Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott ügyelet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét - 24 órás foglalkoztatás mellett - esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszból: […]készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként az alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték ügyelet esetén 40%. Ha a készenlétet vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, erre az időre a teljes alapbére és a bérpótlékok is megilletik [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. Biztosan jár a tényleges munkavégzés idejére a túlórapótlék, hiszen ilyenkor a munkavállaló a napi beosztás szerinti munkaidőt meghaladóan dolgozik.A rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke az egy órára járó alapbér 50%-a, illetve 100% abban az esetben, ha a munkavégzésre heti pihenőnapon (pihenőidőben) vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás idejére járó bérpótlékot is [Mt. 145. § (2) bek.]. Ebben az esetben a felek egy hosszabb időszak alapulvételével határozzák meg, hogy megközelítőleg milyen összeget kap a munkavállaló a készenléti pótlék és a készenlét alatti tényleges munkavégzés címén. Az átalány persze csak akkor szabályos, ha valóban átlagos értéket jelent. Az átalány számítására a jogszabály nem ad pontos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3743

2. találat: Kisgyermekes orvos - ügyelhet hétvégén

Kérdés: Szakorvosjelölt vagyok, gyermekem kétéves. Napi 8 órában visszatérek az osztályomra orvosként dolgozni. Kismamaként kötelezhető vagyok-e hétvégén ügyelni szombaton vagy vasárnap 12 órában, 8-20-ig? Az Mt. az ügyeletet rendkívüli munkavégzésnek minősíti, azonban az egészségügyi jogszabályok nem. Beoszthatnak bármelyik hétvégén ügyelni? Védik a kismamákat, akiknek a gyereke három évnél fiatalabb. Ha igen, orvosként nincs jogom erre hivatkozni?
Részlet a válaszból: […]ügyeletben történő munkavégzés - az Mt. 107. §-ának d) pontjában foglaltaktól eltérően - nem minősül rendkívüli munkavégzésnek [Eütevtv. 12/D. § (1) bek.]. Ezért nincs kifejezett tilalom arra, hogy a kétéves gyermekét nevelő anyát a munkáltató egészségügyi ügyeletre ossza be. Az egészségügyi jogszabályok hatálya alatt is érvényesül azonban az Mt. szerinti méltányosság elve. E szerint, a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3713

3. találat: Ügyelet és szabadság áthelyezett munkanapon

Kérdés: Cégünk a munkanapok áthelyezése kapcsán az október 22-i és december 24-i pihenőnaphoz kötött szombati munkanapokon (október 13. és december 15.) kötelező szabadságot rendelt el. Azonban a pihenőnapokon (október 22. és december 24.) ügyeletet szeretne elrendelni. Ezekben az esetekben szabályos-e az ügyelet elrendelése? Ezek a napok szabadságnak vagy munkaszüneti napoknak minősülnek? A másik kérdésem az ünnepnapokon elrendelt ügyeletre irányulnak, ilyen esetben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]munkáltató szabadságot adjon ki, hiszen ezek beosztás szerinti munkanapok [Mt. 124. § (1) bek.]. A munkaszüneti napokat követő-megelőző napra kiadott pihenőnapra a heti pihenőnap szabályait kell alkalmazni (Mt. 105. §).Nincs akadálya, hogy e napokra a munkáltató ügyeletet rendeljen el (Mt. 110-111. §). Ami a munkaszüneti napi ügyeletet illeti, abból kell kiindulni, hogy az ügyelet rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § d) pont]. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el [Mt. 108. § (2)-(3) bek.]. Ha ezek a feltételek fennállnak, munkaszüneti napra is elrendelhető ügyelet. Ha az ügyelet alatt munkavégzésre kerül sor, akkor a munkavégzés ideje munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkaidőnek minősül.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3433
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Munkaidő változó munkavégzési hely esetén

Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.
Részlet a válaszból: […]a 2012. július 1-jét megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül, változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi [Mth. 4. § (1) bek.]. Ugyanakkor, a fenti jogi helyzet megítélése aggályos az uniós munkajog szempontjából.A 2003/88/EK irányelv 2. cikke szerint munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Az Európai Bíróság a Tyco-esetben (C/266/14.) arra a következtetésre jutott, hogy e definíció alapján a konkrét munkahellyel nem rendelkező munkavállalók esetén az utazási idő is munkaidőnek minősíthető. Az Európai Bíróság szerint ugyanis a konkrét munkahellyel nem rendelkező munkavállalók utazásai - azért, hogy a munkáltatójuk által kijelölt ügyfelekhez utazzanak - az ahhoz szükséges eszközt jelentik, hogy e munkavállalók szolgáltatásaikat ezen ügyfeleknél elvégezzék. Emellett a munkavállalók ezen utazások alatt munkáltatójuk utasításaitól függnek, aki megváltoztathatja az ügyfelek sorrendjét, törölhet egy találkozót, vagy pedig újabb találkozót szervezhet. Ezért az utazás szükséges ideje alatt nincs lehetőségük arra, hogy szabadon rendelkezzenek idejükkel, valamint a magánügyükkel foglalkozzanak, következésképpen pedig a munkáltatóik rendelkezésére állnak. Az Európai Bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a munkavállalók elvesztették azt a lehetőséget, hogy szabadon határozzák meg azt a távolságot, amely a lakóhelyüket a munkanapjuk elején és végén szokásos helytől elválasztja, és nem kötelezhetők arra, hogy magukra vállalják a munkáltatójuk által választott e munkaszervezési forma kockázatait, hátrányait. Ezért az Európai Bíróság kimondta, hogy ha a munkavállalók nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, munkaidőnek minősül az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek. Jól láthatóan ezzel az értelmezéssel a hatályos magyar szabály nincs összhangban. Az Európai Bíróság jogértelmezése azonban minden magyar bíróságra kötelező.Ami a munkaközi szünet megítélését illeti, az Mt. szerint - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Ugyanakkor a munkaközi szünet lényege, hogy annak tartama alatt szünetel a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége. Ez a kérdéses esetben nem valósul meg, ha a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3411

5. találat: Ügyelet teljesítésének megtagadhatósága

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?
Részlet a válaszból: […]környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása; továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el [Mt. 110. § (1)-(2) bek.]. Az ügyelet teljes időtartama rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyet be kell számítani a rendkívüli munkaidő éves 250 órás (kollektív szerződés alapján 300 órás) korlátjába (Mt. 107. §). Emellett az ügyelet időtartama beszámít a beosztás szerinti heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó korlátokba is, tehát egy héten ügyelettel együtt sem lehet 48 óránál többet dolgozni. Ugyanakkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén ez a heti korlát nem minden héten, csak a munkaidőkeret heteinek átlagában tartandó be [Mt. 99. § (5) és (7) bek.].A kérdésben leírtak alapján az ügyelet (illetve általában a rendkívüli munkaidő) elrendelése nem felel meg a beosztható munkaidő mértékére vonatkozó korlátoknak, és ezért jogellenes. A jogellenes utasítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2872
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Szabadságkiadás - nem lehetséges a tárgyévet megelőzően

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló részére több munkanap szabadság került kiadásra, mint amennyire a tárgyévben (2015) jogosult lenne, akkor köthető-e vele olyan megállapodás, hogy az így kivett többletszabadságot a tárgyévet követő év (2016) szabadságának a terhére számolja el a munkáltató, és azt csökkenti le?
Részlet a válaszból: […]kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], nincs arra lehetőség, hogy a következő naptári évre járó szabadságokból a munkáltató a megelőző naptári évben adjon ki akár egy napot is - a tárgyévet követő évre történő kiadás is csak korlátozottan engedélyezett [Mt. 123. § (2)-(7) bek.]. E szabályoktól eltérni pedig megállapodás útján csak a munkavállaló javára lehet [Mt. 43. § (4) bek.], amely feltétel nyilvánvalóan nem áll fenn. Ezen túlmenően a szabadság nyilvántartását egyértelműen a munkáltató kötelezettségévé teszi a törvény. Tehát az, hogy a munkavállaló az előző évben egy nappal több szabadságban részesült, mint amennyire a törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2356

7. találat: Ügyelet - a rendelkezésre állás és a munkavégzés díjazása

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?
Részlet a válaszból: […]alapján jár. A tényleges munkavégzés idejére a munkavállalót alapbér is megilleti, [Mt. 143. § (1) bek.], viszont erre az időre az ügyeleti pótlékot részére nem kell megfizetni.Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár [Mt. 144. § (3) bek.]. Ez a pótlék a korábban ismertetett (40%-os) pótlék helyett jár a munkavállalónak. Ha a munkavégzés tartama ténylegesen nem mérhető, akkor minderre tekintettel az alapbér mellett az ügyelet teljes időtartamára - mintegy átalányként - elegendő az 50%-os pótlék kifizetése.Mindez az Mt. 144. § (2)-(3) bekezdésének értelmezése alapján a munkáltatónak - adott esetekben - akár olcsóbbá teheti a foglalkoztatást. A 144. § (2) bekezdése szerint ügyelet alatti munkavégzés esetén az Mt. 140-143. §-aiban foglalt feltételek fennállásakor jár a vasárnapi, illetve a munkaszüneti napi, valamint a műszak-, illetve a rendkívüli munkaidőért, illetőleg az éjszakai munkavégzésért biztosított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2187

8. találat: Munkaszüneti napi pótlék ügyeleti időre

Kérdés: A munkáltató rendeltetésénél fogva munkaszüneti napon is működőnek minősül. Tevékenységünkből eredően rendszeresen teljesítenek ügyeletet is a kollégák, amely olykor munkaszüneti napra esik. Kérdésem, hogy a munkaszüneti napi pótlékot ki kell-e fizetni arra az időre is, amikor munkaszüneti napon ügyeletben van a munkavállaló, vagy csak a tényleges munkavégzés idejére? Mi a teendő akkor, ha a munka jellege miatt a munkavégzéssel töltött idő nem különíthető el?
Részlet a válaszból: […]kerül-e sor. Az ügyelet ideje teljes egészében rendkívüli munkaidőnek minősül ugyan [Mt. 107. § d) pont], ám annak tartama alatt nincs feltétlenül munkavégzés. Ezért az ügyeleti időre nem jár a munkaszüneti napi pótlék, csak arra a részére, amit ténylegesen munkavégzéssel is tölt a munkavállaló [Mt. 144. § (2) bek.].Ha az ügyelet alatti munkavégzés tartama nem mérhető, a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék jár, amely magában foglalja a munkavégzéssel járó és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2126

9. találat: Ügyelet - nem teljesíthető szabadság alatt

Kérdés: Végezhet-e a dolgozó az általa kiírt szabadságnapon ügyeleti tevékenységet, ha ezt ő kéri?
Részlet a válaszból: […]szabályszerűségéért). Négy órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állást pedig a munkáltató egyébként is csak három okból rendelhet el: társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, valamint baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, illetőleg az általa alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.A napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állásba a törvényszöveg nyelvtani értelmezése alapján beleérthető a szabadság alatti ügyelet is. Amennyiben viszont az ügyelet alatt munkavégzésre kerül sor, alkalmazni kell az Mt. 123. §-a (5) bekezdésének b) pontját is, amely szerint ez a munkavállaló már megkezdett szabadsága megszakításának minősül, és erre csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén kerülhet sor, a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2020
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
Részlet a válaszból: […]munkaideje heti 30, gyakorlókollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti 26 óra. A kollégiumban a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben tartandó foglalkozások lehetnek: felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozások, a szabadidő eltöltését szolgáló egyéb foglalkozások, illetőleg a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozások [Nkt. 28. § (2) bek.]. Ezeket az 59/2013. EMMI rendelet 3. §-ának (2) bekezdése részletezi.A 326/2013. Korm. rendelet szerint továbbá a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a rendes munkaidő része, annak díjazására tehát az illetmény szolgál. Ha ilyen időben kerül sor ügyeleti feladatok ellátására, azért semmiféle további díjazás nem illeti meg a kollégiumi nevelőtanárt.A 326/2013. Korm. rendelet 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a köznevelési intézmény dolgozói részére a kollégiumban ügyelet és készenlét is elrendelhető, a rendes munkaidőn felül. Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart foglalkozást - és a munkaidő-beosztásából más nem következik -, a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel 6 órától 22 óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá a bármely nap 22 órától másnap reggel 6 óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít [33. § (4) bek.]. Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat [33. § (2) bek.]. Az átalánydíjat az óradíj százalékában kell meghatározni, az óradíjat pedig a pedagógus illetményének az érintett beosztott pedagógus munkakörére elő­írt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus munkakörben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1823
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést