Ezzel lényegében kétszer számítaná be ugyanazt a munkabérelemet a távolléti díjba. Ez a szabályozás céljával és a fent idézett szabállyal is ellentétes lenne. Ezért álláspontunk szerint a kérdéses esetben az alapbér módosítása után a távollétidíj-számításnál csak az időbérként meghatározott alapbért kell figyelembe venni, az irányadó időszakra (alapbérként) kifizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2741

5. találat: Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszból: […]jogosult, akkor az ilyen teljesítménybért kizárólag a munkaszerződésben lehet meghatározni [Mt. 137. § (3) bek.].Lényeges, hogy teljesítménybér csak az a munkabér lehet, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg - nem lehet tehát az alapbér helyett adott teljesítménybér olyan, amelyre a munkavállaló mások munkavégzése alapján válik jogosulttá, vagy éppen veszítheti el a jogosultságát [Mt. 137. § (2) bek.]. A munkáltató a teljesítménykövetelményt úgy köteles megállapítani, hogy az - előzetes, objektív mérésen és számításon alapuló eljárás alapján - rendes munkaidőben százszázalékos mértékben teljesíthető legyen [Mt. 138. § (1) bek.].Ha a munkavállaló a teljesítménybért az alapbérén felül kapja meg, akkor azt nem kötelező a munkaszerződésben rögzíteni, a munkáltató egyoldalúan megállapíthatja, akár írásos szabályzat vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat útján is - ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2576
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Teljesítménypótlék a havibérben

Kérdés: Havibérben történik a munkavállalóink foglalkoztatása, és ebbe a havibérbe szeretnénk beépíteni a minőségi pótlékot. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a dolgozó alapbére bruttó 200 000 Ft; a cél pedig, hogy vezetői döntés alapján ennek 10%-a megvonásra kerülhessen. A következő szöveget javasolták beírni a munkaszerződésbe: "A 4. pontban megállapított alapbér 10,00%-a minőségi pótlék. Nem megfelelő teljesítmény vagy munkavégzés esetén a vezető javaslatára a minőségi pótlék visszavonásra kerül." Megfelel ez a kikötés annak, amit szeretnénk?
Részlet a válaszból: […]megfelelő. Arra ugyanakkor lehetőség van, hogy a munkaszerződésben a felek úgy állapodjanak meg, hogy a munkavállaló részére kifizetésre kerülő bér nem az alapbére, hanem egy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított bér. Ebben az esetben az időbérrész 180 000 Ft, a teljesítménybérrész 20 000 Ft. Előbbi minden hónapban megilleti a munkavállalót, utóbbi pedig csak a teljesítménye alapján. A munkavállaló alapbére ebben a példában változatlanul 200 000 Ft.Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltatónak teljesítménykövetelményt kell megállapítania, előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2125

7. találat: Távolléti díj munkaszüneti napra idő- és teljesítménybér együttes alkalmazásakor

Kérdés: Egyes munkavállalóink a havibérükön felül változó összegű teljesítménybért is kapnak. Tehát egyszerre idő- és teljesítménybéresek. Nekik munkaszüneti napra jár-e távolléti díj? Ha igen, akkor a távolléti díjból csak a teljesítménybérrészt, valamint a bérpótlékrészt kell figyelembe venni, és az alapbért nem? Ezt azért feltételezem, mert az alapbér arányos részét amúgy is megkapja a munkaszüneti napra.
Részlet a válaszból: […]megállapított (havi) alapbérén felül részesül teljesítménybérben. Megítélésünk szerint ilyenkor a teljesítményalapon adott juttatást nem kell távolléti díjként kifizetni az alapbéren felül. Ennek oka, hogy a távolléti díj számításánál a teljesítménybért egyébként is csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. Azaz hiába akarnánk távolléti díjat számolni a munkaszüneti nap miatt kieső teljesítménybérre, a törvényi szabályok alapján akkor is csak az alapbért tudnánk figyelembe venni, az azon felüli teljesítménybért nem.Csak a teljesítménybér és a bérpótlékok figyelembevételére szintén csak a fenti két esetben lenne lehetőség, azaz ha a munkavállaló kizárólag teljesítménybért kapna, vagy az időbérként meghatározott összeg kevesebb lenne az alapbérnél [Mt. 150. § (1) és (3) bek.]. Megjegyezzük, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1996

8. találat: Havibér kifizetése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalóink havibéresek, és őket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A kérdésem, hogy milyen munkabért kell annak a munkavállalónak fizetni, aki szabadságon van? Részére is a havibér jár az adott hónapban, és csak a munkaidőkeret végén kell elszámolni, vagy a szabadság napjaira a távolléti díjat kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]el kell számolni. Az elszámolás során, ha a munkavállaló az őt így megillető munkabérnéla) alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni;b) magasabb összegű munkabérben részesült, az elő­legnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 156. § (2)-(3) bek.].Álláspontunk szerint a kifizetési szabályt szűken kell értelmezni; csak arra az esetre, ha a munkavállaló részére kizárólag a munkaidő-beosztására tekintettel kell kifizetni a munkabért. Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló részére járó munkabért a munkaidő-beosztásán túl az esetleges távollétei is befolyásolják, a távollétekre járó munkabért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1834

9. találat: Havibérszámítás és a munkaszüneti nap

Kérdés: A havibéres munkavállalóknál a munkaszüneti napot is ledolgozottnak kell venni, és a tb-naptár útmutatásai szerint (mely az ünnepnapot is tartalmazza) kell osztani a havi alapbérüket? Pl. 2013. augusztusban 21 munkanap van és 1 ünnepnap. Besorolási bér: 150 000/22 nap = 6818 Ft/nap. Vagy más állásfoglalások szerint, a havibéres munkavállaló esetén a munkaszüneti nap sem munkanapként, sem távollétként nem számolható el. Ez az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése és 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján vezethető le. Vagyis az alábbiak szerint kell eljárni: 150 000/21 nap = 7143 Ft/nap. Melyik álláspontot kell alkalmaznunk a 2013-as évben? Betegszabadságnál is figyelmen kívül kell hagyni az ünnepnapot, és havidíjasok esetén csak a munkanapokkal kell számolnunk?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Havibéres munkavállalókra nézve nincs ilyen szabály, azonban a korábban kialakult bírói gyakorlat (BH 2004. 30) értelmében a "fizetett ünnep" díjazását a havibér magában foglalja.A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti, egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. Azaz amennyiben a munkavállaló havibéres, a havi alapbérét osztani kell az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkanapok és a munkavállaló munkaszerződése szerinti munkaórák szorzatával. Ezzel kerül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1763
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Távolléti díj számítási módjai

Kérdés: A 2013-tól hatályos, új távolléti díj számításával van problémám. Ha a dolgozónak nem volt munkaidő-beosztása, akkor a 148. § (1) bekezdése alapján a bérpótlékot (műszakpótlék, túlórapótlék, készenlét) hathavi irányadó időszak alapján számítjuk. Kell-e a túlórapótlékkal is számolni? A havibér 149 000 Ft, a bérpótlékra jogosító órák száma az irányadó időszakban 524 óra, míg a ledolgozott órák száma 888. Ennek alapján: 524:888 = 0,59, tehát több mint 30%. A bérpótlék összege az irányadó időszakban 92 483 Ft, osztva 888-cal = 104,14 Ft, tehát 149 000:174 = 856,32+104,14 = 960,46 Ft lesz az egy órára jutó távolléti díj. A készenlét nem éri el átlagosan a havi 96 órát, így ezzel nem lehet számolni. Másik számítási módról is hallottam, de ezt törvényileg nem látom alátámasztva. Ha a dolgozónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távollét idejére az alapbér + műszakpótlék (havibér 149 000 Ft osztva 174-gyel = 856,32 x 30% = 256,89 Ft, tehát egy órára jutó távolléti díja 1113,21 Ft) járna a 147. § (1) bekezdése alapján. Mennyi a munkavállaló távolléti díja, és mikor mit kell számolni?
Részlet a válaszból: […]pótlékokat: a műszak- és az éjszakai pótlékot (feltéve hogy külön-külön az irányadó időszakban legalább a munkaidő 30-30%-ában éjszakai vagy műszakpótlékra volt jogosult a munkavállaló), illetve az ügyeleti és a készenléti pótlékot, feltéve hogy az irányadó időszakban legalább 96-96 óra ügyeletet vagy készenlétet teljesített a munkavállaló [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A munkavállalónak általában van munkaidő-beosztása; közölt új beosztás hiányában ugyanis a legutolsó beosztása irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettsége alól mentesül, és e miatt kap távolléti díjat, annak összegét mindig az első számítási mód szerint kell kiszámolni.A második számítási mód alkalmazásával kapcsolatban a szakmai közvélemény megosztott, irányadó ítélkezési gyakorlat pedig a "friss" szabályozásban nem áll rendelkezésünkre. Az egyik értelmezés szerint ezt a számítási módot azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor nem munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettség alól mentesül a munkavállaló - azaz nem volt munkaidő-beosztása [Mt. 151. § (1) bek.] -, de mégis távolléti díjat kell számolni (pl. szabadságmegváltás, kártérítési felelősség, végkielégítés). A másik értelmezés szerint, figyelemmel a törvényszöveg "a munkavállaló munka­ideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva" fordulatának nyelvtani interpretációjára, a második számítási mód csak azon esetekre korlátozódik, amikor a munkavállaló távolléti díjra jogosító jogcímen legalább részben úgy mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, hogy munkaidő-beosztással nem rendelkezik. Ezen értelmezés elfogadása esetén az alapbér mellett az irányadó időszakban kifizetett valamennyi bérpótlékot figyelembe kell venni a távolléti díj megállapításának azon eseteiben, amikor mindez nem a munka­végzési kötelezettség alóli mentesüléssel van összefüggésben, hanem a távolléti díj[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1550
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést