Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]olyan munkakörre vonatkozó részmunkaidős megállapodást, ahol a felek megállapodása szerint a teljes napi munkaidő az általános napi 8 órás munkaidőhöz képest eltérően - a kérdés szerinti esetben 9 órában - meghatározott (Mfv. 10.627/2016/1.). A hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében is van tehát lehetőség a részmunkaidőben történő megállapodásra, amely mértéke emiatt akár a 8 órát is elérheti, illetve meghaladhatja.Alapbérként legalább a minimálbért (garantált bérminimumot) kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.]. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint. Részmunkaidőben ezt a havi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1), (5) bek.]; azaz a 12 órára járó teljes munkaidős[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz például a munkafeltételek vagy a munkabér megállapítása és biztosítása során [Ebktv. 21. § e) és f) pont]. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § (1) bek. t) pont]. Ilyen "egyéb helyzet" lehet álláspontunk szerint az, ha a munkavállaló próbaidőn van.Elengedhetetlen e körben ugyanakkor meghatározni azt, melyik munka tekinthető egyenlő értékűnek. Ha ugyanis a próbaidős és a korábban már Önöknél dolgozó munkavállalók munkája nem tekinthető egyenlő értékűnek, ez a körülmény megalapozhatja a különbséget a díjazásuk tekintetében is. Az Mt. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Ha különbséget tesznek az érintett munkavállalók díjazása között, tudniuk kell utóbb igazolni, milyen körülményekre alapozzák mindezt. Az eltérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelet alapján az Mt. eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Ennek keretében a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek [Mt. 6. § (4) bek.]. Az eltérési lehetőségeket a 104/2020. Korm. rendelet szűkítette, de ez sem tiltotta meg az Mt. 136. §-ának (1) bekezdésétől való eltérést; azaz a veszélyhelyzet tartama alatt jelenleg a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a minimálbérnél alacsonyabb mértékű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1) és (4) bek.]. Ebből következően, az Mt. 136. §-ának (1) és 153. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a 12 órás hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén a munkaszerződésben meghatározásra kerülő alapbér (órabér) legkisebb mértéke 926 Ft/12 x 8 = 617,3 Ft.Az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap ("fizetett ünnep") okán a munkavállalót megillető távolléti díj ugyanebből az alapbérből számítódik, és azt 12 órára kell kifizetni, mivel a munkavállaló a hosszabb teljes munkaidőben történő foglalkoztatása miatt általános munkarendben 12 órát dolgozna minden hétköznap [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; azaz a munkavállaló (ha a távolléti díját az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékok nem korrigálják) egy ilyen napra 12 x[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kollégájának, nem feltétlenül jelenti, hogy a különbségtétel sérti az egyenlő bánásmód követelményét, az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét. E körben kulcsfontosságú, hogy mely munkát tekintünk egyenlő értékűeknek. Az Mt. példálózó felsorolása tartalmaz számos olyan körülményt, amely a munka egyenlő értékének megállapítása során irányadó. Eszerint figyelembe kell venni többek között az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat [Mt. 12. § (3) bek.].Ha a kérdésben szereplő munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére (illetve általában véve a munkavállaló munkabére) azért tér el negatív irányban a többi, azonos munkakörben dolgozóétól, mert a munkájának minősége, a teljesítménye elmarad e munkavállalókétól, nem kizárt, hogy a különbségtétel jogszerű legyen. A kérdés teljes bizonyossággal való eldöntése értelemszerűen azonban csak az eset összes körülménye alapján dönthető el. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét, az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésétől eltérően,a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részévelkell osztani (Mt. 139. §).A rendes munkaidőre járó munkabér meghatározása havibéres munkavállalók esetén az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint történik, azaz, ha ki kell számítani a munkavállaló egy órára járó alapbérét (rendes munkabérét), akkor a havi alapbérét el kell osztani az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkanapok (azaz a hétköznapok) számának és a munkaszerződése szerinti munkaóráknak a szorzatával. Például 2019 júliusában az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott, 184 000 Ft havi alapbért kereső munkavállaló esetén az egy órára járó alapbér 184 000 Ft/(8x23) = 1000 Ft. A munkavállaló ebben a hónapban rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén ennyit keres. A 174-es osztó alkalmazása a rendes munkaidőre járó bér meghatározásánál azt jelentené, hogy az egy órára járó bére 184 000[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság a korábbi Mt. tartalmilag azonos szabálya értelmezésével egy elvi döntésében kifejtette, hogy a törvény ilyen rendelkezése a bérpótlék számítási alapja tekintetében kifejezetten megengedi az eltérő megállapodást, amelyből az következik, hogy a kollektív szerződés vagy munkaszerződés a személyi alapbértől eltérő összeget is meghatározhat. A törvény a bérpótlék számítási alapjára vonatkozóan diszpozitív, eltérést bármely[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezés célja, hogy a bérpótlékok mértéke ne változzon attól függően, hogy az adott hónapban hány általános munkarend szerinti munkanap van. Ez a számítás azonban csak a bérpótlék alapjára vonatkozik, az egy órára járó alapbér kiszámítására nem. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál ugyanis a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. Az általános munkarend szerinti munkanapok száma azt jelenti, hogy az osztószámhoz mindig azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány nap esett hétköznapra. A kétféle osztószám a rendkívüli munkavégzés pótléka esetén azt a helyzetet okozza, hogy a rendkívüli munkaidőre (túlórára) járó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkakört töltenek be, valamint alapbérük eléri a kötelező legkisebb munkabér [Mt. 153. § (1) bek. a) pont] hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.]. E feltételek konjunktívak, azaz együttesen kell, hogy teljesüljenek, ezért bármelyik hiánya lényegében "feloldja" a vezető állású munkavállalóvá minősítést.A kérdés arra irányult, hogy e második kategória ("vezetővé minősített") esetében az alapbér összegére vonatkozó törvényi feltételnek csupán a munkaviszony létesítésekor vagy azt követően is, így például a munkaviszony megszüntetésekor is teljesülnie kell-e. A törvény nyelvtani és logikai értelmezése alapján megítélésünk szerint mindhárom konjunktív feltételnek, így az alapbér összegére vonatkozónak is mindvégig meg kell felelni. Tehát annak a kritériumnak, miszerint a vezetővé minősített munkavállaló alapbérének a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét el kell érnie, mindenkor érvényesülnie kell ahhoz, hogy a munkavállalóra a vezető állásúakra vonatkozó szabályok alkalmazhatók legyenek. E feltétel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nap esett hétköznapra [Mt. 97. § (2) bek.]. A fenti számítás során a munkaszüneti nap is az általános munkarend szerinti munkanapnak tekintendő, azaz az osztószám része. A havibér ugyanis magában foglalja az e napokra járó díjazást is. A kérdéses esetben a havi alapbért 184-gyel osztva kapjuk meg az egy órára járó alapbért.A beosztható óraszám meghatározásánál viszont abból a szabályból kell kiindulni, miszerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A kérdés szerinti hónapban ezért a beosztható ("kötelező") óraszám 21 x 8 óra, azaz 168 óra. Ha a munkavállaló ennél több órára volt beosztva az adott hónapban, azt munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell elszámolni [Mt. 107. § b) pont]. Ha a munkaszüneti napon munkát végzett, e napokra további 100% pótlék is megilleti [Mt. 140. § (2) bek.]. Megjegyezzük, hogy ha nem havibérről van szó, az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ha tehát a munkavállaló óra- vagy teljesítménybérben[…] részlet vége a válaszból.