Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

81 találat a megadott munkavállalói kárfelelősség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közös költség - felelősség a "visszapótolt" hiányért

Kérdés: A társasház közös képviselője alkalmazásában álló asszisztens felelős a közös költségek készpénzben történő beszedéséért és azok bizonylatolásáért. A bevételi bizonylatok hiányosak voltak, a pénzkezelési szabályok többször is sérültek, és az egyértelműen látszik, hogy a kiállításkor az összegek összevissza lettek feltüntetve. Mégis, az ellenőrzés időpontjában a pénztár rendben volt, a lakók nyilatkozataival egyezett a fellelt összeg. A munkavállaló elmondása szerint saját pénzével pótolta a hiányt, amit az összesítés során észlelt. Összességében így a társasháznak kára nem keletkezett. Amunkavállaló viszont most visszaköveteli a közös képviselőtől azt az összeget, amit a hiány pótlására fordított. Köteles lesz azt visszafizetni neki?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót az általános szabály szerint a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot aláírásával igazoltan, jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt külön felelősségvállaló nyilatkozat nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében [Mt. 180. § (1), (3)-(4) bek.].A munkavállaló - amennyiben a közös költségek befizetésével munkaköri feladatként foglalkozik - pénztárosi, pénzkezelői munkát végez. Ezért a munkavállaló csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt a részéről elháríthatatlan ok idézte elő [Mt. 180. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a pénzkezelési szabályzatot megszegte, akkor ez várhatóan nem áll fenn, azaz nem fog mentesülni a felelősség alól, mely esetben a teljes kárt köteles lenne megtéríteni. Ennek a kártérítési kötelezettségnek a munkavállaló lényegében már eleget tett azzal, hogy a hiányt önként pótolta.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4275

2. találat: Utasítással ellentétes magatartás miatti baleset

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel a munkavédelmi oktatáson elhangzottak ellenére önként belekezdett egy munkába, ráadásul rávette a kollégáit is, hogy segítsenek neki. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták az ügyeletes diszpécsertől, hogy várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel. Lehet alapja a követelésének?
Részlet a válaszból: […]hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].A kérdésben leírt baleset a munkáltató működésével összefüggött, mivel a munkáltató részére végezték a kijelölt munkát, bár annak engedélye hiányában, sőt, kifejezett tiltása ellenére; így az első mentesülési ok nem állhat fenn. A második ok szerinti mentesüléshez ugyanakkor a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának kellene fennállnia, ami a Legfelsőbb Bíróság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4263

3. találat: Azonnali hatályú felmondás irodaszerek eltulajdonításáért

Kérdés: A munkavállalónkat azon kaptuk, hogy fénymásoláshoz szükséges üres lapokat csomagol el. A vizsgálat során bevallotta, hogy már fordult elő ilyen, sőt, írószereket is vitt már haza, de azzal védekezett, hogy csupán néhány, alkalmanként 50-60 papírlapról volt szó, illetve csekély számú és értékű írószerekről (toll, ceruza, iratkapocs). Megítélésünk szerint a munkáltató tulajdonában lévő, munkavégzés céljából használt eszközök eltulajdonítása akkor sem megengedhető, ha azok értéke nem jelentős, azok fogyóeszköznek minősülnek, ezért a törvényes határidőben azonnali hatállyal felmondtunk neki. A munkavállaló ezzel egyértelműen megkárosította a munkáltatót. Megítélésük szerint jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszból: […]hulladék anyag kivitele a munkahelyről is lényeges kötelezettség szándékos megszegésének minősül. Ebből következően az értékkel bíró dolgok eltulajdonítása - még akkor is, ha ez alkalmanként történik, vagy egyébként e dolgok viszonylag csekély értékűek - jelentős mértékű kötelezettségszegésnek minősül. Amunkavállaló ilyenkor a munkáltató jogos érdekeit nem csupán veszélyezteti, hanem meg is sérti [Mt. 8. § (1) bek.] Ebből következően - megítélésünk szerint - a munkáltatói azonnali hatályú felmondás jogszerű.Szintén a fentebb hivatkozott bírósági határozat mutat rá, hogy ha azonban e cselekmény a munkáltatónál kialakult gyakorlat folytán nem minősül jelentős mértékű kötelezettségszegésnek, nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4251

4. találat: Munkaadó által bérelt jármű - ha kárt okoz benne a munkavállaló

Kérdés: Egyik munkavállalónk a cég által bérelt kisbuszt összetörte egy közlekedési balesetben. Abérbeadó több millió forintos kártérítést követel a bérleti szerződés megszegése okán. Ha a munkavállaló volt a hibás, akkor jelezhetjük a bérbeadónak, hogy fizettesse ki a munkavállalóval a szerződésszegésből eredő kárát?
Részlet a válaszból: […]másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa (Ptk. 6:142. §). A kisbusz bérbeadójával szemben tehát a bérlő, azaz a munkáltató a felelős, a Ptk. szabályai szerint. Amennyiben a kártérítési felelőssége beáll, úgy az őt ebből eredő károkért (a bérlő felé kifizetett kártérítésért) felelősségre vonhatja a károkozó munkavállalót, a munkajogi szabályok szerint (Mt. 179. §).A polgári jog csak a szerződésen kívül okozott károk vonatkozásában ismeri azt a lehetőséget, hogy a munkavállaló közvetlenül feleljen a harmadik személy károsult felé, ha a foglalkoztatására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4247
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Munkaadói kárigény érvényesítése, ha többen okozták a kárt

Kérdés: A munkáltató a munkavállalók együttes károkozásának megállapítása és egyetemleges kötelezésük érdekében terjesztett elő keresetet. A károkozást a munkavállalók a munkáltatónál folyamatban lévő több projekt kapcsán, számlákkal való visszaélés, illetve beszállítók megvesztegetése révén okozták. Ennek megfelelően valamennyi projekt kapcsán kértük az összes alperesként perbe vont munkavállaló egyetemleges kötelezését. A munkavállalók egyike azonban vitatja a részvételét/közreműködését egyes projektek kapcsán, és ezáltal a károkozói magatartását. Ha ez a munkavállaló valóban nem vett részt az adott projektben, és a kereseti követelés kizárólagosan a munkavállalók egyetemleges kötelezésére vonatkozik, a bíróság a kereseti követelés egészét elutasítja-e a kereseti kötöttség elve alapján az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy az érintett munkavállaló kizárólag az adott projekt kapcsán mentesül a kötelezés alól, míg a projektben részt vevő többi munkavállaló egyetemleges kötelezésére sor kerülhet? Amennyiben az alperesi nyilatkozatok kapcsán lenne olyan projekt, ahol kizárólag egy munkavállaló kártérítési felelőssége állapítható meg, akkor ez az adott projekt kapcsán előterjesztett kereseti kérelem elutasításához vezet az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy a bíróság megállapítja az adott és egyetlen munkavállaló kártérítési felelősségét a kártérítés megfizetésére vonatkozó kötelezés mellett?
Részlet a válaszból: […]nem szándékos károkozás esetén a kárt vétkességük arányában viselik;c) ez nem állapítható meg, akkor a kárt közrehatásuk arányában kötelesek viselni;d) sem a vétkesség, sem a közrehatás aránya nem állapítható meg, akkor egyenlő arányban viselik a kárt (Mt. 181. §).A több munkavállaló által okozott kár esetében a kártérítési felelősség feltételeinek valamennyi munkavállalóval szemben fenn kell állnia. Amennyiben a munkáltató több munkavállalóval szemben egyetemleges felelősségükre hivatkozva nyújtott be keresetet, de egyes munkavállalókkal szemben nem tudja bizonyítani a felelősségi feltételek fennállását, az adott munkavállaló mentesül a felelősség alól. Ha kizárólag a károkozás szándékossága nem bizonyítható, amely az egyetemleges kötelezéshez szükséges, csak az egyetemleges kötelezés alól mentesül, az együttes felelőssége a korábban írtak szerint a felelős munkavállalókkal szemben a vétkesség arányában továbbra is fennállhat. Az egyetemleges felelősségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4124

6. találat: Megőrzési felelősség személyszállításban

Kérdés: Limuzinszolgáltatással foglalkozó vállalatot működtetünk. Több esetben előfordult, hogy az autók belső kárpitja megrongálódott egy-egy csoport bulizását követően. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a kárpitozás sérülései miatt, ha a limuzint megőrzési felelősséggel adjuk át?
Részlet a válaszból: […]bek.]. Az átvett dolgokért való felelősség alapján a munkavállaló ezzel szemben a teljes kárért felel. Ennek feltétele, hogy elszámolási vagy visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, megőrzésre, és írásos, aláírt jegyzék vagy elismervény ellenében vegye át a dolgot, és azt kizárólagosan használja vagy kezelje [Mt. 180. § (1) és (3) bek.].Általában az átadott gépjármű lehet a megőrzési felelősség tárgya. Azzal azonban, hogy a gépjárműbe utasok szállnak be, a kizárólagos használat mint a megőrzési felelősség lényegi eleme nem teljesül, így a gépjárműben keletkezett ilyen jellegű károk nem érvényesíthetők a megőrzési felelősség szabályai szerint a munkavállalóval szemben. Azon károk esetében, melyeket harmadik személyek (utasok) okoznak a gépjárműben, nem jogosult a munkáltató a munkavállaló felelősségre vonására e különös szabályok alapján, tekintettel arra, hogy a gépjárművet a munkavállaló nem kizárólagosan használja.Lehetőség van azonban kártérítés érvényesítésére a munkavállalóval szemben az általános szabályok szerint. Ez esetben viszont a munkáltató köteles bizonyítani a kárfelelősség összes elemét, így a munkavállaló kötelezettségszegő magatartását, azt, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4038

7. találat: Munkabérből levonás munkaadói kárigény esetén

Kérdés: Az egyik munkavállalónk által használt kamion üzemanyag-fogyasztása néhány fuvar alatt a korábbi átlag háromszorosára emelkedett ugyanazokon az útvonalakon úgy, hogy közben a szállított áru súlya mintegy 50%-kal csökkent. Akamionnak műszaki problémája nincs, így teljesen egyértelmű, hogy az üzemanyaggal a munkavállaló "rendelkezett". Ilyen esetben az okozott kárt közvetlenül levonhatjuk a munkabéréből?
Részlet a válaszból: […]munkáltató egyik fő kötelezettsége a munkabér megfizetése [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkabér a munkavállaló megélhetését szolgálja, ezért a munkabérből levonásnak szigorú szabályai vannak. Ezek alapján a munkabérből levonni kizárólag az alábbi esetekben lehet:a) jogszabály alapján,b) a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján,c) a levonásmentes munkabérrészig a munkavállaló hozzájárulása alapján,d) a munkáltató saját követelését, ha az előlegnyújtásból eredt.A munkáltató kártérítési igényét tehát csak akkor érvényesítheti a munkabérből levonással, ha már végrehajtható határozat alapján köteles a munkavállaló a kártérítés megfizetésére,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3990

8. találat: Kárfelelősség el nem adott árukért

Kérdés: Sajnos egy általunk rendkívül igazságtalannak ítélt kártérítési ügyben vagyunk érintettek. A rövid történet: egy boltvezető és a helyettese felmondott, és most a tulajdonos a régmúltban rendelt, lejárt szavatosságú termékek fogyasztói árát kívánja rajtunk behajtani. Olyanét, amit egy régebbi boltvezető rendelt, és utóbb nem tudták eladni. Ezt csak mi látjuk igazságtalannak? Tényleg van joga a munkáltatónak a fenti történet alapján kártérítést követelni?
Részlet a válaszból: […]bek.].Amennyiben a munkáltató sikerrel bizonyítja a kártérítés fenti, jogalapi feltételeinek fennálltát, akkor sem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 179. § (4) bek.]. A kármegosztásra alapot adó feltételeket viszont a munkavállalónak kell bizonyítania.A kérdésben írt rövid tényállás alapján nehezen tartjuk elképzelhetőnek a munkavállaló felelősségét azért a kárért, ami a munkáltatót abból érte, hogy a megrendelt termékeket nem tudták eladni, amennyiben a megrendelés a belső szabályoknak megfelelően történt. A leírás alapján, még ha volt is valamilyen kötelezettségszegés a beszerzésekkel kapcsolatban, a felelősség is csak a szabályszegő munkavállalóval szemben érvényesíthető,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3868

9. találat: Pénzkezelők - a megőrzési felelősség feltételei

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
Részlet a válaszból: […]megállapításához a munkáltatónak kell bizonyítania a dolog átadását, a visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséget és az állandó őrizetben tartás, a kizárólagos használat, kezelés feltételeinek fennálltát. Amennyiben ez sikeres, úgy a munkavállalónak kimentési okot kell bizonyítania, azaz azt, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő [Mt. 180. § (2), (5) bek.].A Kúria Mfv. II. 10.037/2019/3. számú határozatával kimondta, az Mt. 179. §-a szerinti vétkességi felelősség esetén a munkavállaló magatartását kell vizsgálni, azt, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségei teljesítése során úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ez esetben a bekövetkezett kár viselése tekintetében jelentősége lehet a munkáltató magatartásának is, így a kármegosztásra lehetőség van. A megőrzési felelősség esetén azonban a munkavállaló kártérítési felelőssége kimentéses. Akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Ezért, ha a megőrzési felelősség az Mt. 180. §-ának (1) bekezdése szerinti jogalapi elemeit a munkáltató bizonyítja, és ezzel szemben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3810

10. találat: Kárfelelősség - kizárólagos és elháríthatatlan munkavállalói magatartás

Kérdés: A munkavállalónk autóbalesetet szenvedett az autópályán. A baleset előzménye volt, hogy a munkaköri feladatának ellátása során vezetett, a munkáltató tulajdonát képező jármű meghibásodott, és a belső sávban megállt. A munkavállalónk kiszállt, kiment a leállósávba, de ezt követően valamilyen okból visszatért a kocsihoz, amikor egy másik autó belerohant a meghibásodott járműbe. Ennek az ütközésnek a következménye volt a munkavállalót ért baleset, amelyben súlyos csonttöréseket szenvedett. Most kártérítést kér. Jogosan?
Részlet a válaszból: […](1)-(2) bek.].A kérdésben írtak alapján a baleset, amely a káreseményhez elvezetett, két fázisra osztható. Ha a baleset első részében káresemény még nem történt, akkor, amennyiben a munkavállaló e fázist követően kiszállt a gépjárműből, onnan a leállósávba távozott, majd visszatért, megszakadt a két fázis közötti oksági láncolat. Amennyiben ugyanis a munkavállaló nem tér vissza a forgalmi sávba az autóhoz, nem szenvedi el a súlyos sérüléseket. A magatartása ebből következően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3474
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést