Azonnali hatályú felmondás - ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap - pénteken - nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló - még korábban engedélyezett szabadság miatt - nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...- egészen az azonnali hatályú felmondás közlésének napjáig (azt is beleértve) - köteles számára megfizetni az állásidőre járó díjazást (azaz az alapbért) és - amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra is jogosult lett volna erre az időre -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Szabadság és betegszabadság díjainak elszámolása

Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben írt munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret vagy elszámolási időszak) alkalmazása esetén lehetséges [Mt. 97. § (3) bek.], így a munkáltatónak érdemes a munkaidőkeretet formálisan is elrendelni, és annak kezdő, befejező időpontjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Óraadó tanár béremelése általános iskolában

Kérdés: Nyugdíj mellett óraadó tanárként dolgozom heti 14 órában egy általános iskolában. Matematikát tanítok. Ha interaktív táblát akarok használni, akkor arra készülnöm kell, vagy ppt-t csinálni, dolgozatkérdéseket összeállítani, dolgozatot javítani, fogadóórán részt venni, értekezletre járni, ezek mind a feladataim közé tartoznak. Az aktív korúak július 1-jétől 10%-os béremelésben részesültek, az óradíjunkat viszont nem emelték. Szerintem a béremelésnek bennünket is meg kellene illetnie.
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 4. §-ának 21. pontja óraadónak nevezi a megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 14 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógusokat. Az Nkt. nem szabályozza az óraadói szerződést, ezért arra a Ptk. irány­adó. A Ptk. 6:272. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szociális gondozói díj

Kérdés: Belső egyházi jogi személynél munkaviszony keretében részidőben foglalkoztatott munkavállalókkal köthető-e olyan megállapodás, melyben szociális gondozási tevékenységért az Szja-tv. 3. §-ának 65. pontja alapján szociális gondozási díjat fizet ki ugyanazon munkáltató, mely kifizetés adóterhet nem viselő járandóságnak minősül? Munkaviszony keretében és a különmegállapodásban végzett tevékenység nem megegyező: fejlesztőpedagógus és portás munkavállalókra vonatkozik a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...pusztán a teljesítés megtörténtét és nem az annak megvalósítása egyes körülményeit is külön-külön honoráló egységes díjazásért történik a feladat ellátása, akkor megbízási jogviszonyról lehet szó. Ha pedig a feladatot ingyenesen látják el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] ...adott hónapban/héten/napon mennyi munkaidőt teljesít. Ezért a törvény külön szabályozza, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló díjazása. A szabály lényege: az egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett is havonta egyező mértékű díjazás jár, és csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Készenlét díjazása - a kollektív szerződés szabályozásának korlátja

Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén bérpótlék a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint fizetendő [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A készenlétre járó díjazást a törvény alapján az alapbérbe beépíteni nem lehet, azonban ehelyett a munkaszerződés a bérpótlékot és a munkavégzés (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Készenlét elrendelése - díjazás nélkül

Kérdés: 5+2-es munkarendben dolgozom, szellemi tevékenységet végzek egy ipari vállalatnál. Havi egyhetes gyakorisággal írnak elő készenlétet, de nem fizetik ki. Kihez lehet fordulni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló számára előírhat készenlétet, vagyis olyan rendelkezésre állást, amely során a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon [Mt. 110. § (4) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkaközi szünet díjazása és engedély nélküli tevékenység

Kérdés: A munkavállalónak nem fizetik a kötelezően kiadandó szünetek idejét (napi másfél óra hűtőházi rakodás), és a munkáltató olyan tevékenységet végez, amire valószínű nincs is "jogosítványa". Kihez lehet fordulni jogorvoslatért vagy tanácsért, illetve amennyiben a megbízó cég nem végezheti azt a tevékenységet (hűtőházi raktározás), aminek része a kötelezően kiadandó szünet is, szintén kérdés, hova lehet fordulni panasszal/kéréssel?
Részlet a válaszából: […] ...103. § (1)-(4) bek., 86. § (3) bek. a) pont]. Mivel - általános szabály szerint - a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, arra díjazás sem jár. A kérdés szerinti esetben tehát a munkavállalót csak akkor illeti meg díjazás a szünetek idejére, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok díjai

Kérdés: Kérem, írják meg, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok díjait mely rendelet sorolja fel!
Részlet a válaszából: […] ...Mvt. 58. §-a szerinti foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtásáért járó díjazást a 89/1995. Korm. rendelet határozza meg, amely értelmében a díj mértéke:- "D" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 5000 Ft/fő/év,- "C"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Hétvégi munkavégzés díjazása munkaidőkeretben

Kérdés: A művelődési központ közalkalmazottjai napi 8 órában dolgoznak (hétfőtől péntekig). A munkáltató munkaidőkeretet szeretne bevezetni a dolgozók részére (mert a rendezvények mindig hétvégén kerülnek megrendezésre, és akár éjjel 2-ig is eltarthatnak). Ebben az esetben kell-e pótlékot fizetni a hétvégi, délutáni vagy éjszakai munkavégzésre, vagy pihenőnapban kiadható-e a hétvégi munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...folytán vasárnap is működő munkáltató esetében vasárnapi pótlékot sem kell fizetni [Mt. 140. § (1) bek.]. Az éjszakai munka külön díjazása a kérdés alapján (mivel várhatóan nem valósul meg a műszakpótlékra jogosultság feltétele) feltehetően az éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.
1
2
3
5