Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott munkarend tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkaidő-gazdálkodás - a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszból: […]kizárt, hogy a kérdés szerinti helyzet a fenti törvényi feltételek valamelyikének megfelel, ám ezt a rendelkezésre álló adatokból eldönteni nem lehet, ahhoz a munkáltató által lefolytatott körültekintő vizsgálat szükséges.A munkavállaló foglalkoztatására értelemszerűen sor kerülhet munkaidőkeretben, melynek tartamát a munkáltató minden egyéb előfeltétel nélkül akár legfeljebb négy hónapban vagy tizenhat hétben is meghatározhatja. Sőt, mivel mezőgazdaságban történik a foglalkoztatás, nagy eséllyel idényjellegű tevékenységet végez a munkavállaló, így a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)-(2) bek.]. Noha az Mt. nem szabályozza a rugalmas munkaidőt, az a gyakorlatban ismert, és valóban a törzsidő-peremidő kettősével írható körül. Amint erre a kérdés is utal, a tényállásra valószínűleg nem a rugalmas munkaidő-beosztás e módja lenne a legmegfelelőbb.Kötetlen munkarend alkalmazása esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Az Mt. értelmében a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.], így nem kizárt, hogy legyenek olyan feladatok vagy tevékenységek, amelyek máskor nem végezhetőek el, és a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy e feladatok ellátásának időpontja tőle függetlenül alakul.Felhívjuk a munkarend kötetlen minősítésével kapcsolatban két ítéletre a figyelmet! Az EU Bírósága a Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-484/04) ügyben született ítélete szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának a munkavállaló részére történő átengedése. A munkarend kötetlenségéhez - és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére. A Kúria döntésében kimondta: a kötetlen munkarend feltétele, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4217

2. találat: Áttérés két műszakos munkarendre

Kérdés: Társaságunk festőüzemében új munkarendet szeretnénk bevezetni július 1-jétől, amely alapján kollégáink két műszakban járnának dolgozni. Egyik munkatársunk jelezte, hogy ő családi elfoglaltságai miatt (két kisgyermeke van) nem kíván a délutáni műszakban dolgozni. Arra is hivatkozik, hogy a munkaszerződése alapján erre nem kötelezhetjük. A munkaszerződése azonban a munkaidőről csak annyit tartalmaz, hogy a kolléga heti 40 órában dolgozik nálunk. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Fel kell mondanunk a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]hogy a munkavállaló nem óhajt két műszakban dolgozni, erre ugyanis a munkáltató ettől függetlenül kötelezheti őt. Ha nem akarná ezt teljesíteni, neki kell kezdeményezni a munkáltatónál az eredeti (egy műszakos) munkarend fenntartását, vagy a munkaviszonyát felmondhatja. Megjegyezzük, hogy a bírói gyakorlat szerint, a munkaszerződés módosítására irányuló munkáltatói ajánlat elutasítása önmagában nem felmondási ok, csak akkor, ha a kért módosítás nélkül a munkáltató objektíve nem tudná tovább foglalkoztatni a munkavállalót (EBH2002.687.). Azaz vita esetén a munkáltatónak azt kell bizonyítania, hogy a módosítás nélkül valóban nem volt lehetőség a munkavállalót tovább alkalmazni. Ez a műszakrend megváltozása esetén is lehetséges, ha valóban az egész tevékenység (üzem) átáll egy új beosztásra, amelybe egy-két munkavállaló nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4183

3. találat: Kötetlen munkarend - az alkalmazás feltételei

Kérdés: A termelésben több középvezetőnk is dolgozik, akik nagy szabadsággal dolgoznak, alapvetően rájuk van bízva, hogy miként szervezik a gyártási részfolyamatokat, akkor dolgozhatnak, amikor szükségesnek látják. Az egyikük az elmúlt hónapokban nagyon sok időt töltött bent, folyamatosan jelen volt a műszakváltásoknál, néha egy nap többnél is (8 órás műszakokban dolgozunk). Az ő munkavégzése tekinthető kötetlen munkarendben történő munkavégzésnek?
Részlet a válaszból: […]minősülhet vezető állású munkavállalónak, ha a munkaszerződése ekként rendelkezik, és a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, továbbá alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].Amennyiben ezek közül egyik feltétel sem áll fenn, akkor csak a munkáltató írásbeli nyilatkozata alapján lehet kötetlen munkarendet megállapítani; a törvény e körben eltérést nem enged. Ezt a jogintézményt önállóan kell elbírálni, és nem vehető figyelembe a munkaszerződés megkötésére, módosítására vonatkozó azon szabály sem, hogy az alakisági követelmények megsértésére csak a munkavállaló és ő is csak a munkába lépéstől (a megállapodás hatálybalépésétől) számított 30 napon belül hivatkozhat (Mt. 44. §, 58. §). A szabály érvényesülése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató esetleg szóban közölte a munkavállalóval, hogy a munkarendje kötetlen. Még ha a munkáltató egy ilyen szóbeli egyeztetést bizonyítana is, akkor sem lenne alkalmas[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4083
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Munkaidő-beosztás megváltoztatása - munkaszerződés-módosítás nélkül

Kérdés: Ha azt akarjuk, hogy a munkavállalóink a jövőben munkaidőkeretben dolgozzanak, szükség van-e a munkaszerződésük módosítására? A munkaszerződések jelenleg nem rendelkeznek sem munkaidőkeretről, sem a munkaidő beosztásáról, a tájékoztatóban azonban egyenlő munkaidő-beosztás szerepel (hétfőtől péntekig minden napon ugyanannyi a munkaidő, és mindig ugyanakkor kezdődik és fejeződik be). Egyáltalán hozzá kell-e nyúlnunk a munkaszerződésekhez?
Részlet a válaszból: […]felek a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §), ez utóbbi esetben szükség lenne a munkaszerződés módosítására a munkaidőkeret bevezetéséhez.Ha azonban a munkaszerződés nem tartalmaz munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezést - amint az a kérdésben is szerepel -, a munkáltató a törvényi keretek között maga határozhatja meg azt, hogy a munkavállaló egyenlő vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján kerül-e foglalkoztatásra, illetve hogy alkalmaz-e például munkaidőkeretet. Megjegyzendő, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás az is, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be [Mt. 97. § (3) bek.]. Az Mt. értelmében a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja [Mt. 93. § (1) bek.], ehhez a munkaszerződés módosítására nincs szükség. A munkaidőkeret tartama akár négy hónap vagy tizenhat hét is lehet a munkáltató egyoldalú rendelkezése alapján, annak kezdő és befejező időpontját pedig írásban köteles a munkáltató meghatározni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3834

5. találat: Home office és a kötetlen munkarend összefüggései

Kérdés: Home office szabályzat kialakítása és bevezetése kapcsán szeretnénk állásfoglalást kérni Önöktől. Kötetlen munkarendben dolgozó kollégák esetében az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát átengedheti úgy, hogy a munkavégzését önállóan szervezi meg a munkavállaló.
1. A "munkavégzés önálló megszervezése" a munkavégzés helyére is kiterjed?
2. Ha van, akkor mi a kötetlen munkarendre vonatkozó szabály a munkavégzés helyére vonatkozóan?
3. Korlátozhatjuk-e (szabályzat alapján) egy kötetlen munkarendben dolgozó kolléga home office-ban töltött napjainak számát?
Részlet a válaszból: […]meghatározni [Mt. 45. § (3) bek.]. Ezért tehát a kötetlen munkarend engedélyezése mint egyoldalú munkáltatói intézkedés amúgy sem változtathatna a munkavégzés helyén. Ha a munkáltató szándéka az, hogy a kötetlen munkarend egyben otthoni munkavégzéssel párosuljon, erről külön meg kell egyeznie a feleknek, és azt a munkaszerződésben kell rögzíteni.A "home office"-nak nevezett gyakorlat lényege az, hogy - szemben a távmunkával (Mt. 196. §) - a munkavállaló nem rendszeresen dolgozik a munkáltatótól elkülönült helyen (leginkább otthon), hanem ez csak kivételes, a munkaidő kisebb részére igaz. Például, miközben a munkavállaló rendszeres munkavégzési helye a munkáltató által biztosított székhely, iroda, havonta vagy hetente pár nap erejéig a munkavállaló otthonról is dolgozhat. Amint arra utaltunk, a munkavégzés helye a munkaszerződés kötelező tartalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3811

6. találat: Munkarend megváltozásának feltüntetése a munkaköri leírásban

Kérdés: Ha a munkarend megváltozik, akkor új munkaköri leírást kell csinálni? A munkarendváltozás külön lett dokumentálva, viszont látszik a régi munkaköri leírásban, hogy előtte más munkarendben volt.
Részlet a válaszból: […]leírásnak, sőt, általában sem kötelező erről általános tájékoztatást adni. Egyedül a napi munkaidőről kell a munkaköri leírással egyezően, írásban tájékoztatni a munkavállalót [Mt. 46. § (1) bek. a) pont]. A törvény annyit követel meg, hogy a munkavállaló aktuális munkaidő-beosztását mindig egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában írásban kell közölni, azzal, hogy ennek elmaradása esetén az előző heti munkaidő-beosztás marad érvényes [Mt. 97. § (4) bek.]. A kérdésből megállapíthatóan a munkavállalóval közölték az új munkarendet. Ezért megítélésünk szerint a munkáltató eleget tett a törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének, amin[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3455

7. találat: Munkarend munkáltatói megváltoztatása

Kérdés: Egészségügyben dolgozom. Az októberi beosztásomat - minden indokolás nélkül - úgy alakították ki, hogy elsején (hétfőn) reggel hazajövök éjszakai műszakból, kedd reggel visszamegyek héttől háromig, ez folytatódik csütörtökig, ezt követően hétfőtől szombatig héttől háromig megyek, vasárnap szabad, majd hétfőtől újra indul ez. Eddig mindig 12 óráztam, nem kaptam választ, hogy most miért változtattak. Szabályos ez?
Részlet a válaszból: […]munkaidő-beosztásról azonban mindig előre értesíteni kell a munkavállalót, azt legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ugyanakkor, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. A kérdésből megállapíthatóan, ezt az előzetes értesítési határidőt a munkáltató tiszteletben tartotta. A munkáltató napi nyolcórás műszakokat írt elő, amelyeket az egyik héten heti négy napon, a rá következő héten[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3390
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Olyan 3 műszakos 8 órás munkarendet vezetünk be, amiben a délelőttös műszakban a ledolgozandó 5 napnak hétfő 6:00-tól péntek 14:00-ig van a beosztása. Az éjszakai műszakban a ledolgozandó 5 nap vasárnap 22:00-tól péntek 06:00-ig tart. A délutános műszakban a ledolgozandó 5 nap hétfő 14:00-tól péntek 22:00-ig tart. Ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, akkor nem kell a vasárnapi pótlékot (50%) elszámolni? Van-e valamilyen buktatója annak, ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, szemben a "klasszikus" hétfő 06:00 órai indulással?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó szabályok miatt [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Ennek keretében tehát van arra lehetőség, hogy a munkanap 2 órával korábban vagy hét órával később kezdődhet a munkanaphoz képest. Ha a munkanap vasárnap 22:00-kor kezdődik, akkor a 22:00 és 24:00 közötti időben teljesített munkavégzés már a hétfői munkanap teljesítésének számít. Ugyanakkor - értelmezésünk szerint - a "vasárnapi munkavégzés" megfogalmazással az Mt. 140. §-ának (1) bekezdése a vasárnap - mint naptári napon - történő munkavégzésként állapítja meg a pótlékra való jogosultság egyik feltételét.A kérdésben közölt beosztásnak nincs érdemi eltérése a "klasszikus", reggel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3265
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Munkarend megállapítása és szabadság elszámolása

Kérdés: Szociális szolgáltató központban bentlakásos szakfeladaton levő, gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében az alábbi kérdéseink merülnek fel. Távollét (szabadság) rögzítésekor a számfejtő rendszer nem számfejtett bért a szabadság valamely napjára. Ezt követően bekértük az intézménytől a dolgozók egyhavi beosztását.
1. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01-jén nappal, 09. 02-03. szabadnap, 09. 04-05. nappal, 09. 06. éjszaka, 09. 07-08. szabadnap, 09. 09-10. nappal, 09. 11-13. szabadnap, 09. 14. nappal, 09. 15. éjszaka, 09. 16-18. szabadnap, 09. 19-20. nappal, 09. 21-22. szabad, 09. 23-24. éjszaka, 09. 25-28. szabad, 09. 29. éjszaka, 09. 30. szabad.
2. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01. szabad, 09. 02. nappal, 09. 03. éjszaka, 09. 04-05. szabad, 09. 06. nappal, 09. 07. éjszaka, 09. 08-09. szabad, 09. 10. nappal, 09. 11. éjszaka, 09. 12-13. szabad, 09. 14. nappal, 09. 15-17. szabad, 09. 18. nappal, 09. 19-20. éjszaka, 09. 21-26. szabad, 09. 27-28. nappal, 09. 29-30. szabad.
Az éjszakai és a nappali munkavégzés 12 órás. A munkavállalóknak a számfejtő rendszerben a beosztási mintánál "5/2 általános munkarend 8 órás" van rögzítve. Véleményünk szerint a fenti beosztás és a beosztási minta nem megfelelő. A programban a beosztási mintánál az alábbi lehetőségek közül választhatunk: folyamatos műszak 12-24, 12-48; két műszakos 8 órás munkarend, változó munkarendben dolgozó. Hogyan kell kialakítani egyhavi beosztást a szabályoknak megfelelően, illetve ha fizetett szabadságon van a munkavállaló, akkor arra a napra hány órás munkavégzést kell számolni, valamint hogy milyen munkarendben, munkaidő-beosztásban dolgoznak?
Részlet a válaszból: […]"szabad", pontosan milyen jogcímen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól (Mt. 134. §). A kérdésben leírt adatokból ugyanis nem lehet tudni, hogy egy adott napon a munkavállaló heti pihenőnap, szabadság, nullaórás munkanap stb. miatt nem dolgozik.Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság elszámolása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség: a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Ekkor úgy kell megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja és két pihenőnapja van. Minden szabadságot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni (általános teljes munkaidő esetén nyolc órával). Például, általános teljes munkaidő mellett a 12 órás beosztású napon igénybe vett szabadságot is egy nap szabadságként és nyolc óra teljesített munkaidővel kell elszámolni.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3119

10. találat: Megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó munkarend bevezetése egy szervezeti egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszból: […]rendeltetésszerűen másként nem folytatható [90. § a) pont]. Nem kizárt, hogy a törvényi feltételek nem a munkáltató teljes szervezetére, hanem csak bizonyos tevékenységei, vagy csak egyes egységei vonatkozásában állnak fenn. Ilyenkor a megszakítás nélküli munkarend jogkövetkezményei is csak azon munkavállalók tekintetében alkalmazandók, akiket a munkáltató az adott tevékenység (egység) keretében foglalkoztat. Vita esetén a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a gépet valóban nem lehet gazdaságosan máshogy működtetni, illetve hogy a gép valóban folyamatosan működik, és napi hat órát meg nem haladó tartamban, illetve évente csak a technológiai előírásban foglaltak szerint áll le. Ehhez érdemes lehet beszerezni egy kompetens mérnök állásfoglalását, aki levezeti, hogy ez a rendeltetésszerű működtetése az adott gépnek. Megjegyezzük, hogy ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2958
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést