Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

54 találat a megadott munkaközi szünet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Képernyő előtti munkavégzés - időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszból: […]napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő 75%-át [50/1999. EüM rendelet 4. § (1) bek.].Technológiai okból tehát el lehet tekinteni az óránként 10 perces megszakításoktól. Tág értelmezés mellett ebbe beletartozhat, hogy a munkavállaló otthon, kötetlen munkarendben dolgozik, és a megszakítások nyomon követése, ellenőrzése amúgy sem lenne lehetséges. Ám ebben az esetben sem lehet megszakítás nélkül huzamosan képernyő előtt dolgozni, és ez nem haladhatja meg összességében a munkaidő 75%-át. Ezek a szabályok nem a munkaidő mértékét érintő rendelkezések, amelyeket az Mt. állapít meg, hanem munkavédelmi célú előírások, amelyek a munkaidőn belül az adott tevékenységgel eltölthető időre tartalmaznak rendelkezéseket (expozíciós idő). Ezért az ezektől való eltérés a felek megállapodásával nem lehetséges, a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3904

2. találat: Munkaközi szünet díjazása és engedély nélküli tevékenység

Kérdés: A munkavállalónak nem fizetik a kötelezően kiadandó szünetek idejét (napi másfél óra hűtőházi rakodás), és a munkáltató olyan tevékenységet végez, amire valószínű nincs is "jogosítványa". Kihez lehet fordulni jogorvoslatért vagy tanácsért, illetve amennyiben a megbízó cég nem végezheti azt a tevékenységet (hűtőházi raktározás), aminek része a kötelezően kiadandó szünet is, szintén kérdés, hova lehet fordulni panasszal/kéréssel?
Részlet a válaszból: […]munkaidőbe [Mt. 103. § (1)-(4) bek., 86. § (3) bek. a) pont]. Mivel - általános szabály szerint - a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, arra díjazás sem jár. A kérdés szerinti esetben tehát a munkavállalót csak akkor illeti meg díjazás a szünetek idejére, ha készenléti jellegű munkakört tölt be, vagy a munkáltató kifejezetten vállalta (esetleg a felek így állapodtak meg a szerződésben), hogy a szünetekre is jár bér, illetve nem munkaközi szünetről, hanem valamely munkavédelmi szabályban előírt, egy adott tevékenység megszakítására vonatkozó szünetről van szó.Ez utóbbi esetben a szünet valóban munkaidőnek minősül, és az adott, az egészségre veszélyes tevékenység szüneteltetésének idejére jár a munkabér. Az ilyen, munkavédelmi célú szünetekre viszont az is igaz, hogy a munkavállaló csak az adott tevékenységet köteles megszakítani, de egyébként más jellegű feladatok elvégzésére a szünet ideje alatt is kötelezhető, és ezek teljesítésére rendelkezésre kell állnia. Az elmaradt munkabér iránti igény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3815
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Munkaszüneti napi éjszakai munka - két pótlékkal fizetve

Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó cégünk rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működőnek minősül. Kollégáink a reggeli műszakot munkaszüneti napon is hajnali négy órakor kezdik. Milyen pótlék jár a munkaszüneti napon munkát végző munkavállalók részére?
Részlet a válaszból: […]pótlék mértéke 15% (Mt. 142. §). A fentiekből eredően a kérdéses esetben a munkaszüneti napi munkaórákra a munkavállalóknak az alapbérükön felül 100% munkaszüneti napi pótlék és a 04-06 közötti órákra további 15% éjszakai pótlék is jár. Megjegyezzük ugyanakkor, az Mt. megengedi, hogy a munkáltató ne a naptári napot, hanem egy megszakítás nélküli 24 órás időegységet tekintsen munkanapnak - illetve heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak -, ha a munkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ilyenkor a megkötés az, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot mindenképpen heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Így nincs akadálya, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3669
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Munkaközi szünet mértéke és kiadása

Kérdés: A munka mennyiségétől függően hol 8, hol 10 órás műszakban foglalkoztatjuk a munkavállalókat; ezen az időn belül úgy akarjuk kiadni a munkaközi szünetet, hogy az alkalmanként változzon; legalább harminc perc minden alkalommal lesz, de olyan is előfordulhat, hogy egy órát is ki fogunk adni. Lehetséges ez, vagy a munkaközi szünet mértékének állandónak kell lennie?
Részlet a válaszból: […]kollektív szerződés a munkavállalók számára ezt meghaladó, legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is biztosíthat [Mt. 103. § (3) bek.]. A munkaközi szünettel kapcsolatban nincs olyan rendelkezés, amely előírná, hogy minden nap azonos mértéket kell biztosítani; sőt, a törvényből következik, hogy a munkaidő mértékének a változása miatt eleve változik a munkaközi szünet mértéke is. Nincs tilalom arra vonatkozóan, hogy ha a felek a törvényi mértéknél hosszabb munkaközi szünet lehetőségében állapodtak meg, ezen kereten belül a munkáltató határozza meg az egyes napokra vonatkozóan a munkaközi szünetet, és akár naponta eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3648
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Hosszabb munkaközi szünet alkalmazása

Kérdés: Munkavállalóink közül a fizikai állományban lévők 6:00-14:20 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 20 perc munkaközi szünettel. Munkavállalóink közül néhányan 7:30-16:00 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 30 perc munkaközi szünettel, míg a vezető beosztásúak 7:30-16:30 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 60 perc munkaközi szünettel. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a munkaközi szünetre vonatkozóan utóbbi két esetben kötöttünk megállapodást a munkavállalókkal, és az első esetben, a fizikaiakkal nem, mivel ott nem haladja meg az Mt. 103. §-ának (1) bekezdésében előírt mértéket? Helyes-e a gyakorlat, hogy az Mt. hatálybalépése előtt egyik esetben sem köttetett megállapodás a munkaközi szünetet illetően, ugyanilyen munkaidő-beosztásokban?
Részlet a válaszból: […]szerződés vagy a felek megállapodása előírja [Mt. 103. § (3) bek]. A kérdés szerinti esetben a 30, illetve a 60 perces szünetet alkalmazó munkarendeknél valóban szükséges a hosszabb szünethez a munkavállaló beleegyezése. Megjegyezzük, hogy a hosszabb munkaközi szünetben való megállapodásnak csak akkor van jelentősége, ha a szünet nem számít be a munkaidőbe. Bár a törvény - a készenléti jellegű munkakörök kivételével - ezt tekinti általános szabálynak [Mt. 86. § (3) bek. a) pont], nincs akadálya, hogy a munkáltató ettől a munkavállaló javára eltérjen, és a munkaidő részének ismerje el a munkaközi szünetet is. Ebben az esetben nem kell a munkavállaló beleegyezése a hosszabb szünethez, hiszen ha az beszámít a munkaidőbe, annak tartamával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3556
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Munkaközi szünet "kivétele" a munkaidőből

Kérdés: A munkáltató e hó 20-án adott tájékoztatást arról, hogy a következő hónaptól a munkarendünk megváltozik. Hétköznap reggel 7.30-tól 15.50-ig fog tartani a munkaidőnk, míg korábban mindig 15.30-kor végeztünk. A HR-osztály magyarázata szerint a cég úgy döntött, hogy a munkaközi szünetet, ami napi 20 perc, a jövőben nem tekintik a munkaidő részének. Szabályos ez az eljárás, különösen, hogy egy évek óta fennálló rendszert két hét alatt változtatnak meg? Ráadásul kiderült, hogy nem minden kollégát érint az intézkedés, vannak olyan részlegek, amelyeknél marad a régi munkarend.
Részlet a válaszból: […]munkaidőbe a jövőben is, másoknál ezt nem teszi meg. Ennek csak az a korlátja, hogy mindez nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, azaz döntését nem alapozhatja a munkavállalók valamely lényegi személyiségi jegyére (pl. nemére, életkorára, etikai származására stb., lásd Mt. 12. §). További korlát, hogy intézkedése nem lehet rendeltetésellenes, azaz nem lehet bosszú vagy megtorlás a célja (Mt. 7. §). Ha erről nincs szó, akkor a munkáltató eljárása nem jogellenes. Megjegyezzük, hogy a munkaközi szünetben nem kell rendelkezésre állni és munkát végezni, ezért valójában nem napi nyolc óra 20 perc a munkahelyen töltött idő, csak nyolc órát, azzal, hogy a 20 perces szünetben nincs rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség (Mt. 103. §).Ami az időzítést illeti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3379
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Helyettesítési díj és 10 perces "képernyős" szünet

Kérdés: 1. A kolléganőm eltörte a lábát, és öt héten keresztül helyettesítettem. Jár-e a helyettesítési díj?
2. Milyen időközönként jár a 10 perces szünet?
Részlet a válaszból: […]ezért jár a helyettesítési díj. Ennek pontos mértékét jogszabály nem határozza meg, az a munkáltató mérlegelésén múlik, de "a végzett munkával arányosnak" kell lennie. A közszolgálati tisztviselők esetében is jár helyettesítési díj, ha a munkáltató intézkedése alapján munkakörbe nem tartozó munkát végeznek, s az eredeti munkakörüket is ellátják. Ez megvalósulhat tartós távollét miatti helyettesítéssel, illetve betöltetlen munkakör ellátásával is. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesített közszolgálati tisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet, ezen keretek között a munkáltató határozza meg a pontos összeget. Nem jár azonban helyettesítési díj, ha a helyettesítés a közszolgálati tisztviselő munkaköri kötelezettsége (kivéve, ha betöltetlen munkakört vesz át, 30 napot meghaladóan), vagy ha a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges (Kttv. 52. §).A második kérdésben szereplő 10 perces szünetek az ún. képernyős munkakörben kötelezőek. Ez olyan munkakör, ami a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is [50/1999. EüM rendelet 2. § c) pont]. Ilyen esetben a munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3352

8. találat: Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?
Részlet a válaszból: […]pihenhetnek, ám ezt nem megszakítás nélkül, hanem három részletben kapják meg. Az is megállapítható, hogy a munkáltató a munkaközi szünetet a munkaidő részének tekinti, ami a munkavállalók javára szóló eltérés a törvényhez képest [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Összességében így kedvezőbb helyzetben vannak a munkavállalók. Vita esetére mindenképpen célszerű előre nyilatkoztatni a munkavállalót, hogy ezt a törvénytől eltérő rendszert ő magára nézve kedvezőbbnek tekinti. A törvénytől eltérő szünetrendben való megállapodás nincs írásbeli formához kötve, a megállapodás tehát történhet szóban és ráutaló magatartással is. Az egyértelműség és bizonyíthatóság kedvéért azonban javasoljuk, mindezt foglalják írásba.A megállapodás határozatlan időre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3317
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Munkaközi szünetek későbbi ledolgoztatása

Kérdés: A munkáltató új munkarend bevezetését tervezi. E szerint a napi nyolcórás munkanapokra járó 20 perc szüneteket a munkáltató össze akarja vonni, és havonta egy-egy vasárnapi munkavégzés alkalmával le akarja dolgoztatni. Eddig vasárnap délutánra túlórát rendeltek el, alapbérrel, 50% vasárnapi és 100% túlórapótlékkal fizetve. Erre jogilag van-e lehetősége, illetve ha a túlóra csökkentése az alapcél, ez nem minősül-e rendeltetésellenes joggyakorlásnak?
Részlet a válaszból: […]ilyenkor a munkavállaló az adott hónapban éppen a munkaszerződése szerinti óraszámot dolgozza le, a havonta egyszer vasárnapra beosztott munkaidő nem minősül rendkívüli munkaidőnek (Mt. 107. §). Figyelemmel kell lenni azonban a heti pihenőidő-szabályokra, hiszen a vasárnapi munkavégzéssel érintett héten a munkavállaló nem kap két pihenőnapot. Ez szabályosan a heti 48 óra egybefüggő pihenőidő alkalmazásával oldható meg, azzal, hogy ezt a munkáltató egyenlőtlenül osztja be. Amennyivel kevesebb lesz tehát a munkavállaló pihenőideje a vasárnapi munkanappal érintett héten (de legalább 40 óra), annyival hosszabb pihenést kell neki biztosítani a munkaidőkeret valamely másik hetében (heteiben) [Mt. 106. § (3) bek.]. Arra is ügyelni kell, hogy vasárnapra nem minden munkáltató oszthat be rendes munkaidőt (Mt. 101. §), és a vasárnapi munkavégzés vasárnapi pótlékot vonhat maga után. Ha a munkavállaló kizárólag a több műszakos tevékenység miatt osztható be a vasárnapra, akkor az e napi munkavégzés után (rendes munkaidőre is) 50% vasárnapi pótlék illeti meg [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Mivel a törvény kifejezetten a munkáltató hatáskörébe utalja a munkaidő-beosztás szabályainak kialakítását,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3288

10. találat: Dohányzással töltött idő

Kérdés: Levonható-e a kötelező munkaidőből a munkaidőben dohányzásra fordított idő?
Részlet a válaszból: […]élvez ebből a szempontból, a munkáltató joggal rendelkezhet úgy, hogy munkaidőben tilos a dohányzás. A tilalmat megszegő munkavállaló kötelezettségszegést követ el. Természetesen nem közömbös, hogy a munkát megszakító tevékenység mennyi ideig tartott, rendszeres volt-e, illetve okozott-e ezzel fennakadást, esetleg kárt a munkavállaló. A kötelezettségszegés súlyát növeli, ha a dohányzás a többi munkavállalót zavarva, nem az arra kijelölt helyen történik. Összességében a dohányzás csak a munkaközi szünetben lehetséges, amelynek tartama alatt a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség nem terheli (Mt. 103. §).A dohányzással töltött időben a munkavállaló nem áll a munkáltató rendelkezésére, ezért azt nem kell beszámítani a munkaidőbe, és így bér sem jár erre az időre. Természetesen nem tilos, hogy ehhez a tilalomhoz mégse ragaszkodjon a munkáltató, különösen, ha a dohányzás a munka biztonságát és hatékonyságát egyébként nem befolyásolja. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak humánpolitikai okokból biztosított lehetőség, a munkáltató mérlegelése alapján. Ha a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3172
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 54 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést