19 találat a megadott ügyelet tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként az alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték ügyelet esetén 40%. Ha a készenlétet vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, erre az időre a teljes alapbére és a bérpótlékok is megilletik [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. Biztosan jár a tényleges munkavégzés idejére a túlórapótlék, hiszen ilyenkor a munkavállaló a napi beosztás szerinti munkaidőt meghaladóan dolgozik.A rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke az egy órára járó alapbér 50%-a, illetve 100% abban az esetben, ha a munkavégzésre heti pihenőnapon (pihenőidőben) vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás idejére járó bérpótlékot is [Mt. 145. § (2) bek.]. Ebben az esetben a felek egy hosszabb időszak alapulvételével határozzák meg, hogy megközelítőleg milyen összeget kap a munkavállaló a készenléti pótlék és a készenlét alatti tényleges munkavégzés címén. Az átalány persze csak akkor szabályos, ha valóban átlagos értéket jelent. Az átalány számítására a jogszabály nem ad pontos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ügyeletben történő munkavégzés - az Mt. 107. §-ának d) pontjában foglaltaktól eltérően - nem minősül rendkívüli munkavégzésnek [Eütevtv. 12/D. § (1) bek.]. Ezért nincs kifejezett tilalom arra, hogy a kétéves gyermekét nevelő anyát a munkáltató egészségügyi ügyeletre ossza be. Az egészségügyi jogszabályok hatálya alatt is érvényesül azonban az Mt. szerinti méltányosság elve. E szerint, a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató szabadságot adjon ki, hiszen ezek beosztás szerinti munkanapok [Mt. 124. § (1) bek.]. A munkaszüneti napokat követő-megelőző napra kiadott pihenőnapra a heti pihenőnap szabályait kell alkalmazni (Mt. 105. §).Nincs akadálya, hogy e napokra a munkáltató ügyeletet rendeljen el (Mt. 110-111. §). Ami a munkaszüneti napi ügyeletet illeti, abból kell kiindulni, hogy az ügyelet rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § d) pont]. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el [Mt. 108. § (2)-(3) bek.]. Ha ezek a feltételek fennállnak, munkaszüneti napra is elrendelhető ügyelet. Ha az ügyelet alatt munkavégzésre kerül sor, akkor a munkavégzés ideje munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkaidőnek minősül.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a 2012. július 1-jét megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül, változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi [Mth. 4. § (1) bek.]. Ugyanakkor, a fenti jogi helyzet megítélése aggályos az uniós munkajog szempontjából.A 2003/88/EK irányelv 2. cikke szerint munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Az Európai Bíróság a Tyco-esetben (C/266/14.) arra a következtetésre jutott, hogy e definíció alapján a konkrét munkahellyel nem rendelkező munkavállalók esetén az utazási idő is munkaidőnek minősíthető. Az Európai Bíróság szerint ugyanis a konkrét munkahellyel nem rendelkező munkavállalók utazásai - azért, hogy a munkáltatójuk által kijelölt ügyfelekhez utazzanak - az ahhoz szükséges eszközt jelentik, hogy e munkavállalók szolgáltatásaikat ezen ügyfeleknél elvégezzék. Emellett a munkavállalók ezen utazások alatt munkáltatójuk utasításaitól függnek, aki megváltoztathatja az ügyfelek sorrendjét, törölhet egy találkozót, vagy pedig újabb találkozót szervezhet. Ezért az utazás szükséges ideje alatt nincs lehetőségük arra, hogy szabadon rendelkezzenek idejükkel, valamint a magánügyükkel foglalkozzanak, következésképpen pedig a munkáltatóik rendelkezésére állnak. Az Európai Bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a munkavállalók elvesztették azt a lehetőséget, hogy szabadon határozzák meg azt a távolságot, amely a lakóhelyüket a munkanapjuk elején és végén szokásos helytől elválasztja, és nem kötelezhetők arra, hogy magukra vállalják a munkáltatójuk által választott e munkaszervezési forma kockázatait, hátrányait. Ezért az Európai Bíróság kimondta, hogy ha a munkavállalók nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, munkaidőnek minősül az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek. Jól láthatóan ezzel az értelmezéssel a hatályos magyar szabály nincs összhangban. Az Európai Bíróság jogértelmezése azonban minden magyar bíróságra kötelező.Ami a munkaközi szünet megítélését illeti, az Mt. szerint - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Ugyanakkor a munkaközi szünet lényege, hogy annak tartama alatt szünetel a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége. Ez a kérdéses esetben nem valósul meg, ha a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása; továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el [Mt. 110. § (1)-(2) bek.]. Az ügyelet teljes időtartama rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyet be kell számítani a rendkívüli munkaidő éves 250 órás (kollektív szerződés alapján 300 órás) korlátjába (Mt. 107. §). Emellett az ügyelet időtartama beszámít a beosztás szerinti heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó korlátokba is, tehát egy héten ügyelettel együtt sem lehet 48 óránál többet dolgozni. Ugyanakkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén ez a heti korlát nem minden héten, csak a munkaidőkeret heteinek átlagában tartandó be [Mt. 99. § (5) és (7) bek.].A kérdésben leírtak alapján az ügyelet (illetve általában a rendkívüli munkaidő) elrendelése nem felel meg a beosztható munkaidő mértékére vonatkozó korlátoknak, és ezért jogellenes. A jogellenes utasítást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], nincs arra lehetőség, hogy a következő naptári évre járó szabadságokból a munkáltató a megelőző naptári évben adjon ki akár egy napot is - a tárgyévet követő évre történő kiadás is csak korlátozottan engedélyezett [Mt. 123. § (2)-(7) bek.]. E szabályoktól eltérni pedig megállapodás útján csak a munkavállaló javára lehet [Mt. 43. § (4) bek.], amely feltétel nyilvánvalóan nem áll fenn. Ezen túlmenően a szabadság nyilvántartását egyértelműen a munkáltató kötelezettségévé teszi a törvény. Tehát az, hogy a munkavállaló az előző évben egy nappal több szabadságban részesült, mint amennyire a törvény[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján jár. A tényleges munkavégzés idejére a munkavállalót alapbér is megilleti, [Mt. 143. § (1) bek.], viszont erre az időre az ügyeleti pótlékot részére nem kell megfizetni.Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár [Mt. 144. § (3) bek.]. Ez a pótlék a korábban ismertetett (40%-os) pótlék helyett jár a munkavállalónak. Ha a munkavégzés tartama ténylegesen nem mérhető, akkor minderre tekintettel az alapbér mellett az ügyelet teljes időtartamára - mintegy átalányként - elegendő az 50%-os pótlék kifizetése.Mindez az Mt. 144. § (2)-(3) bekezdésének értelmezése alapján a munkáltatónak - adott esetekben - akár olcsóbbá teheti a foglalkoztatást. A 144. § (2) bekezdése szerint ügyelet alatti munkavégzés esetén az Mt. 140-143. §-aiban foglalt feltételek fennállásakor jár a vasárnapi, illetve a munkaszüneti napi, valamint a műszak-, illetve a rendkívüli munkaidőért, illetőleg az éjszakai munkavégzésért biztosított[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerül-e sor. Az ügyelet ideje teljes egészében rendkívüli munkaidőnek minősül ugyan [Mt. 107. § d) pont], ám annak tartama alatt nincs feltétlenül munkavégzés. Ezért az ügyeleti időre nem jár a munkaszüneti napi pótlék, csak arra a részére, amit ténylegesen munkavégzéssel is tölt a munkavállaló [Mt. 144. § (2) bek.].Ha az ügyelet alatti munkavégzés tartama nem mérhető, a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék jár, amely magában foglalja a munkavégzéssel járó és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályszerűségéért). Négy órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állást pedig a munkáltató egyébként is csak három okból rendelhet el: társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, valamint baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, illetőleg az általa alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.A napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állásba a törvényszöveg nyelvtani értelmezése alapján beleérthető a szabadság alatti ügyelet is. Amennyiben viszont az ügyelet alatt munkavégzésre kerül sor, alkalmazni kell az Mt. 123. §-a (5) bekezdésének b) pontját is, amely szerint ez a munkavállaló már megkezdett szabadsága megszakításának minősül, és erre csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén kerülhet sor, a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaideje heti 30, gyakorlókollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti 26 óra. A kollégiumban a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben tartandó foglalkozások lehetnek: felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozások, a szabadidő eltöltését szolgáló egyéb foglalkozások, illetőleg a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozások [Nkt. 28. § (2) bek.]. Ezeket az 59/2013. EMMI rendelet 3. §-ának (2) bekezdése részletezi.A 326/2013. Korm. rendelet szerint továbbá a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a rendes munkaidő része, annak díjazására tehát az illetmény szolgál. Ha ilyen időben kerül sor ügyeleti feladatok ellátására, azért semmiféle további díjazás nem illeti meg a kollégiumi nevelőtanárt.A 326/2013. Korm. rendelet 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a köznevelési intézmény dolgozói részére a kollégiumban ügyelet és készenlét is elrendelhető, a rendes munkaidőn felül. Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart foglalkozást - és a munkaidő-beosztásából más nem következik -, a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel 6 órától 22 óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá a bármely nap 22 órától másnap reggel 6 óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít [33. § (4) bek.]. Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat [33. § (2) bek.]. Az átalánydíjat az óradíj százalékában kell meghatározni, az óradíjat pedig a pedagógus illetményének az érintett beosztott pedagógus munkakörére elő­írt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus munkakörben[…] részlet vége a válaszból.