Találati lista:
1. cikk / 1255 Munkaköri leírások tartalma a bölcsődékben
Kérdés: Intézményünkben a munkaköri leírások felülvizsgálatát és aktualizálását tervezzük, ezért szeretném megismerni, hogy a bölcsődében foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásainak elkészítése során mely jogszabályokat, szakmai előírásokat és fenntartói vagy ágazati útmutatókat szükséges figyelembe venni. Hol találhatók meg az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési, végzettségi, bemeneti és egyéb alkalmazási feltételek? Létezik-e olyan hivatalos módszertani útmutató vagy ajánlás, amely segítséget nyújt a bölcsődei munkaköri leírások elkészítéséhez vagy aktualizálásához? Mely szervezethez vagy szakmai intézményhez fordulhatok segítségért a munkaköri leírások jogszerű és naprakész elkészítése érdekében? A cél, hogy az intézmény valamennyi munkavállalója számára a hatályos jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelő, naprakész munkaköri leírások készüljenek.
2. cikk / 1255 Kiküldetés árufuvarozási ágazatban
Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?
3. cikk / 1255 Egyéni védőeszköz – a viselésének elmulasztásával okozott kár
Kérdés: Van-e lehetősége a munkaadónak levonni a munkavállaló béréből azt az összeget, ami abból a kárból következett, hogy a dolgozó nem viselte a részére a munkavégzéshez előírt munkavédelmi ruházatot? A cégnek milyen szabályzatban kell rögzítenie, hogy a munkavállalónak milyen munkavédelmi ruházatot kell viselnie (munkavédelmi cipő)? A munkaadó cégre terhelik azokat a költségeket a partner cégek, amelyek abban az esetben keletkeznek, ha a munkavállaló nem viseli az előírt lábbelit (pl. bakancsot) a partner cégnél történt munkavégzés esetén. Amennyiben a helyszínen ellenőrzi a munkaadó képviselője, hogy nem viselte a dolgozó a munkaruházatot, akkor ebben az esetben levonhatja a havi nettó bérből a kár összegét?
4. cikk / 1255 Takarító munkakör betöltése „nyolc általános” nélkül
Kérdés: Állami fenntartású integrált szociális intézményben alkalmazható-e közalkalmazottként takarító munkakörben olyan személy, akinek nincs meg az alapfokú (8 általános) iskolai végzettsége, illetve egyéb szakképesítéssel sem rendelkezik? Abban az esetben alkalmazható-e, ha nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, de van OKJ 21-es szakképesítése, ami nem kapcsolódik a betölteni kívánt munkakörhöz?
5. cikk / 1255 CSED, illetmény és fegyverpénz
Kérdés: A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. Korm. rendelet hatálya alá tartozó anyuka esetén az Ebtv. szerinti CSED jár vagy távolléti díj? Utóbbi esetén jól gondoljuk, hogy az idén kapott fegyverpénz nem számít bele a CSED idejére kapott távolléti díj alapjába, így annak összegét nem is emelheti?
6. cikk / 1255 Munkaviszonyban az alapítványi bölcsődében – ami a Kjt.-ből alkalmazandó
Kérdés: Alapítványi fenntartású (nem önkormányzati, nem egyházi és nem állami) bölcsődében munkaviszonyban, nem pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra alkalmazni kell-e a Gyvt. 143. §-a (3) bekezdésének a) pontját? Elsősorban a szabadság megállapítása és a jubileumi jutalom jogosultsága érdekelne a hivatkozott Kjt. 55–80. §-okból.
7. cikk / 1255 Közalkalmazotti besorolás – minimálbér vagy garantált bérminimum
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bentlakásos szociális intézményünkben, szociális étkeztetésen közalkalmazotti jogviszonyban, segítő munkakörben alkalmazunk egy dolgozót. Iskolai végzettsége befejezett 8 általános iskola és 32-es OKJ-s targoncavezető szakképesítés. Jelenleg minimálbér lett részére megállapítva, az „A” fizetési osztályba sorolva. A 257/2000. Korm. rendelet szerint a fizetési osztály „A”–„E”-ig engedi sorolni. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy „B” fizetési osztályba sorolja, és garantált bérminimumot állapít meg?
8. cikk / 1255 Jubileumi jutalom – nem jár munkaviszonyban
Kérdés: Bölcsődében nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozik a jubileumi jutalom? A foglalkoztatottak munkaviszonyban állnak.
9. cikk / 1255 Bérkorrekció végrehajtása fizetés nélküli szabadságot követően
Kérdés: Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót a gyakorlatban milyen mértékben kell végrehajtani? Százalékos formában az elmúlt időszak bérfejlesztését alapul véve, vagy ténylegesen az azonos munkakörben dolgozó többi munkavállaló béréig kell felhúzni a visszatérő munkavállaló bérét? Amennyiben nincs ilyen munkavállaló, akkor marad a céges százalékos átlag?
10. cikk / 1255 Alkalmi munkával kapcsolatos munkáltatói mulasztás következménye
Kérdés: A munkáltató szabályos bejelentéssel alkalmi foglalkoztatás keretében „kipróbál” egy munkavállalót 2026. április 2. és 6. közötti időszakban, hogy később normál munkaszerződést kössön vele. A munkavállaló beválik, megkötik a szabályos, normál munkaszerződést 2026. április 7-i hatállyal. Egy adminisztratív hiba miatt a bejelentés azonban elmarad, ami egy április 10-i munkaügyi ellenőrzésen derül ki. A munkaügyi hatóság harminc napra visszamenőlegesen kötelezi a munkáltatót a bejelentésre. A munkaviszony is harminc nappal visszamenőleges dátummal jön létre tényleges munkabérfizetési kötelezettséggel és minden ehhez kapcsolódó munkajogi következménnyel?
