170 találat a megadott szabadság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.].Az első elszámolási lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. A kérdéses esetben a munkavállaló heti két napot dolgozik, három napja nullaórás munkanap (szabadnap), és van két heti pihenőnapja. Az idézett szabály szerint úgy kell tekinteni, mintha öt munkanapja volna, és e szerint kell a szabadságot kiadni. Tehát, az egész heti mentesüléshez öt munkanap szabadság szükséges. Minden szabadságnapot a munkavállaló szerződés szerinti napi munka­idejével kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]igénye) ezt indokolja. Hozzá kell tennünk, hogy kétségtelenül a munkáltató kockázata lesz, ha ilyen esetben a munkaviszony az év során megszüntetésre kerül, és a munkavállaló már több szabadságot kapott, mint amennyi időarányosan járna. Arra ugyanis nincs felhatalmazás, hogy az időarányos mértéket meghaladó szabadságnapokra kifizetett bért a munkáltató ilyenkor visszakövetelje. Fontos továbbá, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (4) bek.]. Ezért az időjárásra hivatkozással nem lehet szabadságra küldeni a munkavállalót, csupán pár nappal korábbi közlés mellett. Annak viszont nincs akadálya, hogy felek megegyezzenek a szabadság kiadásában, azaz, ha a munkavállaló ezt nem vitatja, a tizenöt napos határidőn belül is kiadható a szabadság. A hőség áthidalására megoldás lehet még a munkaidőkeret, amely során az egyes hetekre egyenlőtlenül osztható be a munkavállaló munkaideje. Ez azt is jelentheti, hogy egyes heteken nem heti öt napot dolgozik a munkavállaló, míg később arányosan több munkaidőt teljesít [Mt. 99. § (7) bek.], illetve lehetséges a munkaidőkeretben a heti pihenőnapok egyenlőtlen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdés, hogy a részmunkaidős munkavállaló számára egy nap szabadságra a munkaidejével arányos, azaz időarányosan alacsonyabb díjazás jár. A heti négyórás munkaidő esetén az egy napra eső munkaidő 0,8 óra. Azaz, míg egy teljes munkaidős munkavállaló egy nap szabadságra nyolc óra távolléti díjra jogosult, addig a jelen példában a díjazás csak 0,8 órányi távolléti díj.Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása az Mt. szerint kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ezek az órában vagy a munkanapban való elszámolás (Mt. 124. §). Az 528/2020. Korm. rendelet ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az Eszjtv. hatálya alá eső egészségügyi szolgáltatónál a szabadságot munkanapban az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, és munkanapban nyilvántartani (17. §). Azaz csak a munkanapos elszámolás lehetséges. Ez azt jelenti, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Úgy kell tehát megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány esetén [326/2013. Korm. rendelet 33/K. § (1) bek. b) pont]. Ha a középfokú végzettségű dajka a Kjt. szerint van besorolva, őt a Kjt. 56. §-ának a) pontja alapján évi 20 munkanap alapszabadság, valamint a Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság illeti meg (az 1. fizetési fokozatban e címen pótszabadság nem jár). A fizetési fokozatban 3 évente van előrelépés.A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése szerinti évi 25 munkanap munkaköri pótszabadság a dajkákat a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján nem illeti meg. Az Mt. alapján a dajkát megillethetik még a következő pótszabadságok:-gyermek utáni pótszabadság: egy - 16 évesnél fiatalabb - gyermek után 2, két gyermek után 4, ennél több gyermek után összesen 6 munkanap (fogyatékos gyermekenként még 2-2 további munkanap) (Mt. 118. §),-18 év alatti munkavállaló/közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabadság számításánál a tárgyévet megelőző évről (2020. évről) áthozott, de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanap szabadság külön kezelendő a jogviszony megszűnésekor, azt nem lehet arányosítani.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és ez alapján mennyi a munkavállaló alapbére, tekintet nélkül arra, hogy a kiadott szabadságnapokra való jogszerzés idején - a munkaidő mértékének változása miatt - még más volt az alapbér. Ezért a feleknek végig kell gondolniuk, hogy mikor szeretnék megállapodásukkal a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalók munkaidejét csökkenteni. Ez megtörténhet rögtön a fizetés nélküli szabadság megszüntetése után, amely esetben a fizetett szabadságra járó díjazást már a csökkentett alapbérrel kell számítani. De nincs akadálya, hogy a felek a munkaidő mértékét a távollét ideje alatt felhalmozódott fizetett szabadság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárgykörében a kérdés szerinti tartalmú új jogszabály egyelőre nem született. Ezért a 2020-as évre járó szabadság tekintetében is az a szabály, hogy azt még a tárgyévben ki is kell adni a munkavállalónak. Ez alól pedig csak
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesített munkaidőként kell figyelembe vennie (mintha dolgozott volna e napokon a munkavállaló, az aznapra érvényes beosztása szerint). Ez a számítás eredményezhet olyan helyzetet, hogy a távollét idejére érvényes beosztás miatt a munkaidőkeret zárásakor túlóra képződik. Például, a munkavállaló a munkaidőkeret utolsó hetén napi 12 órára van beosztva, ám ezt az időszakot szabadságon tölti. Ilyenkor is 5×12 óra kerül be a munkaidő-elszámolásba, 60 óra veendő figyelembe a munkaidőkeretben teljesített munkaidőként. Ha ezzel a munkáltató már túllépi a munkaszerződés szerinti napi munkaidő alapján megállapított, beosztható óraszámot, akkor munkaidőkereten felüli túlóraként kell kifizetni a többletidőt (Mt. 156. §).Ez a szabály minden távollétre alkalmazandó (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, állásidő, igazolatlan távollét). A szabadság és a betegszabadság esetén ugyanakkor a törvény megengedi a munkanapos elszámolást is, a munkáltató választása szerint. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek., 126. § (4) bek.]. Ilyenkor minden egyes (beteg)szabadságon töltött nap egy munkanap[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani (Mt. 125. §). Arra azonban nem tartalmaz kifejezett felhatalmazást a törvény, hogy ellenkező esetben - ha a munkavállaló az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig - a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezéseiből sem vezethető le egyértelműen (pl. a jogalap nélkül felvett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályokból). Ezért a munkáltató feladata, hogy a naptári év során lehetőleg úgy ütemezze a szabadság kiadását, hogy az lehetőség szerint megfeleljen az időarányosan járó mennyiségnek. Ha ettől eltér (pl. már februárban négy hét fizetett szabadságot ad ki a munkavállalónak), a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályait a kollektív szerződésben, munkaszerződésben a feleknek, illetve az egyoldalú kötelezettségvállalásban (cafeteriaszabályzatban, juttatási szabályzatban) a munkáltatónak kell kialakítani. Ennek során meghatározhatóak kizáró feltételek, például, hogy a próbaidejét, felmondási idejét töltő vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt álló munkavállaló nem jogosult a juttatásra. Az is előírható, hogy nem jár cafeteria annak, aki igazolatlanul hiányzik, vagy az adott hónapban fizetés nélküli szabadságon van.A juttatási feltételek meghatározásánál azonban a felek, illetve a munkáltató kötve vannak a munkajogi alapelvekhez, így különösen az egyenlő bánásmód követelményéhez (Mt. 12. §). Eszerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valamely valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne (Ebktv. 8. §). Ezért olyan[…] részlet vége a válaszból.