6 találat a megadott üzemi megállapodás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]és az üzemi tanács kapcsolatrendszerét szabályozhatja. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy az üzemi megállapodás - a munkabérre vonatkozó XII. fejezetben meghatározottak kivételével - szabályozza a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget. Ilyen tartalmú üzemi megállapodás megkötésének viszont feltétele, hogy a munkáltató nem tartozik az általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet nincs [Mt. 268. § (1) bek.].Amennyiben a munkáltatónál van általa kötött kollektív[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]funkciót láthat el a kollektív szerződés mellett. Éppen ezért, az üzemi megállapodás normatív részének hatálya azonnal megszűnik a munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálybalépésével. Akkor is hatályát veszti az üzemi megállapodás normatív része, ha a szakszervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságát a munkáltatónak bejelenti, vagy ha az üzemi tanács megszűnik - ide nem értve a munkáltató jogutód nélküli megszűnését, a választás eredményének bíróság általi megsemmisítését és a törvényben meghatározott egyéb megszűnési esetet. Ezekben az esetekben azonban az üzemi megállapodás szabályait hat hónapig alkalmazni kell [új Mt. 268. § (1)-(3) bek.]. A fenti két megkötés mellett azonban az üzemi megállapodás normatív része éppúgy eltérhet az Mt. szabályaitól - akár a munkavállaló hátrányára is -, mint a kollektív szerződés. A szabadság az új Mt. szerint is alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalót alanyi jogon megillet, pótszabadság viszont csak valamilyen külön feltétel esetén jár. Különbség, hogy a régi Mt. szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekedett. Az új törvény viszont egységesen 20 munkanapban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma (új Mt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]speciális munkajogi jogintézmény, ugyanis nem rendelkezik általános jogképességgel. Munkajogi jogképessége is csak bizonyos, a törvényben meghatározott körben van; így munkajogi megállapodások alanya lehet, illetve jogvitában, érdekvitában féllé válhat, de semmilyen más területen jogképessége nem értelmezhető. Ebből a sajátos helyzetből eredően az üzemi tanács nem lehet alanya semmilyen polgári jogi szerződésnek sem; a munkajogi szerződések (megállapodások) közül pedig csak a törvényben nevesített üzemi megállapodást és bizonyos egyeztetések, konzultációk során létrejött megállapodást kötheti meg. Ebből eredően az üzemi tanáccsal a gépjármű használatára vonatkozóan nem lehet polgári jogi - azaz adásvételi, bérleti - szerződést kötni; a használatot különmegállapodásban, esetleg az üzemi megállapodásban lehet meghatározni, viszont[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felek erre vonatkozó megállapodásától függetlenül is - kötelező, ha a munkáltató és az üzemi tanács között vita alakul ki az üzemi tanács választásának, illetve működésének indokolt és szükséges költségei mértékének megállapítása körében [Mt. 197. § b) pont]. A döntőbíró döntése - amennyiben annak a felek előzetesen alávetették magukat - kollektív szerződéses megállapodásnak minősül [Mt. 198. § (1) bek.]. Az előzetes alávetés alól viszont a törvény akkor sem tesz kivételt, ha a döntőbíró eljárását egyébként kötelezővé teszi. Az egyeztető, illetve a döntőbírói eljárással kapcsolatban felmerült indokolt és szükséges költségek - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltatót terhelik [Mt. 198. § (3) bek.]. Az üzemi tanács (üzemi megbízott) e törvényből vagy az üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében e törvény rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet [Mt. 199. § (1) bek.]. Álláspontunk szerint az üzemi tanácsnak van[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]módjára, eszközére, elveire, következményeinek enyhítését célzó eszközökre, valamint az érintett munkavállalók számának csökkentésére [Mt. 94/B. § (5) bek.]. Ha a munkáltató és a munkavállalók képviselői a konzultáció során megállapodást kötnek, azt írásba kell foglalni, és meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek [Mt. 94/B. § (6) bek.]. A munkáltató és a munkavállalók képviselői között a konzultáció során kötött megállapodásba ütköző rendes felmondás jogellenes [Mt. 94/F. § (1) bek.]. Az üzemi tanács egyes jogosítványai gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintő kérdések az üzemi megállapodásban határozhatók meg (Mt. 64/A. §). Az üzemi megállapodásban a fentiek szerint nem lehet a munkaviszonyra vonatkozó anyagi jogi jellegű szabályokat alkotni - erre a törvény a kollektív szerződésben ad lehetőséget. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a Legfelsőbb Bíróság egy eseti határozatát is, amely szerint ha az Mt. hatálya alá eső munkáltatót a saját szabályzata kötelezte valamilyen magatartás tanúsítására, de attól mégis eltér, a munkáltatónak kell bizonyítani azt, hogy a szabályzatban foglaltakkal ellentétes magatartása rendeltetésszerű volt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapodást az üzemi tanács és a munkáltató, a kollektív szerződést a szakszervezet, több szakszervezet, illetve szövetségeik és a munkáltató, több munkáltató, illetve a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet kötheti meg. E két különböző jogintézmény összevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy az üzemi megállapodás munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, az azok gyakorlásával, illetve teljesítésével kapcsolatos eljárás rendjét - azaz a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket - nem szabályozhat. Az üzemi megállapodás "szabályozási köre" tehát kizárólag az üzemi tanács egyes jogosítványainak gyakorlására, valamint az üzemi tanács és a munkáltató közötti kapcsolatrendszert érintő kérdésekre szorítkozhat. Mivel az összeférhetetlenség kérdése minden kétséget kizáró módon a munkavállaló és a munkáltató közötti kapcsolat, az egyéni munkaviszony egyik olyan területe, amely munkaviszonyból származó[…] részlet vége a válaszból.