Szabadságkiadás a munkába lépés napjától

Kérdés: A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölnie. Jogszerű lehet az, ha még a munkavállaló munkába lépése előtt közli a munkáltató, hogy a munkaviszony kezdetén szabadságot ad ki? Tehát egy július 1. napján kezdődő munkaviszony esetén megteheti-e a munkáltató, hogy júniusban, a jogviszonyt megelőző 15 nappal jelzi a belépő kollégának, hogy július 1-jétől szabadságra szeretné küldeni?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (4) bek.]. A munkaviszony kezdetének napját (a munkába lépés napját) a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkába lépés elmaradása és a munkaviszony kezdete

Kérdés: Egyik dolgozónkkal június végén írtunk alá munkaszerződést azzal, hogy a munkába lépés napja augusztus 1-je lett volna. E napon azonban a munkavállalót még nem tudtuk foglalkoztatni, mivel probléma adódott az egyik egészségügyi szűrővizsgálaton, amelynek így még nem volt végleges eredménye. Az előzetes egészségügyi alkalmasságát igazoló okiratot végül csak augusztus 8-án kaptuk kézhez. Kell-e munkabért fizetnünk erre az időszakra? A jövőt illetően előírhatjuk-e, hogy a munkaviszony csak a munkavállaló tényleges munkába állásával kezdődik el?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony létrejötte kapcsán két fontos időpontot kell elhatárolni. Az első a munkaviszony keletkezése, amely nem más, mint a munkaszerződés megkötésének időpontja. A második pedig a munkaviszony kezdete. Ez azt az időpontot jelenti, amikor a szerződés hatályba lép, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Munkaviszony megszüntetése a munkába állítást megelőzően

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akivel korábban munkaszerződést kötöttünk, de csak egy hónap múlva kellene munkába állítanunk. Időközben a bíróság helyreállította a munkaviszonyát annak a munkavállalónak, akinek a helyére felvettük a munkavállalót. Mivel két munkavállalóra ugyanabban a munkakörben nincs szükségünk, nem szeretnénk őt alkalmazni. Tekintettel arra, hogy nem kívánunk ismét egy jogellenes megszüntetésbe "beleszaladni", hogyan szüntethetjük meg jogszerűen a munkaviszonyát? Hivatkozhatunk a munkaszerződésében kikötött próbaidőre?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással csak akkor szüntethetik meg, ha a munkaviszony már elkezdődött, azaz, ha a munkavállalót már munkába állították a munkaszerződés szerinti időpontban. A munkába állítását követően ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés megkötésének napja és a munkaviszony kezdete között hosszabb idő is eltelhet. A feleknek a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkaviszony bejelentésének határideje

Kérdés: A munkába lépéstől számítva mikortól köteles a munkáltató bejelenteni a munkavállalót? A munkaadó a próbaidő kikötésével felvett munkavállalót is köteles a munkába lépés napjától bejelenteni, vagy elegendő csak a próbaidő lejárta után?
Részlet a válaszából: […]  Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése értelmében a munkáltató azilletékes elsőfokú állami adóhatóságnak bejelenti az általa foglalkoztatottbiztosított természetes személy (azaz a munkavállaló) azonosító adatait,állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Elállás a munkaszerződés megkötése és a munkába lépés között

Kérdés: Cégünk megkapott egy nagy projektet, amelynek kezdete előreláthatóan 2012 őszére fog esni. A fontosabb feladatok ellátására azonban már 2012 nyarán szeretnénk megállapodni a szakemberekkel, hogy határidőben tudjunk kezdeni. Fel szeretnénk készülni azonban arra az esetre is, ha valami miatt mégsem kerülne sor a projekt megvalósítására. Ilyen esetben hogyan tudjuk majd legegyszerűbben megszüntetni a munkaviszonyokat, ha úgy állapodunk meg velük 2012 nyarán, hogy a munkaviszony kezdetének napja 2012. szeptember 1-je lesz?
Részlet a válaszából: […] A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Mt. kimondja, hogy afelek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közöttiidőszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszonylétrejöttét meghiúsítaná [új Mt. 49. § (1) bek.]. Ha tehát 2012...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Munkaviszony kezdete - keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásánál a munkaviszony keletkezése(létrejötte) és a munkaviszony kezdete közötti különbségtételből kellkiindulnunk. A munkaviszony keletkezésének (létrejöttének) azt a napottekinthetjük, amikor a munkaszerződés megkötésére sor kerül. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaviszony kezdő időpontja - keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony kezdete amunkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésbenhatározzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződésmegkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Előszerződés munkaviszony létesítésére

Kérdés: Van-e jogi akadálya annak, hogy ún. előszerződést kössünk egy jövőben biztosan bekövetkező időpontban létrehozandó munkaviszonyra? Speciális szaktudást igénylő területen foglalkoztatunk, ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan biztosított legyen a megfelelő szakismerettel és képzettséggel rendelkező munkaerő. Egy 8 hónap múlva megüresedő állásra (akkor telik le egy határozott idejű munkaviszony) vennénk fel egy tehetséges fiatalt.
Részlet a válaszából: […] Az előszerződést nem szabályozza a munkajog, azonban azáltala elérendő cél könnyen megvalósítható az Mt.-beli szabályok alkalmazásávalAz Mt. különbséget tesz ugyanis a munkaviszony létrejöttének és a munkavégzéskezdetének az időpontja között, és mindez lehetőséget ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Keresőképtelenséget okozó betegség az első munkanapon - létrejön-e a munkaviszony?

Kérdés: Januárban munkaszerződést kötöttem, amelyben a munkába lépés napjaként március 1-jét jelöltük meg. Február végén kórházba kerültem, és csak március 6-án engedtek ki. Ezt követően az orvosi papírokkal jelentkeztem a munkáltatónál, hogy szeretnék munkába állni a szerződésnek megfelelően. Azt mondták, hogy mivel március 1-jén nem léptem munkába, így a munkaviszony nem jött létre, és nem fognak foglalkoztatni. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...eredő jogok és kötelezettségekilletik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő[Mt. 78. § (3) bek.].A munkaviszony kezdő időpontja tehát az a nap, amelyet afelek a munkaszerződésben megjelölnek; külön rendelkezés hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.