Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott munkavégzési kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkaviszony azonnali hatályú felmondásának következményei

Kérdés: Egy kolléga 2020. február 1-jén kezdett nálunk dolgozni, munkaszerződését határozott időre kötöttük, 2021. március 31. volt a szerződés vége. 2020. október 12-én beadta az azonnali hatályú felmondását, részletes indoklással a nem megfelelő munkakörülmények miatt. 2020. október 19-én társaságunk kiértesítette, hogy nem fogadja el az azonnali hatályú felmondást, mivel a felsorolt indokokat nem tartjuk elfogadhatónak, megalapozottnak. Felszólítottuk, hogy vegye fel a munkát. 2020. október 26-án a kolléga személyesen megjelent a központi irodában a kilépőpapírjainak átvételére, és tagadta, hogy megkapta volna társaságunk értesítését, így személyesen is átvetettük vele válaszlevelünket, és jeleztük, hogy vegye fel a munkát. Ő ezt megtagadta, munkavégzésre nem jelent meg. Tekinthető-e a dolgozó részéről történő jogellenes felmondásnak, hogy a felszólítás ellenére nem veszi fel a munkát? Meddig kell várni, hogy megjelenjen a munkahelyén? Kell-e ismételt felszólítást tennünk, hogy vegye fel a munkát, illetve felszólítani, hogy igazolja 2020. október 12-étől kezdve a hiányzása okát? Miként tudjuk elszámolni a 2020. október 12. óta eltelt időszakot, különösen a 12-én beadott azonnali hatályú felmondása és az értesítés kézhezvétele közötti időszak tekintetében?
Részlet a válaszból: […]közléssel váltja ki a joghatását [Mt. 15. § (4) bek.]; ehhez nem kell a címzett tudomásulvétele. Ebből következően, ha a munkavállaló október 12-én azonnali hatályú felmondást közölt, akkor a munkaviszonya aznap meg is szűnt - függetlenül attól, hogy a munkáltató a megszüntetés jogszerűségével nem ért egyet. A munkáltató által október 19-én postán, illetve azt követően október 26-án személyesen közölt felszólításnak a munkába állásra tehát semmilyen joghatása nem volt, nem is lehetett, mivel a munkavállalónak akkor már nem állt fenn a munkaviszonya. Az azonnali hatályú felmondás ilyen vitatása azért fontos ugyanakkor, mert ebben az esetben a megszüntetés jogszerűségének bizonyítása, valamint a felmentési időre járó távolléti díj és a végkielégítés (jelen kérdésben utóbbi nem releváns) megfizetése [Mt. 78. § (3) bek.] érdekében a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4034

2. találat: Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben

Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?
Részlet a válaszból: […]időben teljesíthető, "sajátos" feladatok a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki, ám véleményünk szerint a napi munkaidő töredékét (pl. napi egy órát) érintő értekezletek mellett még egyértelműen kötetlen munkarendről van szó. Akötetlen munkarend alapja ugyanis a törvény szerint a munkavégzés önálló megszervezése [Mt. 96. § (2) bek.]. A bírói gyakorlat szerint, a kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be (EBH2016. M.30.). Ez viszont vitán felül fennáll akkor is, ha a közös munka miatt időnként megbeszélésekre van szükség. Ha a munkáltató a fentiek alapján csak kötött időpontban teljesítendő feladatot ír elő, annak elmulasztása, mint igazolatlan távollét szankcionálható. Ekkor ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3994

3. találat: Szabadságcsökkentés késések miatt

Kérdés: Egy munkavállalónk rendszeresen késik. Van arra lehetőség, hogy a le nem dolgozott órái helyett, ha annak a mértéke eléri a 8 órát, egy nappal kevesebb szabadságot adjunk ki neki?
Részlet a válaszból: […]52. § (1) bek.], valamint munkát végezni, amelyért ellenértékként munkabérre jogosult [Mt. 42. § (2) bek.]. A munkavállalót így nem illeti meg munkabér akkor, ha a munkaideje alatt nem áll rendelkezésre, a munkahelyén nem jelenik meg időben, és azt nem tudja kimenteni - azaz a késés tartama igazolatlan, fizetés nélküli távollétként minősül. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3846

4. találat: "Szabadidős" programok rendkívüli munkaidőnek minősülése

Kérdés: A munkaidőn kívüli elfoglaltságok (pl. meetingek, személyzeti gyűlések) esetén kötelezővé tehető-e a jelenlét (pl. pihenőnapon)? Szankcionálható-e a távolmaradás? Megtagadhatja-e a munkavállaló a jelenlétet abban az esetben, ha például reggel 6-kor kezdődik a meeting, de délután műszakban van 14 órától vagy este 22 órától?
Részlet a válaszból: […]esnek ezek az alkalmak, a meetingeken, illetőleg személyzeti gyűléseken való részvételt rendkívüli munkaidőben teljesítettnek kell tekinteni. A rendkívüli munkaidő a munkavállaló pihenőideje terhére történő munkavégzést jelenti. Ezért a munkáltató a pihenőidő biztosítása, a munkaidő időpontjának meghatározása során köteles a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő napi pihenőidőt biztosítani [104. § (1) bek.]. A reggel 6 órakor kezdődő meetinget megelőzően legalább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3677

5. találat: Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszból: […]marad távol a munkahelyétől, egyfelől nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, másfelől a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget [Mt. 6. § (1) és (4) bek.]. Ezenfelül a munkavégzési kötelezettségének sem tett eleget, a munkáltató által előírt helyen és időben nem jelent meg, a munkaideje alatt munkavégzés céljából nem állt a munkáltató rendelkezésére, és nem látta el a munkáját a kérdéses időszakban [Mt. 52. § (1) bek. a)-c) pont]. Mivel a művezető munkakörben dolgozó munkavállaló a távollétre engedélyezett idő lejártát követően több mint 3 órán keresztül nem jelent meg a munkahelyén, felettesei számára telefonon elérhetetlen volt, és nem tájékoztatott senkit sem a távollétének okáról, illetve előrelátható idejéről, az engedély nélküli távollét jelentős mértékűnek tekinthető. Figyelemmel a munkavállaló munkakörének jelentőségére, a vétkesség fokára (a leírtak alapján legalább a munkavállaló súlyos gondatlansága állapítható meg), a munkavállaló által tanúsított magatartás az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokának tekinthető.Az azonnali hatályú felmondás jogát ugyanakkor csak az ennek alapjául szolgáló okról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3381

6. találat: Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszból: […]természetesen ehhez az eltávozásra alapot adó körülményt a munkáltató tudomására kell hoznia. Azt, hogy a kérdésben szereplő esetben e szabályok alkalmazása indokolt-e és hogyan, az eset összes körülménye alapján lehet eldönteni. Az a körülmény, hogy egy vagy több ízben került-e sor a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte nélküli eltávozásra, szintén tény, és nem jogkérdés.A munkáltatónál a bérfelzárkóztatás akkor kötelező, ha a munkavállaló a minimálbért vagy a kötelező legkisebb munkabért nem kapta meg, illetve ezeket a jogszabály megemelte, és ezért a béreket korrigálni szükséges. Az ezen felüli béremelés a munkáltató döntésétől függ. Ha a munkáltató a béremelésről dönt, akkor ennek végrehajtása során a munkavállalók között csak úgy tehet különbséget, ha az megfelel az Mt. 12. §-ában szereplő egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének. Azaz: a béremelés során a munkavállalók között csak úgy tehető különbség, ha azt a munkáltató az elvégzett munka természetével, minőségével, mennyiségével, a munkakörülmények különbözőségével, a szükséges szakképzettséggel, fizikai vagy szellemi erőfeszítéssel, tapasztalattal, felelősséggel, vagy a munkaerőpiaci viszonyokkal tudja indokolni. A jelen esetben a béremelésből való kimaradást az indokolhatja a munkáltató részéről, hogy a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte előtti eltávozással Ön nem tett eleget a munkaviszonyból származó munkavégzési kötelezettségének. Ha ez az adott esetben bizonyítható, alapja lehet a béremelésből való kihagyásának. Ez azonban szintén csak az adott eset összes körülménye[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3220

7. találat: Munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk beadta a felmondását, a felmondási ideje április végén jár le. Az év eleje óta betegállományban van. A felmondásában jelezte, hogy kéri, mentesítsük a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre. Erre mi nem reagáltunk semmit, mivel a betegsége miatt egyébként sem foglalkoztatható. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy a keresőképtelen állománya megszűnt, és elkezdett dolgozni az új munkáltatójánál, ugyanolyan munkakörben, amit nálunk töltött be. Nálunk ezt azonban nem jelentette be, és dolgozni sem jött vissza. Jogsértő-e a munkavállaló magatartása? Milyen szankcióval lehet ezért élni a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszból: […]a munkavállaló keresőképtelen beteg, akkor emiatt egyébként sem kell dolgoznia, így erre az időre külön felmenteni a felmondási idő ledolgozása alól nemcsak szükségtelen, de nem is lehetséges. A felmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésnek csak a keresőképtelenség megszűnése utáni időszakra van jelentősége. A keresőképtelenséget munkakörönként kell vizsgálni, ám jelen esetben a két jogviszonyban a munkakör azonos. Azaz ha a munkavállaló az egyik munkakörben dolgozni kezd, akkor a másikban is keresőképesnek minősül.Összegezve, a keresőképtelen állomány megszüntetése után feléled a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége Önöknél. Ha ennek nem tesz eleget (azaz nem dolgozza le a felmondási időt), akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát. Ebben az esetben a munkáltató bíróság előtt az Mt. 84. §-a szerinti jogkövetkezményekkel élhet. Ez azt jelenti, hogy követelheti átalány-kártérítésként a felmondási időre eső távolléti díjat. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó, a bíróság előtt bizonyított kárigénye is van,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2596

8. találat: Veszélyeztetett terhesség és munkavégzési kötelezettség

Kérdés: A feleségem hosszas próbálkozás után teherbe esett. Mivel már nem vagyunk fiatalok, és az orvos is javasolta, táppénzre menne a gyerek születéséig. A feleségem munkáltatója azonban azt mondta, hogy kevés alkalmazottat foglalkoztatnak, ezért nem engedi el táppénzre. Megteheti ezt, ha az orvos kiírja, mert veszélyeztetett terhes?
Részlet a válaszból: […]állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Idetartozik a munkavállaló keresőképtelensége is [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállaló betegség miatti keresőképtelenség folytán nem tudja ellátni a munkáját, és keresőképtelen állapotát az orvos is igazolja, a munkavállaló - függetlenül a munkáltató akaratától - az Mt. alapján mentesül
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2502
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Felmondási idő díjazása - ha lerövidítik

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?
Részlet a válaszból: […]kikötése tehát érvényes, azt a munkavállalónak tiszteletben kell tartania. Ha a felmondási időt nem tölti le, akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ennek szankcióit a munkáltató munkaügyi perben érvényesítheti (Mt. 84. §). Annak nincs akadálya, hogy a felek megegyezzenek arról, a felmondási időt lerövidítik, illetve felmondás helyett közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyt úgy, hogy a munkaviszony a megállapodás megkötését követő 15. napon szűnik meg.A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő egészét munkában kell tölteni. A munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége tehát változatlanul fennáll felmondásának közlése után is. Ebből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2172

10. találat: Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után - a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszból: […](ekkor a GYES a tankötelessé válás évének végéig jár), vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos - ebben az esetben 10. életévének betöltéséig jár a GYES [Cst. 20. §].A főállású anyaság viszont a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósításának ideje, amely a Cst. 23-24. §-a alapján akkor jár, ha a szülő a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel (tehát nagycsaládosnak minősül); ez a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, és mellette keresőtevékenységet - külső munkahelyen - heti 30 órát meg nem haladó időtartamban lehet folytatni. Azonban az Mt. csak a GYES-hez kapcsol kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadságot, a GYET-hez nem. Így általában a legfiatalabb gyermek 3. életéve betöltése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2059
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést