Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

124 találat a megadott munkabér tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában
Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló esetén a távollét megszűnését követően a munkáltatónak kötelező ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Ez a bérrendezés az első lépés a visszavételnél, akkor is, ha valamilyen okból a tényleges további foglalkoztatásra nem kerül sor.Ha a távollét tartama alatt megszűnt a munkavállalót foglalkoztató telephely, az a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás indokául szolgálhat [Mt. 66. § (2) bek.]. Ebben az esetben a munkavállalót végkielégítés is megilletheti (Mt. 77. §). Az indokolásban érdemes hivatkozni arra is, hogy a munkáltató felajánlotta a munkaszerződés módosítását a munkahely vonatkozásában, ám azt a munkavállaló elutasította. Természetesen felajánlható a közös megegyezés is. Ebben az esetben a megszüntetés valamennyi feltételéről szabadon állapodhatnak meg (pl. azonnali hatállyal szűnik meg a jogviszony, vagy egy ideig még fennáll,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4049
2. találat: Munkabér megfizetésének elmulasztása
Kérdés: Megszüntethetem-e a határozott idejű munkaviszonyomat, ha a munkáltatóm rendszeresen heteket vagy akár egy-egy hónapot is késik a munkabérem megfizetésével?
Részlet a válaszból: […]megszüntetni [Mt. 78. § (1) bek. a) pont]. A munkabér kifizetésének késedelme vagy elmaradása már önmagában munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség megszegésének tekinthető. Az irányadó gyakorlat értelmében a munkabérfizetési kötelezettség elmulasztása abban az esetben is jogszerű indoka lehet a munkavállalói azonnali hatályú felmondásnak, ha "a késedelem nem huzamosabb ideig állt fenn, és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem egyetlen alkalommal történt" [Mfv.I.10.105/2016/5.]. Mindent összevetve, az Ön által ismertetett többhetes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4045
3. találat: Recepció - a 24/72 órás munkarend elszámolása
Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).A hosszabb teljes munkaidő esetén munkavállaló hiába dolgozik többet napi nyolc óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie, ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi nyolc, hanem akár napi 12 órát kell dolgozni. Rendkívüli munkaidő is akkor számolandó el, ha e magasabb, napi 12 órás munkaidőn felül van több órára beosztva (Mt. 107. §). Például egy 20 munkanapos hónapban a napi 12 órára szerződött, készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló beosztható munkaideje 240 óra lesz. Ha a munkáltató ennél több órára osztja be, akkor kell munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőt elszámolni. Fontos, hogy a készenléti jellegű munkakör nem önmagában jogosít a hosszabb teljes munkaidő alkalmazására. Ebben ugyanis a feleknek meg kell állapodniuk [Mt. 92. § (2) bek. b) pont]. Ezért tehát a munkavállalók munkaszerződésének (vagy a felek közötti más iratba foglalt megállapodásnak) kell tartalmaznia, hogy a napi munkaidő mértéke (a munkakör készenléti jellegére tekintettel) 12 óra, illetve, hogy a felek megállapodnak, hogy a hosszabb napi munkaidőre tekintettel a munkavállaló akár napi 24 órás egyenlőtlen beosztásban is teljesítheti a munkaidőt, illetve a heti maximális beosztható munkaideje 72 óra lesz. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.]. Ez meglehetősen ritka eset, ám ilyenkor önmagában e megállapodás felmondásáért a munkáltató nem mondhatja fel magát a munkaviszonyt [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].A 24 órás műszak a fentiek alapján azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4020
4. találat: Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre - álláspontunk szerint - alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3863
5. találat: Munkabérfizetési határidő - a közfoglalkoztatási jogviszony felmondásakor
Kérdés: 2020. január 17-én felmondtam a közfoglalkoztatási szerződésemet, találtam jobb állást. A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése után nem öt napon belüli fizetik ki a fennmaradó béremet?
Részlet a válaszból: […]tartalmaz eltérő rendelkezést vagy kizáró szabályozást, felmondás esetén a munkáltató ekkor is legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon köteles az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ekkor köteles kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.Mivel a kérdés megválaszolása során a leírt tényállásból tudunk kiindulni, azt feltételezzük, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt - amely csak határozott időre létesülhet [Kftv. 2. § (2) bek.] - felmondással és nem azonnali hatályú felmondással szüntette meg, a felmondási ideje pedig általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. Mivel Ön mondta fel a közfoglalkoztatási jogviszonyt, a munkáltató a felmondási idő alatt nem köteles mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Így amennyiben 2020. január 17-én közölte a felmondását a munkáltatóval, az utolsó munkában töltött nap nagy valószínűséggel csak a harmincnapos felmondási idő leteltekor következik el. Mivel a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődhet el [Mt. 68. § (1) bek.], ez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3823
6. találat: Minimálbér - jogosultság és kifizetés
Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet a válaszból: […]161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint;b) a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint, napibér alkalmazása esetén 9690 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint (367/2019. Korm. rendelet 2. §).A szabály nem azt jelenti, hogy a munkavállalónak minden hónapban ténylegesen ki is kell fizetnie ezeket az összegeket. A kifizetésre kerülő bért sok minden módosíthatja, így például a munkavállaló teljesítménye, ha teljesítménybérről szól a munkaszerződése, illetve a távollétei, amennyiben azokra nem az alapbér illeti meg. A szabály mindössze annyit ír elő, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3809
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
7. találat: Kiküldetésen lévő munkavállalók minimális bérszintje
Kérdés: Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?
Részlet a válaszból: […]pont]. Bár Norvégia nem tagállama az EU-nak, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államként az ezen országba történő kiküldetés esetén is alkalmazandó a 96/71/EK irányelv, melynek értelmében ebben az esetben meg kell tartaniuk a norvég munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül a minimális bérszintre vonatkozókat (beleértve a "túlóradíjakat" is).A minimális bérszint tekintetében nem csupán a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, hanem az olyan általánosan alkalmazandónak nyilvánított kollektív megállapodásokat vagy választott bírósági határozatokat is figyelembe kell venni, amelyeket az érintett szakmában vagy iparágban az adott rendelkezés területi hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozásnak be kell tartania. A kiküldetéshez tartozó juttatásokat a minimálbér részének kell tekinteni, kivéve, ha azokat a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek, mint például utazás, lakás és ellátás megtérítésére fizetik ki. A minimális bérszint fogalmát egyébként annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik [96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bek. c) pont, (7)-(8) bek.].A fentiek alapján megállapítható, hogy amennyiben Norvégiában az adott szakmában az Önök által foglalkoztatott munkavállalók tekintetében van olyan - például jogszabályi, kollektív szerződéses - rendelkezés, ami a minimálbért, illetve egyéb minimális bérszintet szabályozza, ezért ezt a kiküldetésben részt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3580
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Késedelmes bérfizetés és a rendezett munkaügyi kapcsolatok
Kérdés: Társaságunk üzletkötői a munkaszerződésük alapján havi alapbérük egy részét teljesítménybónuszként kapják. Ennek aktuális havi összege az egyéni teljesítményük háromféle mutatója alapján kerül meghatározásra. Mivel ennek kiértékelése meglehetősen időigényes, a munkabér e részének utalására általában csak a tárgyhónapot követő 15-20. nap között kerül sor. Az időbért mindenesetre a 10. napig utaljuk a kollégáknak. A késedelmes bérfizetés miatt számolnunk kell a "rendezetlen munkaügyi kapcsolatok" minősítéssel?
Részlet a válaszból: […]szabályt. Ez azonban önmagában nem jelenti a munkaügyi kapcsolatok rendezetlenségét. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az a munkáltató nem felel meg, amelyet jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a munkaügyi hatóság, illetve bíróság a megelőző két éven belül - a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt - jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott [368/2011. Korm. rendelet 82. § (1) bek. c) pont]. A munkaügyi kapcsolatok rendezetlensége, és így az állami pályázatokból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3550
9. találat: Munkáltatói jogutódlás és a jogviszonyok folytonossága
Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?
Részlet a válaszból: […]gazdasági egységhez kötődő munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át [Mt. 36. § (1) bek.]. Ez tehát azt jelenti, hogy az átadás automatikus, és az adott gazdasági egységekhez (munkaterülethez) kötődő munkavállalók munkaviszonya változtatások nélkül, jogfolytonosan folytatódik az új munkáltatóval. A jogfolytonosság a társadalombiztosítási kérdések tekintetében is fennáll. A törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdőnapja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdőnapjával (217/1997. Korm. rendelet).Az idézett szabályok alapján az érintett munkavállalók biztosak lehetnek benne, hogy munkaviszonyuk, illetve társadalombiztosítási jogviszonyuk jogfolytonosnak tekintendő. A munkáltatói jogutódlás bekövetkezése után természetesen az új munkáltató jogosult a munkafeltételeket megváltoztatni. A munkaszerződés módosítását kezdeményezni a munkavállalónál, vagy ha az adott körülményt a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja meg, a változtatás ilyen módon is történhet.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3543
10. találat: Kifizetett mozgóbér visszavonása
Kérdés: Munkaközvetítő (kölcsönbe adó) által dolgozom egy multinacionális cégnél (kölcsönvevőnél), minden hónapban a teljesített munkám alapján mozgóbért kapok a kölcsönvevő szabályai szerint. Béremelés történt a kölcsönbe adó által, de megvonta a mozgóbérem; bár az elutalt januári béremet még mozgóbérrel fizette ki. Jogos-e, hogy visszavonja a ledolgozott hónap után járó mozgóbért, amit már kifizetett nekem, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevőnél a szabály január 1-jétől változott?
Részlet a válaszból: […]megváltoztatta, és már nem kötelező mozgóbért fizetni. Ebben az esetben a munkavállalót a tárgyhónapra (pl. januárra) vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor (azaz ilyenkor március 10-ig) tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint - azaz a munkavállaló hozzájárulása nélkül is - levonhatja [Mt. 155. § (4) bek.].Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a munkáltató mégis azt észleli, hogy a bérkifizetés hibás volt, a jogalap nélkül kifizetett munkabér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3542
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést