Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

91 találat a megadott rendkívüli munka díjazása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszból: […]munkáltató rendelkezésére állt, és munkát végzett, teljesítését pedig a munkáltató (akár csak hallgatólagosan) tudomásul vette, az rendkívüli munkaidőnek minősül.A törvény szerint a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló alacsonyabb összegű munkabérben részesült (azaz több munkaidőt teljesített, mint ami a munkaszerződése szerinti napi munkaideje alapján a munkaidőkeretben elrendelhető volt), a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni [Mt. 156. § (2)-(3) bek.]. Ezektől a szabályoktól a munkáltató egyoldalú szabályzattal nem térhet el a munkavállaló hátrányára, és nem rendelkezhet úgy, hogy a többletórák kifizetésére nem kerülhet sor. Ez a rendelkezés semmis. A munkavállalót a rendkívüli munkaidőért 50% bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő illeti meg. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár [Mt. 143. § (2) bek. b) pont, (3) bek.]. Annak azonban nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőkeret tartama alatt a "pluszórákat" kiegyenlítse. Ez történhet úgy, hogy a munkaidőkeretből még hátralévő, következő időszakra arányosan kevesebb munkaórát oszt be (pl. csak napi hat órát). Alkalmazhatóak ún. kiegyenlítő napok, azaz nullaórás munkanapok is, amely napokon a munkavállalónak egyáltalán nincs teljesítendő munkaideje. Ennek beosztására a munkaidő-beosztás szabályai irányadók. Azaz legalább 168 órával korábban, legalább egy hétre előre kell közölni a munkaidő-beosztást. Az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztás legalább 96 órával korábban módosítható [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ha azonban a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4270

2. találat: Pihenőnapok - rendszeresen túlórával töltve

Kérdés: Cégünknél a munkatársak az általános munkarendben és teljes munkaidőben dolgoznak. A következő időszak tervezésénél több részlegnél felmerült, hogy igény van a munkatársak heti pihenőnapi túlóráztatására is. Elrendelhetünk-e nekik szombatra és vasárnapra is túlórát úgy, hogy akár két hetet egybefüggően dolgoznak, szabadnap nélkül? Arra ügyelnénk, hogy egy hónapban legfeljebb három hétvégét érintsen munkavégzés, és lehetőleg ne napi nyolc órát dolgozzanak a hétvégén.
Részlet a válaszból: […]pihenőnapi munkavégzésért. Annak sincs akadálya, hogy ilyenkor hosszabb ideig minden napon dolgozzon (valamennyit) a munkavállaló. Ennek nyilván csak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelménye szab határt [Mt. 97. § (1) bek.]. Ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló az intenzív igénybevétel mellett is megfelelően és biztonságosan el tudja látni a munkáját, figyelembe véve a konkrét munkakörrel és munkahellyel járó körülményeket. Fontos továbbá, hogy a hétvégi munkavégzéssel érintett héten is be legyen osztva a megfelelő napi és heti pihenőidő. Az Alkotmánybíróság egy újabb határozata szerint ez a két pihenőidő ugyanis nem telhet egyszerre, hanem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4181

3. találat: Pihenőnapi túlórák és díjazás

Kérdés: A pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés díjazásával kapcsolatos felvetésre szeretnénk választ kapni, esetleges bírósági határozat(ok) tükrében. Az Mt. 143. §-ának (1)-(4) bekezdései rendelkeznek a díjazásról. Az Mth. 85. §-ának (14) bekezdése indokolásából kitűnik, hogy az általános szabály a pénzbeli ellenérték megfizetése. Amennyiben a felek megállapodása alapján a 100% pótlék helyett 50% pótlék és másik pihenőnap alkalmazása lenne a díjazás, akkor - számításunk szerint - igen eltérő bér illetné meg a munkavállalót. A pihenőnappal való kompenzálásról ugyanakkor sok esetben a munkaszerződés megkötésekor kell döntenie a munkavállalónak, ezt a lehetőséget ugyanis a munkáltató a munkaszerződésben köti ki. Álláspontunk szerint az ilyen munkáltatói gyakorlat joggal való visszaélést jelent, mert effektíve kizárja az elsődleges díjazást, figyelmen kívül hagyva az Mt. 1. §-ában foglalt tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítását.
Részlet a válaszból: […]szabadidővel való ellentételezéshez a törvény csak az alapesetben (nem pihenőnapi túlóra esetére) követeli meg a felek megállapodását [Mt. 143. § (2) bek.].A pihenőnapi rendkívüli munkaidő díjazására vonatkozó két lehetőség a fentiek alapján az alábbi. Az első lehetőség, hogy a munkáltató kifizeti az e napra járó időarányos alapbért és további 100% bérpótlékot. Ez természetesen csak a munkaidő tartamára jár, ha tehát a pihenőnapon összesen 30 perc rendkívüli munka­időt teljesített a munkavállaló, ennek ellenértékére tarthat igényt. A másik választás, hogy kifizeti az e napra járó időarányos alapbért és 50%-os bérpótlékot (a teljesített munkaidőre), és további egy pihenőnapot biztosít, amelyre viszont külön díjazás nem jár. Ez a további egy pihenőnap a teljesített rendkívüli munkaidő mértékére tekintet nélkül jár, tehát akkor is, ha csak pár perc munkaidőt kellett a pihenőnapon teljesíteni. A kérdéshez mellékelt számítás annyiban pontatlan, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4164
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Bérpótlékok - számfejtési és fizetési határidő

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a túlórákat és a pótlékokat mindig a következő hónapban utalja el? Sajnos a korai határidő miatt nincs rá lehetőség, hogy a tárgyhónapban történjen a számfejtése.
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor nem terjed ki a bérfizetés szabályára, ami alapján a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. E rendelkezéstől kollektív szerződés hiányában a felek megállapodásában csak a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 165. § (2) bek.]. Mindez a feleknek alapvetően a korábbi határidőben történő megállapodás lehetőségét engedi meg. Az összességében kedvezőbb megállapodás [Mt. 43. § (1)-(2) bek.] nehezen képzelhető el; esetleg egy magas mértékű kamat és a folyamatos bérelőleg tudná összességében kompenzálni a későbbi kifizetést.Ebből következően a munkáltatónak a tárgyhavi munkabért teljes egészében ki kell fizetnie a munkavállaló részére - ideértve a rendkívüli munkavégzés ellenértékét és az egyéb bérpótlékokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4150

5. találat: Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy a munkavállaló osztja be a munkaidejét, nem függ a többi munkavállalótól, és az általa megválasztott időszakokban dolgozik. Kötetlen munkarend esetén fogalmilag kizárt - egyebek mellett - a munkaidő-beosztás, a munkaidőkeret és a rendkívüli munkaidő [Mt. 96. § (3) bek. a) pont]. Ebből következően, ha a munkavállalónak munkaidő-beosztása van, és munkaidőkereten felüli órákat teljesít a munkáltató utasítása következtében, akkor biztosan nem kötetlen munkarendben dolgozik. A kötetlen munkarendben nem a bérpótlékra való jogosultság hiányzik, a pótlékra jogosító idő nem értelmezhető munkaidő-beosztás hiányában (kötetlen munkarendben dolgozóknál nem értelmezhetők az Mt. munkaszüneti napra vagy rendkívüli munkavégzésre vonatkozó különös szabályai).Ha a havibéres munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozna, április hónapra (ami 22 hétköznapot tartalmazott, amelyből 2 volt munkaszüneti nap) a havi alapbére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3913

6. találat: Vezető kötetlen munkarendben - a túlóra díjazása

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?
Részlet a válaszból: […]egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítse. Azaz kötetlen munkarend esetén is lehetséges, hogy bizonyos feladatokat csak a számára adott időpontban, időszakban teljesítsen a munkavállaló (pl. továbbképzések, értekezletek). Kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, és nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetni, csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (2)-(3) bek.].A vezető állású munkavállaló munkarendje - a felek eltérő rendelkezése hiányában - kötetlen [Mt. 209. § (1) és (4) bek.]. Fontos, hogy a kötetlen munkarendű munkavállaló munkaidejének is van mértéke, ami nem lehet több, mint amit a munkaszerződésben a felek kikötöttek. Ha ennél többet teljesít, természetesen őt is megilleti annak az ellenértéke. Ez közelebbről annyit jelent, hogy a rendkívüli munkavégzés bérpótlékára nem jogosult,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3745

7. találat: Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét - 24 órás foglalkoztatás mellett - esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszból: […]készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként az alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték ügyelet esetén 40%. Ha a készenlétet vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, erre az időre a teljes alapbére és a bérpótlékok is megilletik [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. Biztosan jár a tényleges munkavégzés idejére a túlórapótlék, hiszen ilyenkor a munkavállaló a napi beosztás szerinti munkaidőt meghaladóan dolgozik.A rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke az egy órára járó alapbér 50%-a, illetve 100% abban az esetben, ha a munkavégzésre heti pihenőnapon (pihenőidőben) vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás idejére járó bérpótlékot is [Mt. 145. § (2) bek.]. Ebben az esetben a felek egy hosszabb időszak alapulvételével határozzák meg, hogy megközelítőleg milyen összeget kap a munkavállaló a készenléti pótlék és a készenlét alatti tényleges munkavégzés címén. Az átalány persze csak akkor szabályos, ha valóban átlagos értéket jelent. Az átalány számítására a jogszabály nem ad pontos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3743

8. találat: Rendkívüli munkaidő - másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszból: […]Végül, a felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni [Mt. 143. § (4)-(7) bek.]. Ezek a szabályok arra épülnek, hogy a munkavállaló előbb teljesíti a pihenőnapi túlórát, és utóbb kap ezért egy kompenzáló pihenőnapot. A kérdés szerinti esetben ez a sorrend fordított. Ilyen esetben nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, hanem állásidőről és rendkívüli munkavégzésről is szó van. Ez attól függ, hogy a munkáltató mikor közli a változtatást. A törvény szerint ugyanis a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, egy hét vonatkozásában kell közölni. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja [Mt. 96. § (4)-(5) bek.]. Tehát, ha a munkáltató augusztus 10-ére a fenti határidők alapján még nem volt köteles munkaidő-beosztást adni - illetve azt még megváltoztathatja -, akkor minden további nélkül beoszthat e napra pihenőnapot, augusztus 19-re pedig munkanapot. Mivel ebben az esetben nincs szó a munkaidő-beosztástól való eltérésről, nem merül fel rendkívüli munkaidő sem.Ha viszont a munkáltató már osztott be munkaidőt augusztus 10-re, és ezt a fenti határidők letelte után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3718

9. találat: Pihenőnapi túlóra ellenértéke - pótlék és másik pihenőnap

Kérdés: Ha a munkavállaló a pihenőnapján végez munkát, de csak 20 percet, akkor ilyen esetben is egy teljes másik pihenőnapot kell kiadni részére?
Részlet a válaszból: […]másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. § (1), (4) bek.]. A törvény kifejezetten másik pihenőnapot (heti pihenőidőt) rendel kiadni ilyen esetben a munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a rendkívüli munkaidő mértéke egyébként mennyi volt. Ez utóbbinak csak a munkanapon teljesített rendkívüli munkavégzés ellentételezésénél lenne szerepe, ha a munkavállaló szabadidőt kapna; ott ugyanis kifejezetten úgy fogalmaz a jogszabály, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3716

10. találat: Vezetői túlóradíjra való jogosultság - a munkarendtől függően

Kérdés: Cégünknél minden telephelyvezető vezető állású munkavállaló, munkaszerződésük megfelel az Mt.-ben foglalt követelményeknek. Jár-e ezeknek a munkavállalóknak díjazás a túlórára? Álláspontunk szerint ez vezetőknél kizárt, és egyébként is kötetlen munkarendben dolgoznak. Mivel a telephelyen a túlórát ők jogosultak elrendelni, esetükben nem is volna olyan személy, aki szabályos túlóra-elrendelőt tudna aláírni. Helyes az álláspontunk?
Részlet a válaszból: […]a kötetlen munkarend esetén nem alkalmazandók [Mt. 96. § (3) bek.]. Ezért nem a vezetői státusz miatt nem kapnak díjazást a rendkívüli munkaidőre, hanem amiatt, hogy kötetlen munkarendűek. Ebből persze az is következik, hogy egy kötött munkarendű vezetőnek külön nyilván kell tartani és el kell számolni a rendkívüli munkaidőt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény szerint ugyan a vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendű, de ettől a felek eltérően is rendelkezhetnek [Mt. 209. § (1) és (4) bek.]. A rendkívüli munkaidő teljesítése a bírói gyakorlat alapján akkor is megalapozza a munkavállaló díjazás iránti igényét, ha azt a munkáltató formálisan nem rendelte el, csak utólag tudomásul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3703
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést