Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott munkabaleset tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Özvegyi nyugdíj és kártérítés

Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjra csak akkor jogosult, ha az özvegy a házastársa halálakor, illetve - a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén -- az elhalálozástól számított tíz éven belül a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betölti, vagy- megváltozott munkaképességű, illetve házastársa jogán árvaellátásra jogosult, fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik (Tny. 47. §).Az Ön esetében valószínűleg egyik feltétel sem állt fenn.Kártérítési járadékra a munkáltatótól a férje halála miatt akkor lenne jogosult, ha olyan munkabaleset - a munkavégzéssel összefüggő baleset - történt volna, amellyel kapcsolatosan a munkáltató nem tudta kimenteni magát. Azaz azt bizonyítani, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (Mt. 173. §). A baleset munkabaleseti minősítése az Mvt. 87. §-ának 3. pontja alapján bírálandó el. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2719
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Kárigény érvényesítése munkabaleset okán

Kérdés: Kiküldetésben dolgoztam magyar húsipari területen működő vállalkozásnál külföldön. Más által okozott munkahelyi balesetet szenvedtem. Baleseti jegyzőkönyvet nem készítettek Németországban. Hazaküldtek Magyarországra ingyenes orvosi ellátás és táppénzre vétel miatt. Két nap múlva a munkáltatóm megszüntette a munkaviszonyomat, amiről csak két hónap múlva tájékoztatott. Azon idő alatt a táppénz folyósítását megszüntették, mivel a munkaviszonyom, biztosítási jogviszonyom megszűnt. Mit tehetek?
Részlet a válaszból: […]napon belül keresettel élhet az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon [Mt. 287. § (1) bek. b) pont]. Amennyiben a munkáltató munkaviszonyának megszűnését téves időpontra jelentette be, és ezért a társadalombiztosítási jogviszonya, valamint az annak alapján folyósított ellátása megszűnt, amiből kár érte, akkor kártérítésre lehet jogosult [Mt. 166. § (1) bek.]. Erre vonatkozó igényét három éven belül érvényesítheti bíróság előtt [Mt. 286. § (1) bek.]. Hasonlóan érvényesítheti igényét a balesetből eredő egyéb kárai megtérítésére vonatkozóan is.Megjegyezzük, hogy a kérdésben írtak alapján balesete feltehetően munkabaleset[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2630
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Munkabaleset valótlan bejelentésének következményei

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?
Részlet a válaszból: […]rögzítenie, és a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell [Mvt. 64. § (4) bek.]. A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni [Mvt. 64. § (5) bek.]. Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltatónak jelentette be, hogy munkabaleset történt, a munkáltatónak a kivizsgálást el kell végeznie. Ha ennek során bebizonyosodik, hogy valótlan állítás volt a baleset ténye, ezt kell rögzíteni a munkabaleseti jegyzőkönyvben. A tényállítások valóságtartalmát a körülmények vizsgálata során lehet megállapítani, és a további lépéseket már a valós körülmények ismeretében kell megtenni.A munkavállaló valótlan bejelentésére a következők szerint derülhet fény. Ha a bejelentés a munkavédelmi hatósághoz történt (pl. a sérült munkavállaló a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, illetve a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást), a hatóság a panaszost a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja [Mvt. 68. § (1) bek.]. De maga a hatóság is jogosult a munkabalesetek kivizsgálására [Mvt. 84. § (1) bek. c) pont]. A hatóság vizsgálatának a munkáltató köteles magát alávetni. Ebben az esetben a baleset valótlanságát a hatóság jogosult megállapítani, ahogy azt is, ha a baleset nem az előadottak szerint történt.Amennyiben bebizonyosodik, hogy a munkavállaló valótlant állított, annak megállapítása szükséges, hogy a valótlan állítása felróható magatartás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2569

4. találat: Munkabaleset utasítás megszegésével

Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?
Részlet a válaszból: […]illetve a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A baleset a munkáltató ellenőrzési körében, az általa biztosított munkaeszköz használatával, a munkahelyen, munkaidőben következett be, még ha a kifejezett utasítása ellenére is. Ebből következően a munkáltató első kimentési lehetősége nem alkalmazható.A második kimentési okhoz fenn kell állnia a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának a baleset bekövetkezésében. Ez a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) egy eseti döntésében kifejtettek alapján nem valósulhat meg akkor, ha a balesetet okozó munkaműveletet a munkavállaló nem egyedül és önkényesen, hanem több más munkavállalóval együtt végzi (BH2007. 201). Mivel a munkavállalók többen végezték a tevékenységet, amely elvezetett a káreseményhez, ez a kimentési ok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2548

5. találat: Munkabaleset miatti kártérítés

Kérdés: Könnyűipari csomagolócég vagyunk, csomagolóanyagokat állítunk össze, illetve termékeket csomagolunk. Egyik munkavállalónk a munkavégzéshez használt tűzőgépben kapcsokat cserélt, amikor egy szerencsétlen mozdulat következtében az eszközt elsütötte, és az egyik ujja megsérült. A sérülése miatt egy napot keresőképtelen állapotban volt, üzemi baleset okán, majd újra munkába tudott állni. A gyógyulása teljes volt, a sérülést követően heg sem látható. A munkavállalót most kollégái azzal biztatják, hogy forduljon bírósághoz, mivel neki a baleset miatt milliós kártérítés jár. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez valóban így van-e!
Részlet a válaszból: […]kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1) bek.].A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket [Ptk. 6:522. § (2) bek.].A kérdésben írtak alapján a munkáltató kártérítési felelőssége feltehetően fennáll, azonban annak elő­feltétele, hogy a munkavállalónak legyen kára. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló baleseti táppénzben részesült, lehet elmaradt jövedelme, amely azonban egy napra vonatkozóan bizonyosan nem milliós nagyságrend. Hasonlóan felmerülhet dologi kára (pl. megsérült ruházat), illetve máshonnan meg nem térült költség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2307
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Munkavállalói munkabaleset - ha maga okozza a sérülését

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett; egyedül dolgozott, mikor a baleset során a gumicsizmáját az általa használt magasnyomású mosó átvágta, és a forró víz megégette a lábát. A munkafolyamat során nincs olyan feladat, amely során a magasnyomású mosót a lába felé kellene irányítani, és a munkavédelmi oktatáson is megtanulták a használatát. Ráadásul egy teszt alapján ahhoz, hogy a csizmát át lehessen vágni, néhány centiméterről, több mint 10 másodpercig kell a sugarat ráirányítani. A kérdésem, hogy ilyen esetben valóban kártérítést kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy- a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].Amennyiben bizonyítható, hogy a káresemény csak úgy következhetett be, hogy a munkavállaló szándékosan, saját maga vágta át a gumicsizmáját a mosóval, valószínűleg ez a károsult kizárólagos elháríthatatlan magatartásának minősül, és a munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól. Ha ez nem bizonyítható, de az igen, hogy a munkavállaló maga is vétkesen közrehatott a károkozásban - azaz munkafolyamati utasításokat szegett meg, a magasnyomású[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2141

7. találat: Elmaradt jövedelmet pótló kártérítés kiszámítása

Kérdés: Egy munkavállalónk munkabalesetet szenvedett a közelmúltban, és most kártérítési igénnyel lépett fel. Elmaradt jövedelemként 3 havi munkabérét kéri megfizetni. Ezt hajlandóak is lennénk kifizetni neki, de nem egyértelmű, hogy miként kell számítani a kártérítés összegét ebben az esetben.
Részlet a válaszból: […]került, még le kell vonnia) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást,b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,d) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá [Mt. 172. § (1) bek.].Amennyiben ilyen levonások nem merülnek fel, akkor is alkalmazni kell a 2014. március 15-től hatályos szabályt, amely szerint a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni [Mt. 172. § (2) bek.].Ennek értelmében, ha a munkavállaló elmaradt havi munkabére nettó 131 000 Ft (ami bruttósítva 200 000 Ft lenne), akkor az elmaradt jövedelem kiszámításakor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2062
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Munkahelyi baleset minősítése

Kérdés: Trolibusz-vezetőként dolgozom. Munkaidőben a járműről az úttestre lelépve a térdem megreccsent, és erős fájdalom is társult hozzá. A munkámat nem tudtam tovább folytatni, orvoshoz vitettem magam, ahol röntgen alapján megállapították, hogy nincs törés. Másnapra bedagadt a lábam, és nem tudtam munkába állni, azóta is kezelés alatt vagyok. Pár napja kaptam egy levelet a munkahelyről, hogy nem ismerik el munkabalesetnek, hanem táppénzes állomány­ba vagyok sorolva. Érdekelne, hogy ez így jogos-e, és ha nem, mit tudok tenni ezek után?
Részlet a válaszból: […]vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz (87. § 1/A. pont). A baleseteken belül munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1502
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Munkabaleseti jegyzőkönyv - a kárfelelősség alapja

Kérdés: Egy munkavállalónk a munkahelyen pár hónappal ezelőtt zavartan, kábán viselkedett; egy kolléga orvoshoz vitte, ahol megállapították, hogy amnéziás állapotban volt. Az esetről munkabaleseti jegyzőkönyv készült, melyben a munkavállaló azt nyilatkozta, hogy leütötték a munkahelyén. Ezzel összefüggésben rendőrségi vizsgálatot is kezdeményeztünk, amely viszont eredménytelenül zárult. Most kártérítést követel, mondván, hogy a baleset következményeiért a munkáltató felelősséggel tartozik. Jogos lehet ez a követelés?
Részlet a válaszból: […]összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok [Mt. 174. § (5) bek.]. A munkáltató működési körébe tartozik az az eset is, ha a munkavállalót külső személy hatására éri munkavégzése közben baleset, és a felelősség alól ilyen esetben nem mentesülhet, még akkor sem, ha az egyébként a munkáltató által elháríthatatlan hatás volt. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében rámutatott arra, hogy amennyiben a munkáltató a balesettel kapcsolatos jegyzőkönyvben nem vitatta a munkabaleset tényét, illetve utólag a nem természetes eredetű elváltozás gyanúja miatt rendőrségi vizsgálatot tartott szükségesnek, akkor utólag ezen megállapításokkal kapcsolatban neki kell ítéleti bizonyossággal megállapíthatóan igazolnia, hogy a baleset nem következhetett be olyan módon, ahogyan azt a felperes állította, vagyis az egészségkárosodása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 547

10. találat: Munkabaleset miatti sokk

Kérdés: A közelmúltban munkahelyi balesetet szenvedtem, és nagyon csúnyán összetörtem magam. Amikor a feleségem megtudta, hogy mi történt, sokkos állapotba került, és az orvosok utóbb azt állapították meg, hogy idegösszeomlást kapott. Jelenleg otthon van, nem tud dolgozni; én közben kikerültem a kórházból, és visszamehettem a munkába. Mivel a feleségem most is táppénzen van, kevesebb a közös jövedelmünk, nehezebben élünk. Van arra lehetőség, hogy az elmaradt jövedelmünket megtéríttessük a céggel?
Részlet a válaszból: […](2) bek.]. A munkáltató hozzátartozóval szembeni felelőssége járulékos jellegű, ami azt jelenti, a hozzátartozóval szembeni kárfelelősség megállapításának előfeltétele, hogy a kártérítési felelőssége a munkavállaló vonatkozásában is fennálljon. A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 174.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 338
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést