Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva - folyamatosan termelő üzem vagyunk -, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a felek között két jogviszony áll fenn párhuzamosan. Az egyik egy általános teljes munkaidőre (heti 40 órára) létesített munkaviszony, a másik egy heti 16 órás szakképzési munkaszerződés. Ezt a jogszabályok nem tiltják, egyedül arra van előírás, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés megválaszolása szempontjából nem releváns.) A munkaviszony helyreállítása esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan jogosult rá a dolgozó. Levonhatja-e a munkáltató a munkaruha ellenértékének időarányos részét a kihordási idő lejárta előtt távozó munkavállaló fizetéséből? A munkaruhát hazaviheti.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Napi étkezési keretösszeg túllépése - a bérből történő levonhatóság

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Foglalkoztatási kötelezettség és a munkaköri alkalmatlanság

Kérdés: Munkavállalónk 2023. december 31-ig keresőképtelen állományban volt, ezt követően visszatért dolgozni, de az üzemorvos alkalmatlannak minősítette a munkaköre ellátására, így nem tudjuk foglalkoztatni. Mi ilyenkor a teendő? Kell másik munkakört felajánlanunk neki, esetleg fel kell mondanunk a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...útján is - tudja-e foglalkoztatni a munkavállalót. Az ítélet szerint a munkaviszony fenntartása esetén a munkáltatót állásidőre járó munkabér megfizetése is terhelte, ha a foglalkoztatási kötelezettségének ilyen esetben mégsem tett eleget (EBH2017. M. 6.).A 2023....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Felmondási idő - "csúsztatott" kezdés

Kérdés: A felmondási idő legkorábban a felmondás átadását követő napon kezdődhet az Mt. előírása alapján. Van arra lehetőség, hogy a felmondásban egyoldalúan meghatározza a munkáltató, hogy 10 nap múlva kezdődjék a felmondási idő? Ez nem jelent esetlegesen "röghöz" kötést a munkavállaló számára? A munkáltatónak is többletköltséget jelent.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyának közelgő megszűnésére. Valóban, ez a helyzet nemcsak a munkaviszonyt, hanem a munkáltató foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettségét is meghosszabbítja, és elő­fordulhat az is, hogy a munkavállaló kevésbé lesz motivált azt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonnyá alakult át a foglalkoztatási jogviszonya. Azaz a korábbi és az új jogviszony alapján fizetett illetménynek, illetőleg munkabérnek nincs jogfolytonossága, azt teljesen az új szabályok alapján kell megállapítani, függetlenül a korábbi számításoktól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Köztisztviselői díjazás és az új garantált bérminimum

Kérdés: Helyesen járunk-e el évek óta a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott, nem személyi illetményben részesülő köztisztviselők tekintetében, amikor a minimálbér és a garantált bér emelkedésekor az alapilletmény változatlan marad, és a garantáltra való kiegészítéséhez adjuk hozzá azt az összeget, amennyivel nőtt a garantált bérminimum? Így 2023 decemberében ezeknek a kollégáknak 29.600 Ft-tal emelkedett a garantáltra való kiegészítése. Felmerült a gyanú, hogy csak az új garantált bérminimum összegéig, azaz 326.000 Ft-ig lehetett volna legfeljebb elmenni a kollégák illetménye tekintetében. Így ugyanis lehetséges, hogy mindig sokkal többet kaptak, mint kellett volna, amit a mostani február végi illetményeltérítésnél azért lehet még korrigálni. Szeretnénk a jövőben helyesen és pontosan meghatározni az év eleji (év végi) illetményeket.
Részlet a válaszából: […] ...508/2023. Korm. rendelet értelmében a kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot első alkalommal a 2023. december hónapra járó munkabérek, illetve illetmények megállapításánál kell alkalmazni. Az 508/2023. Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Bérfizetési határidő megváltoztatása

Kérdés: A munkaszerződéseink szerint a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik napja. A bérszámfejtési rendszerünk átalakításának részeként szeretnénk ezt a határidőt az Mt.-nek megfelelően a tárgyhónapot követő 10. napra módosítani. Ezt a munkáltató egyoldalúan eldöntheti – a munkavállalók megfelelő tájékoztatása mellett –, vagy a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...kell minősíteni [Mt. 107. § a) pont].A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a rendes munkaidőre járó munkabérén felül az alábbi díjazás illeti meg: ha a rendkívüli munkavégzésa) a munkaidő-beosztástól eltér, ami munkanapon valósul meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
111