Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott felmentési idő rendes felmondáskor tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavégzés alóli mentesítés a munkavállaló felmondása esetén

Kérdés: Egy alkalmazottunk 2011. szeptember 4-i keltezéssel 35 napos felmondási idővel (mely szeptember hó 5-től október hó 9-ig tart) "október 9-ére" rendes felmondással felmondott. Kérte, hogy a felmondási idő egészére vagy egy részére mérlegelésünk szerint mentsük fel a munkavégzés alól. Cégünk szeptember 30-ig foglalkoztatná, ez lenne a kilépés dátuma. Munkavállalónk ezt nem fogadja el. Szeretne felmentést a munkavégzés alól, de a bérét szeretné megkapni október 9-ig. Törvény szerint megszüntethetem-e a munkaviszonyát szeptember 30-án, ha már nincs szükségem a munkájára? A munkavállaló szerint neki jár a felmentési bér, a felmondási idő alatt, arra tekintettel, hogy október 9-ére mondott fel. Tudomásom szerint viszont a munkavállalói felmondásnál nincs munkavégzés alóli felmentési idő, vagy végigdolgozza a felmondási időt, vagy ha kérésére felmentem a munkavégzés alól, akkor a munkaviszonya is megszűnik.
Részlet a válaszból: […]ahol ezt a törvény kifejezetten nem tiltja - megállapodás alapján el lehet térni, de csak a munkavállaló javára. Jelen esetben a munkavállaló javára történő eltérésnek a felmondási idő lerövidítése számít, hiszen ekkor nem az ő, hanem a munkáltató érdekét szolgálja a felmondási idő letöltése, nevezetesen, hogy elegendő idő álljon a rendelkezésére, míg a távozó munkavállaló munkakörére új embert tud felvenni. Tehát: annak nincs akadálya, hogy a felek megállapodásuk szerint lerövidítsék a felmondási időt, és ezáltal a munkaviszony hamarabb szűnjön meg. Minderre azonban a munkáltató egyoldalú döntésével nem jogosult, a munkavállalói kérelemre történő munkavégzés alóli mentesítés a felmondási idő alatt nem eredményezheti közvetlenül annak lerövidülését és a munkaviszony korábbi megszűnését. Ami a munkavégzés alóli mentesítést illeti, az Mt. 93. § (1) bekezdése szerint "a munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele". Vagyis a mentesítés csak akkor kötelező, ha a munkáltató mondott fel, ha a munkavállaló a felmondó fél, akkor a teljes felmondási időt köteles ledolgozni, hiszen ekkor a felmondási időnek az a célja, hogy az új munkaerő munkába állásáig is biztosítsa az adott munkakör folyamatos ellátását. Ugyanakkor természetesen ezzel összefüggésben is van lehetőség a törvényi rendelkezésektől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1148

2. találat: Végkielégítésre jogosultság - ha a munkavállaló korábbi időpontra kéri a megszüntetést?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát munkáltatói rendes felmondással szüntettük meg. A törvénynek megfelelően megállapítottuk az őt megillető végkielégítés összegét, mivel éppen a felmondási idő végére fog fennállni három éve a munkaviszonya. A munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára felmentettük a munkavégzés alól. Időközben azonban a munkavállaló a felmondási idő leteltét megelőző időpontra kérte a munkaviszonya megszüntetését, amit mi jóvá is hagytunk, így szerintünk nem lesz jogosult végkielégítésre. A munkavállaló azonban perrel fenyeget, ha nem kapja meg a végkielégítést. Valóban jogosult végkielégítésre, ha felmondásunk esetén a munkaviszonyának a megszüntetését a felmondási idő letelte előtti időre kérte?
Részlet a válaszból: […]a munkavállaló a munkavégzés alól - ahogyan jelen esetben is -, és előterjeszt olyan kérelmet, hogy kerüljön a felmondási idő lejárta előtt megszüntetésre a munkaviszonya, akkor a munkáltató - bár ezt nem köteles jóváhagyni, de - mérlegelési jogkörében eljárva dönthet úgy, hogy eleget tesz a kérésnek. Ekkor korábban szűnik meg a munkaviszony annál az időpontnál, mint ami a munkáltatói felmondásban szerepelt. A fenti esetek egyike sem befolyásolja azonban a munkaviszony megszüntetésének jogcímét, vagyis a jogviszony ebben az esetben is a munkáltató rendes felmondása által szűnik meg. A végkielégítésre való jogosultságnak két feltétele van: az egyik, hogy meghatározott jogcímen, azaz munkáltatói rendes felmondással, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnjön meg a munkaviszony, a másik pedig, hogy a munkavállaló rendelkezzen a szükséges munkaviszonyban eltöltött, legalább hároméves időtartammal (Mt. 95. §). Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a munkavállaló jogosult lesz a végkielégítésre, függetlenül attól, hogy a munkaviszonyának megszűnését korábbi időpontra kérte-e vagy sem. Így az általános szabály szerint nem az a releváns tényező, hogy a munkavállaló kitölti-e[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1058

3. találat: Felmondási idő - végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség - a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot -, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét - vagy annak egy részét - a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
Részlet a válaszból: […]a munkáltató a munkavállaló beleegyezése nélkül is dönthet úgy, hogy adott esetben a felmondási idő teljes idejére mentesíti őt a munkavégzés alól (ami az esetek döntő hányadában egyébként a munkavállaló szempontjából kedvező intézkedés), hiszen a joggyakorlat szerint a kötelező mértéket meghaladó felmentés nem eredményezi a munkáltatót terhelő foglalkoztatási kötelezettség [Mt. 102. § (1) bek.] megsértését. Ugyan a felmondási idő legalább felére a munkáltató az Mt. alapján köteles a munkavállalót a munkavégzés alól mentesíteni, álláspontunk szerint mégsem kizárt, hogy a munkavállaló írásbeli kérelme alapján ezen időtartam alatt is dolgozhasson. A felmentési idő alatti munkavégzés egyoldalú, önkényes elrendelésével azonban a munkáltató természetesen megszegné a törvényben foglalt kötelezettségét. A felmondási idő másik, ún. ledolgozandó része tekintetében a munkavállalónak szintén van jogi lehetősége arra, hogy kezdeményezze a foglalkoztatását, ha adott esetben a munkáltató eredetileg a felmondási idő teljes tartamára mentesítette őt a munkavégzés alól. A munkavállaló kérésének teljesítése azonban mindkét rész tekintetében a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, így a kérés teljesítését akár indokolás nélkül is megtagadhatja. Második kérdésére rátérve: a Gptv. 9. § (5) bekezdésének b) pontja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 838
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Munkavégzés a felmentési idő alatt

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?
Részlet a válaszból: […]részében meghatározott szabályoktól - ha az Mt. másképpen nem rendelkezik - abban az esetben térhet el, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Lehetőség van tehát arra, hogy a munkáltató - voltaképpen a munkavállaló hallgatólagos beleegyezésével - akár a teljes felmondási időre mentesítse a munkavállalót a munkavégzés alól, hiszen ez az esetek túlnyomó részében kedvezőbb a munkavállaló számára. Amennyiben a munkáltató felmentette a munkavállalót a munkavégzés alól, a munkavállaló utóbb egyoldalúan nem követelheti azt, hogy ismét dolgozhasson; a munkavállaló ismételt munkavégzéséhez a munkáltató kifejezett hozzájárulására is szükség van. A munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 833
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Felmentési időre járó átlagkereset - visszakövetelhető-e az örököstől?

Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
Részlet a válaszból: […]kárt, jogalap nélkül kifizetett munkabért - az örökösökkel szemben érvényesítse, az örökösök pedig helytállni tartoznak a munkáltató követeléseiért. Amint azt az egységes bírói gyakorlat is megerősíti, az öröklési jog szabályai a munkaviszonyból származó követelésre és tartozásra is vonatkoznak (BH 1975/437.). A kérdésben foglalt esetben azonban eltérő következtetésre kell jutnunk. Az Mt. 93. § (4) bekezdése ugyanis kifejezetten kimondja, hogy amennyiben a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 480

6. találat: Felmentési időre járó díjazás

Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót - legalább a felmondási idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni [Mt. 93. § (1)-(2) bek.]. Megjegyzendő, hogy a munkavállaló rendes felmondása esetén nincs kötelező felmentési idő, bár a munkáltató a munkavégzés alól akár egészében, akár részben ilyenkor is felmentheti a munkavállalót. A felmentési időre járó díjazás tekintetében az Mt. 93. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem jár azonban átlagkereset arra az időre, amely alatt a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Az idézett rendelkezésből egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben a felmentési időn belül munkaszüneti nap is található, a munkavállalót erre a napra is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 478

7. találat: Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszból: […]naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Fontos az is, hogy mennyi időre mentették fel felmondási ideje alatt a munkavégzés alól a munkavállalót. Ha havi átlagkeresetet kell fizetni, akkor egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. (Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám). Megítélésünk szerint az átlagkereset-számításra vonatkozó rendelkezés szerint a munkaszüneti nap vonatkozásában sem kell kivételt tenni, hiszen más díjazott időszak tekintetében is átlagkereset fizetését írja elő a törvény, függetlenül az arra járó munkabér mértékétől és jogcímétől. A felmentési időre eső két munkaszüneti napnak azért sincs jelentősége, hiszen az átlagkeresetet "visszafelé" kell kiszámítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 302

8. találat: Átlagkereset - visszakövetelése a felmentési idő alatt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően - a 30 napos felmondási idő felében - felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
Részlet a válaszból: […]legalább felét - vagyis a felmondási idő legalább egynegyedét - a munkavállaló kívánságának megfelelő időben és részletekben kell kiadni. A felmentési időre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg, kivéve az olyan időszakokat, amikor/amelyek alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult [Mt. 93. § (1)-(3) bekezdés]. A törvény szabályai a feltett kérdésben egyértelműen iránymutatást adnak: az Mt. 93. § (4) bekezdése értelmében a felmentés tartamára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 267

9. találat: Szabadság kiadása a felmentési idő alatt?

Kérdés: Egyik munkavállalómmal közöltem, hogy rendes felmondással megszüntetem munkaviszonyát, és a 45 nap felmondási idő egészére nézve felmentem a munkavégzés alól úgy, hogy az adott időszakra átlagkeresetet fizetek. Bár külön nem jeleztem, úgy gondoltam, ezzel a gesztussal a szabadság kérdését is rendeztük. A mentesítés idejére kiadható-e a szabadság időarányos része, amely jelen esetben 8 munkanap?
Részlet a válaszból: […]természetesen kedvezőbb feltételt is biztosíthat, és a felmondási idő teljes tartamára mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alól. A munkáltató ez utóbbi döntésével ugyanakkor megszűnik annak a lehetősége, hogy a munkavállaló ki nem adott szabadságát beszámítsa a felmondási időbe, mivel a munkavállalót - éppen a munkáltató által egy más jogcímen biztosított távollét alapján - munkavégzési kötelezettség már nem terheli. Ugyanarra az időtartamra így a rendes szabadság jogcímén nem járhat szabadidő. A munkáltatónak - miután[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 20