Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

67 találat a megadott munkaszüneti napra járó díjazás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vasárnap és munkaszüneti nap díjazása a szállodában

Kérdés: Szállodai tevékenységet folytató munkáltató (0-24 órában) dolgozóival kötött munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató, a munkavállaló munkaköre is rendeltetéséből adódóan e napokon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. A munkavállalók szállodai recepciós, fürdőrecepciós, uszodamester munkakörökben dolgoznak, 2 havi munkaidőkeretben, általában napi 12 órás beosztás szerint. A fürdő nyitvatartása eltér a szállodáétól, hétfőtől szombatig 08-20 óráig, vasárnap 8-12 óráig tart nyitva. Jogosult-e bármelyik dolgozó (akár a szállodában, akár az uszodában dolgozik) vasárnapi munkavégzés esetén vasárnapi pótlékra? Illetve havibéres elszámolás esetén, mivel a fizetett ünnep bérét eleve tartalmazza a havibér, 100% bérpótlékon kívül (havibér/174 x munkaszüneti napon ledolgozott óraszám összegen) felül bármilyen egyéb juttatásra? (Az esetleges éjszakai, illetve műszakpótlék természetesen elszámolásra kerül.)
Részlet a válaszból: […]összesen kilenc esetben kerülhet sor. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. megszakítás nélküli tevékenység, vagy rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben történő munkavégzés okán), a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor.A kérdés szerinti esetben a munkáltató a kereskedelmi ágazatba sorolható, de egyben rendeltetése folytán vasárnap is működőnek minősül. Ebben az esetben nem kell vasárnapi pótlékot fizetnie, hiszen nem valósul meg, hogy kizárólag a kereskedelmi ágazatba tartozása miatt kerül sor a vasárnapi munkavégzésre. Ami a munkaszüneti nap elszámolását illeti, az e nap miatt kiesett munkaidőre a havibéres munkavállalót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3849

2. találat: Havibér - a munkaszüneti napra járó rész számítása

Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a bérét a számára beosztott rendes munkaidő mértékétől függetlenül megkapja az adott hónapban. Ebből viszont az alábbi szabályok mentén levezethető, hogy az ilyen munkaszüneti napra (fizetett ünnepként) milyen bér jár a munkavállalónak.A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál:- a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell,- az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].Az általános munkarend alapján a munkavállaló munkanapjai a hétköznapok (hétfőtől péntekig), két pihenőnapja a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebbe a hétköznapokra eső munkaszüneti napok is beletartoznak, így például a kérdése szerinti 2019. november 1., péntek is. Ebből következően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3793

3. találat: Munkavégzés munkaszüneti napon - külföldre szolgáltatnak

Kérdés: Cégünknél ügyfélszolgálat van, külföldre szolgáltatunk. Ha ünnepnapra beosztunk munkavállalót, megtagadhatja-e a munkafelvételt, mivel Magyarországon nem kötelező ünnepnapon dolgozni? Cégünknél egyébként 0-24-es ügyfélszolgálat működik, és ünnepnapokon is szoktunk dolgozni, természetesen ki is fizetjük a munkavállalóinknak a túlórát.
Részlet a válaszból: […](2) bek.]. Ha tehát az utasítás jogszabályba ütközik, úgy az utasítás megtagadásért a munkavállalót nem érheti szankció. Az Mt. tételesen meghatározza, mely esetekben rendelhető el rendes munkaidőben történő munkavégzés munkaszüneti napon. Idetartozik, ha ez külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges [Mt. 102. § (2) bek., 101. § (1) bek. g) pont]. Így kérdésük alapján a külföldre történő szolgáltatásnyújtás esetén az ügyfélszolgálatban dolgozó munkavállaló szabályosan beosztható munkaszüneti napi munkavégzésre. Ezt az utasítást a munkavállaló nem tagadhatja meg. A kérdéses esetben annak sincs akadálya, hogy a munkavállalót munkaszüneti napon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3785

4. találat: Önként vállalt túlmunka munkaszüneti napon

Kérdés: A munkáltató tevékenysége alapján az Mt. szerint nem oszthatna be munkaidőt munkaszüneti napra. Lenne-e ennek ellenére lehetőség arra, hogy a munkavállaló önként vállalt túlmunka keretében, teljesen önkéntesen (jelentkezve a meghirdetett munkalehetőségre) munkát végezzen munkaszüneti napon? Természetesen a munkaszüneti napra járó járandóságok megfizetésre kerülnének.
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el, vagy ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében [Mt. 108. § (3) bek.]. Persze a jogi kockázat jóval kisebb, ha a munkavállalónak minden járandóságot kifizetnek. A munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót az alapbéren felül 100% munkaszüneti napi pótlék is megilleti, amihez rendkívüli munkavégzés esetén további 100% túlórapótlék társul [Mt. 140. § (2) bek., 143. § (5) bek.]. Ugyanakkor a munkavállaló akkor is megtagadhatja az e napi munkavégzést, ha egyébként a bérét megkapja [Mt. 54. § (2)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3606

5. találat: "Fizetett ünnep" díjazása munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak egy része munkaidőkeretben és megszakítás nélküli munkarendben dolgozik. Hétköznapra eső munkaszüneti nap esetén milyen juttatás jár a beosztott, illetve a be nem osztott, munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóknak (távolléti díj, ledolgozott idő, munkaszüneti napi pótlék)? Mindkét esetre szeretnék választ kapni, akkor is, ha be van osztva munkára a dolgozó, és akkor is, ha nincs.
Részlet a válaszból: […]munkaszerződés szerinti napi munkaidő mértékével azonos, és nincs köze a munkavállaló beosztásához - ugyanakkor a munkavállalót díjazás illeti meg; ezt hívja a szakzsargon fizetett ünnepnek. A díjazás mértéke órabéres/teljesítménybéres munkavállalók esetében távolléti díj [Mt. 146. § (3) bek. d) pont], míg havibéresek esetén - bár tételesen nem szabályozott, de levezethető - az alapbér időarányos része [Mt. 136. § (3) bek.], hiszen a havibér összege független a hónap munkanapjainak számától.A fizetett ünnep díjazása attól függetlenül illeti meg a munkavállalót, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt-e osztva (beosztható-e egyáltalán), vagy sem, vagy a munkaszüneti nap pihenőnapja, esetleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3400

6. találat: Munkaszüneti nap - a beosztható munkaidő és az egy órára járó alapbér meghatározásánál

Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszból: […]nap esett hétköznapra [Mt. 97. § (2) bek.]. A fenti számítás során a munkaszüneti nap is az általános munkarend szerinti munkanapnak tekintendő, azaz az osztószám része. A havibér ugyanis magában foglalja az e napokra járó díjazást is. A kérdéses esetben a havi alapbért 184-gyel osztva kapjuk meg az egy órára járó alapbért.A beosztható óraszám meghatározásánál viszont abból a szabályból kell kiindulni, miszerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A kérdés szerinti hónapban ezért a beosztható ("kötelező") óraszám 21 x 8 óra, azaz 168 óra. Ha a munkavállaló ennél több órára volt beosztva az adott hónapban, azt munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell elszámolni [Mt. 107. § b) pont]. Ha a munkaszüneti napon munkát végzett, e napokra további 100% pótlék is megilleti [Mt. 140. § (2) bek.]. Megjegyezzük, hogy ha nem havibérről van szó, az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ha tehát a munkavállaló óra- vagy teljesítménybérben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3334

7. találat: Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló időarányos alapbérét az alábbiak szerint kell kiszámolni: 230 000 Ft/23x(23-5-1) = 170 000 Ft (a nem munkaszüneti nap hétköznapokra eső bérrész) + 230 000 Ft/23x1 = 10 000 Ft (a május 1-jei munkaszüneti napra eső bérrész).A május 16-22. közötti időszak kétfelé bomlik. A nem munkaszüneti napokra eső betegszabadságra a távolléti díj 70%-a jár a keresőképtelenség okán, ennek mértéke így (feltételezve, hogy az alapbérrel azonos a távolléti díj): 230 000 Ft/23x4x0,7 = 28 000 Ft. Arra a hétköznapra, amelyik egyben munkaszüneti nap is (pünkösdhétfő, május 21.), a távolléti díj 70%-a, azaz 7000 Ft jár, de nem betegszabadság jogcímén [Mt. 146. § (4) bek.]; kivéve, ha erre a napra táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül a munkavállaló. Mivel a munkavállaló a munkaszüneti napon elsődlegesen a keresőképtelensége, és nem az Mt. szerinti, munkaszüneti nappal kapcsolatos szabályok okán mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3327

8. találat: Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?
Részlet a válaszból: […]munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki (9/2017. NGM rendelet 1-2. §).Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) dolgozik, a részére beosztható munkaórák számánál az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.], azaz egynapi munkaidővel csökken a munkáltató által beosztható munkaidő mértéke a munkaidőkeretben. Munkaszüneti napi munkavégzés esetén tehát a munkavállaló számára két jogcímen is el lesz számolva munkaidő: az egyik a munkaszüneti nap miatt kiesett napi munkaidő, a másik a tényleges munkavégzés munkaideje. Például, ha az általános teljes munkaidőben (heti 40 órában) foglalkoztatott munkavállaló 8 órát dolgozik munkaszüneti napon, akkor részére 8+8 óra kerül elszámolásra.A munkavállalónak távolléti díj a munkaszüneti nap miatt kiesett (be nem osztható) munkaidőre csak akkor jár, ha óra- vagy teljesítménybérben van foglalkoztatva [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; a havibéres munkavállalók esetén erre a napra a havibér arányos része jár. A munkaszüneti napon teljesített munkavégzés esetén a rendes munkaidőre járó alapbére, és ezenfelül további 100% bérpótlék jár [Mt. 140. § (2) bek.], ha pedig a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történt, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3254

9. találat: Alapbér időarányos számítása

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2018. január 2-ával kezdődött, teljes munkaidőben foglalkoztatjuk, és havibéres díjazásban részesül. Jár-e részére a teljes havi alapbére, vagy - mivel a "fizetett ünnepen" még nem állt munkaviszonyban - csak időarányos díjazásra jogosult (pl. 200 000 Ft/184 óra x 176 óra)?
Részlet a válaszból: […]általános munkarend alapján a munkavállaló munkanapjai a hétköznapok (hétfőtől péntekig), két pihenőnapja a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebbe a hétköznapokra eső munkaszüneti napok is beletartoznak, így 2018. január 1. hétfő is. Ebből következően a munkaszüneti napra a havibér arányos része jár; vagyis ha január 1-jén a munkavállaló még nem állt munkaviszonyban, részére a január 1-re eső résszel csökkentett alapbér jár a hónapból hátralévő időszakra. Tehát a munkavállaló teljes havi alapbérét a januári, általános munkarend szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3217

10. találat: Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszból: […]elsősorban, ám a munkáltató működése miatt tekinthető egybefüggő 24 órának is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Így ha a munkáltató nem a naptár szerint, hanem attól eltérően határozza meg a munkaszüneti napot, aszerint kell elszámolni a pótlékot is. Például, ha a munkaszüneti nap október 22-én 22 órától október 23-án 22 óráig tart, a kérdés szerinti munkaidő egyáltalán nem esik bele a munkaszüneti napba. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben dolgozik, akkor további 100% pótlék is megilleti. Amennyiben a fentiek alapján a kérdéses munkavégzés nem esett munkaszüneti napra (sem heti pihenőnapra), a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék mértéke 50% (Mt. 143. §).A fentiektől függetlenül jár a munkavállalónak az ún. "fizetett ünnep". Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybérben kapja az alapbérét (mint a jelen esetben is), és a munkaszüneti nap az általános munkarendre (hétköznapra) esik, szükséges a napi munkaidejének megfelelő távolléti díjat kifizetni a munkavállaló részére. A szabály indoka az, hogy a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ez a figyelmen kívül hagyott mérték az, amire az előző szabály úgy hivatkozik, hogy csökken a teljesítendő munkaidő. A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3173

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést