44 találat a megadott díjazás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]és a betegszabadság kiadásánál és elszámolásánál a munkáltató választhat két módszer közül. Az első - általános - szerint a szabadság munkanapban van kiadva és elszámolva; azaz a munkavállaló minden, beosztás szerinti munkanapja (ideértve a szabadnapokat is), amikor e jogcímen távol volt, egy nappal csökkenti a szabadság napjainak számát, és minden napot a munkaszerződés szerinti napi munkaidővel - a kérdés szerinti esetben 6 órával - kell elszámolni [Mt. 124. § (1)-(4) bek.].A második módszer esetében a munkáltató az adott naptári évben úgy is kiadhatja a szabadságot, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az esetben a szabadságot órában kell nyilvántartani, és minden munkanapra annyi óra szabadságot kell kiadni és elszámolni, amennyi a beosztás szerinti munkaidő volt aznap [Mt. 124 § (3)-(4) bek.] - tehát kedd-csütörtök napokra 8 órát, míg péntekre 6-ot. A hétfői szabadnap ilyen esetben is szabadságként kezelendő, de arra 0 óra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]óradíj a megtartott órák ellenértéke. Ellentétben a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakkal, ha a felek így állapodnak meg, nincs külön jogcím szerint díjazva a felkészülési idő, a dolgozatjavításra, az értekezletekre fordított idő, hanem mindezt az óradíj ellentételezi. Annak nincs jogi akadálya, hogy a felek megállapodása szerint olyan mértékű óradíj megállapítására kerüljön sor, amely mindkét szerződő fél véleménye szerint méltányos.A pedagógusokra 2020. július 1-jétől irányadó béremelés azokra vonatkozik, akik a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartoznak, és munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják őket. A béremelés az ágazati szakmai pótlék bevezetésével történt, amelyet a 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (11) bekezdése állapít meg. E szabályozás hatálya azonban az óraadókra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt munkanap) szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével köteles elszámolni és kifizetni [Mt. 156. § (1) bek.]. A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános munkarend és a napi munkaidő alapján kiszámított munkaidő mértékét a ténylegesen teljesített munkaidővel. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló a már kifizetettnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni számára, adott esetben a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőért járó pótlék szabályaira tekintettel. Ha viszont ennél magasabb összegű munkabérben részesült, a többletet az előlegnyújtásból eredő szabályok szerint a munkáltató levonhatja a munkabérből. Ezt a korrekciót a következő bérkifizetésnél kell elvégezni [Mt. 156. § (2)-(4) bek.].Fontos hangsúlyoznunk, hogy az előbbi szabály nem jelenti azt, hogy a munkáltató választása szerint akár kevesebb órára is beoszthatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót, mint amennyire az szerződött. A munkaidő "ledolgoztatása" ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak [Mt. 51. § (1) bek.]. Ebből eredően, ha a munkaidőkeret végén az elszámoláskor azt észleljük, hogy a munkavállaló azért kapott több munkabért, mert a munkáltató be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra, a különbözetet levonni nem lehet,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tevékenységekre milyen jogviszony létesíthető, munkajogi szempontból nem az adózási szabály, hanem a tevékenység folytatására vonatkozó munkajogi, jogállási szabályok alapján kell megítélni. Abból kell kiindulni, hogy a tevékenység folytatásának módja, feltételei milyen jogviszonynak felelnek meg. Ha munkaidőben, rendszeresen, az adott tevékenységet folytató szerv széles körű utasítási joga alapján (alá-fölé rendeltségben), foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelezettség mellett, rendszeresen fizetett javadalmazásért történik a tevékenység ellátása, akkor az munkaviszonynak minősül. Ha eseti jellegű, a munkát végző személy széles körű önállóságával, pusztán a teljesítés megtörténtét és nem az annak megvalósítása egyes körülményeit is külön-külön honoráló egységes díjazásért történik a feladat ellátása, akkor megbízási jogviszonyról lehet szó. Ha pedig a feladatot ingyenesen látják el, közérdekű önkéntes tevékenység szabályai szerint történhet annak megvalósítása. (E tekintetben javasolható a már hatályban nem lévő, de az elhatároláshoz jelenleg is irányadó szempontokat megfogalmazó 7001/2005. [MK 170.] FMM-PM együttes irányelv áttekintése.)Az állami adóhatóságnak joga van a fennálló jogviszonyt annak ismertetőjegyei alapján minősíteni (pl. megbízási szerződést munkaviszonynak tekinteni, és ennek adózási következményeit alkalmazni).[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el [Mt. 112. § (1)-(2) bek.].Készenlét esetén 20% bérpótlék jár; munkavégzés esetén bérpótlék a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint fizetendő [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A készenlétre járó díjazást a törvény alapján az alapbérbe beépíteni nem lehet, azonban ehelyett a munkaszerződés a bérpótlékot és a munkavégzés (azaz a készenlét alatti esetleges rendkívüli munkavégzés) díjazását is magában foglaló havi átalányt állapíthat meg [Mt. 145. § (1)-(2) bek.]. Ez a szabály ugyanakkor kollektív szerződés szempontjából diszpozitív, azaz e rendelkezéstől a munkavállaló hátrányára is el lehet térni (Mt. 165. §). Megítélésünk szerint ugyanakkor mindez nem ad arra felhatalmazást a kollektív szerződésnek, hogy az átvegye a felek megállapodásának szerepét, és a munkaszerződés helyett meghatározza, hogy az alapbér milyen egyéb bérelemeket foglal magában. Az eltérési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.]. A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el [Mt. 112. § (1)-(2) bek.].Készenlét esetén húsz százalék bérpótlék jár; munkavégzés esetén bérpótlék a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint jár [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A munkáltatónak a törvény, illetve kollektív szerződés alapján teljesítendő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaidőbe [Mt. 103. § (1)-(4) bek., 86. § (3) bek. a) pont]. Mivel - általános szabály szerint - a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, arra díjazás sem jár. A kérdés szerinti esetben tehát a munkavállalót csak akkor illeti meg díjazás a szünetek idejére, ha készenléti jellegű munkakört tölt be, vagy a munkáltató kifejezetten vállalta (esetleg a felek így állapodtak meg a szerződésben), hogy a szünetekre is jár bér, illetve nem munkaközi szünetről, hanem valamely munkavédelmi szabályban előírt, egy adott tevékenység megszakítására vonatkozó szünetről van szó.Ez utóbbi esetben a szünet valóban munkaidőnek minősül, és az adott, az egészségre veszélyes tevékenység szüneteltetésének idejére jár a munkabér. Az ilyen, munkavédelmi célú szünetekre viszont az is igaz, hogy a munkavállaló csak az adott tevékenységet köteles megszakítani, de egyébként más jellegű feladatok elvégzésére a szünet ideje alatt is kötelezhető, és ezek teljesítésére rendelkezésre kell állnia. Az elmaradt munkabér iránti igény[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltatónak lehetősége van a munkaidőt és a pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani, és így akár hétvégére is rendes munkaidőben munkavégzést elrendelni, mivel a művelődési központ rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősül [Mt. 97. § (3) bek., 101. § (1) bek. a) pont]. Értelemszerűen, ilyenkor a hétvégi pihenőnapok helyett a munkaidőkeretben másikat kell kiadni, azzal, hogy hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot mindenképpen be kell osztani [Mt. 105. § (3) bek.].Önmagában a szombati munkavégzésnek külön pótléka nincs, ha arra rendes munkaidőben kerül sor, és a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató esetében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mértéke:- "D" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 5000 Ft/fő/év,- "C" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 6800 Ft/fő/év,- "B" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 8400 Ft/fő/év,- "A" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 10 000 Ft/fő/év.A díjak ugyanakkor csak akkor alkalmazandók, ha jogszabály
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megjelölése szerinti - kiküldetésről van szó. Ezt nem érinti az sem, ha egyébként a két munkavégzési hely egyazon kerületben található.A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése ugyan - általános esetben - csak akkor kötelező, ha a munkavállaló a munkavégzési helytől eltérő településről jár munkába [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont], de amennyiben a kiküldetés miatt a nála szokásos költségeken túlmenően indokolt és igazolt költségek merültek fel, azok megtérítését, ún. napidíjat kérhet. A napidíj megtérítése történhet tételesen, számla ellenében vagy legalább napi 500 Ft-os átalányként (437/2015. Korm. rendelet 2-3. §). Érdemes kiemelni, hogy a munkavállaló költségtérítési igényét nem érinti az, hogy a munkáltató esetleg nem tudja a személyi jövedelemadó körében költségtérítésként, illetve adómentesen elszámolni a napidíjat (437/2015. Korm. rendelet 4.[…] részlet vége a válaszból.