Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében nem előfeltétel, hogy ne álljon fenn a munkaviszony. Így egyidejűleg az öregségi nyugdíjra és a munkaviszonyból származó munkabérre is jogosult a munkavállaló.Ha az illető közvetlenül az önkormányzattal áll közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt. 1. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Jövedelem szabadságvesztését töltő munkavállalónak

Kérdés: Dolgozónk szabadságvesztését börtönben tölti. Munkaviszonya nem szűnt meg. Milyen jogcímen fizethetünk (természetesen az adók és járulékok megfizetésével) részére jövedelmet? Írásba kell-e foglalni, vagy egyoldalúan utalhatjuk a bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...kell valamely más jogcímet meghatároznia, mivel a törvény a fizetés nélküli távollétre fogalmilag nem rendel bérfizetési jogcímet. A munkabér fizetéséhez ilyenkor nem szükséges írásba foglalt nyilatkozat, a munkáltató egyoldalúan is dönthet a jogosultságról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Tartozás és végrehajtási költségek egyidejű levonása a bérből

Kérdés: Előfordulhat olyan eset, hogy a végrehajtói végzésen ki van kötve, hogy gyermektartásra fix 80 000 Ft-ot kell vonni a dolgozótól, plusz 6400 Ft behajtási jutalék is kerüljön levonásra havi szinten. Havonta, amikor ez levonásra kerül, itt is figyelni kell arra, hogy ez a fix összeg ne lépje túl a nettó munkabér 50%-át? Vagyis, ha a meghatározott fix összeg magasabb, mint 50%, akkor csak maximum 50%-ig lehet levonni a dolgozótól? Ha pedig egy olyan letiltásról van szó, ami nem gyermektartás, és a végrehajtói végzésen szintén egy fix összeg szerepel, és fix összegű behajtási jutalék, akkor szintén figyelni kell arra, hogy maximum a nettó munkabér 33%-át lehet csak levonni?
Részlet a válaszából: […] ...kielégítési sorrendben [Vht. 165. § (1) bek.] tehát nem kerül hátrébb a főköveteléshez kapcsolódó végrehajtási költség, és a munkabérből letiltás során a főkövetelés jogcímével azonosan kell kezelni a levonás maximális mértékének (33%, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Ittas munkavállaló eltiltása a munkavégzéstől

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?
Részlet a válaszából: […] ...újabb kötelezettségszegést nem követ el, foglalkoztatni kell. Ha e kötelezettségének a munkáltató nem tesz eleget, állásidő címén munkabér mindenképpen jár, de akár a munkavállaló részére megnyílhat a munkaviszony megszüntetésének joga [Mt. 78. § (1) bek.] is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre munkajogi szempontból adjuk meg a választ. Nincs akadálya, hogy az egyéni vállalkozó és hozzátartozója között munkaviszony jöjjön létre. Sőt, ilyen esetben a felek hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, azaz a munkaszerződés szerint a munkaidő mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

"Employer of Record" - elhatárolása a munkaerő-kölcsönzéstől

Kérdés: Egy, az utóbbi időben egyre elterjedtebb jogintézmény, illetve kapcsolatrendszer értelmezésében, a munkaerő-kölcsönzéstől való elhatárolásban kérjük a segítségüket, mégpedig az "Employer of Record" (EOR) intézményével kapcsolatban. Ez alatt olyan, valamely uniós tagállamban székhellyel rendelkező szervezeteket értünk, amelyek megállapodást kötnek egy többnyire (de nem kizárólag) harmadik országbeli vállalattal, hogy a nevükben - de facto helyettük - alkalmazzák az általuk megjelölt munkavállalókat és fizessék a munkabérüket, ezek mellett pedig felelősséget is vállalnak a foglalkoztatási és adózási kérdésekben. Tehát egy EOR-vállalat kvázi a munkáltató szerepét veszi át, és ellátja a HR-rel, bevándorlással és bérszámfejtéssel kapcsolatos jogi és adminisztratív teendőket. Ugyanakkor a napi munkavégzésben az EOR nem vesz részt, nem ad utasításokat a munkavállalóknak, és nem is ellenőrzi munkavégzésüket. A struktúra használata - elméletileg - lehetővé teszi a harmadik országbeli vállalatok számára, hogy közvetve, helyi jogi személy létrehozása nélkül "foglalkoztassanak" munkavállalókat egy tagállamban. Fontos, hogy az EOR-vállalat a megbízó harmadik országbeli vállalat által megjelölt személyt alkalmazza, tehát toborzási tevékenységet nem végez. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tényleges felügyeleti és irányító szerepet az EOR-vállalattal szerződésben álló munkáltató látja el, például meghozza a javadalmazásra, a munkavállaló feladataira és felelősségeire, a projektekre és a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó valamennyi döntést. Az EOR ezen tevékenységek adminisztratív és jogi hátterének biztosításáért felel. A fent ismertetett jellemzők alapján felfedezhető-e különbség a magyar jogban ismert és alkalmazott munkaerő-kölcsönzés és az EOR között, vagy a két intézmény megfeleltethető-e egymásnak? Amennyiben nem azonosak, létezik-e az EOR-t szabályozó jogszabály a magyar jogban, vagy teljesen ismeretlen és szabályozatlan még ez a jogintézmény? Amennyiben az EOR-tevékenység munkaerő-kölcsönzésnek minősül, azonban a vállalat nincsen munkaerő-kölcsönzőként nyilvántartásba véve, ennek milyen következményei lehetnek, továbbá a munkavállaló erre a kötelezettségszegésre történő hivatkozással közvetlenül érvényesíthet bármilyen igényt? Amennyiben igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbe adó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi, azzal, hogy a kikölcsönzés ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Ha egy napon 8 óra helyett 10 órát kell dolgoznia, azt le lehet csúsztatni a munkaidőkeretben, vagy rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...Fontos, ez a lehetőség nem alkalmazható arra, hogy a munkavállaló számára hátrányos megállapodás szülessen, azaz a munkavállaló munkabérről mondjon le emiatt, valójában a munkáltató kezdeményezésére. Az ilyen megállapodások ugyanis semmisek [Mt. 27. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Munkaidő elszámolása, ha nem töltik munkában

Kérdés: Egy kolléga normál/általános munkarendben dolgozik, és a hónap végén rendszeresen azt látjuk a munkaidő-nyilvántartó rendszerben, hogy nem dolgozza le a havi kötelező óraszámot. Milyen lehetőségünk van ilyenkor? Többször szóban figyelmeztettük. Levonható a le nem dolgozott munkaidő a havibéréből?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján e kötelezettségei alól nem mentesül (pl. nem keresőképtelen), részére erre az időszakra munkabér sem jár. Így, ha a jelenléti ívek alapján a munkavállaló - annak ellenére, hogy szabályosan be volt osztva az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén

Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót egyebek mellett az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, valamint a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Jogviszonyváltás - a vezetői megbízás sorsa

Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője - esetünkben a könyvtárvezető - közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait - eltérő rendelkezés hiányában - a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében 2020. november 1-jei hatállyal a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakult át, amennyiben a felek között e határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
1
2
3
102