Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott idénymunka tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vendéglátás - az idénymunka kritériumai

Kérdés: A nyári idényben üzemelő vendéglátóipari egység (gyorsbüfé) idényjellegű tevékenységet folytató munkáltatónak minősül-e? A büfé szeptembertől húsvétig nincs nyitva, de közvetlenül mellette működnek egész évben nyitva tartó büfék és éttermek is. Vagy az idénymunka szabályai csak a nyári időszakban alkalmazhatóak?
Részlet a válaszból: […]felszereltsége alapján egész évben működhet, úgy a törvényben megkövetelt feltétel nem áll fenn. Egy egyébként is csak a nyári idényben nyitva tartó strandon üzemelő, nem fűthető büfé esetében viszont megállapítható az idényszerűség. Fontos, hogy annak nincs jelentősége, ha munkaszervezési okokból az év bizonyos időszakaiban fokozottabb a tevékenység (pl. mert nyáron több a vendég). Az sem releváns, hogy az adott tevékenységet más munkáltatók az egész évben végzik. A konkrét munkáltató tevékenységét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3788
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Mezőgazdasági gépkezelő egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunka keretében lehet-e egyszerűsített foglalkoztatottként bejelenteni a különböző zöldség- és gyümölcsfélék betakarítására, szedésére, aratására alkalmas mezőgazdasági gép kezelőjét (pl. a meggyrázó gép kezelőjét, szüretelőkombájn kezelőjét)?
Részlet a válaszból: […]szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével -, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot (Efotv. 2. § 1. pont).Mezőgazdasági idénymunka esetében az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban (Efotv. 2. § 7. pont). Figyelemmel arra, hogy a kérdésben felvetett tevékenység különböző zöldség- és gyümölcsfélék betakarítására, szedésére, aratására alkalmas mezőgazdasági gép kezelőjére vonatkozik, megállapítható, hogy ezek olyan mezőgazdasági tevékenységek, amelyek sajátosságaiknál fogva kizárólag egy meghatározott időszakban vagy időpontban végezhetők el. Ezért lehetőség van arra, hogy mezőgazdasági idénymunka keretében egyszerűsített foglalkoztatottként lehessen bejelenteni az ilyen gépek kezelőit.Fontos azonban, hogy érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3657

3. találat: Fizetés nélküli szabadság - külföldi munkavállalás céljából

Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?
Részlet a válaszból: […]kérelemre az Mt. nem határoz meg formai követelményt, azonban a viták elkerülése végett, az erre irányuló kérelmét is javasoljuk írásba foglalni a fizetés nélküli szabadság kívánt kezdő és utolsó napjának pontos megjelölésével. Ha a munkáltató a kérelemnek helyt ad, akkor a felek között létrejön a megállapodás, melyet a tények pontos rögzítése érdekében szintén javaslunk írásba foglalni. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, akkor a kiesett munkaidőre az Mt. rendelkezései alapján megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (2) bek.]. Ezért díjazás ezen időre az Mt. alapján nem jár.Vélhetően a munkáltató részéről rákérdeznek, miért kíván fizetés nélküli szabadságra menni. Az Mt. általános magatartási követelményei, tehát az együttműködési, és ennek részeként a tájékoztatási kötelezettség részeként Ön köteles informálni a munkáltatóját, mi áll a fizetés nélküli szabadság iránti kérelme hátterében. Mindezt a munkavállaló által[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2357

4. találat: Műszakpótlékra jogosultság

Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?
Részlet a válaszból: […]egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A két feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a munkavállaló műszakpótlékra legyen jogosult. Ebben az esetben a tizennyolc és hat óra közötti időtartamra jár a pótlék, amelynek mértéke 30% (Mt. 141. §).A kérdésben leírtak alapján megállapítható, hogy a munkavállalónak jár a műszakpótlék, hiszen 9 munkanapon 7-kor kezdett, 12 munkanapon pedig máskor. Így teljesül, hogy a munkanapok legalább egyharmadában, a kérdés szerinti esetben 7 munkanapon négy órával eltér a munkavégzés kezdő időpontja. A második feltétel is teljesül, hiszen a legkorábbi (7 óra) és a legkésőbbi (14 óra)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2353

5. találat: Idénymunka pihenőnapok nélkül

Kérdés: Hathavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló folyamatos munkavégzése napjainak a száma mennyi lehet? Beosztható úgy, hogy 12 nap munkavégzést követően egy pihenőnapot kap kampánycsúcsmunkák idején, ha a munkaidőkeret tartalma alatt a be nem osztott pihenőnapokat meg fogja kapni akkor, amikor nincs annyi munka? Mezőgazdasági munkára, szárítási és aratási időszakra vonatkozik a kérdés.
Részlet a válaszból: […]akadálya, hogy az idénymunkát végző, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló egybefüggően akár 12 napot dolgozzon. Sőt, akár olyan eset is lehetséges, hogy a munkavállaló az adott hónapban csak az első vasárnapon kap pihenőnapot, legközelebb pedig a következő hónap utolsó vasárnapján pihenhet. Így akár 50 nap egybefüggő, pihenőnappal nem megszakított munkavégzés is elképzelhető.Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a munkaidőkeret (illetve az elszámolási időszak) alatt a munkavállaló nem kaphat kevesebb pihenőnapot, mintha az általános munkarendben dolgozna. Azaz a munkaigényes időszakokban kiadni elmulasztott pihenőnapokat a munkáltatónak máskor, de még a munkaidőkeret alatt be kell osztania. Ennek elmaradása esetén úgy kell tekinteni, hogy a munkavállaló a hiányzó pihenőnapoknak megfelelő számú munkanapján valójában pihenőnapon végzett rendkívüli munkát, amiért 100%-os pótlék illeti meg (Mt. 143. §).Felhívjuk továbbá a figyelmet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2340
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Idényjellegű munka esetén alkalmazandó munkaidőkeret

Kérdés: Mezőgazdasági gazdasági társaságunkban hathavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni 2013-ra. Csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, állattenyésztéssel nem. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás 12-15 fő erőgépvezetőt érint, a többi munkavállalót nem. Hogyan állítsuk össze a munkaidőkeretet, hogy megfeleljünk az új Mt.-nek?
Részlet a válaszból: […]követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel ossza be [új Mt. 97. § (1) bek.]. A kérdésben felvázolt helyzetre, a konkrét körülmények, azaz a munka- és időigény, munkavállalók pontos száma hiányában konkrét munkaidő-beosztásra nem áll módunkban javaslatot tenni, ugyanakkor alábbiakban segítségképpen összefoglaljuk az új Mt. által biztosított kereteket, melyek figyelembevételével a munkaidő-beosztás elkészíthető.A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet [új Mt. 99. § (1) bek.], de a beosztás szerinti napi munkaidő a tizenkét órát sem haladhatja meg [új Mt. 99. § (2) bek. a) pont]. Idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóknál a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között elegendő, ha legalább napi nyolc óra pihenőidőt biztosít a munkáltató [új Mt. 104. § (2) bek. d) pont]. A munkavállaló heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet [új Mt. 99. § (2) bek. b) pont], azzal, hogy munka­időkeret esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni [új Mt. 99. § (7) bek.]. Idényjellegű tevékenység esetén rendes munkaidőt vasárnapra is meghatározhat a munkáltató [új Mt. 101. § (1) bek. b) pont]. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg [új Mt. 105. § (1) bek.], de egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [új Mt. 105. § (2) bek.]. Idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében pedig a beosztás annyira rugalmas, hogy még arra sem kell ügyelni, hogy a munkavállaló számára hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot adjon a munkáltató [új Mt. 105. § (3) bek.]. Arra azonban esetünkben is figyelemmel kell lenni, hogy a munkáltató a munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra osszon be [új Mt. 105. § (4) bek.]. Mindezek alapján jogszerűen olyan munkaidő-beosztás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1552
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Idénymunkás bére, szabadsága és bejelentése

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatás munkajogi szabályain az új Mt. annyit változtatott, hogy az Eft.-ből saját 201-203. §-aiba emelte át az ilyen munkavégzés esetén alkalmazandó, az általánostól eltérő szabályokat. E rendelkezések alapján a mezőgazdasági idénymunkás számára is jár szabadság, azonban a szabadság kiadására vonatkozó Mt. 122-124. §-t nem lehet alkalmazni [Mt. 203. § (1) bekezdés i) pont]. A szabadság mértéke - 365 napos munkaviszony esetén - 20 munkanap alapszabadság, és az életkortól függő, legfeljebb további 10 munkanap pótszabadság, amelynek az időarányos része veendő figyelembe - ez 50 napos munkaviszony esetén összesen kb. 4-6 munkanapot jelenthet. Ezt még az esetleges egyéb jogcímeken járó pótszabadságok növelhetik meg. Ha azonban az 50 nap teljesítésére 3-5 napos részletekben kerül sor, akkor minden egyes újabb munkaviszony megszűnésekor külön-külön kell megállapítani az időarányos szabadságot, amely így esetenként ennél jóval kevesebb lehet. Ha a szabadság nem éri el a fél napot, lefelé kell kerekíteni, azaz olyan, mintha nem is szerezne rá a munkavállaló jogosultságot [Mt. 121. § (2) bek.]. Mindezen szabályok alapján az állapítható meg, hogy a kérdésben szereplő esetben a szabadság kiadására, de nagy valószínűség szerint a pénzbeli megváltására sem kerül sor.Ami a hétvégi, illetve munkaszüneti napi munka díjazását illeti, erre már alkalmazni kell az Mt. általános szabályait, azaz a 140. §-t idénymunka esetén is. E szerint a vasárnap rendes (beosztás szerinti) munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót, ha a munkát több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenység keretében végzi, 50% bérpótlék illeti meg. A vasárnapi munkavégzés egyéb eseteiben, valamint a szombati napon történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1516

8. találat: Egyszerűsített foglalkoztatás egész évben?

Kérdés: Egy munkavállaló összesen hány napot dolgozhat egy évben egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül? Lehetséges, hogy több munkáltatónál is ledolgozzon 90-90 napot, és ezáltal akár 200-300 napja is összegyűljön egy évben?
Részlet a válaszból: […]napos időkorlát az azonos felek közötti egy évbeli maximális munkaviszony időtartamát jelenti. Mivel nem tiltja a törvény, egy munkavállaló több munkáltatónál akár teljes évben is munkaviszonyban állhat egyszerűsített
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1160

9. találat: Családtag mezőgazdasági idénymunkára történő foglalkoztatása

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?
Részlet a válaszból: […]valósul meg a munkaviszony legfontosabb ismérve: a munkaerő áruba bocsátása. Ez a fajta munkavégzés nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, tehát a segítő családtag után járulékokat sem kell fizetni. A Tbj-tv. 4. § g) pontja alapján segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ez esetben, mivel nem munkaviszonyról van szó, az Efo-tv. nem alkalmazható, így annak szabályai szerint bejelenteni sem lehet a hozzátartozót. Ugyanakkor, ha a munkavégzés túlmutat a szívességi munka keretein, illetve az ellenérték fejében történik, úgy - a fentiekkel ellentétben - a közeli hozzátartozók foglalkoztatása tekintetében az Efo-tv. általános szabályai lesznek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1014

10. találat: Idénymunkások - hányan foglalkoztathatók egy nap?

Kérdés: Az Efo-tv. meghatározza a munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek számát. A mi cégünknél mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatunk dolgozókat. Mezőgazdasági idénymunkára nincs meghatározva létszámkeret, ott az azonos felek közötti 120 nap van korlátként meghatározva. Jól értelmezem a jogszabályt?
Részlet a válaszból: […]hathavi átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt, b) 1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt, c) 6-tól 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt, d) 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át. E napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Mint látható, a fenti szabály kifejezetten az alkalmi munkavállalókra vonatkozik. Idénymunka esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 957
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést