Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott munkaviszony kezdő időpontja tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szabadságkiadás a munkába lépés napjától

Kérdés: A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölnie. Jogszerű lehet az, ha még a munkavállaló munkába lépése előtt közli a munkáltató, hogy a munkaviszony kezdetén szabadságot ad ki? Tehát egy július 1. napján kezdődő munkaviszony esetén megteheti-e a munkáltató, hogy júniusban, a jogviszonyt megelőző 15 nappal jelzi a belépő kollégának, hogy július 1-jétől szabadságra szeretné küldeni?
Részlet a válaszból: […]ezt megelőzően a munkaszerződés megkötése után a feleket csak az a kötelezettség terheli, hogy nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná [Mt. 49. § (1) bek.].A szabadság kiadása, illetve a munkavállaló azon joga, hogy a szabadság kiadásának időpontjáról előre, 15 nappal korábban már értesüljön, ebből következően nem hozható előre, és a munkáltató sem tudja a munkaviszony alatti kötelezettségét (ami itt a tájékoztatási kötelezettség) a munkaviszony kezdete előtt teljesíteni. A munkavállalónak a munkaviszonyban joga, hogy 15 nappal előbb értesüljön a szabadság kiadásáról, ez pedig formálisan csak akkor teljesíthető, ha a munkaviszony már legalább 15 napja fennáll. Ebből következően álláspontunk szerint - a szabály szigorú értelmezésével - a munkaviszony előtti közlés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3942

2. találat: Munkába lépés elmaradása és a munkaviszony kezdete

Kérdés: Egyik dolgozónkkal június végén írtunk alá munkaszerződést azzal, hogy a munkába lépés napja augusztus 1-je lett volna. E napon azonban a munkavállalót még nem tudtuk foglalkoztatni, mivel probléma adódott az egyik egészségügyi szűrővizsgálaton, amelynek így még nem volt végleges eredménye. Az előzetes egészségügyi alkalmasságát igazoló okiratot végül csak augusztus 8-án kaptuk kézhez. Kell-e munkabért fizetnünk erre az időszakra? A jövőt illetően előírhatjuk-e, hogy a munkaviszony csak a munkavállaló tényleges munkába állásával kezdődik el?
Részlet a válaszból: […]kezdetének napját a felek a munkaszerződésben jogosultak meghatározni. Ennek legkorábbi időpontja a szerződéskötés napja lehet. Ha a felek külön nem rendelkeztek a munkaviszony kezdetéről, akkor az a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §). Fel kell hívni a figyelmet, a munkaviszony kezdetéhez nem feltétel, hogy a munkavállaló ténylegesen munkába lépjen. Ezért a munkaviszony akkor is elkezdődik a felek által kijelölt napon (illetve ennek hiányában a szerződéskötés másnapján), ha aznap a munkavállaló valamilyen okból nem dolgozik. Ilyen eset a fenti példa is, amikor az egészségügyi alkalmassági vizsgálat még nem fejeződik be a munkaviszony kezdetének napjáig. Noha a munkavállalót nem lehet foglalkoztatni, a munkaviszony mégis kezdetét veszi, és a munkavállaló a tényleges munkába állásig jogosult az állásidőre járó díjazására [Mt. 146. § (1) bek. és 147. §].A felek a munkaszerződés létrejöttét az időmúláson kívül valamilyen egyéb feltételhez is köthetik (pl. a munkavállaló szerezzen meg egy bizonyos képesítést). Ilyen esetben a munkaszerződés nem lép[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3680

3. találat: Munkaviszony megszüntetése a munkába állítást megelőzően

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akivel korábban munkaszerződést kötöttünk, de csak egy hónap múlva kellene munkába állítanunk. Időközben a bíróság helyreállította a munkaviszonyát annak a munkavállalónak, akinek a helyére felvettük a munkavállalót. Mivel két munkavállalóra ugyanabban a munkakörben nincs szükségünk, nem szeretnénk őt alkalmazni. Tekintettel arra, hogy nem kívánunk ismét egy jogellenes megszüntetésbe "beleszaladni", hogyan szüntethetjük meg jogszerűen a munkaviszonyát? Hivatkozhatunk a munkaszerződésében kikötött próbaidőre?
Részlet a válaszból: […]állították a munkavállalót, ugyanis a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban egyik fél sem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná [Mt. 49. § (1) bek.].Ezen túlmenően már a munkavállaló munkába állítását megelőzően is jogszerűen élhetnek az elállással, feltéve, hogy az Mt. meghatározott feltételei fennállnak. A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszakban bármelyik fél elállhat a munkaszerződéstől, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 49. § (2) bek.].Álláspontunk szerint az ugyanebben a munkakörben dolgozó munkavállaló munkaviszonyának bíróság általi helyreállítása olyan körülmény lehet, amely az Önök körülményeiben lényeges változást eredményezett a munkaszerződés megkötését követően, és amelyre tekintettel aránytalan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3205

4. találat: Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszból: […][Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben ennek a munkavállaló nem tesz eleget, megszegi a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, melyért felelősségre vonható. Ennek keretében a munkáltató - feltéve hogy kollektív szerződés, vagy ha a munkáltató, illetve a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt, akkor a felek által kötött munkaszerződés lehetővé teszi - a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg [Mt. 56. § (1) bek.]. Ilyen szankció lehet például a megrovás, a jutalomból történő kizárás, az alapbér csökkentése vagy a pénzbírság is. Arra azonban ügyelni kell, hogy hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény pedig összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét [Mt. 56. § (2) bek.]. A munkáltatónak a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést mindig írásba kell foglalnia és indokolnia kell [Mt. 56. § (5) bek.].Az igazolatlan távollét ugyanakkor az esetek többségében olyan munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos, jelentős mértékű megszegésének tekinthető, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondását is megalapozhatja (Mt. 78. §). Ha pedig a felek a munkaszerződésben próbaidőt kötöttek ki, akkor a munkáltató a próbaidő alatt élhet az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás jogával is [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Felhívjuk azonban az Önök figyelmét, hogy az indokolásköteles, szankciós jellegű azonnali hatályú felmondás közlése előtt lehetőség szerint győződjenek meg arról, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2201

5. találat: Munkaviszony bejelentésének határideje

Kérdés: A munkába lépéstől számítva mikortól köteles a munkáltató bejelenteni a munkavállalót? A munkaadó a próbaidő kikötésével felvett munkavállalót is köteles a munkába lépés napjától bejelenteni, vagy elegendő csak a próbaidő lejárta után?
Részlet a válaszból: […]időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. A bejelentést a biztosítás kezdetére - azaz a munkaviszony kezdetére - vonatkozóan a biztosítási jogviszony (munkaviszony) első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. A szabály szerint nincs kivétel, tehát akkor is így kell bejelenteni a munkaviszonyt, ha a felek a munkaszerződésben próbaidőt kötnek ki. A próbaidő ugyanis csak a munkaviszony egyszerű megszüntetését teszi lehetővé, de a ledolgozott idő szempontjából nincs jelentősége: a munkaviszony ideje ez esetben is biztosítási időnek számít. Ha a munkáltató a bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a munkavállaló ezt jelezheti az adóhatóságnál.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1395

6. találat: Elállás a munkaszerződés megkötése és a munkába lépés között

Kérdés: Cégünk megkapott egy nagy projektet, amelynek kezdete előreláthatóan 2012 őszére fog esni. A fontosabb feladatok ellátására azonban már 2012 nyarán szeretnénk megállapodni a szakemberekkel, hogy határidőben tudjunk kezdeni. Fel szeretnénk készülni azonban arra az esetre is, ha valami miatt mégsem kerülne sor a projekt megvalósítására. Ilyen esetben hogyan tudjuk majd legegyszerűbben megszüntetni a munkaviszonyokat, ha úgy állapodunk meg velük 2012 nyarán, hogy a munkaviszony kezdetének napja 2012. szeptember 1-je lesz?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződés teljesítését. A jogalkotó azonban felismerte, hogy kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkaviszony megkezdése lehetetlenné válik. Mivel azonban ilyenkor a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni annak érdekében, hogy a felek szabaduljanak a lehetetlen vagy sérelmessé vált szerződésből, hiszen a munkaviszony még nem is jött létre, az új szabályok bevezetik a polgári jogban ismert elállás jogintézményét. Az elállás a másik félhez címzett, egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést annak megkötésére visszamenő hatállyal felbontja [Ptk. 320. § (1) bek.]. Az elállás a munkajogban azonban csak kivételesen alkalmazható: a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban, és kizárólag azon esetben, ha a munkaszerződés megkötését követően a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1331

7. találat: Munkaviszony kezdete - keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszból: […]munkába állás napjával nyílik meg. Ehhez azonban nincs szükség arra, hogy a munkaviszony kezdeteként megjelölt napon a munkavállaló ténylegesen munkába is lépjen, azaz dolgozni kezdjen. A munkába lépés munkaszerződésben meghatározott napjától, vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaptól számítva ugyanis valamennyi munkaviszonyból fakadó jogosultság gyakorolhatóvá, illetve minden kötelezettséget teljesítendővé válik. Ebből következik, hogy amennyiben a munkavállaló a munkába lépés napján, azaz az első munkanapján keresőképtelen beteg lesz, ez nem módosítja a munkába lépés dátumát, továbbra is ezt a napot kell tekinteni a munkaviszony kezdetének. Ezzel ellentétesnek tűnhet a Tbj-tv. 7. § (2) bekezdése, mely kimondja, hogy az Mt. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Ez az ellentét azonban csak látszólagos, ugyanis a Tbj-tv. az egyes jogviszonyokat csak társadalombiztosítási jogi szempontból szabályozza. Ha tehát a munkavállaló nem lép munkába a munkaszerződésben meghatározott napon (vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon), biztosításának kezdete az a nap lesz, amelyen ténylegesen munkába lép. Mivel ez a rendelkezés csak a biztosítási jogviszonyra hat ki, de munkajogi szempontból nincs relevanciája, a munkaviszony kezdetének az Mt.-ben meghatározott szabályaira nincs kihatással. Amint arra fentebb utaltunk, a munkába lépés munkaszerződésben meghatározott napjától, vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaptól számítva valamennyi munkaviszonyból fakadó jogosultság gyakorolhatóvá, illetve minden kötelezettség teljesítendővé válik. Éppen ezért a munkáltató köteles tudomásul venni, ha a munkavállaló keresőképtelen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1150

8. találat: Munkaviszony kezdő időpontja - keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő. A munkaviszonyból eredő jogok gyakorlásának, kötelezettségek teljesítésének teljes köre a munkaviszony kezdetével, tehát a munkába állás napjával nyílik meg. Ehhez azonban nem feltétlenül van szükség arra, hogy a munkaviszony kezdeteként megjelölt napon a munkavállaló ténylegesen dolgozni is kezdjen. A munkaszerződésben meghatározott munkába lépési naptól (vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő naptól) számítva minden olyan jogosultság gyakorolhatóvá válik, illetve minden olyan kötelezettséget teljesítendőnek kell tekinteni, amelyet munkaviszonyra vonatkozó rendelkezés a felekre nézve előír. Így ha a kérdés szerint a munkavállaló a munkába lépés napja előtt, vagy a munkába lépés napján keresőképtelen beteg lesz, ez nem változtat a munkába lépés dátumán - vagyis a munkaviszony kezdetének időpontján -, és ezért a munkáltató köteles részére az Mt. 137. §-a alapján járó betegszabadságot és ez alapján a munkavállalót megillető díjazást biztosítani. Az Mt. 137. § (3) bekezdésének új szabályai szerint a július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának már nem 80, hanem csupán a 70 százaléka jár. Figyelemmel arra, hogy a betegszabadság nem munkáltatóhoz, hanem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 472

9. találat: Előszerződés munkaviszony létesítésére

Kérdés: Van-e jogi akadálya annak, hogy ún. előszerződést kössünk egy jövőben biztosan bekövetkező időpontban létrehozandó munkaviszonyra? Speciális szaktudást igénylő területen foglalkoztatunk, ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan biztosított legyen a megfelelő szakismerettel és képzettséggel rendelkező munkaerő. Egy 8 hónap múlva megüresedő állásra (akkor telik le egy határozott idejű munkaviszony) vennénk fel egy tehetséges fiatalt.
Részlet a válaszból: […]szerződéskötési szabadsága akkor érvényesül, amikor a felek maguk határozhatják meg, hogy milyen időponttól kezdődően létesítenek munkaviszonyt, és a munkavállaló mikor köteles munkavégzésre jelentkezni. A szerződés megkötésének és a munkába állás napja között hosszabb, akár több hónapos időtartam is eltelhet, és ez adja a szerződés előszerződés jellegét. Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkaviszony keletkezése és kezdete eltérésénél a feleknek teljes értékű munkaszerződést kell kötniük, meg kell állapodniuk a szükséges tartalmi elemekben [Mt. 76. § (5) bek.], míg a Ptk. 208. §-ában szabályozott előszerződés körében a felek csak arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, így ez a konszenzus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 343

10. találat: Keresőképtelenséget okozó betegség az első munkanapon - létrejön-e a munkaviszony?

Kérdés: Januárban munkaszerződést kötöttem, amelyben a munkába lépés napjaként március 1-jét jelöltük meg. Február végén kórházba kerültem, és csak március 6-án engedtek ki. Ezt követően az orvosi papírokkal jelentkeztem a munkáltatónál, hogy szeretnék munkába állni a szerződésnek megfelelően. Azt mondták, hogy mivel március 1-jén nem léptem munkába, így a munkaviszony nem jött létre, és nem fognak foglalkoztatni. Mit tehetek?
Részlet a válaszból: […]időszakban - általános szabály szerint - csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő [Mt. 78. § (3) bek.]. A munkaviszony kezdő időpontja tehát az a nap, amelyet a felek a munkaszerződésben megjelölnek; külön rendelkezés hiányában pedig a munkaszerződés megkötését követő nap. Ekkor köteles a munkavállaló munkára rendelkezésre állni, és a munkáltató őt foglalkoztatni. Abban az esetben, ha a munkavállaló keresőképtelen beteg, a munkavégzési kötelezettség alól mentesül [Mt. 107. § c) pont]. Ez megfelelően irányadó abban az esetben is, ha a keresőképtelenség a munkába lépés napján áll fenn; a munkaviszony ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 47