Bérleti szerződés – munkavállalói kárfelelősség a jogosulatlan felmondásért
Kérdés
Alkalmazottunk ellenszolgáltatás nélkül írásban felmondott egy tartós bérleti szerződést, holott megelőzőleg képviseleti jogosultsága megszűnt. A tartós bérleti szerződés célja a bérelt (lízingelt) vagyontárgy – egy személyautó – feletti tulajdonjog megszerzése volt. Kárunk azáltal keletkezett, hogy alkalmazottunk intézkedése következtében a lízingelt vagyontárgyat elvesztettük, holott a szerződés megkötésekor 2 859 000 forint, az egyéves bérleti szerződés alatt pedig további 914 000 forint összegű bérleti díjat fizettünk meg. Megtéríttethetjük-e a teljes kárt a jogosulatlanul eljárt munkavállalónkkal?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. június 9-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 24
[…] 172. §-a (1) bekezdésének b) pontja], levonva ebből a szerződés szerinti maradványértéket. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 25. számú állásfoglalása szerint a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). A munkavállaló a lízingszerződés felmondásával, annak körülményeit figyelembe véve, a munkáltató oldalán bekövetkezett következményeibe legalábbis belenyugodott, ezért a károkozása szándékosnak tekintendő, amelyért az Mt. 168. §-a alapján teljes mértékben felelősséggel tartozik. Az Mt. 173. § (1) bekezdése alapján – ha alkalmazottjuk a felelősségét nem ismeri el – a kár megtérítésére vonatkozó munkáltatói igényt bíróság előtt lehet érvényesíteni. Ugyanakkor ha a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés meghatároz a munkavállalói kárfelelősséggel kapcsolatban […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. június 9-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 24
[…] 172. §-a (1) bekezdésének b) pontja], levonva ebből a szerződés szerinti maradványértéket. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 25. számú állásfoglalása szerint a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). A munkavállaló a lízingszerződés felmondásával, annak körülményeit figyelembe véve, a munkáltató oldalán bekövetkezett következményeibe legalábbis belenyugodott, ezért a károkozása szándékosnak tekintendő, amelyért az Mt. 168. §-a alapján teljes mértékben felelősséggel tartozik. Az Mt. 173. § (1) bekezdése alapján – ha alkalmazottjuk a felelősségét nem ismeri el – a kár megtérítésére vonatkozó munkáltatói igényt bíróság előtt lehet érvényesíteni. Ugyanakkor ha a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés meghatároz a munkavállalói kárfelelősséggel kapcsolatban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
