16 találat a megadott felszámolás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]részének kifizetésétől.A fizetési haladék ugyanakkor a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), továbbá többek között a végkielégítés, sérelemdíj, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények kifizetése alól nem mentesít [Cstv. 11. § (1) bek. a) pont]. Ennek értelmében a munkabéreket a munkáltató a csődeljárás alatt is köteles fizetni, a kölcsöntartozások rendezését ez idő alatt azonban kifejezetten tiltja a törvény, mivel bizonyos tartozások kifizetésével az adós cég egyes hitelezőket (esetünkben a kölcsöntartozást követelő munkavállalókat) más hitelezőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozna.Felszámolás esetén a Cstv. pontos sorrendet állít fel, aszerint, hogy mely követeléseket milyen sorrendben kell kifizetni a cég felszámolási vagyonából [Cstv. 57. § (1) bek.]. E szerint a kielégítési sorrend szerint először az első, "a" kategóriás követeléseket kell kifizetni, a többi követelésre - szintén sorrend szerint - pedig csak akkor kerülhet sor, ha az első kategóriába tartozók kifizetésre kerültek. A munkabér-követelések, azaz az adós céget terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve- a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat,- az adós cég által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és- az adós cég által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybe vevőjét terhelő díj 85%-át - amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatás összegét foglalja magában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Tehát a munkaszerződés módosításával kapcsolatos jogosítványok is a felszámolót illetik. A felszámoló azonban ugyanúgy köteles betartani az Mt. rendelkezéseit a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során, mint a felszámolás előtt munkáltatói jogkört gyakorlók. Ha a felszámolót is köti azon kógens, eltérést nem engedő szabály [Mt. 62. § (1) bek.], miszerint a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ennek értelmében a felszámoló sem módosíthatja egyoldalúan a munkavállalók munkakörét és/vagy alapbérét. Ugyanakkor erre irányuló ajánlatot tehet a munkavállalónak.Amennyiben azt a munkavállaló elfogadja, a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Ha azonban az ajánlatot a munkavállaló elutasítja, nem kényszeríthető a munkakör és/vagy alapbér[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez a visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt [Bgatv. 2. § (1) bek.]. Ez a kérelem azonban nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik, a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet fentiek szerint meghatározott munkavállalójának Ptk. szerinti közeli hozzátartozója [Bgatv. 2. § (2) bek.].Amennyiben Ön volt munkavállalóként nem tartozik ezen kizáró okok hatálya alá, akkor a felszámoló a bérgarancia-alapból kísérli meg kielégíteni a követelést. A bérgarancia-alapból azonban csak meghatározott összeg igényelhető egy-egy munkavállaló számára. A Bgatv. ugyanis akként rendelkezik, hogy a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal - vagyis a munkavállalókkal - szemben a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgy­évet megelőző második év Központi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összegére a munkaszerződés lesz irányadó.Amennyiben a munkáltató felszámolás hatálya alá kerül, a felszámoló lesz a munkáltatói jogkör gyakorlója, a céggel szembeni hitelezői igényeket pedig a Cstv. szerint be kell sorolnia. Ez a nyilvántartás határozza majd meg a hitelezői igények kielégítésének sorrendjét. Általános szabály szerint a legelső, vagyis az "a" kategóriába sorolandók a felszámolási költségek [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont], melyek közé tartozik a munkabér és az olyan juttatások is, mint a végkielégítés [Cstv. 57. § (2) bek. aa) alpont]. Ezeket a követeléseket - feltéve hogy van rá fedezet - esedékességkor ki is kell fizetni az arra jogosultnak [Cstv. 58. § (1) bek].Ugyanakkor a Cstv. azt is kimondja, hogy a munkáltató felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. rendelkezései alapján megilleti [Cstv. 57. § (3) bek.]. Tehát esetünkben - az utolsó munkában töltött napon esedékessé váló - "a" kategóriába csak a felmondási idő alatti felmentés idejére járó távolléti díj, illetve a felmondási időre megállapítható munkabér összege sorolható be, hiszen a végkielégítés kapcsán a törvényben meghatározottnál magasabb összeg egy éven[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]208. § (2) bek.]. Ez utóbbi esetben azonban az Mt. megköveteli, hogy maga a munkaszerződés előírja a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ennek azonban nem megfelelő módja, ha csak a munkaköri megnevezésben szerepel a "vezető" vagy az "igazgató" megjelölés. A munkaszerződésben kifejezetten ki kell kötni, hogy a munkavállaló az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetőnek minősül. Esetünkben nem tekinthető sem a törvény, sem a munkaszerződés alapján vezetőnek a gazdasági igazgató, tehát a munkaviszony megszüntetésével összefüggő munkabérét és egyéb bér jellegű követelését [Cstv. 57. § (2) bek. a) pont] mint felszámolási költséget az "A"kategóriába kell besorolni, és ennek megfelelően kielégíteni a felszámolási vagyonból [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont].Amennyiben az érintett munkavállaló munkaszerződésében szerepelne, hogy vezető állású, követelését akkor is az "A" kategóriába kellene besorolnia a felszámolónak, mivel a "H" kategóriába a Cstv. kizárólag az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, a törvény alapján vezetőnek minősülő munkavállalókat rendeli besorolni [Cstv. 57. § (1) bek. hc) alpont]. Mindkét vezetői kategóriára[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megrendelőnél foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat a felszámolás kezdő időpontját követően - a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt - az esedékesség napján nem tudja megfizetni, és tartozását elismeri [Bgtv. 11. § (1) bek. b pontja]. A jogszabály tehát az érvényesíthetőség feltételeként szabja, hogy a megrendelő a tartozását elismerje, továbbá hogy azt az esedékességkor nem tudja megfizetni. Emellett időbeli korlátot is tartalmaz a jogszabály: a kérelem előterjesztésére az esedékesség lejártát követő tíz munkanap áll rendelkezésre. A kérelmet a Bgtv. szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. A törvény azt is rögzíti, hogy az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során a kérelemben az átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét - egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét - veheti figyelembe [Bgtv. 11. § (3) bek.].Az iskolaszövetkezet a támogatást annak megszerzését követően a saját pénzeszközeitől elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló megrendelőhöz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]továbbra sem lesz köteles a munkavállalók átvételére, azaz felszámolási eljárás esetén - a régi Mt. szóhasználata szerint - nem következik be munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás [Mt. 36. § (2) bek. a) pont]. A Módtv. értelmében azonban a korábbi szabályozáshoz képest még felszámolás esetén is tájékoztatási kötelezettsége keletkezik az átadó, illetve bizonyos esetben az átvevő munkáltatónak a munkavállalók részére [Módtv. 8. § (1) bek.]. Amennyiben az átadó munkáltatónál üzemi tanács nem működik, és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatnia) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,b) az átszállás okáról,c) a munkavállalót érintő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet köteles benyújtani az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt [Bgtv. 2. § (1) bek.]. Nem köteles a bérgarancia lehívására a felszámoló, ugyanakkor mérlegelési jogkörében mégis határozhat a lehívás mellett a felszámolás alatt álló cég olyan munkavállalója tekintetében, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik, a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) jogviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy a felszámolónak, vagy a felszámoló szervezet munkavállalójának a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója [Bgtv. 7. § (2) bek.]. Ezen felszámoló döntésétől függő igénylés esetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője a mérlegelési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ (3) bek.].A Csftv. alapvetően a munkabér-követelést felszámolási költségnek tekinti, s mint ilyet, első helyen "a" kategóriában rendeli kielégíteni [Csftv. 57. § (2) bek.]. Ezeket a követeléseket a felszámoló esedékességükkor köteles megfizetni [Csftv. 58. § (1) bek.], és nem kell megvárni a felszámolási zárómérleg elfogadását. Ugyanakkor a vezető esetében nem sorolható a munkabér jellegű követelésének teljes összege "a" kategóriába. A Csftv. szerint ugyanis "h" kategóriába sorolandók azok a követelések - ide nem értve a kötelező legkisebb munkabér, kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén pedig az Mt. 138. §-ának (6) bekezdése szerinti garantált bér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bér jellegű követeléseket -, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője [Csftv. 57. § (1) bek. hb) alpont].A Csftv. rendelkezései nem mondanak ellent az Mt.-ben foglaltaknak, mindössze a jogalkotó elmulasztotta a rendelkezés hatályosítását a tekintetben, hogy a 2013. január 1-jén hatályba lépett, távolléti díj számítására vonatkozó szabályozással egyidejűleg kiüresedett az átlagkereset-fogalom, és nem írja elő jogszabály, hogyan kellene átlagkeresetet számítani. E körben feltétlenül szükséges lenne a Csftv. módosítása, és az átlagkereset helyett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozását a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprésze megelőlegezi [a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (1) bek.]. Ez iránt a cég felszámolója terjeszt elő kérelmet, amelyet az állami foglalkoztatási szerv bírál el, és - ha a kérelem megfelel a törvényben foglalt feltételeknek - intézkedik a támogatás folyósításáról. Ha tehát a felszámolás alatt álló munkáltató nem tud fizetni, akkor a felszámoló kötelezettsége, hogy az Alaphoz forduljon támogatásért. Ez az út azonban csak akkor járható, ha a szabadságmegváltás már a felszámolási eljárás alatt esedékes, azaz a munkaviszony már megszűnt. Megjegyezzük, hogy a kérdésben leírtak alapján a felszámolás alatt álló, illetve az ennek tulajdonosai által alapított cég között valószínűleg munkáltatói jog­utódlás állapítható meg. Ha ugyanis az új cég ugyanazt a tevékenységet végzi, ugyanannak az ügyfélkörnek, és a szükséges anyagi és nem anyagi erőforrások[…] részlet vége a válaszból.