Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
Részlet a válaszából: […] Ha csoportos létszámcsökkentésre kényszerül a munkáltató, értelemszerűen általában meg kell tartania az Mt. 71-76. §-ának rendelkezéseit. Az Mt. szerint csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Apák felmondási védelme

Kérdés:

Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?

Részlet a válaszából: […] Általánosságban rögzítjük, az apákra többféle felmondási védelem – felmondási tilalom és felmondási korlátozás – is vonatkozik az Mt. alapján. Az alábbiakban elsőként ezeket vesszük sorra: a felmondási tilalom esetén a munkaviszonyt a munkáltató nem mondhatja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A "GYES-ről" való visszatérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés – mint minden szerződés – a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek – természetesen annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

Kérdés: A jogszabályok szerint öt évig lehet valakit munkaerő-kölcsönzés jogviszonyban foglalkoztatni. Mi történik az ötödik év lejártával? Felmondással kell megszüntetni a jogviszonyt munkáltatói oldalról úgy, hogy a felmondás indoka az öt év lejárta, és így a jogviszony vége éppen az ötödik év betöltése kell legyen? Vagy automatikusan megszűnik az ötödik év leteltével a jogviszony, mint egy határozott idejű jogviszony? Mi történik, ha valakit ebben az időpillanatban gyermekszülés miatt fennálló felmondási védelem véd? Ez csak abban az esetben számítana, ha a felmondás a lehetőség a megszüntetésre, ha azonban automatikusan történik a megszüntetés a jogszabály alapján az öt év miatt, akkor nem, miután az nem felmondás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett ötéves szabály nem a munkaviszony időtartamára, hanem a kikölcsönzésre, azaz az egy kölcsönvevőnél eltölthető időre vonatkozik [Mt. 214. § (1) bek. e) pont]. A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Felmondás a járványügyi helyzettel összefüggésben

Kérdés: Sajnos a járvány elérte a vállalkozásunkat: a tevékenységünkből eredően a forgalmunk jelentősen lecsökkent, és a bevételeink elapadni látszanak. Néhány munkavállalóval tovább tudjuk vinni a céget, de egyesek munkaviszonyának a megszüntetése az egyetlen megoldás számunkra. Mire hivatkozhatunk ilyenkor, jogszerűen felmondhatjuk a határozatlan időre létesített munkaviszonyokat a járványhelyzetre hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a felmondását köteles megindokolni. A határozatlan tartamú munkaviszony felmondásának indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Védettség az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt

Kérdés: Munkavállalónk emberi reprodukciós eljárásban vett részt, a megtermékenyített ivarsejt beültetésére irányuló kezelés azonban sikertelenül zárult, így három hónappal ezelőtt arról tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott kezelése befejeződött. Sajnálatos módon ezt követően cégünk életében számos változás következett be, és átszervezést tervezünk végrehajtani, minek következtében a munkavállalónk munkaviszonyát is felmondással kívánjuk megszüntetni. A felmondásnak nincs köze az emberi reprodukciós eljáráshoz, a munkavállalóinkat a legmesszemenőbb módon eddig is támogattuk ebben a tekintetben. Jogellenes lehet-e a felmondási védelemre tekintettel a felmondásunk, ha a munkavállaló a jövőben esetleg ismét kezelés alá kívánja vetni magát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Ittasan a munkahelyen

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a több éve már nálunk dolgozó munkavállalónk ittasan jelent meg a munkavégzés kezdetekor, és amikor közöltük vele, hogy ennek következményei lesznek, ő vállat vont, és közölte, úgysem szüntethetjük meg a munkaviszonyát, mivel várandós?
Részlet a válaszából: […] A várandósság mint felmondási tilalom a munkavállalót csak a munkáltató általi felmondással [Mt. 65. § (3) bek. a) pont] szemben védi meg. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a várandósság tartama alatt jogszerűen nem közölhet a munkavállalóval felmondást. Nincs akadálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkaviszony helyreállítása – jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban szükséges rögzíteni: erre vonatkozó tényállási elemek hiányában nem tudjuk megítélni, hogy a munkaviszony felmondással történt megszüntetése jogszerű volt-e vagy sem. Így csupán arra utalunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.
1
2
3
7