43 találat a megadott alapbér tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)-(3) bek.]. Továbbá a munkavállalót megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával borravalóban részesült [Mt. 52. § (3) bek.].A munkáltató tehát nem mentesülhet a munkabér megfizetésének kötelezettsége alól azon az alapon, hogy a munkavállaló azt másoktól borravaló formájában megkapja. A munkáltatónál kialakult ilyen gyakorlat ellenére a munkavállaló a szerződés szerinti munkabéréről nem mondhat le előre. Az a körülmény, hogy a munkavállaló harmadik személyektől borravalót kap, nem érinti a munkáltató szabályszerű munkabérfizetési kötelezettségét (EBH2004. 1245).A munkáltató nem vonhatja le a borravaló összegét a szerződés alapján járó munkabérből, mivel azt a munkavállaló nem a munkáltatótól kapja, ilyen módon az munkabérelőlegnek sem minősülhet.Az általános szabály azonban az, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]is azzal, hogy a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell [Mt. 56. § (2), (5) bek.].Az alapbér 10%-os csökkentését 3 hónapra megállapító határozat tehát jogszerű lehet. A határozat kérdésben leírt tartalmából viszont egyértelműen következik, hogy itt nem kötbér vagy pénzbírság jellegű szankcióról van szó, hanem az alapbér csökkentéséről. Ennek végrehajtását így semmilyen formában nem lehet a baleseti táppénz terhére megtenni (ami egyébként sem munkabér). A munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]olyan munkakörre vonatkozó részmunkaidős megállapodást, ahol a felek megállapodása szerint a teljes napi munkaidő az általános napi 8 órás munkaidőhöz képest eltérően - a kérdés szerinti esetben 9 órában - meghatározott (Mfv. 10.627/2016/1.). A hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében is van tehát lehetőség a részmunkaidőben történő megállapodásra, amely mértéke emiatt akár a 8 órát is elérheti, illetve meghaladhatja.Alapbérként legalább a minimálbért (garantált bérminimumot) kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.]. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint. Részmunkaidőben ezt a havi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1), (5) bek.]; azaz a 12 órára járó teljes munkaidős[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz például a munkafeltételek vagy a munkabér megállapítása és biztosítása során [Ebktv. 21. § e) és f) pont]. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § (1) bek. t) pont]. Ilyen "egyéb helyzet" lehet álláspontunk szerint az, ha a munkavállaló próbaidőn van.Elengedhetetlen e körben ugyanakkor meghatározni azt, melyik munka tekinthető egyenlő értékűnek. Ha ugyanis a próbaidős és a korábban már Önöknél dolgozó munkavállalók munkája nem tekinthető egyenlő értékűnek, ez a körülmény megalapozhatja a különbséget a díjazásuk tekintetében is. Az Mt. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Ha különbséget tesznek az érintett munkavállalók díjazása között, tudniuk kell utóbb igazolni, milyen körülményekre alapozzák mindezt. Az eltérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelet alapján az Mt. eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Ennek keretében a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek [Mt. 6. § (4) bek.]. Az eltérési lehetőségeket a 104/2020. Korm. rendelet szűkítette, de ez sem tiltotta meg az Mt. 136. §-ának (1) bekezdésétől való eltérést; azaz a veszélyhelyzet tartama alatt jelenleg a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a minimálbérnél alacsonyabb mértékű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1) és (4) bek.]. Ebből következően, az Mt. 136. §-ának (1) és 153. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a 12 órás hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén a munkaszerződésben meghatározásra kerülő alapbér (órabér) legkisebb mértéke 926 Ft/12 x 8 = 617,3 Ft.Az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap ("fizetett ünnep") okán a munkavállalót megillető távolléti díj ugyanebből az alapbérből számítódik, és azt 12 órára kell kifizetni, mivel a munkavállaló a hosszabb teljes munkaidőben történő foglalkoztatása miatt általános munkarendben 12 órát dolgozna minden hétköznap [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; azaz a munkavállaló (ha a távolléti díját az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékok nem korrigálják) egy ilyen napra 12 x[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kollégájának, nem feltétlenül jelenti, hogy a különbségtétel sérti az egyenlő bánásmód követelményét, az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét. E körben kulcsfontosságú, hogy mely munkát tekintünk egyenlő értékűeknek. Az Mt. példálózó felsorolása tartalmaz számos olyan körülményt, amely a munka egyenlő értékének megállapítása során irányadó. Eszerint figyelembe kell venni többek között az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat [Mt. 12. § (3) bek.].Ha a kérdésben szereplő munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére (illetve általában véve a munkavállaló munkabére) azért tér el negatív irányban a többi, azonos munkakörben dolgozóétól, mert a munkájának minősége, a teljesítménye elmarad e munkavállalókétól, nem kizárt, hogy a különbségtétel jogszerű legyen. A kérdés teljes bizonyossággal való eldöntése értelemszerűen azonban csak az eset összes körülménye alapján dönthető el. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét, az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésétől eltérően,a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részévelkell osztani (Mt. 139. §).A rendes munkaidőre járó munkabér meghatározása havibéres munkavállalók esetén az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint történik, azaz, ha ki kell számítani a munkavállaló egy órára járó alapbérét (rendes munkabérét), akkor a havi alapbérét el kell osztani az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkanapok (azaz a hétköznapok) számának és a munkaszerződése szerinti munkaóráknak a szorzatával. Például 2019 júliusában az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott, 184 000 Ft havi alapbért kereső munkavállaló esetén az egy órára járó alapbér 184 000 Ft/(8x23) = 1000 Ft. A munkavállaló ebben a hónapban rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén ennyit keres. A 174-es osztó alkalmazása a rendes munkaidőre járó bér meghatározásánál azt jelentené, hogy az egy órára járó bére 184 000[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság a korábbi Mt. tartalmilag azonos szabálya értelmezésével egy elvi döntésében kifejtette, hogy a törvény ilyen rendelkezése a bérpótlék számítási alapja tekintetében kifejezetten megengedi az eltérő megállapodást, amelyből az következik, hogy a kollektív szerződés vagy munkaszerződés a személyi alapbértől eltérő összeget is meghatározhat. A törvény a bérpótlék számítási alapjára vonatkozóan diszpozitív, eltérést bármely[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezés célja, hogy a bérpótlékok mértéke ne változzon attól függően, hogy az adott hónapban hány általános munkarend szerinti munkanap van. Ez a számítás azonban csak a bérpótlék alapjára vonatkozik, az egy órára járó alapbér kiszámítására nem. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál ugyanis a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. Az általános munkarend szerinti munkanapok száma azt jelenti, hogy az osztószámhoz mindig azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány nap esett hétköznapra. A kétféle osztószám a rendkívüli munkavégzés pótléka esetén azt a helyzetet okozza, hogy a rendkívüli munkaidőre (túlórára) járó[…] részlet vége a válaszból.