Keresés eredménye

34 találat a megadott alapbér tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Rendkívüli munkavégzés alapbér-osztószámának számítása
Kérdés: A túlórák alapbér-osztószámára vonatkozik a kérdésünk. Egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló számára túlórát kell fizetni. Beosztás szerinti havi óraszáma 168 óra. Havibéres munkavállaló. Az általános munkarend szerinti osztószám 160. A túlórák alapbérének számítása során a munkarend szerinti 168 órával kell osztani a havibért, vagy az általános munkarend szerinti 160 órával?
Részlet a válaszból: […]munkanap van. Ez a számítás azonban csak a bérpótlék alapjára vonatkozik, az egy órára járó alapbér kiszámítására nem. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál ugyanis a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. Az általános munkarend szerinti munkanapok száma azt jelenti, hogy az osztószámhoz mindig azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány nap esett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3441
2. találat: Vezetővé minősített munkavállaló alapbére
Kérdés: A vezető állású munkavállalóvá minősítés szempontjából megkövetelt, a minimálbér hétszeresére vonatkozó előírás [Mt. 208. § (2) bek.] a vezetővé minősítésről szóló megállapodás időpontjában kell, hogy fennálljon, vagy annak a vezető állású munkaviszonyának megszüntetésekor is teljesülnie kell? Előfordulhat-e, hogy a minimálbér-változás miatt egy eredetileg szabályszerűen vezető állásúvá minősített munkavállaló utóbb mégsem tekinthető vezető állásúnak?
Részlet a válaszból: […]konjunktívak, azaz együttesen kell, hogy teljesüljenek, ezért bármelyik hiánya lényegében "feloldja" a vezető állású munkavállalóvá minősítést.A kérdés arra irányult, hogy e második kategória ("vezetővé minősített") esetében az alapbér összegére vonatkozó törvényi feltételnek csupán a munkaviszony létesítésekor vagy azt követően is, így például a munkaviszony megszüntetésekor is teljesülnie kell-e. A törvény nyelvtani és logikai értelmezése alapján megítélésünk szerint mindhárom konjunktív feltételnek, így az alapbér összegére vonatkozónak is mindvégig meg kell felelni. Tehát annak a kritériumnak, miszerint a vezetővé minősített munkavállaló alapbérének a kötelező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3370
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Munkaszüneti nap - a beosztható munkaidő és az egy órára járó alapbér meghatározásánál
Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszból: […]díjazást is. A kérdéses esetben a havi alapbért 184-gyel osztva kapjuk meg az egy órára járó alapbért.A beosztható óraszám meghatározásánál viszont abból a szabályból kell kiindulni, miszerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A kérdés szerinti hónapban ezért a beosztható ("kötelező") óraszám 21 x 8 óra, azaz 168 óra. Ha a munkavállaló ennél több órára volt beosztva az adott hónapban, azt munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell elszámolni [Mt. 107. § b) pont]. Ha a munkaszüneti napon munkát végzett, e napokra további 100%[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3334
4. találat: Egy órára eső alapbér kiszámítása munkaszüneti nap esetén
Kérdés: Havibéres munkavállalónak, akinek a távolléteit (betegség, szabadság) órában tartják nyilván, a 31 napos hónapban (amikor van 22 munkanap, 1 hétköznapra eső munkaszüneti nap, valamint 8 pihenőnap) hogyan kell kiszámítani az egy órára eső alapbérét? Az alapbért osztva 22×8, vagyis 176 órával, vagy az alapbért osztva 23×8, vagyis 184 órával?
Részlet a válaszból: […]hónapban hány nap esett hétköznapra [Mt. 97. § (2) bek.]. A fenti számítás során a munkaszüneti nap is az általános munkarend szerinti munkanapnak tekintendő, azaz az osztószám része. A havibéres munkavállaló havi alapbére ugyanis az e napra járó díjazást is magában foglalja. A példabeli számítás tehát akkor helyes, ha az adott hónapban a havibért 23x8, azaz 184 órával osztva számítják ki az egy órára eső alapbért.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3332
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
5. találat: Bérpótlék beépítése az alapbérbe
Kérdés: Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése alapján a felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A szakirodalom álláspontja egyértelműnek tűnik annak kapcsán, hogy ilyen esetben a felek közötti munkaszerződésben az alapbérbe beépített bérpótlékokat egyenként nevesíteni kell. Kötelesek-e a felek a munkaszerződésben az alapbérbe beépített, egyes, nevesített bérpótlékokhoz tételesen meghatározott összeget hozzárendelni, vagy elegendő, ha a munkaszerződés mindössze azt tartalmazza, hogy az alapbérbe mely bérpótlékok kerülnek beépítésre? Amennyiben szükséges az (alapbérbe beépített) nevesített bérpótlékokhoz tételes összeget hozzárendelni, megfelelő-e, ha a felek ezek összegét a beépítést megelőző, utolsó 12 naptári hónapban kifizetett, adott bérpótlék havi átlaga szerint állapítják meg?
Részlet a válaszból: […]bek.] - során milyen módszerrel kötelesek meghatározni a felek a bérpótlékok kiváltásának tételes ellenértékét. Erre az Mth. korábban - átmeneti jelleggel - tartalmazott szabályt, amely szerinta) a bérpótlékátalány összege nem lehetett alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál,b) a bérpótlék alapbérbe történő beépítése esetén az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3221
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Alapbér időarányos számítása
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2018. január 2-ával kezdődött, teljes munkaidőben foglalkoztatjuk, és havibéres díjazásban részesül. Jár-e részére a teljes havi alapbére, vagy - mivel a "fizetett ünnepen" még nem állt munkaviszonyban - csak időarányos díjazásra jogosult (pl. 200 000 Ft/184 óra x 176 óra)?
Részlet a válaszból: […]pihenőnapja a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebbe a hétköznapokra eső munkaszüneti napok is beletartoznak, így 2018. január 1. hétfő is. Ebből következően a munkaszüneti napra a havibér arányos része jár; vagyis ha január 1-jén a munkavállaló még nem állt munkaviszonyban, részére a január 1-re eső résszel csökkentett alapbér jár a hónapból hátralévő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3217
7. találat: Szervizdíj az alapbér részeként
Kérdés: Az étteremben, ahol dolgozom, a vendégek részére szervizdíj kerül felszámításra, amelyet az esetleges borravalóval együtt a munkáltató feloszt a műszak között. Az így felosztott összeget a zárás során levonja a havi nettó alapbéremből (ha többet kapok a béremnél, akkor azt persze megtarthatom). Jogosan teszi ezt a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]tudja [Mt. 155. § (1) - (3) bek.].A felszolgálási díj (szervizdíj) felosztása jogszabály alapján egyébként is kötelez ő ; azt havonta kell a vendéglátásban közvetlenül - az üzletben - közrem ű köd ő knek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének - külön jogszabályokban meghatározott - adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. A felszolgálási díj közrem ű köd ő k közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltet ő nek - ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet m ű ködik - az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem m[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3002
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
8. találat: Alapbér meghatározása a munkaszerződésben: havi- vagy órabér
Kérdés: Meg kell jelölni a munkaszerződésben az órabért a havi alapbéres munkavállaló esetén? Vagy ebben az esetben elég, ha a felek a havi alapbérben állapodnak meg?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2892
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában
Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek - őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyra vonatkozó szabályon, de a munkáltató is előírhatja azt. A munkáltatói elvárásnak még csak kifejezettnek sem lennie, azaz nem kell tételesen előírni a munkakörhöz a középfokú végzettséget, mint követelményt; elegendő, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan ezt a szakképesítési követelményt alkalmazza, erre vonatkozóan gyakorlatot alakít ki (BH2012. 73).A bírói gyakorlat ezt az elvet mégis áttörte annyiban, hogy a garantált bérminimumra való jogosultság fennállásához nem elegendő önmagában a munkáltatói, jogszabályi elvárás a középfokú szakképesítésre (végzettségre) vonatkozóan,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2672
10. találat: Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai
Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszból: […]amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg - nem lehet tehát az alapbér helyett adott teljesítménybér olyan, amelyre a munkavállaló mások munkavégzése alapján válik jogosulttá, vagy éppen veszítheti el a jogosultságát [Mt. 137. § (2) bek.]. A munkáltató a teljesítménykövetelményt úgy köteles megállapítani, hogy az - előzetes, objektív mérésen és számításon alapuló eljárás alapján - rendes munkaidőben százszázalékos mértékben teljesíthető legyen [Mt. 138. § (1) bek.].Ha a munkavállaló a teljesítménybért az alapbérén felül kapja meg, akkor azt nem kötelező a munkaszerződésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2576
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 34 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés