Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott felszámolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszból: […]részének kifizetésétől.A fizetési haladék ugyanakkor a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), továbbá többek között a végkielégítés, sérelemdíj, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények kifizetése alól nem mentesít [Cstv. 11. § (1) bek. a) pont]. Ennek értelmében a munkabéreket a munkáltató a csődeljárás alatt is köteles fizetni, a kölcsöntartozások rendezését ez idő alatt azonban kifejezetten tiltja a törvény, mivel bizonyos tartozások kifizetésével az adós cég egyes hitelezőket (esetünkben a kölcsöntartozást követelő munkavállalókat) más hitelezőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozna.Felszámolás esetén a Cstv. pontos sorrendet állít fel, aszerint, hogy mely követeléseket milyen sorrendben kell kifizetni a cég felszámolási vagyonából [Cstv. 57. § (1) bek.]. E szerint a kielégítési sorrend szerint először az első, "a" kategóriás követeléseket kell kifizetni, a többi követelésre - szintén sorrend szerint - pedig csak akkor kerülhet sor, ha az első kategóriába tartozók kifizetésre kerültek. A munkabér-követelések, azaz az adós céget terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve- a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat,- az adós cég által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és- az adós cég által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybe vevőjét terhelő díj 85%-át - amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatás összegét foglalja magában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2742

2. találat: Munkaszerződés módosítása felszámolás alatt

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég munkáltatója módosíthatja-e úgy a munkaszerződést, hogy más munkakörbe sorolja a munkavállalót, és emiatt az alapbért is csökkenti?
Részlet a válaszból: […]Tehát a munkaszerződés módosításával kapcsolatos jogosítványok is a felszámolót illetik. A felszámoló azonban ugyanúgy köteles betartani az Mt. rendelkezéseit a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során, mint a felszámolás előtt munkáltatói jogkört gyakorlók. Ha a felszámolót is köti azon kógens, eltérést nem engedő szabály [Mt. 62. § (1) bek.], miszerint a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ennek értelmében a felszámoló sem módosíthatja egyoldalúan a munkavállalók munkakörét és/vagy alapbérét. Ugyanakkor erre irányuló ajánlatot tehet a munkavállalónak.Amennyiben azt a munkavállaló elfogadja, a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Ha azonban az ajánlatot a munkavállaló elutasítja, nem kényszeríthető a munkakör és/vagy alapbér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2500

3. találat: Bérgarancia Alapból történő kielégítés mértéke

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?
Részlet a válaszból: […]miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez a visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt [Bgatv. 2. § (1) bek.]. Ez a kérelem azonban nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik, a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet fentiek szerint meghatározott munkavállalójának Ptk. szerinti közeli hozzátartozója [Bgatv. 2. § (2) bek.].Amennyiben Ön volt munkavállalóként nem tartozik ezen kizáró okok hatálya alá, akkor a felszámoló a bérgarancia-alapból kísérli meg kielégíteni a követelést. A bérgarancia-alapból azonban csak meghatározott összeg igényelhető egy-egy munkavállaló számára. A Bgatv. ugyanis akként rendelkezik, hogy a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal - vagyis a munkavállalókkal - szemben a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgy­évet megelőző második év Központi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2436

4. találat: Végkielégítésre való jogosultság felszámolás alatt

Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor - időkorlátozás nélkül - munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?
Részlet a válaszból: […]összegére a munkaszerződés lesz irányadó.Amennyiben a munkáltató felszámolás hatálya alá kerül, a felszámoló lesz a munkáltatói jogkör gyakorlója, a céggel szembeni hitelezői igényeket pedig a Cstv. szerint be kell sorolnia. Ez a nyilvántartás határozza majd meg a hitelezői igények kielégítésének sorrendjét. Általános szabály szerint a legelső, vagyis az "a" kategóriába sorolandók a felszámolási költségek [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont], melyek közé tartozik a munkabér és az olyan juttatások is, mint a végkielégítés [Cstv. 57. § (2) bek. aa) alpont]. Ezeket a követeléseket - feltéve hogy van rá fedezet - esedékességkor ki is kell fizetni az arra jogosultnak [Cstv. 58. § (1) bek].Ugyanakkor a Cstv. azt is kimondja, hogy a munkáltató felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. rendelkezései alapján megilleti [Cstv. 57. § (3) bek.]. Tehát esetünkben - az utolsó munkában töltött napon esedékessé váló - "a" kategóriába csak a felmondási idő alatti felmentés idejére járó távolléti díj, illetve a felmondási időre megállapítható munkabér összege sorolható be, hiszen a végkielégítés kapcsán a törvényben meghatározottnál magasabb összeg egy éven[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2335

5. találat: Vezetői követelés besorolása a felszámolás során

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
Részlet a válaszból: […]208. § (2) bek.]. Ez utóbbi esetben azonban az Mt. megköveteli, hogy maga a munkaszerződés előírja a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ennek azonban nem megfelelő módja, ha csak a munkaköri megnevezésben szerepel a "vezető" vagy az "igazgató" megjelölés. A munkaszerződésben kifejezetten ki kell kötni, hogy a munkavállaló az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetőnek minősül. Esetünkben nem tekinthető sem a törvény, sem a munkaszerződés alapján vezetőnek a gazdasági igazgató, tehát a munkaviszony megszüntetésével összefüggő munkabérét és egyéb bér jellegű követelését [Cstv. 57. § (2) bek. a) pont] mint felszámolási költséget az "A"kategóriába kell besorolni, és ennek megfelelően kielégíteni a felszámolási vagyonból [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont].Amennyiben az érintett munkavállaló munkaszerződésében szerepelne, hogy vezető állású, követelését akkor is az "A" kategóriába kellene besorolnia a felszámolónak, mivel a "H" kategóriába a Cstv. kizárólag az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, a törvény alapján vezetőnek minősülő munkavállalókat rendeli besorolni [Cstv. 57. § (1) bek. hc) alpont]. Mindkét vezetői kategóriára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2310

6. találat: Iskolaszövetkezet bérgaranciára jogosultsága

Kérdés: Iskolaszövetkezetünknek 2012 óta követelése áll fenn egyik megrendelőjével szemben, mert nem fizette ki a diákok bérét. 2013 szeptembere óta a cég felszámolás alatt áll. Azt hallottuk, hogy változtak a jogszabályok, és a Bérgarancia Alapból a diákok bére is kifizethető. Kihez kell fordulnunk, hogy végre kifizesse a tartozást a megrendelő?
Részlet a válaszból: […]megrendelőnél foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat a felszámolás kezdő időpontját követően - a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt - az esedékesség napján nem tudja megfizetni, és tartozását elismeri [Bgtv. 11. § (1) bek. b pontja]. A jogszabály tehát az érvényesíthetőség feltételeként szabja, hogy a megrendelő a tartozását elismerje, továbbá hogy azt az esedékességkor nem tudja megfizetni. Emellett időbeli korlátot is tartalmaz a jogszabály: a kérelem előterjesztésére az esedékesség lejártát követő tíz munkanap áll rendelkezésre. A kérelmet a Bgtv. szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. A törvény azt is rögzíti, hogy az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során a kérelemben az átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét - egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét - veheti figyelembe [Bgtv. 11. § (3) bek.].Az iskolaszövetkezet a támogatást annak megszerzését követően a saját pénzeszközeitől elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló megrendelőhöz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1853

7. találat: Felszámolás alatt lévő cég - munkáltató személyében bekövetkező változás

Kérdés: Cégünk egy felszámolás alatt álló cég egyik részlegét át kívánja venni a nyár folyamán a munkavállalók nélkül. Úgy tudjuk, hogy ha felszámolás alatt van a cég, akkor az üzem átadása nem minősül munkáltatói jogutódlásnak. Viszont úgy értesültünk, hogy 2013. augusztus 1-jétől változik az ezzel kapcsolatos szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben júliusban nem zárult le az ügylet, akkor kénytelenek vagyunk átvenni a munkavállalókat is?
Részlet a válaszból: […]továbbra sem lesz köteles a munkavállalók átvételére, azaz felszámolási eljárás esetén - a régi Mt. szóhasználata szerint - nem következik be munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás [Mt. 36. § (2) bek. a) pont]. A Módtv. értelmében azonban a korábbi szabályozáshoz képest még felszámolás esetén is tájékoztatási kötelezettsége keletkezik az átadó, illetve bizonyos esetben az átvevő munkáltatónak a munkavállalók részére [Módtv. 8. § (1) bek.]. Amennyiben az átadó munkáltatónál üzemi tanács nem működik, és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatnia) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,b) az átszállás okáról,c) a munkavállalót érintő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1742

8. találat: Bérgarancia Alap lehívásának kötelezettsége

Kérdés: A volt munkáltatóm többhavi munkabérrel tartozik nekem. Nemrég megtudtam, hogy felszámolás alá került. Felhívtam a felszámolót, és érdeklődtem, hogy mikor számíthatok az elmaradt munkabér kifizetésére, mert úgy tudom, hogy ilyenkor le szokták hívni a bérgaranciát. A felszámoló azt mondta, hogy nem akarja lehívni, így nem valószínű, hogy bármekkora összeget is megkapok. Nincs erre valamilyen kötelezettsége a felszámolónak? Megteheti, hogy úgy dönt a munkavállalók kárára, hogy nem kéri a támogatást?
Részlet a válaszból: […]bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet köteles benyújtani az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt [Bgtv. 2. § (1) bek.]. Nem köteles a bérgarancia lehívására a felszámoló, ugyanakkor mérlegelési jogkörében mégis határozhat a lehívás mellett a felszámolás alatt álló cég olyan munkavállalója tekintetében, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik, a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) jogviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy a felszámolónak, vagy a felszámoló szervezet munkavállalójának a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója [Bgtv. 7. § (2) bek.]. Ezen felszámoló döntésétől függő igénylés esetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője a mérlegelési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1737

9. találat: Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
Részlet a válaszból: […]§ (3) bek.].A Csftv. alapvetően a munkabér-követelést felszámolási költségnek tekinti, s mint ilyet, első helyen "a" kategóriában rendeli kielégíteni [Csftv. 57. § (2) bek.]. Ezeket a követeléseket a felszámoló esedékességükkor köteles megfizetni [Csftv. 58. § (1) bek.], és nem kell megvárni a felszámolási zárómérleg elfogadását. Ugyanakkor a vezető esetében nem sorolható a munkabér jellegű követelésének teljes összege "a" kategóriába. A Csftv. szerint ugyanis "h" kategóriába sorolandók azok a követelések - ide nem értve a kötelező legkisebb munkabér, kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén pedig az Mt. 138. §-ának (6) bekezdése szerinti garantált bér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bér jellegű követeléseket -, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője [Csftv. 57. § (1) bek. hb) alpont].A Csftv. rendelkezései nem mondanak ellent az Mt.-ben foglaltaknak, mindössze a jogalkotó elmulasztotta a rendelkezés hatályosítását a tekintetben, hogy a 2013. január 1-jén hatályba lépett, távolléti díj számítására vonatkozó szabályozással egyidejűleg kiüresedett az átlagkereset-fogalom, és nem írja elő jogszabály, hogyan kellene átlagkeresetet számítani. E körben feltétlenül szükséges lenne a Csftv. módosítása, és az átlagkereset helyett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1703

10. találat: Ki nem adott szabadság "sorsa"

Kérdés: 5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyerme­kem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?
Részlet a válaszból: […]alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozását a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprésze megelőlegezi [a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (1) bek.]. Ez iránt a cég felszámolója terjeszt elő kérelmet, amelyet az állami foglalkoztatási szerv bírál el, és - ha a kérelem megfelel a törvényben foglalt feltételeknek - intézkedik a támogatás folyósításáról. Ha tehát a felszámolás alatt álló munkáltató nem tud fizetni, akkor a felszámoló kötelezettsége, hogy az Alaphoz forduljon támogatásért. Ez az út azonban csak akkor járható, ha a szabadságmegváltás már a felszámolási eljárás alatt esedékes, azaz a munkaviszony már megszűnt. Megjegyezzük, hogy a kérdésben leírtak alapján a felszámolás alatt álló, illetve az ennek tulajdonosai által alapított cég között valószínűleg munkáltatói jog­utódlás állapítható meg. Ha ugyanis az új cég ugyanazt a tevékenységet végzi, ugyanannak az ügyfélkörnek, és a szükséges anyagi és nem anyagi erőforrások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1398
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést