Jegyző helyettesítése

Kérdés: A jegyzőnk tartósan betegállományban van, ezért gondoskodnunk kell a helyettesítéséről. Milyen módon oldható meg a jegyző helyettesítése, ha egy másik jegyzőt bízunk meg a feladat ellátásával? Ekkor számára helyettesítési díjat vagy illetményt kell megállapítanunk?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 21. § (5) bekezdése értelmében lehetőség van arra,hogy a képviselő-testületek megállapodása alapján a jegyző egy másik jegyzőhelyettesítése céljából további egy közszolgálati jogviszonyt létesítsen. Nincsakadálya tehát annak, hogy a betegség miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Keresőképtelen állapot - ha vitatja a munkáltató

Kérdés: Üzemünkben sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a kereslet jelentős visszaesése miatt, ezért a döntésünkről a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartásával előzetesen írásban tájékoztattunk minden érintett munkavállalót. Többeknek a tájékoztatót sem tudjuk átadni, mivel néhány érintett keresőképtelen állományba vonult. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ez az átlagnál magasabb arányú "lebetegedés" valószínűleg a döntésünk kézbesítésének elodázására irányul. Tehetünk-e ebben a helyzetben valamit, vagy ki kell várnunk, amíg maguktól visszajönnek dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató részéről felmerül annak gyanúja, hogy akeresőképtelen állományban lévő munkavállaló oldalán a betegállománnyalösszefüggésben bármilyen rendeltetésellenes joggyakorlás valósul meg, a102/1995. Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján lehetősége van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében - mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került - megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 137. §-a alapján betegsége miattikeresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, annakideje alatt pedig a távolléti díjának 70%-a jár a részére. A 15 nap leteltétkövetően a munkavállalót az Ebtv. rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok - a betegszabadság kiadása

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót abetegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak - betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2. § szerint a közmunkaprogram keretében történőfoglalkoztatás az Mt. hatálya alá tartozik, ezért a közmunkaprogram keretébenfoglalkoztatottak munkaviszonyban állóknak minősülnek. Az Mt. általánosszabályai szerint jogosultak a közmunkaprogram résztvevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Prémiumévek program - csökkenthető-e a beteg prémiuméves díjazása?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. § (2) bekezdése értelmében "a programban résztvevő munkakörrel nem rendelkezik, azonban (...) a munkáltatója által igényelt,hetente - munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában -legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (6) bekezdése szerint a betegszabadságkiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Haa munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzésikötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] Ha a felek a munkaviszonyt határozott időre létesítették, ésa munkaszerződésben meghatározott határozott idő lejár (pl. a munkaszerződésbenmeghatározott időtartam eltelik, vagy a naptár szerint meghatározott időpontbekövetkezik), a munkaviszony automatikusan megszűnik, ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Állásidő vagy betegszabadság?

Kérdés: Cégünk likviditási gondokkal küszködik. Munkavállalóinkat november közepétől nem tudjuk foglalkoztatni, állásidőre járó személyi alapbért fizettünk a részükre. Egyik munkavállalónk közben megbetegedett, így a törvény szerint 15 napig betegszabadságot fizettünk, majd ezt követően táppénzigényt nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárhoz. A tb azonban az igényét elutasította, arra hivatkozva, hogy állásidőre járó bér fizetésére vagyunk kötelesek, így a munkavállalónak nincs a táppénzfizetést megalapozó keresetvesztesége. Szerintünk viszont, mivel keresőképtelen, táppénz jár a részére. Mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] Mind az állásidő, mind a keresőképtelenség időtartama alatta munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Mt. 107. § c) és h)pontja, valamint 151. § (4) bekezdése]. A mentesülés oka azonban eltérő: mígállásidő esetén a munkáltató működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Betegszabadság vagy állásidő?

Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
Részlet a válaszából: […] Állásidő címén a munkáltatót munkabér-fizetési kötelezettségakkor terheli, ha a munkavállaló munkára képes, munkavégzési kötelezettségénekeleget tudna tenni, de a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a saját működésikörében felmerült okból. Amennyiben a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
1
2
3
4