Áthelyezés hiánya önkormányzati portfólióban

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya megszüntethető-e áthelyezéssel, amennyiben az önkormányzat fenntartása alá tartozó szervhez kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] ...és 2. §-ában felsorolt szerveket értjük, azaz a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét, a közös önkormányzati hivatalát (együtt: képviselő-testület hivatalát), a kormány által intézményfenntartásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Utazási kedvezmény közművelődési alkalmazottaknak

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében felsorolásra kerülnek a különböző jogviszonytípusok, amelyek jogosulttá teszik a dolgozót a rendelet 1. számú melléklete szerinti utazási utalványra. Az önkormányzat költségvetési szervében (könyvtár, művelődési központ) dolgozó, az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók jogosultak-e az utazási utalványra?
Részlet a válaszából: […] ...közigazgatás szervei közül közigazgatási szerv a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala [Kttv. 1. § (1) bek. a) pont, 6. § 17. pont]. Az e szerveknél foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

„Munkás” szabadság

Kérdés: A Púétv. 90. §-ának (3) bekezdése szerint az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet
a) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára;
b) továbbképzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, továbbá foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészében a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.
Ez azt jelenti, hogy ezen szabadságnapokat a munkáltató egyoldalúan elvonhatja a pedagógustól? Milyen korlátok között élhet ezen jogával? Így valójában a törvényben szereplő 50 munkanap helyett csak 35 munkanapra számíthat egy pedagógus?
Részlet a válaszából: […] A levélben idézett szabályozás alapján a munkáltató a pedagógus évi 50 munkanap alapszabadságát egyoldalúan 35 munkanapra csökkentheti, de csak a törvényben meghatározott okokból. Ez a szabályozás egyébként nem új, 2024. január 1. előtt a Kjt. akkor hatályban volt 57....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – vezetése a jelenléti íven

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?
Részlet a válaszából: […] ...járó bérben állapodnak meg a távollét idejére, ellentmondásos lesz a dokumentáció.Mivel a munkavállaló – a készenlétet és az ügyeletet kivéve – csak a beosztás szerinti munkaidőben köteles rendelkezésre állni, ezért a munkáltatói mentesítés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a garantált bérminimumig hozzák fel csak, holott gyakran a szülés előtti időszakban nem a garantált bérminimumot kapta, hanem annál nagyobb összeget. Így a visszatérő anyukák bére sose fogja elérni azokét, akik nem szültek gyermeket, vagy a férfi kollégákét. Erre figyelemmel az Mt. – kérdésben idézett – 59. §-át, melynek értelmében a munkáltató köteles az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét (pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő rendelkezése hiányában – kiterjeda) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: A 394/2024. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő a garantált bérminimum fizetését. Az 510/2023. Korm. rendelet 1. mellékletének 4. melléklete tartalmazza a közhasználatú fürdőkben lévő munkakörök betöltéséhez és tevékenységek végzéséhez szükséges képesítések listáját, ezen belül a 2. táblázat tartalmazza a medencefelügyelő tevékenység ellátásához előírt képesítést: A fürdő egyedi követelményeinek megfelelően, az MSZ EN 15288-2 vagy az azt helyettesítő újabb szabványnak megfelelő, minimum 16 órás, az üzemeltető által szervezett és írásban dokumentált belső vagy külső oktatást, képzést. A fenti képzés elvégzése és az azt igazoló tanúsítvány megszerzése megalapozza-e a medencefelügyelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumra való jogosultságát?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 2. §-ának 5. és 27. pontja alapján a medencefelügyelő olyan személy, aki csak legfeljebb 1,35 méter mély medence felügyeletét láthatja el, az ennél mélyebb vizek esetén szakképzett uszodamester, úszómester vagy vízimentő alkalmazása szükséges....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt leplez, ez utóbbira irányadó rendelkezéseket, vagyis az Mt.-t kell alkalmazni az adott jogviszonyra.A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti jogviszony minősítése során figyelembe veszi, hogy a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Gyermek utáni pótszabadság és a gyám házastársa

Kérdés: Jár-e a gyermekek utáni pótszabadság a gyermekek gyámja (nagymama) házastársának? A három gyermeket közös háztartásban nevelik.
Részlet a válaszából: […] ...gyermek a Cst. szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Mt. 294. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat munkáltatói döntés alapján

Kérdés:

Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A megváltozott előírások alapján már csak a külön rendeletben meghatározott munkakörökben foglalkoztatottaknak szükséges az orvosi vizsgálat. A kiemelt munkakörökben jellemzően olyan hatásokkal kell számolni, ahol vagy a munkavállaló, vagy a tevékenységgel kapcsolatba kerülő egyéb szereplő, másik dolgozó vagy ügyfél egészsége kapcsán jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező. Helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a nem kiemelt (nem jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező) munkakörökben, például egy nappali munkarendben munkát végző irodai adminisztrátor vagy takarító munkakörében nem rendeli el az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a munkakezdést megelőzően? Megfelelően jár-e el a munkáltató, ha a munkavállalók egészségügyi alkalmasságának felülvizsgálatáról (megújításáról) saját jogkörben dönt, azaz munkakörönként meghatározza, hogy milyen gyakorisággal szükséges az alkalmassági vizsgálatot elvégezni? Például egyéves felülvizsgálat helyett hároméves felülvizsgálatot határoz meg.

Részlet a válaszából: […] ...esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni,b) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Jelenléti adatok – a munkaidő-nyilvántartás alapja

Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság és az önként vállalt túlmunka tartamát. A nyilvántartás formáját tekintve alapkövetelmény, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapítható legyen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
1
2
3
26