Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

35 találat a megadott betegállomány tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jegyző helyettesítése

Kérdés: A jegyzőnk tartósan betegállományban van, ezért gondoskodnunk kell a helyettesítéséről. Milyen módon oldható meg a jegyző helyettesítése, ha egy másik jegyzőt bízunk meg a feladat ellátásával? Ekkor számára helyettesítési díjat vagy illetményt kell megállapítanunk?
Részlet a válaszból: […]létesítésére. A jegyzőt ilyen esetben mind az eredeti, mind pedig e második közszolgálati jogviszonyában a törvény szerinti illetmény illeti meg. A Ktv. 49/B. §-a szerinti helyettesítésre a munkáltató egyoldalú intézkedése (utasítása) alapján kerülhet sor. Ilyenkor a köztisztviselőt az illetményén felül külön díjazás - helyettesítési díj - illeti meg. Ez a helyzet többek között akkor, ha a köztisztviselő egy tartósan távol lévő másik köztisztviselőt helyettesít [Ktv. 49/B. § (2) bek.]. A helyettesítés jogintézménye ugyanakkor nem egy másik munkáltatónál tartósan helyettesítésre szoruló munkakör átmeneti ellátására, hanem a munkáltató saját szervezetén belüli helyettesítésekre kínál megoldást. Ebből következik, hogy a jegyzőt a munkáltatója nem utasíthatja arra, hogy egy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1149

2. találat: Keresőképtelen állapot - ha vitatja a munkáltató

Kérdés: Üzemünkben sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a kereslet jelentős visszaesése miatt, ezért a döntésünkről a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartásával előzetesen írásban tájékoztattunk minden érintett munkavállalót. Többeknek a tájékoztatót sem tudjuk átadni, mivel néhány érintett keresőképtelen állományba vonult. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ez az átlagnál magasabb arányú "lebetegedés" valószínűleg a döntésünk kézbesítésének elodázására irányul. Tehetünk-e ebben a helyzetben valamit, vagy ki kell várnunk, amíg maguktól visszajönnek dolgozni?
Részlet a válaszból: […]munkáltató által kezdeményezett eljárás során az OEP képviseletében az ún. ellenőrző főorvos bírálja felül a munkavállaló keresőképtelenségét. Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében széles körű jogosítvánnyal rendelkezik, amelynek során átnézheti a betegdokumentációban fellelhető adatokat, indokolt esetben magát a munkavállalót is megvizsgálhatja, mindezek alapján pedig dönthet a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről. A döntést követően köteles írásban értesíteni mind a munkáltatót, mind a munkavállalót, továbbá döntését köteles be is jegyezni az orvosi naplóba [102/1995. Korm. rendelet 7. § (4) bek. a)-b) pont]. Amennyiben az érintett munkavállalók további távolléte nem bizonyul indokoltnak, úgy valószínűleg az ellenőrzés erre fényt derít, és a keresőképes állapot elrendelésével a munkavállalók kénytelenek lesznek visszatérni dolgozni. Tájékoztatjuk ugyanakkor, hogy az Mt. 90. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a felmondási védelem (így a keresőképtelen betegség) időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a felmondási idő csak ezt követően tizenöt nap elteltével kezdődhet, ha pedig a harminc napot meghaladja, a felmondási idő ezt követően harminc nap elteltével kezdődhet. Ez a rendelkezés természetesen az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 997

3. találat: Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében - mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került - megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszból: […]meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az Ebtv. 44. § a) pontja szerint keresőképtelen - egyebek mellett -, aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Amennyiben több munkaviszonya van az érintett munkavállalónak, akkor a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, valamint annak összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani [Ebtv. 43. § (2) bek.]. Ez a rendelkezés vonatkozik jelen esetre is, amikor a munkaviszonyok ugyanannál a cégcsoportnál állnak fenn. A kérdésükben vázolt esetben a munkavállaló mindkét munkaviszonyában ügyvezetői munkakört látott el, a munkakörbe tartozó feladatok azonosak, illetve hasonlóak. Amennyiben az egyik munkaviszonyban megállapítható volt, hogy az ügyvezető a betegsége miatt képtelen volt a munkáját ellátni, és ennélfogva őt keresőképtelennek kellett tekinteni, úgy feltételezhető, hogy jogszerűen vette igénybe a betegszabadságot és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 931

4. találat: Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok - a betegszabadság kiadása

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
Részlet a válaszból: […]évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg, melynek időtartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. A betegszabadság minden munkaviszonyban megilleti a munkavállalót, így ha több munkáltatónál áll fenn munkaviszonya, valamennyiben jogosult betegszabadságra. Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben még nem merítette ki az alkalmazott az adott évre számított tizenöt munkanap betegszabadságát (sem Önöknél, sem más munkáltatónál), és keresőképtelen beteg lesz, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 877
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszból: […]arra, hogy a munkavállaló "a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól" - erre a napra a munkáltató köteles kifizetni részére a távolléti díjának a 70 százalékát [Mt. 137. § (3) bekezdés]. Ha viszont hétvégére esik a munkaszüneti nap, ebben az esetben a beteg kolléga nem a munkaszüneti nap miatt mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, hanem azért, mert a pihenőnapját tölti, vagyis ezen a napon nem jár részére díjazás. Ezt az értelmezést támasztja alá a munkaszüneti napra járó díjazásra vonatkozó szabályozás is. Az Mt. 151. § (2) bekezdésének d) pontja szerint ugyanis a munkavállaló részére távolléti díj jár a munkaszüneti nap (Mt. 125. §) miatt kiesett időre. E rendelkezés értelmében a munkavállaló csak akkor jogosult a munkaszüneti napra járó díjazásra, ha a munkavégzési kötelezettsége - a munkaszüneti nap "hiányában" - a rá irányadó munkaidő-beosztás értelmében e napon is fennállna, azaz ha a munkaszüneti nap miatt keresetvesztesége lenne a munkavállalónak. Így ha a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján munkaszüneti napra esik a heti pihenőnapja, függetlenül attól, hogy ez hétvége-e,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 666

6. találat: Prémiumévek program - csökkenthető-e a beteg prémiuméves díjazása?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.
Részlet a válaszból: […]esetén a munkaidőkeret átlagában - nevelési-oktatási feladatok ellátása esetén a jogszabályban előírt heti kötelező óraszám 33%-a, valamint további, legfeljebb heti 5 óra a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokra". Ha a munkára igénybe vett közalkalmazott keresőképtelen beteg lesz - ami azt jelenti, hogy egészségi állapota miatt munkáját nem tudja ellátni -, akkor ugyanúgy jogszerűen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, mint bármely más közalkalmazott - akár rövid időtartamú, akár tartós betegségről van szó. Ezt a körülményt, azaz hiányzása jogszerűségét ő is, mint bármely közalkalmazott, orvosi igazolással tudja a munkáltató előtt igazolni. Ennek esetleges díjazási hatására a Péptv. 4. § (4) bekezdésében a válasz. E szerint "a programban részt vevő havonta a korábbi illetménye 70%-ának megfelelő mértékű juttatásban részesül". E szabály alapján nyilvánvaló, hogy a prémium­évest nem munkabér, illetőleg nem illetmény, hanem egy sajátos jogcímű díjazás, ún. "juttatás" illeti meg. (Ezt nem befolyásolja, hogy e "juttatás" mértékét a korábbi illetményéhez igazodóan, annak 70%-ában állapítja meg a törvény.) E "juttatást" - mivel az nem a munka ellenértéke! - attól függetlenül változatlan összegben kell folyósítani a prémiumévesnek, hogy a munkáltató munkára igénybe veszi-e őt vagy sem. Így a keresőképtelen betegség miatti hiányzás esete sem hat ki a "juttatás" összegére, a közalkalmazottnak a 70%-os juttatás jár, akár munkát végzett, akár nem. Ezért a kérdésnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 665

7. találat: Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak - betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet a válaszból: […]miatti keresőképtelenség idejére - ideértve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár. Az Mt. 151/A. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 662

8. találat: Állásidő vagy betegszabadság?

Kérdés: Cégünk likviditási gondokkal küszködik. Munkavállalóinkat november közepétől nem tudjuk foglalkoztatni, állásidőre járó személyi alapbért fizettünk a részükre. Egyik munkavállalónk közben megbetegedett, így a törvény szerint 15 napig betegszabadságot fizettünk, majd ezt követően táppénzigényt nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárhoz. A tb azonban az igényét elutasította, arra hivatkozva, hogy állásidőre járó bér fizetésére vagyunk kötelesek, így a munkavállalónak nincs a táppénzfizetést megalapozó keresetvesztesége. Szerintünk viszont, mivel keresőképtelen, táppénz jár a részére. Mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszból: […]személyében rejlő mentesülési okot jelent. Jelen esetben mindkét ok fennáll, így azt a kérdést, hogy állásidőről vagy keresőképtelenségről van-e szó, az dönti el, hogy a munkavállalónak fennállna-e a munkavégzési kötelezettsége, ha az egyik, illetve másik ok megszűnne. Amennyiben a munkáltató ismét tudna munkát adni, a munkavállaló köteles lenne dolgozni, de mivel ez keresőképtelensége miatt nem lehetséges, tényleges mentesülési oknak nem az állásidő, hanem a keresőképtelenség minősül. Hasonló esetben a Legfelsőbb Bíróság ítéletet is hozott (BH 2009. 188), melyben kimondta, hogy az egészségbiztosítási szerv az állásidőt tévesen tekintette az Ebtv. 47. § (2) bekezdése alá tartozó olyan időtartamnak, amely alatt a táppénzre való jogosultság kizárt. Az Ebtv. e szabálya szerint nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 562

9. találat: Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszból: […]szóba.) Mindebből következően a munkáltatónak csak addig az időpontig áll fenn a foglalkoztatási kötelezettsége, ameddig a határozott idő le nem jár, vagyis addig, amíg a munkaviszony meg nem szűnik. A munkaviszony ily módon a terhesség ideje alatt is megszűnhet, ezért azt követően a munkáltatót nem terheli a munkavállaló továbbfoglalkoztatásának kötelezettsége. A rendelkezésre álló adatok alapján a munkavállaló a terhességével összefüggésben 2009. október 20-án táppénzes állományba került. Erre csak abban az esetben kerülhetett sor, ha az orvos a munkavállaló keresőképtelenségét azon oknál fogva állapította meg, hogy a munkáját terhessége miatt nem tudja ellátni [Ebtv. 43. § (1) bek., 44. § b) pontja]. Mivel a munkavállalót csak a betegség miatti keresőképtelensége idejére illeti meg a naptári évenként számított 15 munkanap betegszabadság [Mt. 137. § (1) bek.], a keresőképtelenség ezen esetére nem vonatkoznak a betegszabadság díjazására vonatkozó szabályok. Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló táppénzre jogosult, a munkáltatót nem terheli kifizetési kötelezettség. Mindezekből következik az is, hogy a munkavállalót megillető betegszabadságra vonatkozó kérdés ebben az összefüggésben nem értelmezhető. Az Mt. 138. § (1) bekezdése szerint a terhes, illetőleg a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Az Mt. 130. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a szülési szabadság teljes időtartama jogszerző időnek minősül a rendes szabadság szempontjából. Megjegyzendő, hogy ugyanígy minősül a szülést követően a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek.] első éve is [Mt. 130. § (2) bek. c) pontja]. Amennyiben a határozott idő a terhesség ideje alatt jár le, és ezáltal a munkaviszony megszűnik, a munkáltató köteles - a munkáltatónál eltöltött idővel arányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 557

10. találat: Betegszabadság vagy állásidő?

Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
Részlet a válaszból: […]betegszabadságra vonatkozó szabály szerint [Mt. 137. § (3) bek.] fizet részére díjazást. A keresőképtelenség idejére állásidőre járó munkabér nem fizethető, mert a munkavállalót ezalatt nem a munkáltató működési körében, hanem saját személyében felmerült okból nem terheli munkavégzési kötelezettség. Ez a Legfelsőbb Bíróság 2009. 188. számon közzétett BH-ban is leszögezte. A kérdésbeli esetben tehát a munkavállalót a betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a illeti meg, ennek lejárta után pedig - ha továbbra is keresőképtelen beteg - táppénzre jogosult. A kérdésben is irányadó perbeli esetben egyébként a táppénzre való jogosultság kérdéséről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 509
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 35 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést