Találati lista:
1. cikk / 9 Közalkalmazotti jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetésének lehetséges jogkövetkezményei
Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?
2. cikk / 9 Pedagógus szabadságmegváltása
Kérdés: Óvodapedagógus alkalmazottunk határozott idejű szerződéssel van foglalkoztatva. Időközben gyermeke született, aki most töltötte az első életévét. Jogviszonya meg fog szűnni a határozott idő lejártával. Ebben az esetben részére a csecsemőgondozási díj, valamint a gyermekgondozási díj első hat hónapjára járó szabadságot a megszűnéskor ki kell fizetni?
3. cikk / 9 Kormánytisztviselőt megillető védelem hozzátartozó ápolása esetén
Kérdés: Kormánytisztviselőként jelenleg beteg édesanyámat ápolom otthon. Utánanéztem, hogy ilyen helyzetben illet-e meg valamilyen védelem, és azt tapasztaltam, hogy a Kttv. 70. §-a és 71. §-a ellentmond egymásnak, ezért a két jogszabályhely értelmezésében kérem a segítségüket.
4. cikk / 9 Közalkalmazotti tanács volt elnökét megillető védelem terjedelme
Kérdés: Nemrég megszűnt a közalkalmazotti tanácsunk elnökének megbízatása. Azt hallottuk, hogy a munkáltató fel szeretné menteni az illetőt, de tudomásunk szerint őt a megbízatás megszűnését követő hat hónapig védelem illeti meg. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az elnöki tisztsége úgy szűnt meg, hogy lejárt a mandátuma, illetve csak akkor, ha lemondott vagy visszahívták? Van bármilyen lehetősége a munkáltatónak ezt a védelmet "kijátszani"?
5. cikk / 9 Kormánytisztviselő kinevezésének egyoldalú módosítása és a felmentés kérelmezhetősége felmentési tilalom alatt
Kérdés: Kormánytisztviselőnknek 2013-ban születetett gyermeke, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Nemrégiben jelezte, hogy vissza kíván térni dolgozni. Azóta a munkakörére egy másik kormánytisztviselő került kinevezésre, ezért ugyanabban a munkakörben nem tudjuk tovább őt a visszatérte után foglalkoztatni. Felmerült, hogy felajánlunk számára egy olyan másik munkakört, amely az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelel, ekkor ugyanis nem szükséges a beleegyezése a módosításhoz. Kérheti-e ebben az esetben a felmentését, figyelemmel arra, hogy a gyermeke hároméves koráig még felmentési védelem alatt áll?
6. cikk / 9 Felmondási védelem és betegség miatti keresőképtelenség
Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?
7. cikk / 9 Felmentési (felmondási) tilalom és a reprodukciós eljárás
Kérdés: Az iskolánkban tanító egyik tanárnő olyan orvosi igazolást adott át részünkre, melyben az állt, hogy az igazoláson szereplő intézménynél reprodukciós eljárásban vesz részt. Tisztázni akartuk vele, hogy ez mit takar ténylegesen. Elmondta, jelenleg különböző diagnosztikai vizsgálatokat végeznek, a tényleges kezelés csak a vizsgálatok eredményének ismeretében kezdődik meg. Az intézményben azonban létszámcsökkentést akarunk végrehajtani, és úgy véljük, hogy mivel a tanítónő még nem áll tényleges kezelés alatt, létszámcsökkentésre hivatkozással az ő jogviszonyát is megszüntethetjük. Jogszerűen járnánk el, ha felmentést közünk vele?
8. cikk / 9 Felmondási tilalom – ikrek szülei esetén
Kérdés: Kettős ikreim vannak, akik a nyáron lesznek háromévesek. Azt hallottam, hogy velük tovább maradhatok GYES-en, és nem is mondhatnak fel ez idő alatt. A munkáltatóm viszont azt akarja, menjek vissza dolgozni. Mik a jogaim?
9. cikk / 9 Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei
Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
