Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

32 találat a megadott munkaviszony megszűnése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben - a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszból: […]munkanapként) vagy heti pihenőnapként (heti pihenőidőként) funkcionálnak; a munkaviszony ezen időtartam alatt nem szünetel, a munkavállalónak bizonyos szintű rendelkezésre állási kötelezettsége ilyenkor is van (pl. elrendelhető rendkívüli munkavégzés, amit teljesítenie kell). Ez a minősítés - bár ki lehet számolni, hogy melyik napokra tekintettel nem jár a munkavállalónak munkabér - utóbb nem változhat meg; azaz a szabadnapok, heti pihenőnapok fizetés nélküli szabadsággá vagy egyéb távollétté nem alakulhatnak át a munkabér utólagos elszámolása miatt. Ha a munkavállaló a tárgyhónapban akár minimális munkavégzést is teljesített, ami miatt neki munkabér jár, akkor az az álláspontunk, hogy az egész hónapot akként kell kezelni, mintha nagyon alacsony járulékalapot képező jövedelme lenne a hónapban; de a munkaviszonya folytonos fennállása miatt a hónap összes napján biztosítottnak minősül. Ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a munkáltatónak a munkaidőkeret miatti munkaszervezési lehetősége túlnyúlna a munkajogi kereteken, és a munkavállaló társadalombiztosítási jogállását is érintené, és nem csak a pénzbeli ellátások mértékére lenne hatással.A biztosítási jogviszony szünetelése legfeljebb a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés okán lenne megállapítható [Tbj-tv. 16. § c) pont]; azonban ezt a fogalmat munkajogi szempontból nem arra az esetre alkalmazzuk, amikor a munkavállalónak szabadnapot rendel el a munkáltató, hanem a munkavégzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4116

2. találat: Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt - a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszból: […]nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően az utólag jogalap nélkülivé vált, és ezért előlegként visszakövetelhető munkabért és közterheit is ebben a logikában kell visszakérni. Amunkavállalótól emiatt csak a nettó munkabér követelhető vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adó­előleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem.A munkáltató által levont személyijövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, az eredeti állapot helyreállítását - vagyis a munkaidőkeret zárása miatti elszámolást - követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza [Szja-tv. 1. § (7) bek.]. Hasonlóan, az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkaadói közterheket (szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést kell tennie a munkavállaló állami adó- és vámhatóságához, és a munkavállalót értesítenie kell, kivéve, ha annak értesítési címét nem ismeri [Tbj-tv. 82. § (3) bek.]. Ennek során, mivel a befizetendő közterhek a bevallásban negatív összegként nem jelenhetnek meg, ki kell választani egy vagy több hónapot, amelyre az önellenőrzés beadásra kerül; annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4090

3. találat: Túlvett szabadság az előző évből

Kérdés: Az előző évben túlvett szabadság levonható-e a tárgyévi szabadságból, illetve a jogviszony megszűnése esetén visszavehető-e?
Részlet a válaszból: […]egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani (Mt. 125. §). Arra azonban nem tartalmaz kifejezett felhatalmazást a törvény, hogy ellenkező esetben - ha a munkavállaló az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig - a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezéseiből sem vezethető le egyértelműen (pl. a jogalap nélkül felvett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályokból). Ezért a munkáltató feladata, hogy a naptári év során lehetőleg úgy ütemezze a szabadság kiadását, hogy az lehetőség szerint megfeleljen az időarányosan járó mennyiségnek. Ha ettől eltér (pl. már februárban négy hét fizetett szabadságot ad ki a munkavállalónak), a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4002

4. találat: Munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodás megszűnése

Kérdés: A munkavállalókkal a munkaszerződésben, annak megkötésekor, versenytilalmi megállapodást is megkötünk, ami alapján a munkaviszony megszűnését követő 2 évig nem mehetnek a konkurenciához dolgozni. Erre az alapbéren felül külön díjat is fizetünk. Felmerült a kérdés, hogy mi történik ezzel a megállapodással, ha a határozott időre kötött munkaszerződés letelik, és emiatt megszűnik a hatálya?
Részlet a válaszból: […]olyan előírás, hogy azt a munkaszerződéstől elkülönült szerződésben kellene létrehozni; egyedül az írásba foglalása kötelező [Mt. 228. § (3) bek.]. A bírói gyakorlat kifejezetten el is ismeri annak a lehetőségét, hogy versenytilalmi megállapodást a munkaszerződésbe lehessen foglalni; és egységes az ítélkezési gyakorlat abban is, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem zárja ki a versenytilalmi megállapodás fennmaradását. Ilyenkor a munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodás fennmarad, ha a felek kizárólag a munkaviszony (munkaszerződés) megszüntetésében állapodnak meg, és nem rendelkeztek kifejezetten a versenytilalmi megállapodás megszüntetéséről (BH2010. 20.).Álláspontunk szerint ugyanez az elv érvényesül a határozott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3966

5. találat: Munkavállaló halála és a munkaviszony-megszűnés eljárási részletei

Kérdés: Egyik munkavállalónk elhalálozott. A halál napjával munkaviszonyát megszüntettük, járandóságát bankszámlaszámára elutaltuk. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratait ilyen esetben hogyan kell kezelni? Tudomásunk szerint élettársa van, gyermeke nincs, testvérei vannak. Meg kell várni a hagyatéki eljárást, vagy lakcímére elpostázhatjuk (nevére szólóan?) a kilépőpapírokat? Ilyen esetben mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]és ha igen, az mit tartalmaz. Ezzel együtt a munkáltató akkor jár el jogszerűen, ha az örökös vagy örökösök részére teljesíti az Mt. 80. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettségét. Mivel a munkáltató köteles legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adnia a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bek.], a hagyatéki eljárás befejezésének kivárására sajnos nincs lehetőség.Amennyiben a munkavállaló lakcímére postázzák az igazolásokat és az iratokat, úgy valóban nem kizárt, hogy a valódi örökös(ök)höz kerülnek, ám megvan az esélye annak is, hogy azok nem e személy vagy személyek birtokába kerülnek, és később ez utóbbiak követelik Önöktől ezeket. Megítélésünk szerint megnyugtató megoldást jelenthet mindezekre a problémákra, ha a munkáltató bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezi a kérdéses iratokat és igazolásokat, az Mt. 31. §-a alapján ugyanis a munkaviszony tekintetében is alkalmazandó a Ptk. bírósági és közjegyzői letétre irányadó 6:53-56. §-a. E szabályok értelmében a kötelezett a pénz fizetésére, értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe vagy közjegyzőnél történő letétbe helyezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3963

6. találat: Elhunyt munkavállaló - a bér kifizetése

Kérdés: Hogyan kell kifizetni az elhunyt munkavállalónak járó munkabért?
Részlet a válaszból: […]ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Figyelemmel arra, hogy a munkavállaló részére ez már nem tehető meg, így annak örökösei felé kell teljesíteni az elszámolási kötelezettséget, azaz mind a munkavállalót még megillető munkabérek kifizetését, mind a szükséges igazolások kiadását. Ezt a munkáltató akkor tudja megtenni, ha az örökösök[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3806

7. találat: Munkaviszony-megszüntetés - alternatívák a próbaidő alatt

Kérdés: December végén lejár a próbaidőm. Jogszerű-e, ha ezt megelőzően fogom magam, és a főnökömnél felmondom a munkaviszonyomat - mondjuk január végével?
Részlet a válaszból: […]nem teheti meg. A próbaidőre való hivatkozás - mint megszüntetésre irányuló jognyilatkozat - rendeltetése ugyanis az, hogy a próbaidőn belül azonnali hatállyal váltsa ki a munkaviszony megszűnését, ezért az nem teszi lehetővé, hogy egy későbbi, tetszőlegesen meghatározott időpontban szüntesse meg a munkaviszonyát. Ha a próbaidőre kíván hivatkozni, akkor köteles az Mt. szerinti azonnali hatályú felmondással élni.Ez azonban nem zárja el attól, hogy felmondással [Mt. 64. § (1) bek. b) pont] éljen akár a próbaidő alatt is. Így a próbaidő tartama alatt is lehetőség van arra, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással indokolás nélkül szüntesse meg [Mt. 67. § (1) bek.]. Nem kizárt az sem, hogy a próbaidő alatt a határozott idejű munkaviszonyát felmondással szüntesse meg, ám ilyenkor a felmondását köteles megindokolni: a felmondás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3801

8. találat: Álláskeresési járadék - a jogosultság "feléledése"

Kérdés: Abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonyom, és bejelentkezem "munkanélkülire", de két hétre rá találok munkát, és emiatt kijelentkezem, később azonban az új munkahely nem válik be, akkor ugyanúgy vissza tudok menni "munkanélkülire", vagy ki kell várni az egy évet, illetve időarányosan igénybe lehet venni?
Részlet a válaszból: […]álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani [Flt. 25. § (1) bek.].Amennyiben talál munkát, e keresőtevékenység folytatására tekintettel "kijelentkezik" (és egyúttal az Ön számára megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása) [Flt. 28. § (1) bek. a) és g) pont], ezért az állami foglalkoztatási szerv már nem tartja nyilván álláskeresőként. Ám ha utóbb az újonnan létesített munkaviszonya mégis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3739

9. találat: Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél [Vht. 65. § (4) bek.] - így idetartozik a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díj is.A munkabérből letiltás során az a tény, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor nem a "szokásos" havi díjazásában, hanem felmentési időre járó díjazásban és végkielégítésben is részesül, nem arra ad lehetőséget, hogy többhavi levonás teljesüljön, hanem arra, hogy a "nettósított" munkabér 33%-os, illetve 50%-os mértékét meghaladóan, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható legyen a havonta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3598

10. találat: Határozott idejű munkaviszony megszűnése

Kérdés: A munkáltató hosszabb ideje határozott idejű szerződésekkel foglalkoztat, a mostani szerződésem május 31-én jár le. Egyelőre semmilyen tájékoztatást nem adtak, hogy el akarnának bocsátani. Jól gondolom, hogy ha ilyen szándéka lenne a munkáltatónak, akkor előre szólnia kellene, és megfelelő felmondási időt biztosítania, esetleg végkielégítést is?
Részlet a válaszból: […](Mt. 58. §). Ennek nincs határideje, tehát történhet akár az utolsó napon is. Természetesen nem túl etikus a munkáltató részéről a közelgő lejárat ellenére bizonytalanságban tartani Önt. Mindenesetre, lévén, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony biztosan megszűnik május 31-én, Önnek érdemes arra készülnie, hogy nem foglalkoztatják tovább. Ha mégis felajánlanák a hosszabbítást, Ön természetesen dönthet úgy, hogy elfogadja az ajánlatot. A kérdés szerint Önt "hosszabb ideje" határozott időre foglalkoztatják. Nincs konkrét szabály arra, hogy hányszor lehet szerződést hosszabbítani. Azt írja elő a törvény, hogy a meghosszabbítást alá kell támassza valamely munkáltatói jogos érdek, és ez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét [Mt. 192. § (4) bek.] Tehát kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3589
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 32 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést