Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A négynapos munkahét valójában egy egyhetes munkaidőkeretet jelent, ahol öt munkanap átlagában teljesítik a munkavállalók (köztisztviselők, közalkalmazottak) a munkaidőt (a jelen esetben heti 40 órát). A kérdés szerinti esetben a péntek nem pihenőnap, hanem egy olyan munkanap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Német állampolgár külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony egy polgári jogi jogviszony. Ha megbízási szerződést kívánnak kötni a német állampolgárságú nyugdíjas személlyel, annak általánosságban nincs akadálya. A megbízási szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg. Megállapodhatnak abban is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Foglalkoztatás keresőképesség megállapításának hiányában

Kérdés: A munkavállaló üzemibalesetitáppénz-jogosultsági ideje lejárt. Rehabilitációs hatósági véleménnyel rendelkezik, melyben a munkaképesség csökkenésének mértékét megállapították, valamit azt is leírták, hogy rehabilitációja javasolt és szükséges, állapota végleges. A háziorvos a táppénzről az orvosi igazolást kiadta az első év végéig, majd lezárta a keresőképességet az egy év lejárta miatt. A táppénzes lapon nem szerepel, hogy keresőképes, azonban a szakértői vélemény a továbbfoglalkoztatását javasolja. Ilyen esetben kinek a kötelessége a keresőképesség és a munkavégzésre alkalmasság megállapítása (háziorvos, üzemorvos, valamilyen hatóság?) A munkavállaló egészségi állapotában az üzemi baleset miatt további romlás már nem várható, az állapota véglegesnek mondható. Jelenleg azonban sem az üzemorvos, sem a háziorvos a keresőképes szót nem szerepelteti az igazolásokon. Mit tehet a munkavállaló annak érdekében, hogy mielőbb ismét munkába állhasson?
Részlet a válaszából: […] A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult [Ebtv. 45. § (2) bek., 102/1995. Korm. rendelet 2. § (1) bek.], aki jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Keresőképtelen testépítő - aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek van egy munkajogi és egy adatvédelmi vetülete. Az Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, továbbá a betegség miatti keresőképtelenség idejére felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkaközi szünet hatása a munkaidő-beosztásra

Kérdés: Múzeumi dolgozóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. Van olyan nap, amikor reggel 9-től este 20 óráig van nyitva a múzeum. Ilyenkor az kerül a beosztásba, hogy 9:00 órától 20:00 óráig, azaz 11 órára vannak beosztva. Viszont ilyen esetben 20+25 perccel kitolódna a munkaidő vége a szünet miatt, de a múzeum zár este 20:00-kor, és nem tud tovább maradni a munkavállaló. Mit tehetünk? Ha a munkaidőt 9:00-tól 19:15-ig osztjuk be, akkor helyesen járunk el, és akkor ott kell maradnia 20:00 óráig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő (ideértve a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is) tartamaa) a hat órát meghaladja, húsz perc,b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt percmunkaközi szünetet kell biztosítani, amit a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Kötelező pihenőnap-beosztás vasárnapra

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (4) bekezdése alapján havonta legalább egy heti pihenőnapot - a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével - vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet akkor, ha vasárnapra a munkavállalónak szabadság lett kiadva? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a kiadott fizetett szabadságra tekintettel? És mi a helyzet akkor, ha például az egyik hónapban van vasárnapra eső munkaszüneti nap, amely nap kvázi pihenőnapja a munkavállalónak (a munkáltató nem is oszthat be rendes munkaidőt erre a napra, tekintve, hogy nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek, továbbá rendkívüli munkavégzést sem rendel el erre a napra, azaz ezen a napon nem kell munkát végeznie a munkavállalónak, és nem kell rendelkezésre állnia)? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a vasárnapra eső munkaszüneti napra tekintettel? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, több műszakos munkáltatói tevékenység keretében.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, havonta egyszer kötelező vasárnapra pihenőnapot (heti pihenő­időt) beosztani. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, és a munkaideje kizárólag hétvégére van beosztva [Mt. 105. § (4) bek., 106....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Szabadság kiadása és elszámolása órákban

Kérdés: Az Mt. 124. §-ának (3)-(4) bekezdései értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az adott naptári évre vonatkozóan a munkáltató dönthet úgy, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki, és órában számolja el, illetve tartja nyilván. A munkáltató az adott naptári év közben dönthet úgy, hogy nem naptári napban, hanem órára számolja el és tartja nyilván a szabadságot, vagy ezt adott év elején kell eldönteni, és ezen év közben nem lehet változtatni?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ennek során, egyenlőtlen munka­idő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közös megegyezés - a jogviszonymegszűnés időpontja

Kérdés: Közszolgálati tisztviselő esetében a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén van-e lehetőség felmentési idő megállapítására? Eshet-e a közös megegyezéssel történő megszüntetés egy későbbi időpontra?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszony megszüntethető a felek közös megegyezésével [Kttv. 60. § (2) bek. a) pont]. A közös megegyezésnél a szó szoros értelmében véve kizárt a "felmentési idő" alkalmazása, mivel erről csak a munkáltató általi felmentés esetében lehet szó. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. - 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. - 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. - 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség eseteit az Ebtv. 44. §-a határozza meg, e szerint keresőképtelen többek között az is, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Az Mt. - közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó - 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Vasárnapra eső pihenőnap és a tanulmányi távollét

Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, havonta egyszer kötelező vasárnapra pihenőnapot (heti pihenőidőt) beosztani. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, és a munkaideje kizárólag hétvégére van beosztva [Mt. 105. § (4) bek., 106....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.
1
2
3
43