Munkaszüneti napi pótlék - a naptári napon átnyúló műszak

Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor - szerintünk - 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt elszámolások - egy kivételével - helyesek. A törvénynek azt a rendelkezését kell alapul venni, miszerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés ellenértéke egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatónál, amennyiben ünnepnapon végez túlórát a munkavállaló, milyen pótlékok illetik meg? (Konkrét példán levezetve, például bruttó 380 000 Ft illetmény mellett végez május 1-jén nyolc óra munkát.)
Részlet a válaszából: […] Ezekről a kérdésekről az Eszjtv. nem rendelkezik, ezért az Mt. szabályai irányadóak [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. A munkavállalót a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% munkaszüneti napi pótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Nincs jelentősége, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Naptári napon átnyúló munkanap

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott (berendezések működési felügyeletét ellátó) munkavállaló megállapodás alapján hosszabb teljes munkaidőben, napi 12 órában van alkalmazva, illetőleg a beosztás szerinti napi munkaidejét 24 óra, heti munkaidejét 72 óra időtartamban állapították meg. A munkáltató megítélésünk alapján nem minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek. A munkakör készenléti jellegére való tekintettel, kettő havi munkaidőkeretben jogszerű-e a munkáltató azon munkaidő-beosztása rendes munkaidőben heti pihenőnapra, fizetett ünnepre, amikor a munkaidő 18.00 órától másnap reggel 06.00 óráig tart? Abban az esetben, ha a munkaidő kezdete hétköznapra esik, de a vége már munkaszüneti napot érint, ilyenkor melyik napot kell munkanapnak tekinteni a napi, illetőleg a heti pihenőnap vagy a pihenőidő megállapításánál, továbbá milyen pótlékok illetik meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Veszélyességi pótlék - nem létezik

Kérdés: Egyik kollégánk tartálytisztító munkakörben dolgozik. Felmerült egy olyan kérdés, hogy a benzinkútállomás melletti tartályban tartózkodás ideje alatt, mivel egészségre káros munkavégzést folytatnak, ezért veszélyességi bérpótlékot fizetne nekik a cég. Mennyi a hivatalos veszélyességi bérpótlék mértéke?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalónak bérpótlék az alábbi jogcímeken járhat: rendkívüli munkavégzés pótléka, vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék, ügyeleti, illetve készenléti pótlék (Mt. 140-144. §). Az egészségre káros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Recepció - a 24/72 órás munkarend elszámolása

Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A 24/72-es műszakrend azt feltételezi, hogy ezek a munkavállalók hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, és a 24 órás műszakot lehetővé tévő megállapodást is kötöttek a felek. E nélkül ugyanis nem lehetne egy munkavállalónak egy napra 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ennek során a munkáltató választhat, hogya) a szabadságot munkanapokban számolja el és adja ki; ilyenkor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Naptári napon átnyúló munkanap és munkaszüneti nap

Kérdés: Cégünknél a termelésben dolgozókat három műszakban (06-14 óra, 14-22 óra, 22-06 óra), hétfőtől péntekig, napi 8 órában foglalkoztatjuk. Esetenként azonban nem hétfőn reggel 6 órakor indítjuk a munkahetet, hanem vasárnap este 22 órakor. Ennek szükségességéről szerdai napokon döntenek a vezetők, és a vasárnapi kezdést is ekkor közöljük a dolgozókkal, a helyben szokásos módon. Ezen a héten a vasárnap március 15-ére, munkaszüneti napra esett, és szerdán a munkahét vasárnap esti indításáról döntöttek. A hétfő reggeli 6 órás kezdéssel a március 15-ei munkaszüneti nap vasárnap reggel 6 órától hétfőn reggel 6 óráig tartana, ha jól gondolom, tehát a 15-én vasárnap este 22 órától hétfő reggel 6 óráig történő munkavégzés munkaszüneti napi munkavégzést valósítana meg. Azzal, hogy szerdán az érintett műszakra vonatkozóan közöltük a munkaidő-beosztás módosítását (tehát, hogy nem 16-án, hétfőn 22 órakor, hanem 15-én, vasárnap 22 órakor kezdenek), elkerültük, hogy munkaszüneti napi munkavégzés történjen? Az a vasárnapi 2 óra már hétfői munkanapi munkavégzésnek tekinthető, és nem kell munkaszüneti napi pótlékot fizetnünk rá? Megjegyzem, hogy vasárnap esti kezdés esetén mindig fizetünk 8 órára járó vasárnapi pótlékot.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkanap a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ugyanez irányadó a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Pótlékok hétvégére - alkalmi munka esetén

Kérdés: Társaságunk hétfőtől péntekig alkalmaz munkavállalókat (szombat és vasárnap pihenőnap). Alkalmi munkavállalókat is szoktak alkalmazni, például kiállításokra. Egy mostani kiállításra is felveszünk alkalmi munkavállalót öt napra, szerdától vasárnapig (amíg a kiállítás tart), nyolcórás munkaidőre. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben szombatra és vasárnapra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az alkalmi munkavállalónak? A munkaidő napi nyolc óra, 10-18 óra között.
Részlet a válaszából: […] Alkalmi munka (egyszerűsített foglalkoztatás) esetén is ugyanazok a bérpótlékok illetik meg a munkavállalót, mint a hagyományos munkaviszonyban. Az Mt. ugyanis nem tartalmaz eltérő rendelkezést a bérpótlékok kapcsán az egyszerűsített foglalkoztatásra (Mt. 201-203. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkavégzés munkaszüneti napon - külföldre szolgáltatnak

Kérdés: Cégünknél ügyfélszolgálat van, külföldre szolgáltatunk. Ha ünnepnapra beosztunk munkavállalót, megtagadhatja-e a munkafelvételt, mivel Magyarországon nem kötelező ünnepnapon dolgozni? Cégünknél egyébként 0-24-es ügyfélszolgálat működik, és ünnepnapokon is szoktunk dolgozni, természetesen ki is fizetjük a munkavállalóinknak a túlórát.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló általános szabály szerint a munkáltató utasításai alapján köteles a munkát végezni [Mt. 52. § (1) bek. c) pont]. Az utasítás teljesítését akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a munkavállaló munkaidőkeretben irányadó munkaidejét az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése alapján akként kell kiszámítani, hogya) a novemberre és decemberre eső általános munkarend szerinti munkanapok számából (21+22 nap) le kell vonni az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
1
2
3
7