Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]bek.]. Az átvett dolgokért való felelősség alapján a munkavállaló ezzel szemben a teljes kárért felel. Ennek feltétele, hogy elszámolási vagy visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, megőrzésre, és írásos, aláírt jegyzék vagy elismervény ellenében vegye át a dolgot, és azt kizárólagosan használja vagy kezelje [Mt. 180. § (1) és (3) bek.].Általában az átadott gépjármű lehet a megőrzési felelősség tárgya. Azzal azonban, hogy a gépjárműbe utasok szállnak be, a kizárólagos használat mint a megőrzési felelősség lényegi eleme nem teljesül, így a gépjárműben keletkezett ilyen jellegű károk nem érvényesíthetők a megőrzési felelősség szabályai szerint a munkavállalóval szemben. Azon károk esetében, melyeket harmadik személyek (utasok) okoznak a gépjárműben, nem jogosult a munkáltató a munkavállaló felelősségre vonására e különös szabályok alapján, tekintettel arra, hogy a gépjárművet a munkavállaló nem kizárólagosan használja.Lehetőség van azonban kártérítés érvényesítésére a munkavállalóval szemben az általános szabályok szerint. Ez esetben viszont a munkáltató köteles bizonyítani a kárfelelősség összes elemét, így a munkavállaló kötelezettségszegő magatartását, azt, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató egyik fő kötelezettsége a munkabér megfizetése [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkabér a munkavállaló megélhetését szolgálja, ezért a munkabérből levonásnak szigorú szabályai vannak. Ezek alapján a munkabérből levonni kizárólag az alábbi esetekben lehet:a) jogszabály alapján,b) a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján,c) a levonásmentes munkabérrészig a munkavállaló hozzájárulása alapján,d) a munkáltató saját követelését, ha az előlegnyújtásból eredt.A munkáltató kártérítési igényét tehát csak akkor érvényesítheti a munkabérből levonással, ha már végrehajtható határozat alapján köteles a munkavállaló a kártérítés megfizetésére,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.].Amennyiben a munkáltató sikerrel bizonyítja a kártérítés fenti, jogalapi feltételeinek fennálltát, akkor sem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 179. § (4) bek.]. A kármegosztásra alapot adó feltételeket viszont a munkavállalónak kell bizonyítania.A kérdésben írt rövid tényállás alapján nehezen tartjuk elképzelhetőnek a munkavállaló felelősségét azért a kárért, ami a munkáltatót abból érte, hogy a megrendelt termékeket nem tudták eladni, amennyiben a megrendelés a belső szabályoknak megfelelően történt. A leírás alapján, még ha volt is valamilyen kötelezettségszegés a beszerzésekkel kapcsolatban, a felelősség is csak a szabályszegő munkavállalóval szemben érvényesíthető,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapításához a munkáltatónak kell bizonyítania a dolog átadását, a visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséget és az állandó őrizetben tartás, a kizárólagos használat, kezelés feltételeinek fennálltát. Amennyiben ez sikeres, úgy a munkavállalónak kimentési okot kell bizonyítania, azaz azt, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő [Mt. 180. § (2), (5) bek.].A Kúria Mfv. II. 10.037/2019/3. számú határozatával kimondta, az Mt. 179. §-a szerinti vétkességi felelősség esetén a munkavállaló magatartását kell vizsgálni, azt, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségei teljesítése során úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ez esetben a bekövetkezett kár viselése tekintetében jelentősége lehet a munkáltató magatartásának is, így a kármegosztásra lehetőség van. A megőrzési felelősség esetén azonban a munkavállaló kártérítési felelőssége kimentéses. Akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Ezért, ha a megőrzési felelősség az Mt. 180. §-ának (1) bekezdése szerinti jogalapi elemeit a munkáltató bizonyítja, és ezzel szemben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](1)-(2) bek.].A kérdésben írtak alapján a baleset, amely a káreseményhez elvezetett, két fázisra osztható. Ha a baleset első részében káresemény még nem történt, akkor, amennyiben a munkavállaló e fázist követően kiszállt a gépjárműből, onnan a leállósávba távozott, majd visszatért, megszakadt a két fázis közötti oksági láncolat. Amennyiben ugyanis a munkavállaló nem tér vissza a forgalmi sávba az autóhoz, nem szenvedi el a súlyos sérüléseket. A magatartása ebből következően[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell azonban megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (1)-(2) bek.]. Kártérítésként rendszerint járadékot kell megállapítani, ha az a munkavállaló tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja [Mt. 173. § (1) bek.].A kérdésben írt esetben a munkáltató felelőssége feltehetően meg fog állni, kármegosztás mellett járadék megállapításának lehet helye. A Kúria egy elvi döntésben ugyanakkor kifejtette, a kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét nem teljes mértékben, avagy a balesetben történő közrehatás mértékétől eltérően köteles megtéríteni. A kárenyhítési kötelezettség körében ugyanis vizsgálni kell, hogy a nem teljesen munkaképtelen munkavállaló az alperes által felajánlott megfelelő munkakört miért utasítja el, különösen, ha más munkáltatónál elhelyezkedésére komoly esély nincs. Ez szakkérdés, amely keretében vizsgálni kell, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feltételea) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése (írásban),b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbád) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés [Mt. 182. § (2) bek.].A munkavállaló ekkor felel a leltárhiányért, amely az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiány [Mt. 183. § (1) bek.].Mindkét különös felelősségi alakzat esetében általában a teljes kárért (hiányért) felel a munkavállaló, azonban mindkettőnél alakisági feltétel a felelősség alapjának dokumentálása. Amennyiben ez nem történt meg, a felelősség az általános szabályok szerint alakul, azaz a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyenkor a kötelezettségszegésen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lefektetve az elszámolási (visszaszolgáltatási) kötelezettség, azzal a munkavállalók nem voltak tisztában, bármely munkavállaló legfeljebb a korábban írt általános - ún. felróhatósági - kárfelelősségi szabályok szerint felelhet. Mivel a postai átvétel alapján az átvett dolgok köre adott, így a felelősség az átvevő munkavállalóra nézve lesz a legvalószínűbben megállapítható; a törvényi egyéb feltételek bizonyítása esetén.Ha bizonyítható, hogy több munkavállaló együttes kötelezettségszegése okozta a kárt - például az adminisztrációs folyamatban mindenki szabályt szegett, és ezek együttes eredménye vezetett oda, hogy előállt a hiány -, vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, ha pedig egyik sem állapítható meg, egyenlő arányban tartoznak kártérítési felelősséggel. Kivéve a szándékos károkozást, ekkor a felelősség egyetemleges [Mt. 181. § (1)-(2), (4) bek.]. Előbbire lehet példa, ha kötelező lett volna az átadás-átvételeket dokumentálni, de annak sem az átvevők, sem az átadók nem tettek eleget; utóbbira, ha összejátszottak abban, hogy eltűnjenek az átvett dolgok, pénzek.Ha az elszámolási/visszaszolgáltatási kötelezettséggel a munkavállalók tisztában voltak, eltérően[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kár összege, amelyből, ha volt máshonnan származó megtérülés (pl. casco biztosítás által térített összeg), akkor azt le kell vonni.b) A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése: a tolatásra vonatkozó közúti közlekedési szabályok megsértése valószínűleg megállapítható, mivel ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről [1/1975. KPM-BM rendelet 33. § (3) bek.]. Figyelemmel az autóbusz-vezetői munkakörre, ez olyan foglalkoztatási szabály, amelynek betartása a munkaviszonyban is kötelező [Mt. 52. § (1) bek. c) pont].c) Az okozati összefüggés: megállapítható, mivel a szabálytalan tolatási manőver eredményeként tört be a szélvédő.f) A felróhatóság: ez akkor áll fenn, ha a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ennek fennállása minden valószínűség szerint megállapítható, figyelemmel az 1/1975. KPM-BM rendelet idézett szabályára.Mindezek alapján az Ön felelőssége minden valószínűség[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]miatt a munkáltató egyoldalúan módosítsa a munkavállaló munkakörét. Ehhez a felek közös megegyezése szükséges (Mt. 58. §). Ha a munkaviszony megszüntetésére kerülne a sor, a munkaviszony felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.].Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. A kárigény csak akkor érvényesíthető a munkavállalóval szemben, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy azt bíróság jogerős határozatában megállapítja. Tehát mindenképpen célszerű beszerezni az igényérvényesítéshez a munkavállaló elismerő nyilatkozatát. Enyhe gondatlansággal okozott károknál a kártérítés[…] részlet vége a válaszból.