Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

87 találat a megadott rendkívüli munka díjazása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy a munkavállaló osztja be a munkaidejét, nem függ a többi munkavállalótól, és az általa megválasztott időszakokban dolgozik. Kötetlen munkarend esetén fogalmilag kizárt - egyebek mellett - a munkaidő-beosztás, a munkaidőkeret és a rendkívüli munkaidő [Mt. 96. § (3) bek. a) pont]. Ebből következően, ha a munkavállalónak munkaidő-beosztása van, és munkaidőkereten felüli órákat teljesít a munkáltató utasítása következtében, akkor biztosan nem kötetlen munkarendben dolgozik. A kötetlen munkarendben nem a bérpótlékra való jogosultság hiányzik, a pótlékra jogosító idő nem értelmezhető munkaidő-beosztás hiányában (kötetlen munkarendben dolgozóknál nem értelmezhetők az Mt. munkaszüneti napra vagy rendkívüli munkavégzésre vonatkozó különös szabályai).Ha a havibéres munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozna, április hónapra (ami 22 hétköznapot tartalmazott, amelyből 2 volt munkaszüneti nap) a havi alapbére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3913

2. találat: Vezető kötetlen munkarendben - a túlóra díjazása

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?
Részlet a válaszból: […]egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítse. Azaz kötetlen munkarend esetén is lehetséges, hogy bizonyos feladatokat csak a számára adott időpontban, időszakban teljesítsen a munkavállaló (pl. továbbképzések, értekezletek). Kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, és nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetni, csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (2)-(3) bek.].A vezető állású munkavállaló munkarendje - a felek eltérő rendelkezése hiányában - kötetlen [Mt. 209. § (1) és (4) bek.]. Fontos, hogy a kötetlen munkarendű munkavállaló munkaidejének is van mértéke, ami nem lehet több, mint amit a munkaszerződésben a felek kikötöttek. Ha ennél többet teljesít, természetesen őt is megilleti annak az ellenértéke. Ez közelebbről annyit jelent, hogy a rendkívüli munkavégzés bérpótlékára nem jogosult,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3745

3. találat: Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét - 24 órás foglalkoztatás mellett - esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszból: […]készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként az alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték ügyelet esetén 40%. Ha a készenlétet vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, erre az időre a teljes alapbére és a bérpótlékok is megilletik [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. Biztosan jár a tényleges munkavégzés idejére a túlórapótlék, hiszen ilyenkor a munkavállaló a napi beosztás szerinti munkaidőt meghaladóan dolgozik.A rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke az egy órára járó alapbér 50%-a, illetve 100% abban az esetben, ha a munkavégzésre heti pihenőnapon (pihenőidőben) vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás idejére járó bérpótlékot is [Mt. 145. § (2) bek.]. Ebben az esetben a felek egy hosszabb időszak alapulvételével határozzák meg, hogy megközelítőleg milyen összeget kap a munkavállaló a készenléti pótlék és a készenlét alatti tényleges munkavégzés címén. Az átalány persze csak akkor szabályos, ha valóban átlagos értéket jelent. Az átalány számítására a jogszabály nem ad pontos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3743

4. találat: Rendkívüli munkaidő - másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszból: […]Végül, a felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni [Mt. 143. § (4)-(7) bek.]. Ezek a szabályok arra épülnek, hogy a munkavállaló előbb teljesíti a pihenőnapi túlórát, és utóbb kap ezért egy kompenzáló pihenőnapot. A kérdés szerinti esetben ez a sorrend fordított. Ilyen esetben nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, hanem állásidőről és rendkívüli munkavégzésről is szó van. Ez attól függ, hogy a munkáltató mikor közli a változtatást. A törvény szerint ugyanis a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, egy hét vonatkozásában kell közölni. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja [Mt. 96. § (4)-(5) bek.]. Tehát, ha a munkáltató augusztus 10-ére a fenti határidők alapján még nem volt köteles munkaidő-beosztást adni - illetve azt még megváltoztathatja -, akkor minden további nélkül beoszthat e napra pihenőnapot, augusztus 19-re pedig munkanapot. Mivel ebben az esetben nincs szó a munkaidő-beosztástól való eltérésről, nem merül fel rendkívüli munkaidő sem.Ha viszont a munkáltató már osztott be munkaidőt augusztus 10-re, és ezt a fenti határidők letelte után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3718

5. találat: Pihenőnapi túlóra ellenértéke - pótlék és másik pihenőnap

Kérdés: Ha a munkavállaló a pihenőnapján végez munkát, de csak 20 percet, akkor ilyen esetben is egy teljes másik pihenőnapot kell kiadni részére?
Részlet a válaszból: […]másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. § (1), (4) bek.]. A törvény kifejezetten másik pihenőnapot (heti pihenőidőt) rendel kiadni ilyen esetben a munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a rendkívüli munkaidő mértéke egyébként mennyi volt. Ez utóbbinak csak a munkanapon teljesített rendkívüli munkavégzés ellentételezésénél lenne szerepe, ha a munkavállaló szabadidőt kapna; ott ugyanis kifejezetten úgy fogalmaz a jogszabály, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3716

6. találat: Vezetői túlóradíjra való jogosultság - a munkarendtől függően

Kérdés: Cégünknél minden telephelyvezető vezető állású munkavállaló, munkaszerződésük megfelel az Mt.-ben foglalt követelményeknek. Jár-e ezeknek a munkavállalóknak díjazás a túlórára? Álláspontunk szerint ez vezetőknél kizárt, és egyébként is kötetlen munkarendben dolgoznak. Mivel a telephelyen a túlórát ők jogosultak elrendelni, esetükben nem is volna olyan személy, aki szabályos túlóra-elrendelőt tudna aláírni. Helyes az álláspontunk?
Részlet a válaszból: […]a kötetlen munkarend esetén nem alkalmazandók [Mt. 96. § (3) bek.]. Ezért nem a vezetői státusz miatt nem kapnak díjazást a rendkívüli munkaidőre, hanem amiatt, hogy kötetlen munkarendűek. Ebből persze az is következik, hogy egy kötött munkarendű vezetőnek külön nyilván kell tartani és el kell számolni a rendkívüli munkaidőt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény szerint ugyan a vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendű, de ettől a felek eltérően is rendelkezhetnek [Mt. 209. § (1) és (4) bek.]. A rendkívüli munkaidő teljesítése a bírói gyakorlat alapján akkor is megalapozza a munkavállaló díjazás iránti igényét, ha azt a munkáltató formálisan nem rendelte el, csak utólag tudomásul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3703

7. találat: Rendkívüli munka ellenértéke - számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszból: […]meghatározott illetménypótlékok vonatkozásában állapít meg (Kjt. 69. §); az Mt. alapján járó pótlékok alapjának, illetve az időarányos illetmény megállapításának tekintetében kizárólag az Mt. szabályait kell alkalmazni. Utóbbi vonatkozásában az Mt. 136. §-ának (3) bekezdését, amely szerint a havi illetmény meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi illetménynek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Nincs tehát olyan törvényi előírás, hogy az illetményt a rendszeres illetménypótlékokkal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3702

8. találat: Rendkívüli munka alapbérrészének számítása - az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszból: […]számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét, az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésétől eltérően,a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részévelkell osztani (Mt. 139. §).A rendes munkaidőre járó munkabér meghatározása havibéres munkavállalók esetén az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint történik, azaz, ha ki kell számítani a munkavállaló egy órára járó alapbérét (rendes munkabérét), akkor a havi alapbérét el kell osztani az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkanapok (azaz a hétköznapok) számának és a munkaszerződése szerinti munkaóráknak a szorzatával. Például 2019 júliusában az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott, 184 000 Ft havi alapbért kereső munkavállaló esetén az egy órára járó alapbér 184 000 Ft/(8x23) = 1000 Ft. A munkavállaló ebben a hónapban rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén ennyit keres. A 174-es osztó alkalmazása a rendes munkaidőre járó bér meghatározásánál azt jelentené, hogy az egy órára járó bére 184 000[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3668

9. találat: Vezető megbízású közalkalmazottak rendkívüli munkájának díjazása

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottaknak. Jelenleg - ismereteim szerint - sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szíves véleményüket!
Részlet a válaszból: […]munkaidő ledolgozásáért, továbbá az ügyelet ellentételezésére. A Kjt. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)-(2) bekezdései, a 137-138. §, a 145. §, a 150. §, a 151. § (5) bekezdése, a 156. § (1) bekezdésének b) pontja, a 157. § (2) bekezdése, a 159. § és a 165. § nem alkalmazható, vagyis a rendkívüli munkavégzés ellenértékére vonatkozó 143. §-t alkalmazni kell. Olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3549

10. találat: Rendkívüli munkavégzés pótléka a távolléti díjban

Kérdés: Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott joghely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszból: […]munkát végzett [Mt. 151. § (1)-(2) bek.]. Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár a munkavállalónaka) a rendes munkaidőben történő munkavégzésére, ha arra kizárólag a több műszakos tevékenységben, készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi jellegű tevékenységben történő foglalkoztatása okán kerül sor;b) a rendkívüli munkaidőre, ha részére az a rendes munkaidő esetében is jár, illetve, ha rendes munkaidőben vasárnapi munkavégzésre egyébként nem osztható be [Mt. 140. § (1) bek.].Fentiekből következően a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék a távolléti díj bérpótlékrészének és más elemének sem alapja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3372
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést