Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott tanulószerződés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Statisztikai állományi létszám - akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszból: […]munkadíjban vagy egyáltalán nem részesülnek, vagy a minimálbérnél (annak időarányos részénél) kisebb összegű ellentételezésben részesülnek (1.2.2. pont). Nem tartoznak azonban az állományi létszámmegfigyelés körébe a kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek".A bérfogalmaknál az Útmutató szerint "...az állományba nem tartozók kereseteként számolandók el az alkalmazásban állók (1.1.) közül a statisztikai állományi létszámba nem tartozók és az egyéb foglalkoztatottak közül az 1.2.2. és 1.2.3. csoportba tartozók ... részére a vonatkozási időszakra, utólagosan vagy végelszámolásként az elkövetkezendő időszakra vonatkozó munkavégzéshez kapcsolódó kifizetések". Ezek egyike a kötelező termelési (szakmai) gyakorlatukat végző egyetemi és főiskolai hallgatók hallgatói munkadíja, középiskolai tanulók részére fizetett munkadíj. Az Útmutató valóban nem definiálja, mit ért munkadíjon, de a szó előfordulása a szövegkörnyezet alapján minden olyan díjazást, amely a munkavégzés ellenértékeként, arra tekintettel vagy ahhoz kapcsolódó jogcímen jár.Az Útmutató I.5. pontja szerint: "Az adatkérés pontosan meghatározza a foglalkoztatottak azon csoportját, melyre a felvétel irányul. Így például a szervezet tevékenységében részt vevők havi átlagos állományi létszáma, vagy az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak) éves átlagos statisztikai állományi létszáma, a teljes munkaidőben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3767

2. találat: Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés

Kérdés: Cégünk - mint ma sok más munkáltató - munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
Részlet a válaszból: […]§ (4) bekezdés]. Évente május 31-ig kell a tanulószerződéseket megkötni, és a területileg illetékes gazdasági kamarával ellenjegyeztetni. A tanulót megilletik mindazon jogok, amelyet az érdekvédelem tekintetében az Mt., valamint az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében a munkavédelemre vonatkozó törvény és végrehajtási rendeletei biztosítanak a munkavállalók részére [Szt. 26. § (7) bek.], de e rendelkezések még nem minősítik a tanulót munkavállalónak.Ugyanakkor a tanulószerződést kötők tanulmányaik befejezése után nem kötelesek a munkáltatónál (gyakorlati képzőcégnél) elhelyezkedni, így javasoljuk a tanulmányi szerződés megkötését. Igaz, hogy az Mt. 229. §-ában foglalt szabály csak a munkáltató és a munkavállaló szerződésére vonatkozik, de a munkajogi szabályok megfelelő támpontot biztosítanak a munkaviszonyban nem álló felek által kötendő tanulmányi szerződéshez is, megjegyezve, arra másutt tételes szabályozást nem találunk. Az Mt. alapján a következőt fogalmazhatjuk meg: A tanulmányi szerződésben a támogató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a támogatott arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség szerződés szerinti határidőben történő megszerzése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3310
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Foglalkoztatás hétvégén tanulószerződéssel

Kérdés: Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő cukrász, szakács, pék tanulók képzésére kerülhet-e sor szombaton és vasárnap, ha a képzést biztosító hely egy kávézó-cukrászda, mely hétvégén is nyitva tart? Ha igen, változik-e a tanuló pénzbeli juttatása, jogosult-e pótlékra?
Részlet a válaszból: […]képzésére nem kerülhet sor olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Szktv. 38. § (1)-(2) bek.]. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a heti pihenőnap alatt azokat a napokat kell érteni, amelyek az adott képzési helyen pihenőnapnak vannak beosztva. Ha az adott képzési hely rendeltetéséből eredően hétvégén nyitva tart, akkor e napon a tanulószerződéses tanuló is foglalkoztatható. Értelemszerűen viszont az adott héten két pihenőnapot részére is biztosítani kell. Önmagában a hétvégi munkavégzésért pótlék nem jár, a vasárnapi pótlék sem illeti meg a munkavállalót, ha a munkáltató rendeltetésénél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2553

4. találat: Tanulószerződés alapján járó pénzbeli juttatás

Kérdés: 2013-ban a tanulószerződés megkötésekor a tanuló az akkori minimálbér alapján kapta pénzbeli juttatását. A kezdő félév végétől, 2014. február 1-jétől sikeres vizsga esetén kap emelést. Ezt megelőzően, 2014. január 1-jétől milyen pénzbeli juttatás illeti meg? A tanulószerződés megkötésekor érvényes minimálbér, vagy a szerződést módosítani kell a januári (a második félév kezdetével nem egyező) minimálbér-változás miatt?
Részlet a válaszból: […]és a gyakorlati képzés időtartama hogyan aránylik egymáshoz. A szakképzési évfolyam második félévétől a tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását emelni kell, a tanuló tanulmányi elő­menetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével. A tanulói juttatás emelésének, illetve csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét a tanulószerződésben előre meg kell határozni.Az Szkt. fenti szabálya a mindenkori minimálbérre utal, további részletszabályt nem tartalmaz. Ezért ha a tárgyév január 1-jétől a minimálbér-emelésre kerül sor, az kihat a tanulói juttatásra is. Ezt emelni akkor kell, mégpedig legalább az Szkt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1934
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Szakmai gyakorlatos diák díjazása

Kérdés: Szakmai gyakorlatra fogadunk fiatalokat. Hogyan tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy egy adott szakmai gyakorlatra a nemzeti felsőoktatási törvény vagy a szakképzési törvény rendelkezéseit kell-e alkalmazni, valamint hogy az adott szakmai gyakorlat képzési programhoz kapcsolódik, vagy sem? A két törvény szakmai gyakorlat díjazására vonatkozó szabályozása eltérő. Jól gondoljuk, hogy a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzéseknél a 6 hetet meg nem haladó gyakorlatnál is kell fizetni díjazást a jelentkezőnek? Kérdésünk továbbá, hogy a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó szakmai gyakorlat esetén elegendő-e csak együttműködési megállapodást kötni a felsőoktatási intézménnyel, vagy ezentúl szükséges a hallgatókkal is hallgatói munkaszerződést létesíteni?
Részlet a válaszból: […]célját, a bemeneti és kimeneti szinteket, a tantervet, a számonkérés rendszerét stb. A rendelet 14. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy "a szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott képzési tevékenység, amelyet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a felsőoktatási szakképzési programnak, illetve a szak tantervének megfelelően terveznek, szerveznek és értékelnek". Nem a fogadó gazdálkodó szervezet felelőssége eldönteni, hogy a gyakorlati képzést milyen törvény alapján, milyen követelményeknek megfelelően kell megszervezni, ezt a felsőoktatási intézménnyel kell tisztáznia.Természetesen a hallgatót az együttműködési megállapodástól függetlenül hallgatói munkaszerződéssel kell foglalkoztatni, hiszen az Nft. 44. §-ának (3a) bekezdése ezt kifejezetten előírja: "A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni." A hallgatót a költségvetési szervnél megszervezett, a 6 hétnél hosszabb egybefüggő, vagy a képzési programhoz nem kapcsolódó gyakorlat esetén kötelezően megilleti díjazás, egyébként az csak adható. A díjazás mértéke hetente legalább a minimálbér 15%-a (14 700 Ft).Az Szkt. hatálya alá tartozó területen részben eltérő szabályok vonatkoznak az együttműködési megállapodásra: az 56. § (1) bekezdése és az 57. § b) és c) pontjai szerint a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészében rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet által kötött együttműködési megállapodás tartalmazza - többek között - az iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó kiegészítő gyakorlati képzés arányát tanévenként, továbbá a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati képzésben részt vevő tanulók szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti létszámát. A szakmai gyakorlat az együttműködési megállapodás vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1705

6. találat: Tanulószerződés felbontása

Kérdés: Tanuló vagyok, a második szakmám megszerzésén fáradozom. Az iskolával tanulószerződést kötöttünk, havonta kb. 14 000 Ft ösztöndíjat kaptunk. Mivel már van egy OKJ-s szakmám - ez is az -, ezért évente 180 000 Ft-ot kell befizetnünk. Most megvonták az ösztöndíjat, arra hivatkozással, hogy ez a második szakmára irányuló képzés. Felbontották a tanulószerződést. Jogszerű volt ez az intézkedés?
Részlet a válaszból: […]félévekben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi elő­menetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével. A 48. § (4) bekezdése értelmében a tanulószerződésre az Szt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindezen szabályok alapján a szakképző iskola, mint gyakorlati képzőintézmény, a tanulószerződésben meghatározott hallgatói juttatást nem vonhatja el egyoldalúan, a tanulószerződés módosításával.Az Szt. 51. §-ának (4) bekezdése vonatkozik a tanuló­szerződés felmondására: bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása más gyakorlati képzést szervezőnél biztosított. Ez vonatkozik az első és a további szakképesítések megszerzésére kötött tanulmányi szerződésekre egyaránt, tehát ha ez a feltétel nem teljesült, a szakképző intézmény nem élhet a felmondás jogával. Egyébként pedig a tanulószerződés megszüntetésére azonnali hatályú felmondással is sor kerülhet, de csak akkor, ha a másik fél a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1599

7. találat: Tanulók utáni adózás

Kérdés: A szakképzési hozzájárulás fizetése teljesíthető a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanulók gyakorlati képzésének szervezésével. Ezért a tanulószerződéssel foglalkoztatottak után kedvezményt veszünk igénybe a fizetendő szakképzési hozzájárulásból. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke a szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a. A tanulószerződéses tanulók (biztosítottak) részére fizetett díj után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnünk, tekintve hogy a díjazásuk után szociális hozzájárulási adót is fizetünk?
Részlet a válaszból: […]helyett a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesíthető szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés (összefüggő szakmai gyakorlat) szervezésével. Az Szht. 3. §-ának b) pontjába foglalt értelmező rendelkezés szerint a törvény alkalmazásában a szociális hozzájárulási adó alapja: az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. §-a (2) bekezdésének a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján meghatározott adóalap. Mivel a 455.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1383

8. találat: Gyakorlati képzés alatti díj 2012-ben

Kérdés: 2011 második félévében négy szakmunkástanuló képzésében vett részt az egyéni vállalkozó. A tanulók a kötelező 15 600 Ft ösztöndíjban részesültek. 2012-ben továbbra is a minimálbér százalékos arányát kell minimum részükre kifizetni, vagy az ő esetükben is figyelni kell a nettó bért?
Részlet a válaszból: […]megállapodást. Az új törvény határozza meg, milyen összeg illeti meg a tanulókat pénzbeli juttatás címén. A tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege attól függ, hogy az adott szakképzési évfolyam I. félévében a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő hogyan aránylik egymáshoz (ez szakképesítésenként és évfolyamonként változhat). A havi pénzbeli juttatás mértéke a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapján van meghatározva. Az alap a minimálbér 15%-a (2012-ben 13 950 Ft), ezt kell megszorozni a következő szorzószámokkal. Ha a gyakorlati idő az I. félévben 20% alatt marad, pénzbeli juttatás nem jár. 20-29% között a minimálbér 15%-ának 0,7-szerese (9765 Ft), 30-39% között 0,8-szorosa (11 160 Ft), 40-49% között 0,9-szerese (12 555 Ft), 50-59% között 13 950 Ft, 60-69% között 1,1-szerese (15 345 Ft), 70-79% között 1,2-szerese (16[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1275
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Szakmunkástanuló - juttatások a gyakorlati képzés keretében

Kérdés: A tanulók részére milyen juttatásokat adhat a gyakorlati képzésről gondoskodó egyéni vállalkozó? A tanuló gyakorlati képzésével összefüggésben a foglalkoztatónak van-e az APEH felé valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]illeti meg. Kedvezményes étkeztetés keretében a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzési napokon napi egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez történő természetbeni hozzájárulást (pl. étkezési utalvány, csekk) teljesít, amelynek értéke el kell, hogy érje a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás - az Szja-tv-ben meghatározott - adómentes összegét. Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről vizsgára, szakmai vizsgára, illetőleg beszámolóra és visszautazásához, ha annak helye az állandó gyakorlati képzési helyen kívül található. Szintén útiköltség-térítés illeti meg a tanulót, ha a gyakorlati képzésre az állandó gyakorlati képzési helyen kívül kerül sor. Útiköltség-térítés nyújtható a gazdálkodó szervezet döntésétől függően a tanulónak a lakóhelyéről az állandó képzési helyére és vissza utazásához, ha az helyi tömegközlekedési eszközzel nem érhető el. Amennyiben a gyakorlati képzésre az állandó gyakorlati képzési helyen vagy a gazdálkodó székhelyén kívül kerül sor, a tanuló jogosult napi háromszor étkezésre, szállásra, valamint utaztatásra. A tanuló az Sztv. szerinti említett juttatásokra tanév kezdőnapjától jogosult. Az említett kötelező juttatásokon túl a gazdálkodó szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye alapján jutalomban, prémiumban, továbbá szociális támogatásban részesítheti. A Szaktv. alapján a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolhatja a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 172

10. találat: Szakmunkástanulók foglalkoztatása gyakorlati képzés keretében

Kérdés: Fodrász egyéni vállalkozó szeretne bekapcsolódni a fodrásztanulók szakmunkásképzésének gyakorlati képzésébe nyári vagy évközi szakmai gyakorlati hely biztosításával. Milyen szerződést kell kötni ehhez?
Részlet a válaszból: […]közötti tanulószerződés alapján kerülhet sor. Az Sztv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti, írásba foglalt együttműködési megállapodás alapján gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése - többek között - akkor folytatható, ha a gyakorlati képzés aránya nem haladja meg képzési idő 40%-át. Szintén együttműködési megállapodás köthető, ha a szakképző iskola szervezi a gyakorlati képzést, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél kerül sor. (Összefüggő szakmai gyakorlaton a tantervben a szakképzési évfolyamokon, valamint azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő - nyári - szakmai gyakorlatot kell érteni.) Amikor a Sztv. alapján nem köthető együttműködési megállapodás, a legalább 16. életévét betöltött tanuló és a gazdálkodó szervezet között, írásban megkötött tanulószerződés alapján folyik a gyakorlati képzés. A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzése keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról. A gazdálkodó szervezetnek tanulószerződés-kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 171