Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott üzemi megállapodás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Üzemi megállapodás megkötésének feltétele

Kérdés: Lehet-e vagy kell-e kötni üzemi megállapodást ott, ahol kollektív szerződés van?
Részlet a válaszból: […]és az üzemi tanács kapcsolatrendszerét szabályozhatja. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy az üzemi megállapodás - a munkabérre vonatkozó XII. fejezetben meghatározottak kivételével - szabályozza a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget. Ilyen tartalmú üzemi megállapodás megkötésének viszont feltétele, hogy a munkáltató nem tartozik az általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet nincs [Mt. 268. § (1) bek.].Amennyiben a munkáltatónál van általa kötött kollektív[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1532

2. találat: Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt - rosszabb esetben - vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
Részlet a válaszból: […]funkciót láthat el a kollektív szerződés mellett. Éppen ezért, az üzemi megállapodás normatív részének hatálya azonnal megszűnik a munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálybalépésével. Akkor is hatályát veszti az üzemi megállapodás normatív része, ha a szakszervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságát a munkáltatónak bejelenti, vagy ha az üzemi tanács megszűnik - ide nem értve a munkáltató jogutód nélküli megszűnését, a választás eredményének bíróság általi megsemmisítését és a törvényben meghatározott egyéb megszűnési esetet. Ezekben az esetekben azonban az üzemi megállapodás szabályait hat hónapig alkalmazni kell [új Mt. 268. § (1)-(3) bek.]. A fenti két megkötés mellett azonban az üzemi megállapodás normatív része éppúgy eltérhet az Mt. szabályaitól - akár a munkavállaló hátrányára is -, mint a kollektív szerződés. A szabadság az új Mt. szerint is alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalót alanyi jogon megillet, pótszabadság viszont csak valamilyen külön feltétel esetén jár. Különbség, hogy a régi Mt. szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekedett. Az új törvény viszont egységesen 20 munkanapban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma (új Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1378

3. találat: Üzemi tanács részére biztosított autóhasználat

Kérdés: Az üzemi tanács részére a működésük támogatásához az üzemi megállapodás alapján a munkáltató egy autót, illetve egy bizonyos futásteljesítményig költségtérítést biztosít. Hogyan lehet ezt megtenni? Az autót el kell adni az üzemi tanácsnak, vagy valamilyen (polgári jogi) használati megállapodást, például bérleti szerződést kell kötni az üzemi tanáccsal?
Részlet a válaszból: […]speciális munkajogi jogintézmény, ugyanis nem rendelkezik általános jogképességgel. Munkajogi jogképessége is csak bizonyos, a törvényben meghatározott körben van; így munkajogi megállapodások alanya lehet, illetve jogvitában, érdekvitában féllé válhat, de semmilyen más területen jogképessége nem értelmezhető. Ebből a sajátos helyzetből eredően az üzemi tanács nem lehet alanya semmilyen polgári jogi szerződésnek sem; a munkajogi szerződések (megállapodások) közül pedig csak a törvényben nevesített üzemi megállapodást és bizonyos egyeztetések, konzultációk során létrejött megállapodást kötheti meg. Ebből eredően az üzemi tanáccsal a gépjármű használatára vonatkozóan nem lehet polgári jogi - azaz adásvételi, bérleti - szerződést kötni; a használatot különmegállapodásban, esetleg az üzemi megállapodásban lehet meghatározni, viszont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1003
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Döntőbírói eljárás - alávethető-e a munkáltató?

Kérdés: A nálunk működő üzemi tanáccsal vitába keveredtünk; nem sikerült megállapodni az üzemi tanács működésének indokolt és szükséges költségeiben. Lefolytattuk a törvény szerinti egyeztető tárgyalást, de végül nem született egyetértés a kérdésben. Az üzemi tanács ragaszkodik ahhoz, hogy a kérdésben döntőbíró járjon el, mivel nem született megállapodás. A vezetőség viszont nem kívánja az általa meghatározott összegnél magasabb mértékben finanszírozni az üzemi tanács működését, és nem akar döntőbírót igénybe venni, mivel annak a költsége is a munkáltatót terheli. Kötelezheti-e az üzemi tanács a munkáltatót a döntőbírói eljárás igénybevételére, annak akarata ellenére?
Részlet a válaszból: […]felek erre vonatkozó megállapodásától függetlenül is - kötelező, ha a munkáltató és az üzemi tanács között vita alakul ki az üzemi tanács választásának, illetve működésének indokolt és szükséges költségei mértékének megállapítása körében [Mt. 197. § b) pont]. A döntőbíró döntése - amennyiben annak a felek előzetesen alávetették magukat - kollektív szerződéses megállapodásnak minősül [Mt. 198. § (1) bek.]. Az előzetes alávetés alól viszont a törvény akkor sem tesz kivételt, ha a döntőbíró eljárását egyébként kötelezővé teszi. Az egyeztető, illetve a döntőbírói eljárással kapcsolatban felmerült indokolt és szükséges költségek - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltatót terhelik [Mt. 198. § (3) bek.]. Az üzemi tanács (üzemi megbízott) e törvényből vagy az üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében e törvény rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet [Mt. 199. § (1) bek.]. Álláspontunk szerint az üzemi tanácsnak van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 984
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
Részlet a válaszból: […]módjára, eszközére, elveire, következményeinek enyhítését célzó eszközökre, valamint az érintett munkavállalók számának csökkentésére [Mt. 94/B. § (5) bek.]. Ha a munkáltató és a munkavállalók képviselői a konzultáció során megállapodást kötnek, azt írásba kell foglalni, és meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek [Mt. 94/B. § (6) bek.]. A munkáltató és a munkavállalók képviselői között a konzultáció során kötött megállapodásba ütköző rendes felmondás jogellenes [Mt. 94/F. § (1) bek.]. Az üzemi tanács egyes jogosítványai gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintő kérdések az üzemi megállapodásban határozhatók meg (Mt. 64/A. §). Az üzemi megállapodásban a fentiek szerint nem lehet a munkaviszonyra vonatkozó anyagi jogi jellegű szabályokat alkotni - erre a törvény a kollektív szerződésben ad lehetőséget. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a Legfelsőbb Bíróság egy eseti határozatát is, amely szerint ha az Mt. hatálya alá eső munkáltatót a saját szabályzata kötelezte valamilyen magatartás tanúsítására, de attól mégis eltér, a munkáltatónak kell bizonyítani azt, hogy a szabályzatban foglaltakkal ellentétes magatartása rendeltetésszerű volt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 868

6. találat: Összeférhetetlenség szabályozása üzemi megállapodásban?

Kérdés: Szabályozhatja-e az üzemi megállapodás a munkavállalók összeférhetetlenségének egyes eseteit, valamint az arra irányadó eljárási szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónál nincsen lehetőség kollektív szerződés kötésére?
Részlet a válaszból: […]megállapodást az üzemi tanács és a munkáltató, a kollektív szerződést a szakszervezet, több szakszervezet, illetve szövetségeik és a munkáltató, több munkáltató, illetve a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet kötheti meg. E két különböző jogintézmény összevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy az üzemi megállapodás munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, az azok gyakorlásával, illetve teljesítésével kapcsolatos eljárás rendjét - azaz a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket - nem szabályozhat. Az üzemi megállapodás "szabályozási köre" tehát kizárólag az üzemi tanács egyes jogosítványainak gyakorlására, valamint az üzemi tanács és a munkáltató közötti kapcsolatrendszert érintő kérdésekre szorítkozhat. Mivel az összeférhetetlenség kérdése minden kétséget kizáró módon a munkavállaló és a munkáltató közötti kapcsolat, az egyéni munkaviszony egyik olyan területe, amely munkaviszonyból származó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 577
Kapcsolódó tárgyszavak: ,