13 találat a megadott munkavégzési kötelezettség tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]közléssel váltja ki a joghatását [Mt. 15. § (4) bek.]; ehhez nem kell a címzett tudomásulvétele. Ebből következően, ha a munkavállaló október 12-én azonnali hatályú felmondást közölt, akkor a munkaviszonya aznap meg is szűnt - függetlenül attól, hogy a munkáltató a megszüntetés jogszerűségével nem ért egyet. A munkáltató által október 19-én postán, illetve azt követően október 26-án személyesen közölt felszólításnak a munkába állásra tehát semmilyen joghatása nem volt, nem is lehetett, mivel a munkavállalónak akkor már nem állt fenn a munkaviszonya. Az azonnali hatályú felmondás ilyen vitatása azért fontos ugyanakkor, mert ebben az esetben a megszüntetés jogszerűségének bizonyítása, valamint a felmentési időre járó távolléti díj és a végkielégítés (jelen kérdésben utóbbi nem releváns) megfizetése [Mt. 78. § (3) bek.] érdekében a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időben teljesíthető, "sajátos" feladatok a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki, ám véleményünk szerint a napi munkaidő töredékét (pl. napi egy órát) érintő értekezletek mellett még egyértelműen kötetlen munkarendről van szó. Akötetlen munkarend alapja ugyanis a törvény szerint a munkavégzés önálló megszervezése [Mt. 96. § (2) bek.]. A bírói gyakorlat szerint, a kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be (EBH2016. M.30.). Ez viszont vitán felül fennáll akkor is, ha a közös munka miatt időnként megbeszélésekre van szükség. Ha a munkáltató a fentiek alapján csak kötött időpontban teljesítendő feladatot ír elő, annak elmulasztása, mint igazolatlan távollét szankcionálható. Ekkor ugyanis[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]52. § (1) bek.], valamint munkát végezni, amelyért ellenértékként munkabérre jogosult [Mt. 42. § (2) bek.]. A munkavállalót így nem illeti meg munkabér akkor, ha a munkaideje alatt nem áll rendelkezésre, a munkahelyén nem jelenik meg időben, és azt nem tudja kimenteni - azaz a késés tartama igazolatlan, fizetés nélküli távollétként minősül. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esnek ezek az alkalmak, a meetingeken, illetőleg személyzeti gyűléseken való részvételt rendkívüli munkaidőben teljesítettnek kell tekinteni. A rendkívüli munkaidő a munkavállaló pihenőideje terhére történő munkavégzést jelenti. Ezért a munkáltató a pihenőidő biztosítása, a munkaidő időpontjának meghatározása során köteles a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő napi pihenőidőt biztosítani [104. § (1) bek.]. A reggel 6 órakor kezdődő meetinget megelőzően legalább[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]marad távol a munkahelyétől, egyfelől nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, másfelől a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget [Mt. 6. § (1) és (4) bek.]. Ezenfelül a munkavégzési kötelezettségének sem tett eleget, a munkáltató által előírt helyen és időben nem jelent meg, a munkaideje alatt munkavégzés céljából nem állt a munkáltató rendelkezésére, és nem látta el a munkáját a kérdéses időszakban [Mt. 52. § (1) bek. a)-c) pont]. Mivel a művezető munkakörben dolgozó munkavállaló a távollétre engedélyezett idő lejártát követően több mint 3 órán keresztül nem jelent meg a munkahelyén, felettesei számára telefonon elérhetetlen volt, és nem tájékoztatott senkit sem a távollétének okáról, illetve előrelátható idejéről, az engedély nélküli távollét jelentős mértékűnek tekinthető. Figyelemmel a munkavállaló munkakörének jelentőségére, a vétkesség fokára (a leírtak alapján legalább a munkavállaló súlyos gondatlansága állapítható meg), a munkavállaló által tanúsított magatartás az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokának tekinthető.Az azonnali hatályú felmondás jogát ugyanakkor csak az ennek alapjául szolgáló okról[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]természetesen ehhez az eltávozásra alapot adó körülményt a munkáltató tudomására kell hoznia. Azt, hogy a kérdésben szereplő esetben e szabályok alkalmazása indokolt-e és hogyan, az eset összes körülménye alapján lehet eldönteni. Az a körülmény, hogy egy vagy több ízben került-e sor a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte nélküli eltávozásra, szintén tény, és nem jogkérdés.A munkáltatónál a bérfelzárkóztatás akkor kötelező, ha a munkavállaló a minimálbért vagy a kötelező legkisebb munkabért nem kapta meg, illetve ezeket a jogszabály megemelte, és ezért a béreket korrigálni szükséges. Az ezen felüli béremelés a munkáltató döntésétől függ. Ha a munkáltató a béremelésről dönt, akkor ennek végrehajtása során a munkavállalók között csak úgy tehet különbséget, ha az megfelel az Mt. 12. §-ában szereplő egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének. Azaz: a béremelés során a munkavállalók között csak úgy tehető különbség, ha azt a munkáltató az elvégzett munka természetével, minőségével, mennyiségével, a munkakörülmények különbözőségével, a szükséges szakképzettséggel, fizikai vagy szellemi erőfeszítéssel, tapasztalattal, felelősséggel, vagy a munkaerőpiaci viszonyokkal tudja indokolni. A jelen esetben a béremelésből való kimaradást az indokolhatja a munkáltató részéről, hogy a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte előtti eltávozással Ön nem tett eleget a munkaviszonyból származó munkavégzési kötelezettségének. Ha ez az adott esetben bizonyítható, alapja lehet a béremelésből való kihagyásának. Ez azonban szintén csak az adott eset összes körülménye[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkavállaló keresőképtelen beteg, akkor emiatt egyébként sem kell dolgoznia, így erre az időre külön felmenteni a felmondási idő ledolgozása alól nemcsak szükségtelen, de nem is lehetséges. A felmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésnek csak a keresőképtelenség megszűnése utáni időszakra van jelentősége. A keresőképtelenséget munkakörönként kell vizsgálni, ám jelen esetben a két jogviszonyban a munkakör azonos. Azaz ha a munkavállaló az egyik munkakörben dolgozni kezd, akkor a másikban is keresőképesnek minősül.Összegezve, a keresőképtelen állomány megszüntetése után feléled a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége Önöknél. Ha ennek nem tesz eleget (azaz nem dolgozza le a felmondási időt), akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát. Ebben az esetben a munkáltató bíróság előtt az Mt. 84. §-a szerinti jogkövetkezményekkel élhet. Ez azt jelenti, hogy követelheti átalány-kártérítésként a felmondási időre eső távolléti díjat. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó, a bíróság előtt bizonyított kárigénye is van,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Idetartozik a munkavállaló keresőképtelensége is [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállaló betegség miatti keresőképtelenség folytán nem tudja ellátni a munkáját, és keresőképtelen állapotát az orvos is igazolja, a munkavállaló - függetlenül a munkáltató akaratától - az Mt. alapján mentesül
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kikötése tehát érvényes, azt a munkavállalónak tiszteletben kell tartania. Ha a felmondási időt nem tölti le, akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ennek szankcióit a munkáltató munkaügyi perben érvényesítheti (Mt. 84. §). Annak nincs akadálya, hogy a felek megegyezzenek arról, a felmondási időt lerövidítik, illetve felmondás helyett közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyt úgy, hogy a munkaviszony a megállapodás megkötését követő 15. napon szűnik meg.A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő egészét munkában kell tölteni. A munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége tehát változatlanul fennáll felmondásának közlése után is. Ebből[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](ekkor a GYES a tankötelessé válás évének végéig jár), vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos - ebben az esetben 10. életévének betöltéséig jár a GYES [Cst. 20. §].A főállású anyaság viszont a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósításának ideje, amely a Cst. 23-24. §-a alapján akkor jár, ha a szülő a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel (tehát nagycsaládosnak minősül); ez a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, és mellette keresőtevékenységet - külső munkahelyen - heti 30 órát meg nem haladó időtartamban lehet folytatni. Azonban az Mt. csak a GYES-hez kapcsol kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadságot, a GYET-hez nem. Így általában a legfiatalabb gyermek 3. életéve betöltése[…] részlet vége a válaszból.