933 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben az ápoló-gondozó munkakörben foglalkoztatottak folyamatos munkarendben, többféle – köztük 12 órás éjszakai – műszakban dolgoznak. Az intézményvezető milyen belső szabályzatban vagy eljárásrendben szabályozhatja az éjszakai műszakba történő beosztás elveit annak érdekében, hogy a munkáltatói gyakorlat objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő legyen? Milyen szakmai és egyéni szempontok vehetők jogszerűen figyelembe az éjszakai műszakok elosztásánál? Ilyen lehet-e például az ellátottak gondozási szükséglete, a dolgozó szakképzettsége, szakmai tapasztalata, kompetenciája, éjszakai munkára való egészségügyi alkalmassága, jogszabályi korlátozás, illetve a munkavállaló dokumentált egyéni vagy családi kérelme? Szükséges-e a tartósan éjszakai műszakból mentesített munkavállalók esetében a mentesítés indokát és időtartamát írásban dokumentálni, illetve indokolt-e az éjszakai műszakok munkavállalók szerinti megoszlását időszakonként vezetői kontroll keretében felülvizsgálni?

Kérdés: A polgármestert a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján tisztségről történő lemondása esetén, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, végkielégítés illeti meg. A tisztség betöltésének kétéves időtartamát mint a végkielégítés feltételét csak adott cikluson (megbízatáson/foglalkoztatási jogviszonyon) belül kell érteni, vagy az egyes ciklusok ilyenkor összeadódhatnak, és összesen kell két év polgármesteri tisztségben töltött idő? Akkor is jár végkielégítés a polgármesternek, ha a jelenlegi ciklusban történő megválasztása, azaz 2024. október 1. óta még nem telt el két év a lemondása (2026. június 28. napja) előtt, de összesen, három ciklusban, egymást követő 12 évig állt foglalkoztatási jogviszonyban polgármesterként ugyanazon a településen? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a polgármestert illetően a megbízatás, a foglalkoztatási jogviszony és a tisztség fogalmak?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál a Kttv. 235. § (1) bekezdése szerinti személyi illetmény 2026. május 14-ét követő alkalmazásával kapcsolatban kérjük szakmai állásfoglalásukat. A 9/2026. Korm. rendelet alapján a személyi illetmény március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető volt, és ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető volt. A veszélyhelyzeti szabályozás megszűnését követően a 2026. évi XIV. törvény a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdéséből elhagyta a személyi illetménynek a tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra történő megállapítására vonatkozó kötöttségét, ugyanakkor a teljesítményértékelés mellőzésére vonatkozó rendelkezés nem került be a Kttv.-be. Jól értelmezzük, hogy 2026. május 14-étől személyi illetmény ugyan az év bármely időpontjában megállapítható, azonban ahhoz ismét szükséges a minősítés, ennek hiányában a teljesítményértékelés? 2026. szeptember 1-jével új köztisztviselőt kívánunk kinevezni, aki nem rendelkezik a személyi illetmény megállapítását megalapozó minősítéssel vagy teljesítményértékeléssel. Ilyen esetben a kinevezéskor megállapítható-e személyi illetmény? Ha nem, alkalmazható-e helyette alapilletmény-eltérítés, illetve – ha egyik lehetőség sem áll fenn – milyen jogcímen és mikortól állapítható meg számára legkorábban a besorolása szerint számítottnál magasabb összegű illetmény? Ehhez elegendő-e a belépést követően év közben elkészített teljesítményértékelés, vagy csak későbbi értékelési időszak alapján nyílik erre lehetőség? A hivatalban ugyanakkor vannak olyan köztisztviselők, akik részére 2026. május 14. előtt, az akkor hatályos szabályok alapján – egyes esetekben a teljesítményértékelés 9/2026. Korm. rendelet szerinti mellőzésével – személyi illetményt állapítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a korábban jogszerűen megállapított személyi illetményeket továbbra is folyósítjuk az eredetileg irányadó időtartamuk végéig, vagy a jogszabályváltozás miatt szükséges azok felülvizsgálata? Amennyiben továbbra is járnak, jogszerűen fennállhat-e emiatt jelentősebb illetménykülönbség a régi és az újonnan belépő köztisztviselők között? A korábbi személyi illetményt megállapító munkáltatói intézkedéseinkben külön lejárati időpontot nem tüntettünk fel, mert azok meghozatalakor a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése maga tartalmazta a személyi illetmény időbeli keretét, az intézkedéseink pedig erre a jogszabályhelyre hivatkoztak. E korábbi intézkedések időbeli hatályát továbbra is a meghozatalukkor hatályos Kttv. alapján kell megítélni, függetlenül attól, hogy az időbeli korlátozás 2026. május 14-én később kikerült a törvényből? Ha a korábbi intézkedés külön rövidebb időtartamot nem határozott meg, meddig áll fenn az annak alapján megállapított személyi illetmény? A konkrét határidőt nem tartalmazó korábbi intézkedésekkel szükséges-e jelenleg bármit tenni? Ha igen, megfelelő és jogszerű megoldás-e olyan pontosító munkáltatói intézkedés kiadása, amely nem utólag állapít meg új végdátumot, hanem kizárólag rögzíti a korábbi intézkedés meghozatalakor hatályos jogszabályból következő időbeli hatályt, és szükséges-e ehhez ismételten a polgármester jóváhagyása? Összefoglalva: annak tisztázását kérjük, hogy a 2026. május 14-i jogszabályváltozást követően hogyan kell jogszerűen kezelni egyrészt az újonnan belépő, korábbi értékeléssel nem rendelkező köztisztviselő illetményét, másrészt a változást megelőzően már megállapított személyi illetményeket és azok időbeli hatályát.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában a munkaközösség-vezetői pótlék nálunk határozatlan időre van megállapítva. A Púétv.-ben és a 401/2023. Korm. rendeletben hol van utalás arra, hogy ez a munkaközösség-vezetői pótlék határozott időre kell, hogy szóljon? Illetve, hogy addig, ameddig az igazgató ezt írásban vissza nem vonja? Ha határozott időre kell, hogy szóljon, akkor szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig kellene adni, azaz egy nevelési évre? Továbbá milyen alapon lehetséges a határozatlan idejű pótlékot határozottá tenni?

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért az alkalmazottak maradtak közalkalmazottak. Mivel intézményünk vegyes intézmény, lehetséges-e, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt munkaviszonnyá alakítsuk mind a központban, mind a könyvtárban és a konyhán? Amennyiben igen, akkor annak mi a menete? Ha a munkáltató munkáltatói döntésen alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, annak mi a menete? Van-e meghatározott maximumösszeg, ami adható – akár a jogviszony kezdetekor azonnal?

Kérdés: Egy közfoglalkoztatott dolgozó, aki készpénzben szokta felvenni a fizetését, az utolsó bért nem tudta átvenni, mert börtönbe került. Meghatalmazással megkaphatja-e, amennyiben a börtönben van lehetősége meghatalmazást írni? Vagy helyezzük letéti számlára a pénzt, amíg nem tudja személyesen felvenni?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógiai asszisztens megszerezte az óvodai nevelő képesítést. A munkáltató őt továbbra is pedagógiai asszisztens munkakörben kívánja foglalkoztatni Gyakornok fokozatban. A munkáltató szerint, mivel nem pedagógus-munkakörben van foglalkoztatva, számára nem jár a pályakezdési illetményrész, csak a Gyakornok fokozathoz tartozó illetmény. Mely illetményelemekre jogosult?

Kérdés: Egy köztisztviselő 2024. szeptember 1-jétől kinevezésre került határozott időre, napi nyolcórás munkaidőben, helyettesítés céljából, egy határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő keresőképtelenség miatti távollétének idejére, 2027. szeptember 31-ig. A távol lévő kolléga nemrég jelezte, hogy 2026. szeptember 1-jétől napi négy órában visszajön dolgozni. A munkáltató ezért szóban felajánlotta a helyettesítőnek, hogy napi négy órában tudja továbbfoglalkoztatni az eredeti határozott időszakban. A munkáltató írásban kérte a helyettesítő kolléga nyilatkozatát, hogy elfogadja, vagy lemondással megszünteti a jogviszonyát. A helyettesítő elfogadta, hogy 2027. szeptember 31. napjáig módosul a kinevezése napi négyórás részmunkaidőre. A helyettesítő kolléga az év elején a kinevezés e módosítása előtt a 361/2025. Korm. rendelet alapján az Otthontámogatás teljes összegét felvette. Ha jogszerűen járt el a munkáltató a kinevezés módosításával, nem a helyettesítő hibájából történt a kinevezés módosítása, vissza kell-e fizetnie az Otthontámogatást? Ha igen, milyen összegben, esetleg kamatokkal terhelve?

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus esetében a Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges jogszerző időbe beszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „óvodapedagógus” munkakörben volt alkalmazva az Mt. hatálya alatt (magánóvodában, kft.-nél és bt.-nél)? Továbbá, szintén kft.-nél óvodavezető munkakörben munkaviszonyban töltött idő beszámítható-e?

Kérdés: Magasabb vezető, intézményvezető kollégánk a Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult az elmondása alapján, abban az esetben, ha a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét is beszámítjuk. Az intézmény alapító okiratában az alábbi közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi hivatkozást találjuk:
5.1 A Szoc-tv. szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátás, továbbá Gyvt. 94. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelező feladat ellátása.
5.2 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt településfejlesztés a társulást létrehozó önkormányzatok közigazgatási területén.
5.3 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt egészségügyi alapellátás keretében az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások.
A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:
Az 5.1. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira a Kjt. szerinti jogviszony.
Az 5.2. és 5.3. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira az Mt. szerinti jogviszony.
Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Ptk. az irányadó. Magasabb vezető kollégánk az Mt. alapján volt foglalkoztatva az 5.2. közfeladatot ellátva gazdasági vezetőként az érintett időszakban. Az intézmény alapító okiratának megvizsgálása alapján kérdésünk: kollégánk Mt.-s jogviszonya a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámít-e a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése alapján?