Felmondás közlése az átvétel megtagadása mellett

Kérdés: A munkavállalónk számára előkészítünk egy közös megegyezést és egy átszervezésre hivatkozó munkáltatói felmondást. Ezeket személyesen be is mutatjuk neki azzal, hogy azok tartalmát megismerheti, elolvashatja, egyúttal választhat a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetése és a munkáltatói felmondás között. Ha ő egyiket sem fogadja el, és a felmondás átvételét kifejezetten megtagadja, mondhatja-e utóbb azt, hogy a munkaviszonya sem került megszüntetésre, mivel nem került sor a felmondás közlésére?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlat szerint jogszerű az Önök által bemutatott eljárás. A munkáltató biztosíthat választási lehetőséget a tekintetben, hogy a munkavállaló számára ajánlatot tesz a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, ám ennek elmaradása esetén - az Mt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Elektronikus bérjegyzék - követelmények és ellenőrizhetőség

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során elfogadott-e az online bérjegyzék? Hogyan történik az ellenőrzés, milyen dokumentumokat kérhet el az ellenőr a bérjegyzék átvételi listáján kívül?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást ("bérjegyzék") kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Elektronikus bérjegyzék - a kiküldés

Kérdés: Lehet-e abból gond, ha két felső vezető egyazon e-mail-címet ad meg a bérjegyzék küldéséhez? A pdf ugyan egyazon e-mailre érkezik, de megnyitni csak a biztonsági kóddal lehet, amit még a küldéskor maguknak elmentenek, és törölnek a rendszerből. A munkavállalók által megadott e-mail-címet el kell fogadni, azaz úgy kell kezelni, mint például a bankszámlaszámot, amire akár az egész család jövedelme utalásra kerülhet?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást ("bérjegyzék") kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkaszerződés módosítása e-mailben

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését "hagyományos" módon, papíralapon kötöttük. Mivel sok munkavállalónk otthonról dolgozik, egyre nagyobb igény merül fel a jelenlegi helyzetben, hogy elektronikus úton módosítsuk a munkaszerződéseket. Lehetőség van-e arra, hogy elektronikus levélben tegyük meg az ajánlatot a módosításra, amelyet a munkavállaló szintén ilyen módon fogad el az általa írott válasz-e-mailben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében, ha a megállapodást írásba kellett foglalni, azt módosítani is csak írásban lehet [Mt. 22. § (3) bek.]. Mivel a munkaszerződést kötelező írásba foglalni (Mt. 44. §), annak módosítása is csak írásban történhet. Írásbelinek kell tekinteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Munkaidő-nyilvántartás - munkavállalói aláírással

Kérdés: Önkormányzatunknál és annak hivatalánál a munkaidő-nyilvántartást a munkavállalók naponta vezetik, és azt aláírják. A munkáltatónak szükséges-e leigazolni a munkaidő-nyilvántartást, és ha igen, azt milyen időközönként (naponta, hetente, havonta)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Átszervezéssel indokolt felmentés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel - többek között - akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő munkaköre átszervezés következtében megszűnik. A polgármesteri hivatal szervezeti és működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő várandóssága és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam a Kttv. 70. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással [Mt. 64. §. (1) bek.]. Amennyiben a felek nem közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt, akkor a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal szüntethette meg jogszerűen. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Azonnali hatályú felmondás személyes átadása

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a próbaidő utolsó napján közöltünk azonnali hatályú felmondást. Mivel sejtette, hogy meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát, azt állítva, hogy rosszul van, egész napra bezárkózott a mosdóba, és ott próbálta megvárni, amíg mindenki elmegy. Mivel nem jött ki, a munkaidő lejártát megelőzően az ajtó alatt csúsztattuk be neki a felmondást. Most perrel fenyegetőzik, mondván jogellenes volt a felmondásunk, mert nem szemtől szembe adtuk át. Valóban nem adhattuk volna így oda a felmondást, meg kellett volna várnunk, amíg kijön, akkor is, ha esetleg ott éjszakázik?
Részlet a válaszából: […] Próbaidő alatt az azonnali hatályú felmondást a felek jogszerűen csak a próbaidő tartama alatt közölhetik egymással [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Tehát az azonnali hatályú felmondásnak még a próbaidő alatt kell hatályosulnia, amely annak közlésével történik meg. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Felmondási idő egyoldalú módosításának tilalma

Kérdés: A munkáltatóm e-mailben felmondott nekem. Mivel hat éve dolgozom a cégnél, a felmondási időm 45 nap lenne. A munkáltatóm azonban megkeresett, hogy módosítani szeretné a felmondási időt 50 napra. Mivel azonban időközben találtam új munkát, ahol a 45 nap leteltével kezdenem kellene, ez nekem nem érdekem. Megteheti ezt a módosítást utólag egyoldalúan az én beleegyezésem nélkül egy "felmondáskiegészítéssel"?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni [Mt. 22. § (1) bek.]. A munkáltató a felmondást köteles írásba foglalni, az Mt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.
1
2