Keresés eredménye

11 találat a megadott változó munkahely tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkaidő változó munkavégzési hely esetén
Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.
Részlet a válaszból: […]munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Az Európai Bíróság a Tyco-esetben (C/266/14.) arra a következtetésre jutott, hogy e definíció alapján a konkrét munkahellyel nem rendelkező munkavállalók esetén az utazási idő is munkaidőnek minősíthető. Az Európai Bíróság szerint ugyanis a konkrét munkahellyel nem rendelkező munkavállalók utazásai - azért, hogy a munkáltatójuk által kijelölt ügyfelekhez utazzanak - az ahhoz szükséges eszközt jelentik, hogy e munkavállalók szolgáltatásaikat ezen ügyfeleknél elvégezzék. Emellett a munkavállalók ezen utazások alatt munkáltatójuk utasításaitól függnek, aki megváltoztathatja az ügyfelek sorrendjét, törölhet egy találkozót, vagy pedig újabb találkozót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3411
2. találat: Nagyobb földrajzi egység mint munkavégzési hely
Kérdés: Kereskedelmi cégünk a munkavállalók munkaszerződésében a régi Mt. alapján változó munkavégzési helyet jelölt meg az alábbiak szerint: "a munkavállalót az üzlethálózatán belül változó munkahelyre alkalmazza a munkáltató". Az új Mt. hatálybalépését követően is előfordul azonban, hogy a hálózaton belül mozgatni kell a munkavállalókat. A fenti szöveg maradhat-e az új Mt. szerint? A törvény tudomásunk szerint nem ismeri a változó munkahely fogalmát, de utánajártunk, hogy a kommentárja szerint lehetséges megjelölni nagyobb földrajzi egységet a munkavégzés helyeként. Ennek megfelel-e a fenti szövegezés? Amennyiben megfelel, az első munkavégzés helyét pontosan, címmel is meg kell jelölni?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződése szerinti munkakörében munkavégzésre. Amennyiben nem módosítják a munkaszerződést, és a megjelölt kikötés marad a munkaszerződésben, akkor - ha például hosszabb ideje ugyanabban az üzletben dolgozik egy kollégájuk - akár kérdéses is lehet, hogy szokás szerint hol is végzi munkáját. Változó munkahelyen vagy - az Mth. idézett hatályba léptető szabálya alapján - szokás szerint egy helyütt, ha például évek óta a munkaszerződésben foglalt kikötés ellenére ugyanaz a bolt a munkahelye.Helytállóak azon információik, hogy nagyobb földrajzi egység, adott esetben egy város, egy régió, de akár Magyarország területe is megjelölhető a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként. Ugyanakkor egy üzlethálózat esetében a munkavégzés helye nem egy földrajzi egység, hanem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1468
3. találat: Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága
Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződés-módosítás esetén addig, amíg a felek újra nem módosítják a munkaszerződést. Amennyiben azonban kiküldetésről van szó, akkor ennek várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kellett volna. A kiküldetés időtartama egyébiránt nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot [a 2012. december 31-ig hatályos régi Mt. 83/A. (3) bek.; 105. § (4) bek.]. Bármely esetről is legyen szó tehát, azt a munkáltató jogszerűen megteheti. Ha pedig a munkavállaló megtagadja a jogszerű munkáltatói utasítást, vagy nem teljesíti a megkötött munkaszerződés-módosításban foglaltakat, akkor a munkáltató megalapozottan megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással. Ennek elkerülése érdekében a munkavállaló köteles az új munka­végzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1400
4. találat: Változó munkavégzési hely kölcsönzött munkavállalóknak
Kérdés: Kölcsönbe adó cég vagyunk, és a kölcsönzött munkavállalóink részére az egyik kölcsönvevő változó munkavégzési helyet szeretne kikötni. Több telephelye is van, ahol foglalkoztatni tudja őket, de a kiküldetés szabályai szerint az időtartam korlátozott lenne, illetve további költségekkel járna, amit szeretne elkerülni. Van lehetőség változó munkavégzési hely alkalmazására kölcsönzött munkavállalók esetén? Ha igen, akkor ki dönt a munkavégzési hely megváltoztatásáról, illetve miről kell tájékoztatni a kölcsönzött munkavállalókat?
Részlet a válaszból: […]hely szabályai a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók esetén sajátosan érvényesülhetnek. A kölcsönbeadónak és a kölcsönzött munkavállalónak nem kell megállapodni a munkavégzési helyben, hanem arról a kölcsönbeadó - a kölcsönvevővel kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésében foglaltak szerint - csak tájékoztatja a munkavállalót [Mt. 193/H. § (3) bek. a) pont]. Ez a tájékoztatás szólhat arról, hogy a munkavállaló munkavégzési helye változó. A változó munkavégzési hely célja, hogy a munkáltató egyoldalúan módosíthassa a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítésének helyét - a kiküldetés rendelkezéseitől eltérően nem a munkaszerződéstől eltérően, hanem annak alapján. Mivel munkaerő-kölcsönzés esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1051
5. találat: Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén
Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?
Részlet a válaszból: […]pihenőidő nyilvántartása mellőzhető, és a nyilvántartási kötelezettség csak a szabadság kiadásának és az egyéb munkaidő-kedvezményeknek a rögzítésére kell kiterjednie - minden különösebb alaki kötöttség nélkül. A nyilvántartási kötelezettség teljesítésének elősegítésére az üzletkötők esetében javasoljuk, hogy a munkavállalók vezessenek maguknak egy ún. feladatösszesítőt, amelyben rögzítik, hogy mikor, hol, mely ügyfelekkel folytattak egyeztetéseket, ki volt a kapcsolattartó személy az ügyfél részéről, és ezt meghatározott időközönként adják át a munkáltató részére. Ezen adatok birtokában már a munkáltató is el tudja készíteni a nyilvántartást, és elképzelhető, hogy ezáltal lehetőség nyílik a munkavállalók hatékonyabb ellenőrzésére is. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 942
6. találat: Telephelyen kívüli munka - vagy kiküldetés?
Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban - figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat - az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy - a régión kívüli kiküldetések esetében - a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet a válaszból: […]ugyanis - összhangban a munkaszerződésekkel - csak a munkaszerződésük szerinti régió területén végzett munka tekinthető. (Megjegyezzük, hogy mivel nincs tulajdonosi kapcsolat a cégek között, ezért nem tekinthető kirendelésnek [lásd az Mt. 106. §-át] a kérdésbeli tényállás szerinti munkavégzés.) Kiküldetés esetén mindenképpen alkalmazandóak az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdései, vagyis az utazási időre és az egyéb költségek megtérítésére vonatkozó díjazási szabályok. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Mt. 105. § (6) bekezdése szerint a belföldi kiküldetés esetén a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívül eső utazási idő díjazásával kapcsolatban kollektív szerződés az Mt.-től a munkavállaló hátrányára is eltérhet, így kimondhatja akár azt is, hogy az Mt.-ben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 771
7. találat: Változó munkavégzési hely - mikor tilos az elrendelése?
Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket - egy három- és egy ötéveset - nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló ennek szükségességét és indokoltságát nem vitathatja. Munkaügyi vitát csak akkor kezdeményezhet, ha a munkavállalónak a másik munkahelyen való munkavégzése, illetőleg foglalkoztatása tilos, vagy az egyébként munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy a munkaszerződésbe ütközik. A munkavállaló által az utasítással szemben felsorolt kifogások - mely szerint az utazási idő hosszabb lenne, továbbá két kisgyermeket nevel egyedül - nem olyan érvek, amely miatt a más munkahelyre történő átirányítás az Mt. szabályaiba ütközne. Az Mt. szerint ugyanis csak akkor kell a munkaszerződésben a munkavégzés helyét módosítani - vagyis a munkavállalónak is beleegyeznie a munkavégzési hely megváltoztatásába -, ha az utazási idő a munkáltató székhelyének,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 753
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló rendkívüli felmondása
Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]megalapozhatja, ha a munkavállaló jogellenesen tagadja meg a munkáltató utasítását. Jelen esetben a munkavállaló nyilvánvaló módon szándékosan tagadta meg a munkáltatói utasítást, valamint több napig szándékosan nem teljesítette a munkavégzési kötelezettségét, és ezzel a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségeit jelentős mértékben megszegte (Mt. 96. §). A munkavállaló a keresőképtelen betegségének ideje alatt ugyan mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Mt. 107. § c) pontja], ez azonban az adott tény­állásban nem releváns, mivel a munkavállaló a munkáltató más munkavégzési helyre beosztására vonatkozó utasítását eredetileg sem a betegségére hivatkozva tagadta meg. Az, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 726
9. találat: Utasítás megtagadása - ha rossz a közlekedés
Kérdés: Munkavállalónkat változó munkahelyre alkalmazzuk. A cég döntése értelmében a jövőben a munkaszerződése alapján őt egy másik helységben kívánjuk foglalkoztatni. A munkavállalónak reggel 7 órakor kellene felvennie a munkát az új munkahelyén. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a bolt nyitvatartási rendjére tekintettel nem megoldható számára a közlekedés a lakóhelyéről, ezért az utasítást nem tudja teljesíteni. Arra hivatkozott, hogy autóbusszal hétköznap 7 óra 40 percre lehet eljutni a munkavégzés új helyszínére, szombaton pedig egyáltalán nincs buszjárat. A vonatközlekedés egyébként teljesen hiányzik az adott településen, ő maga pedig nem rendelkezik személygépkocsival. Önök szerint megszüntethetjük a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással az utasítás megtagadása miatt?
Részlet a válaszból: […]egységes bírói gyakorlat szerint a munkavállaló ennek szükségességét és indokoltságát nem vitathatja (MK 5.). Elvileg az sem kizárt, hogy a munkáltató a jogszerű utasítást megtagadó munkavállalója munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntesse meg (Mt. 96. §). Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló új munkavégzési helyre történő beosztásánál a munkáltatónak is be kellett tartania a fő kötelezettségeit, így egyebek mellett az Mt. 102. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A munkáltató ugyanis köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a kötelezettségeit[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 505
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Csoportos létszámcsökkentés több megyében
Kérdés: Cégünk a közeljövőben csoportos létszámcsökkentést tervez, mely a különböző megyékben foglalkoztatott területi képviselőinket érintené. Az ország megyéinek nagy részében rendelkezünk egy-egy képviselővel, akiknek a munkaszerződése változó munkahelyre szól, de gyakorlatilag a munkavégzésük során az adott megye területét nem hagyják el, ráadásul mindegyikük lakásában egy-egy kisebb iroda van berendezve. Kérdésünk, hogy vajon a csoportos létszámcsökkentés tekintetében össze kell-e számítani őket, tekintettel arra, hogy a cégnek hivatalosan csupán egyetlen bejegyzett vidéki telephelye van?
Részlet a válaszból: […]feltételeinek fennállását - így elsődlegesen a féléves statisztikai létszámot, valamint a munkaviszony-megszüntetéssel érintett munkavállalók arányát - telephelyenként kell vizsgálni. Az Mt. 94/A. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a munkáltatónak ugyanazon megyében, illetve a fővárosban több telephelye is található, a munkavállalók létszámát a megye, illetve a főváros területén össze kell számítani. A változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalót azon a telephelyen kell számításba venni, amelyen a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor irányadó beosztása szerint végez munkát. Ahhoz, hogy állást foglaljunk a kérdésben, a telephely munkajogi fogalmát kell értelmeznünk. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 157. számú állásfoglalása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 291
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés