Törzsidőben dohányzás – a lehetséges következmények

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással szüntette meg a munkáltató arra való hivatkozással, hogy napi rendszerességgel több alkalommal kijár az üzemből dohányozni törzsidőben, azaz munkavégzési idejében a munkahelyét engedély nélkül elhagyja. A munkavállaló a tényt, hogy napi rendszerességgel napi két-három alkalommal jár ki az üzemből dohányozni, nem tagadja, azonban arra hivatkozik, hogy ezt a gyakorlatot a munkáltató tartósan nemcsak neki, hanem más munkavállalóknak szankció nélkül eltűrte és jelenleg is eltűri, figyelmeztetésben sem szóban, sem írásban korábban nem részesült. Alappal támadható-e a felmondás akár arra hivatkozással, hogy ha a munkavállaló éveken keresztül eltűrte, hogy a munkavállaló kijár a munkaidejében dohányozni a gyáron kívülre, akkor erre nem lehet jogszerűen felmondást alapítani, ugyanis a felmondásnak a felmondás indokaként megjelölt kötelességszegésnek időben kapcsolódni kell a felmondás közléséhez? Ezt az álláspontot olvastam egy munkajogi szakembertől, de nem találtam erre vonatkozó konkrét bírói gyakorlatot. Ha alapos ezen vagy más jogi indokból a felmondás jogszerűtlensége, kérem – ha ilyenről tudásuk van –, hogy a válaszukkal együtt konkrét döntvényszámokat is adjanak meg.
Részlet a válaszából: […] Úgy tűnik a tényállás alapján, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése, amely egyébként valóban a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegését jelenti, látszólagos lehet csupán. Ha ugyanis a munkavállaló a munkahelyét engedély nélkül elhagyja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Eljárás a munkavállaló nem megfelelő azonnali hatályú felmondása esetén

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöl a munkáltatóval írásban (már nem próbaidős), azonban az indokolást nem tartalmaz, vagy ha tartalmaz is, az nem felel meg az Mt. 78. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak (pl. munkatársakkal való konfliktus az indok), akkor milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a munkaviszony-megszüntetés jogcímének tisztázása érdekében, ha a bírósági eljárást szeretné elkerülni? Tekintheti-e ezt ettől függetlenül egy azonnali hatályú felmondásnak azzal, hogy az Mt. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyja? Vagy elutasítja az azonnali hatályú felmondást, és a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek veszi? Van-e lehetőség ez utóbbi megoldásra akkor is, ha a munkáltató nem kívánja megfizettetni a 84. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás (a korábbi szabályozás szerinti rendkívüli felmondás) csak akkor jogszerű, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból nem derül ki, hogy pontosan mi volt a megszüntetés jogcíme, ugyanis az azonnali hatályú megszüntetés ez esetben lehet indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás (a korábbi terminológia szerint rendkívüli felmondás) (Mt. 78. §), a határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Kárigény érvényesítése és felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Munkaviszony megszüntetésének lehetőségei

Kérdés: 2008 júliusa óta dolgozom a jelenlegi cégemnél, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A munkahelyemen lopás történt, az én öltözőszekrényemből loptak el készpénzt, illetve személyes dolgokat. Egy héttel később tudomásomra jutott, hogy a munkatársaim közül ki volt a tettes, bizonyítékom azonban nincs, és a jegyzőkönyvben sem szerepel a neve. Ennek ellenére jeleztem a vezetőmnek, hogy nem tudok tovább dolgozni nap mint nap olyan emberrel, aki ilyet tesz. Közös megegyezéssel szüntetnénk meg a munkaviszonyomat. A probléma az, hogy van egy tanulmányi szerződésem, és ki kellene fizetnem 300 000 Ft-ot. Kértem, hogy engedjék el, de nem járulnak hozzá. Mit tudok tenni ilyen helyzetben? Alkalmazható részemről a rendkívüli vagy azonnali felmondás? Jár-e részemre végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] Az azonnali (korábbi elnevezéssel: rendkívüli) felmondásnak a munkavállaló részéről akkor lehet helye az Mt. 78. §-a értelmében, ha a munkáltató a vele fennálló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét – szándékosan vagy súlyos gondatlansággal –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a rendkívüli felmondás helyett az azonnali hatályú felmondás elnevezést használja. Alapvető szabályai azonban nem változtak a régi Mt.-ben foglaltakhoz képest. Így többek között a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkaviszony megszüntetése – egyéni vállalkozó bejelentkezése

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
Részlet a válaszából: […]  Mindenekelőtt ki kell térni arra, hogy időbér alkalmazásaesetén a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege 2012. január1-jétől órabér alkalmazása esetén 535 Ft [298/2011. Korm. rendelet 2. § (1)bek.]. Tehát amennyiben a kérdésben megjelölt 400 Ft-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Jutalék esedékessége munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. rendelkezései értelmében a munkavállalóval nemfeltétlenül a munkaviszony utolsó napján kell elszámolni. A törvény szerint amunkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni amunkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Megalapozza a rendkívüli felmondást a zsebbe fizetett munkabér?

Kérdés: Szolgálhat-e a munkavállaló részéről rendkívüli felmondás alapjául, ha a munkaadó a fizetést két részben, egy bejelentett, adózott munkabérként, a másik felét azonban nem bejelentve, zsebbe adja?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésbenmegállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Igazolatlan távollét – rendkívüli felmondás

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van. Helyettesítésére – az ő javaslatára – a testvérét vettük fel üzletünkbe. Néhány napja azonban a testvér nem jött be a munkahelyére, nem végez munkát. Próbáltuk telefonon elérni és személyesen is felkeresni, de sikertelenül. A telefont volt munkavállalónk sem veszi fel, akit helyettesít. Mit tehetünk ebben a helyzetben, felmondhatunk a munkavállalónak jogszerűen? Sajnos nehezíti helyzetünket, hogy nem írtunk alá munkaszerződést.
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkavállaló nem tudja távollétét igazolni,akkor helye lehet a munkáltató általi rendkívüli felmondásnak. A munkáltató,illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti,ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.
1
2
3
7