1. cikk / 71 Kiegyenlítő nap értelmezése
2. cikk / 71 Műszakátadás mint a munkaidő része
3. cikk / 71 Pótszabadság téves megállapításának következménye
Közalkalmazotti jogviszonyban felhalmozott szabadság kiadására, illetve elévülésére vonatkozik kérdésünk. A közalkalmazott a 2016–2020. években rossz besorolás miatt több pótszabadságra lett volna jogosult, mint a megállapított és ténylegesen kiadott. A besorolás javításra került 2021. évben, azonban a pótszabadság csak ettől az évtől lett helyesen megállapítva, visszamenőlegesen nem. Most nyugállományba készül a kolléga, és kéri a 2016–2020. évekre meg nem állapított és ki nem adott pótszabadsága megállapítását, illetve megváltását a közalkalmazotti jogviszonya végével. Visszamenőlegesen meg kell-e állapítani, jogosult-e a szabadságra? Amennyiben igen, megteheti-e a munkáltató, hogy a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel töltött időtartama alatt a 2016–2020. évi plusz pótszabadságot adja ki? Vagy ebben az esetben érvényesíthető-e a hároméves általános elévülési szabály még a jogviszony fennállta alatt?
4. cikk / 71 Rendkívüli munkavégzés vezető állásúak esetén
5. cikk / 71 Szabadság elévülése
6. cikk / 71 Munkaközi szünet – mint a munkaidő része
7. cikk / 71 Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján
8. cikk / 71 Polgármester és alpolgármester munkaidő-nyilvántartása
9. cikk / 71 Munkaidő-nyilvántartás – rugalmas munkarendben
10. cikk / 71 Munkaidő tartamának kerekítése
Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?