Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott öregségi teljes nyugdíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Felmentési időre való jogosultság

Kérdés: Kormányhivatalnál dolgozom. Felmentéssel szeretnék nyugdíjba vonulni 2016. augusztus 31-én, kértem is ezt a munkáltatómtól. A Ktv. szerint két hónap felmentési idő jár, ebből egyet le kell dolgoznom, a másik alól felmentét kapok. Jár-e az egy hónap felmentés a munka alól, mert a munkáltató azt mondja, hogy nem?
Részlet a válaszból: […]jogviszony automatikusan megszűnik, ha a munkáltató hivatali érdekből nem tartja szükségesnek a jogviszony fenntartását.A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésnek f) pontja alapján a kormánytisztviselőt (nőt) akkor kell felmenteni, ha a Tny. 18. § (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt (40 év szolgálati idő) a felmentési idő leteltekor teljesíti, és a felmentését a kormánytisztviselő kérelmezi. A Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 68. §-ának (4) bekezdése alapján a kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni. A Kttv. alapján tehát a nyugdíjazására tekintettel felmentett kormánytisztviselőt is mentesíteni kell a felmentési idő legalább felére, azaz egy hónapra. Ugyanakkor végkielégítés nem illeti meg azt a kormánytisztviselőt, aki legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.Felhívom a figyelmét, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalban foglalkoztatott kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonya állami tisztviselők és állami ügykezelők állami[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2663

2. találat: Felmentési idő hosszának megállapítása

Kérdés: Közalkalmazottunk bejelentette, hogy jogosulttá vált 2012 májusában a nők kedvezményes negyvenéves öregségi nyugdíjára, és kérte felmentését. Részére nyolc hónap felmentési idő járna. Közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére azonban nincs fedezet, mivel a 2012. évi költségvetés tervezésekor nem jelezte nyugdíjba vonulási szándékát. A közalkalmazott írásban kérte, hogy a számára adható nyolc hónap felmentési időt szeretné lerövidíteni, mert még 2012-ben igényelni kívánja a nyugdíjat. Jogviszonyának tervezett megszűnési időpontja 2012. október 31-e lenne úgy, hogy negyven­éves jubileumi jutalmat fizetünk részére szeptemberben. Tudjuk, hogy a jogszabály a felmentés lehetőségét a munkáltató mérlegelési jogkörébe helyezi. Hogyan tudjuk szabályosan megszüntetni a jogviszonyt, ha intézményünk a munkavégzés alól csak két hónapra tudja felmenteni, és csak két hónap felmentési illetményt tudunk fizetni neki a munkavégzés alóli felmentési időre? Tehát összesen négy hónap felmentési időt tudnánk kifizetni a nyolc hónap helyett. Bennünk két megoldási lehetőség merült fel:
1. Felmentjük a közalkalmazottat nyolc hónap helyett négy hónap felmentési idővel, és jubileumi jutalmát kifizetjük szeptemberben, amikor esedékes. A közalkalmazott nyilatkozik, hogy ő kéri a négy hónap felmentési időt a nyolc hónap helyett. Ha így döntünk, ezt később a közalkalmazott meg tudja-e támadni azzal az indokkal, hogy a felmentési idő szabályai szerint neki nyolc hónap felmentési idő jár, vagy a mérlegelési jogkörbe az is beletartozik, hogy a munkáltató akár kevesebb felmentési időt is meghatározhat?
2. A másik lehetőség, hogy a közalkalmazott augusztus 31-én írásban jelzi közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondási szándékát. Mivel a lemondási idő két hónap, erre az időre mentesítenénk a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Viszont ebben az esetben is kifizethetjük neki szabályosan a szeptemberben járó jubileumi jutalmát, amely a lemondási idő alatt esedékes. Ez jogszerű megoldás lehet?
Részlet a válaszból: […]felmentéssel a gyakornoki idő alatt [Kjt. 25. § (2) bek.]. A felmentés indokainál a törvény külön ki is emeli azt az esetet, amikor a munkáltató azért menti fel a közalkalmazottat, mert a közalkalmazott arra hivatkozással kéri felmentését, hogy megszerezte az öregségi nyugdíjhoz szükséges negyven év szolgálati időt [Kjt. 30. § (1) bek.]. Helytálló a kérdésben tett azon megállapítás, hogy amennyiben a közalkalmazott erre hivatkozással kéri felmentését, a munkáltató mérlegelési körébe tartozik, hogy felmenti-e, avagy sem. Felmentés esetén a törvény értelmében a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek megfelelően a jogszabályban meghatározottak szerint meghosszabbodik [Kjt. 33. § (1)-(2) bek.]. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. Az a megállapítás tehát téves, hogy az is a munkáltató mérlegelési körébe tartozna, mely szerint milyen időtartamú felmentési időt határoz meg. A munkáltató ugyanis nem állapíthat meg a törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt, még akkor sem, ha azt a közalkalmazott maga kéri a munkáltatótól. Így az elsőként felvetett lehetőség nem jelent megoldást a problémára, mivel a közalkalmazott megalapozottan támadhatja a munkáltatói intézkedést, amellyel "lerövidítésre került" a felmentési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1381

3. találat: "Védett kor" a 40 éves szolgálati idő vonatkozásában

Kérdés: 1956-ban születtem, jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezem. A munkáltatómnál létszámleépítés van. Azt szeretném tudni, hogy a nőkre vonatkozó szabályozás esetén - miszerint 40 év szolgálati idő elérésekor nyugdíjba lehet vonulni - figyelembe vehető-e a védett kor, vagy az csak az öregségi nyugdíjkorhatárra alkalmazható?
Részlet a válaszból: […]munkajogi szempontból is azonos védelem illetné meg a 40 éves szolgálati idővel rendelkező női munkavállalót. A munkavállaló speciális védelemben részesül a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben, azaz ebben az időszakban - a "védett korban" - a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve ha egyébként nyugellátásban részesül - a rá irányadó meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg [Mt. 89. § (7) bek.]. A jogszabály egyértelműen fogalmaz, mikor a "védett kort" az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez és nem a nyugdíjra való jogosultsághoz köti. Ez utóbbi esetén ugyanis az öregségi nyugdíj megállapításának nőkre vonatkozó - kérdésükben meghatározott - sajátos lehetősége a szolgálati időhöz és nem az életkorhoz igazodik. Így a kérdező, amennyiben 1956-ban született, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár a 64. életév betöltését követő 183. nap [Tny. 18. § (1) bek. f) pont], "védett korban" pedig az ezt megelőző öt évben lesz. Esetünkben tehát a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1285

4. találat: Munkavégzés öregségi nyugdíj megállapításakor

Kérdés: Mikortól dolgozhat az az 58 éves, 40 év szolgálati idővel rendelkező nő, akinek 2011. október 31-én szűnik meg a munkaviszonya, és 2011. november 1-jétől igényli a kedvezményes nyugdíjat? 2011. november 7-től vállalhat-e munkát, vagy meg kell várni a nyugdíjat megállapító határozatot, és csak az után?
Részlet a válaszból: […]azaz egyebek mellett munkaviszonyban - nem áll [Tny. 18. § (2a) bek.]. A fenti szabály értelmében azt, hogy a nyugellátást igénylő munkaviszonyban áll-e, arra a napra nézve kell vizsgálni, amelytől kezdődően a nyugdíjat megállapítják. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Tny. 64. § (2) bek.]. Azaz a munkavállaló, ha 2011. november 1-jétől számított 6 hónapon belül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1172

5. találat: Kedvezményes negyvenéves nyugdíjba vonulás - felmentés, végkielégítés és jubileumi jutalom?

Kérdés: A nőket érintően 2011. január 1-jétől bevezetett kedvezményes negyvenéves nyugdíjazási lehetőséggel összefüggésben kérdezzük: az érintett köztisztviselőink kérhetik-e a felmentésüket ilyen jogcímen, jogosultak lesznek-e végkielégítésre, valamint járhat-e nekik kedvezményes jubileumi jutalom? Mindezzel kapcsolatban jelenleg nem találunk egyértelmű szabályozást.
Részlet a válaszból: […]hozzáférhető az Országgyűlés honlapján (T/2241. számú törvényjavaslat). A Ktv. hatályos szabályai nem tartalmazzák a kedvezményes nyugdíjjogosultság megszerzéséhez kapcsolódó felmentési jogcímet, amelyből az következik, hogy az ennek jogosultsági feltételeivel rendelkező köztisztviselő a felmentését a Ktv. 17. § (2) bekezdésében foglaltak alapján jelenleg nem kezdeményezheti. Az érintett személyek közszolgálati jogviszonya így csak közös megegyezés, lemondás, vagy a munkáltató részéről a Ktv. 17. § (1) bekezdésére alapított indokolás nélküli felmentés útján szűnhet meg. A Ktv. 19. § (1) bekezdése értelmében a köztisztviselőnek akkor jár végkielégítés, ha közszolgálati jogviszonya felmentés vagy a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Mivel a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségével élni kívánó köztisztviselő nem kezdeményezheti a felmentését, végkielégítésre sem lehet jogosult. Megjegyezzük, hogy végkielégítés abban az esetben sem illetné meg, ha egyébként a felmentését kezdeményezhetné a Ktv. 17. § (2) bekezdés d) pontja alapján, hiszen ebben az esetben a Ktv. 19/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint nyugdíjasnak minősülne, tehát a Ktv. 19. § (8) bekezdés b) pontja szerint végkielégítésre sem lenne jogosult. A köztisztviselő részére a Ktv. 49/E. § (5) bekezdés szerinti kedvezményes jubileumi jutalom egyik feltétele, hogy a kedvezményes jubileumi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 963

6. találat: Jubileumi jutalom és az öregségi teljes nyugdíj

Kérdés: Intézményünkben dolgozó egyik közalkalmazott 2011. március 18-án negyven év jogosultsági idővel fog rendelkezni, így öregségi teljes nyugdíjra válik jogosulttá. Mivel jelenleg harminckilenc év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, jelezte a harmincöt éves jubileumi jutalomra való igényét, ezt azonban elutasítottuk. Véleményünk szerint a Kjt. értelmében nem minősül nyugdíjasnak, így nem illeti meg a jubileumi jutalom. Helyesen jártunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszból: […]megszűnt. A Kjt. 37/B. § (1) bekezdése értelmében a Kjt. alkalmazása szempontjából a közalkalmazott - egyebek mellett - akkor minősül nyugdíjasnak, ha a Tny. szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [öregségi nyugdíjra való jogosultság, Kjt. 37/B. § (1) bekezdés a) pontja], illetve akkor, ha a Tny. szerinti öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül [Kjt. 37/B. § (1) bekezdés b) pontja]. A Kjt. 37/B. § (2) bekezdése értelmében a közalkalmazott ez utóbbi esetben akkor részesül nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. Ebből következik, hogy a közalkalmazott a Kjt. tekintetében is csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és közalkalmazotti jogviszonyban már nem áll. A Kjt. 78. § (1) bekezdése értelmében a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. A Kjt. 78. § (4) bekezdése szerint, amennyiben a közalkalmazott jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 955