2. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2008. június 9.

TARTALOM

18. kérdés "Elhallgatás" - mint az együttműködési kötelezettség megsértése a felmondási tilalom kérdésében
Egyik munkavállalónk munkaviszonyát az ügyfelekkel szemben több ízben tanúsított agresszív és durva magatartása miatt rendes felmondással megszüntettük. Az illető a rendes felmondás ellen keresettel él, arra hivatkozik, hogy a felmondás közlésekor felmondási tilalom alatt állt. Miután az érintett megelőzőleg többször beteg volt, a felmondás átadásakor külön megkérdeztük, tud-e olyan okról, amely a felmondás jogszerűségét kizárná, így nincs-e még hivatalosan betegállományban. A válasza nemleges volt, ezt egyébként még a keresetlevelébe is beírta. Hamarosan meglesz a perben az első tárgyalás, a minap kaptunk a munkavállalótól egy levelet a táppénzes igazolás másolatával, mégiscsak keresőképtelen volt a felmondás közlésekor. Ezek szerint elveszíthetjük pert, miután megsértettük a felmondási tilalmat?
19. kérdés Próbaidő - az elkésett azonnali hatályú megszüntetés
Háromhavi próbaidő kikötésével határozatlan idejű munkaviszonyt létesítettünk munkavállalónkkal. Cégem még a 3 hónapos időkorláton belül levélben tájékoztatta a betegállományban lévő munkavállalót, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetjük. A címzett már a próbaidő lejártát követően, a postán vette csak kézhez levelünket. Jogszerűnek tekintető-e a munkaviszony megszüntetése, hiszen levelünket még március végén, a próbaidő alatt postáztuk?
20. kérdés Szabadság kiadása a felmentési idő alatt?
Egyik munkavállalómmal közöltem, hogy rendes felmondással megszüntetem munkaviszonyát, és a 45 nap felmondási idő egészére nézve felmentem a munkavégzés alól úgy, hogy az adott időszakra átlagkeresetet fizetek. Bár külön nem jeleztem, úgy gondoltam, ezzel a gesztussal a szabadság kérdését is rendeztük. A mentesítés idejére kiadható-e a szabadság időarányos része, amely jelen esetben 8 munkanap?
21. kérdés Rendkívüli felmondás - a felmondási idő alatt
Cégünk nemegyszer került már olyan helyzetbe, hogy a rendes felmondásunkat követően egyes munkavállalók a felmondási idejük munkával töltött része alatt kicsit többet engedtek meg maguknak. Késtek, a munkaidő alatt búcsúpartikat szerveztek nem kevés alkohol elfogyasztása mellett, egy esetben pedig az elhelyezkedés érdekében egy távozó kollégánk e-mailen olyan adatokat juttatott ki a cégtől, amelyek véleményünk szerint üzleti titoknak minősülnek. Milyen szankciót alkalmazhatunk, megszüntethető-e a felmondási idő alatt rendkívüli felmondással a legrenitensebbek munkaviszonya?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
22. kérdés Szakszervezeti tisztségviselő - a munkaidő-kedvezmény elszámolása
A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
23. kérdés Prémium - a kifizetés esedékessége és a joglemondás
Munkaviszonyom április 1-jével közös megegyezéssel megszűnt. A megállapodás szerint "a felek kölcsönösen kijelentik, hogy a munkaviszonyból eredő minden igényüket kielégítettnek tekintik, és további követeléseket egymással szemben nem támasztanak". Az április havi bérelszámolásokban munkáltatóm bruttó 228 000 Ft prémiumban részesítette három kollégámat, akik az első negyedévben teljesítették az előírt 10%-os forgalomnövekedést. A kifizetésre az április 5-én kelt havi elszámolás alapján került sor. Nekem nem jár ez a prémium, ha én is teljesítettem a feltételeket?
24. kérdés Bérleti szerződés - munkavállalói kárfelelősség a jogosulatlan felmondásért
Alkalmazottunk ellenszolgáltatás nélkül írásban felmondott egy tartós bérleti szerződést, holott megelőzőleg képviseleti jogosultsága megszűnt. A tartós bérleti szerződés célja a bérelt (lízingelt) vagyontárgy - egy személyautó - feletti tulajdonjog megszerzése volt. Kárunk azáltal keletkezett, hogy alkalmazottunk intézkedése következtében a lízingelt vagyontárgyat elvesztettük, holott a szerződés megkötésekor 2 859 000 forint, az egyéves bérleti szerződés alatt pedig további 914 000 forint összegű bérleti díjat fizettünk meg. Megtéríttethetjük-e a teljes kárt a jogosulatlanul eljárt munkavállalónkkal?
25. kérdés Rendkívüli munkavégzés - munkaidőkeret alkalmazásakor is jár az ellenérték
Több munkavállalónk esetében havi 172 óra munkaidőkeretről rendelkeztünk, egyben azt is kikötve, hogy amennyiben a munka a havi munkaidőkereten belül nem végezhető el, erről kötelesek haladéktalanul a rugalmas munkaidő-beosztást engedélyező vezetőt tájékoztatni, aki rendelkezik a túlmunka elrendeléséről vagy a feladatok átcsoportosításáról. Az érintettek munkaszerződése szerint a munkavállalót csak a tájékoztatási kötelezettsége és a túlmunka szabályszerű elrendelése esetén illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Helyesen járunk-e el?
26. kérdés Kollektívszerződés-kötés - üzemitanács-választás nélkül?
Munkavállalóink egy része szakszervezeti tag. A szakszervezeti szervük jelezte kollektívszerződés-kötési szándékát. Cégünknél ugyanakkor nem került sor üzemitanács-választásra. Az Mt. 33. §-ának (6) bekezdése álláspontunk szerint lehetőséget biztosít arra, hogy sor kerülhessen kollektív szerződés megkötésére üzemitanács-választás hiányában is. Mindezt arra alapozzuk, hogy a törvényben előírt 50 százalékos szavazati küszöb többek között azért sem érhető el, mert eleve nem volt választás. Helytálló-e az álláspontunk?
27. kérdés Határozott idejű munkaviszony - hatósági engedély alapján
Munkavállalási engedély alapján foglalkoztatnak egy áruházban. Álláspontom szerint a jogviszonyom többszöri, ismételten határozott időre történő meghosszabbítása a felmondási járandóságok körében csorbítja a jogos érdekeimet. Kérem szíves állásfoglalásukat!
28. kérdés GYES után - kell-e módosítani a munkaszerződést?
GYES mellett fizetés nélküli szabadságon vagyok, és vissza szeretnék menni egy év után dolgozni. Munkáltatóm szerint módosítani kell a szerződésemet, mert ez új munkaviszonynak minősül. Valóban így van?
29. kérdés Ügyelet - beszámít a heti munkaidőbe
Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
30. kérdés Változó munkahely - ha az új telephely "elérhetetlen"
A munkáltatómmal változó munkahelyre kötöttünk munkaszerződést. Erre hivatkozva elrendelte, hogy az ország másik felében levő telephelyén dolgozzak, de szállást nem biztosított, és tömegközlekedéssel a kijelölt munkaidő kezdetére nem tudok odajutni. Mit tehetek?
31. kérdés Idénymunka vagy megszakítás nélküli munkarend?
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén működő boltok és a vendéglátóhelyek működése a szezon idején folyamatos. Ennek alapján lehet-e a megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatókra vonatkozó munkaidő-beosztási lehetőségeket alkalmazni az ott dolgozók esetén?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
32. kérdés Rendes felmondás - minőségi cserére alapozva
Az Mt.-ben nem olvastuk, de tudomásunk szerint mégis létezik a minőségi csere, amelyre alapozva felmondhatjuk a munkaviszonyt. Úgy véljük, egyik informatikusunk ismeretei némileg elavultak, nem is képzi magát. Ha találunk helyette egy jobban felkészült szakembert, mire ügyeljünk, hogy egy esetleges pert ne veszítsünk el?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
33. kérdés Jutalékelőleg - visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?
Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
34. kérdés Munkáltatói kárfelelősség - a mentesülési feltételek hiánya
Munkavállalónk elcsúszott az üzem udvarán, miközben az egyik szerelőcsarnokból a másikba haladt át munkaidőben. A csúszás következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy agyrázkódást szenvedett, és eltörte a karját, felgyógyulása több hónap is lehet. Az udvar vizes volt, de azt bizonyítani nem tudjuk, hogy ezt a munkavállaló nem vette figyelembe. Terheli-e kártérítési felelősség cégünket, szóba jöhet-e a kármegosztás?
35. kérdés Jutalom - a kifizetési feltételek megítélése
Még tavaly rendes felmondással megszüntettük egyik alkalmazottunk munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A munkavállaló annak a megállapítását kéri, hogy munkaviszonya végéig legyen jogosult a munkáltató által kifizetett mindenfajta juttatásra, így kéri 708 525 forint jutalom megfizetését. Cégünk a - gazdálkodás eredményessége alapján utólag, az adott évet követően fizetett - jutalmazásból kizárta azokat, akiknek a munkaviszonya bármilyen jogcímen a tárgyévben megszűnt vagy megszűnik. Miután érintett munkavállalónk felmondás alatt állt, nem fizettük ki a jutalmat. Állítása szerint diszkriminatívak a jutalomból való kizárási okok. Helyes-e az eljárásunk, figyelemmel arra, hogy az illető pert indított?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
36. kérdés Végkielégítésre való jogosultság - a jogszerző idő kezdete
Közalkalmazottunk 1985-től 1990-ig egy tanácsnál, a mai fogalmak szerinti polgármesteri hivatalnál dolgozott, majd áthelyezték az önkormányzat fenntartásában lévő Általános Művelődési Központba. Jogviszonyát felmentéssel meg kívánjuk szüntetni. Kérdésem: a végkielégítés szempontjából beszámítható-e a Kjt. hatálybalépését megelőző jogviszony?
37. kérdés Téves közalkalmazotti besorolás - csökkenthető-e az illetmény?
Jogszerűen, a hozzájárulása nélkül visszasorolhatjuk-e a közalkalmazottunkat a munkakörének megfelelő fizetési osztályba, tekintettel arra, hogy korábban nem a megfelelő Kjt. végrehajtási rendelet alapján, tévesen lett besorolva? Csökkenthető-e egyoldalúan az említett tévedés miatt a kinevezésben foglalt illetménye?
Kapcsolódó tárgyszavak:
38. kérdés Visszamenőleges nyugdíjigénylés - visszakövetelhető-e a korábban kifizetett végkielégítés?
A munkáltató visszavonhatja-e a végkielégítést akkor, ha a közalkalmazott hat hónapra visszamenőleg igényli a nyugellátást? Ellentmondó álláspontok ismeretesek ugyanis abban a kérdésben, hogy mely időpont tekintendő a nyugellátás megállapításának. Mi a helyzet abban az esetben, ha a közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíját visszamenőlegesen állapítják meg, s ennek megfelelően közlik a nyugdíj folyósításának napját? Egy korábbi közalkalmazottunk kérelmezte visszamenőlegesen öregségi nyugdíj megállapítását, mivel felmentéssel közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, és ennek következtében - miután a jogviszony megszűnésekor még nem minősült nyugdíjasnak - végkielégítésben is részesült. Visszakérhetjük tőle a végkielégítést azon az alapon, hogy a visszaszámított hat hónap időtartamára esett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, így a végkielégítés kifizetésének időpontja?
39. kérdés Köztisztviselőiilletmény-eltérítés
Munkáltatóként szeretném eltéríteni az egyik köztisztviselő munkatársam illetményét. Kérdésem, hogy erre milyen feltételek mellett van lehetőségem?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére