Keresés eredménye

37 találat a megadott díjazás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Hétvégi munkavégzés díjazása munkaidőkeretben
Kérdés: A művelődési központ közalkalmazottjai napi 8 órában dolgoznak (hétfőtől péntekig). A munkáltató munkaidőkeretet szeretne bevezetni a dolgozók részére (mert a rendezvények mindig hétvégén kerülnek megrendezésre, és akár éjjel 2-ig is eltarthatnak). Ebben az esetben kell-e pótlékot fizetni a hétvégi, délutáni vagy éjszakai munkavégzésre, vagy pihenőnapban kiadható-e a hétvégi munkavégzés?
Részlet a válaszból: […]rendes munkaidőben munkavégzést elrendelni, mivel a művelődési központ rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősül [Mt. 97. § (3) bek., 101. § (1) bek. a) pont]. Értelemszerűen, ilyenkor a hétvégi pihenőnapok helyett a munkaidőkeretben másikat kell kiadni, azzal, hogy hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot mindenképpen be kell osztani [Mt. 105. § (3) bek.].Önmagában a szombati munkavégzésnek külön pótléka nincs,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3399
2. találat: Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok díjai
Kérdés: Kérem, írják meg, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok díjait mely rendelet sorolja fel!
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3398
3. találat: Kiküldetésre járó díjazás
Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt - több kerületi telephely közül - egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése ugyan - általános esetben - csak akkor kötelező, ha a munkavállaló a munkavégzési helytől eltérő településről jár munkába [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont], de amennyiben a kiküldetés miatt a nála szokásos költségeken túlmenően indokolt és igazolt költségek merültek fel, azok megtérítését, ún. napidíjat kérhet. A napidíj megtérítése történhet tételesen, számla ellenében vagy legalább napi 500 Ft-os átalányként (437/2015. Korm. rendelet 2-3. §). Érdemes kiemelni, hogy a munkavállaló költségtérítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3171
4. találat: Hétvégi munkavégzés pótléka
Kérdés: Felszolgálóként dolgozom egy kórházban. Mivel sokszor hétvégén is dolgoznom kell, az lenne a kérdésem, hogy ezekre a napokra jár-e valamilyen pótlék?
Részlet a válaszból: […]vasárnap is működőnek minősül, azaz a rendes munkaidő nem csak szombatra, de akár vasárnapra is beosztható lehet [Mt. 101. § (1) bek. a) pont]. A hétvégi munkavégzés ezért nem feltétlenül jelent pihenőnapi munkavégzést, emiatt önmagában az rendkívüli munkavégzés miatti bérpótlékra [Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2919
5. találat: Felmondási idő díjazása egészségügyi alkalmatlanság esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónk esetében az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. Úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Még a felmondás közlése előtt felmentettük munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időszakra - bár álláspontunk szerint nem kellett volna - távolléti díjat fizettünk részére. Emellett alkalmatlansága folytán a felmondási idő teljes ideje alatt a munkavégzés alól fel kell mentenünk a munkavállalót. Ebből következően, mivel a felmondási ideje alatt munkavégzési kötelezettség nem áll fenn, véleményünk szerint erre az időre nem jár a munkavállalónak díjazás. Helyesen gondoljuk, hogy - bár a munkavállaló a felmondás közlését követően még 50 napig munkaviszonyban áll - díjazás nem jár neki erre az időtartamra?
Részlet a válaszból: […]alkalmatlan munkaköre ellátására, a munkáltatónak fel kell mentenie a munkavégzési kötelezettség alól. Ebből kifolyólag, felmondás közlése esetén a teljes felmondási időre mentesíteni kell, mivel a munkavállaló munkát nem végezhet. Az Mt. kifejezetten rögzíti azon eseteket, mikor a munkavállalót díjazás illeti meg munkavégzés hiányában is (Mt. 146. §), ezen esetek között[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2774
6. találat: Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás
Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint - a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján -, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszból: […]munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el [Mt. 66. § (7) bek.]. A felmondás közlése előtt ez a körülmény is fontos lehet, viszont kérdésükben arra nézve nincs információ, hogy munkavállalójuk rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő-e.Mivel a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága folytán munkakörében nem foglalkoztatható tovább, megalapozott döntést hozott a munkáltató, amikor felmentette a munkavégzés alól a vizsgálat eredményének kézhezvételét követően. Általános szabály szerint munkabér a munkavégzés idejére illeti meg a munkavállalót. Az Mt. pontosan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2773
7. találat: Újítás munkaviszonyban
Kérdés: Szerszámkészítő vagyok egy jó nevű kft.-nél, amely formák és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Jeleztem a főnökömnek, hogy kitaláltam egy formatisztítási eljárást, ami idő- és költségtakarékos. Bemutattam és jónak találta. Biztatott, hogy újítás is lehet belőle. Jelezte is a főnöke felé. Azóta csönd van, sőt, minden munkámba belekötnek. Már az is elhangzott, hogy "úgysem lesz belőle semmi", meg hogy "sehol sincs leírva". Hogyan kell eljárnom az újítással kapcsolatban? Milyen lehetőségem van arra, hogy az ötletem idő előtti bevezetését megakadályozzam?
Részlet a válaszból: […]utasítása alapján végez, általában a munkaviszonyból folyó munkaköri kötelességnek minősül (EBH2003. 948). A kérdés szerinti tényállás alkalmazotti találmányt alapoz meg, azonban a biztonság kedvéért célszerű azt is megvizsgálni, hogy a munkaügyi iratok alapján nem volt-e munkaköri kötelesség a találmány kidolgozása.Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos, a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat [Sztv. 10. § (2) bek.]. A feltaláló köteles az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2676
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Készenléti jellegű munkakör bérezése
Kérdés: Melyek a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak bérezésére vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszból: […]illetve a munkaidő-beosztás szabályait tekintve alapozza meg a munkáltató rugalmasabb eljárását (pl. a beosztható napi munkaidő mértéke, a pihenőidők kiadása tekintetében).Az Mt. 92. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ebből következően számára ugyanaz a munkabérösszeg hosszabb munkaidő ledolgozása esetén jár, mint a nem ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára - ez a leglényegesebb különbség a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2669
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Betegszabadság munkaszüneti napon
Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben - a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan - nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Részlet a válaszból: […]alapján beosztható munkavégzésre a munkaszüneti napra. Ez a munkavégzése azonban azt az időkeretet terheli, amit a munkáltató előzetesen már csökkentett az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti számítási szabály alkalmazásával. A munkaszüneti napi munkavégzés idejére, a ledolgozott órákra tehát órabére és a munkaszüneti napi munkavégzéshez kapcsolódó pótlék illeti meg. És járhat még műszak- vagy éjszakai pótlék is.Ha a munkavállaló ezen az előre beosztott napon mégsem tud dolgozni keresőképtelensége miatt, akkor kell alkalmazni az Mt. 146. §-ának (5) bekezdését, miszerint a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. Ez ugyanis munkavégzési kötelezettség alóli, a keresőképtelenség miatti mentesülést és az erre megállapított, a munkáltató által[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2665
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
10. találat: Hallgatói munkaszerződés - bérszámfejtési kérdések
Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
Részlet a válaszból: […]hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatónak járó díjazást az Nft. szerinti hetidíj alapulvételével, de havibérként fizessék ki. (Célszerű egy pontot a munkaszerződésben ennek szentelni.)Az átszámítás módjára nézve nincsenek szabályok, ezért a következőkből érdemes kiindulni. Mivel egyfelől a munkáltató a hallgató munkaidejét is köteles beosztani (azaz meghatározni számára a munkanapokat), másfelől a munkabér a munkavégzés ellenértéke, tehát - általános szabályként - a munkanapokra jár, az Nft. szerinti hetibérnek a havibérre történő átszámításánál nem a hét minden napját, hanem csak a munkanapokat kell alapul venni. A munkahét általában öt munkanap, tehát a minimálbér 15%-ára öt munkanap ledolgozása esetén jogosult a hallgató. Ebből megállapítható az egy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2329
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 37 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés