Munkaviszony-megszüntetéskor az öltözőszekrényben hagyott dolgok

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntettük, amely jognyilatkozatot postán, tértivevénnyel küldtük meg részére. A munkavállaló nem tud bejönni a székhelyünkre az elszámolás miatt, így az öltözőszekrényéből sem tudja kipakolni a munkaruháját, személyes tárgyait. Ha nem jelenik meg, akkor mi a helyes eljárás az öltözőszekrény kezelése tekintetében? Mit tehet a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, az Mt. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor köteles a munkakörét az előírt rendben átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen

Kérdés: 1993 óta dolgozom közalkalmazottként, egy általános iskolában vagyok tanár. Oltakozni nem fogok, ezért januártól a mostani állás szerint fizetés nélküli szabadságra küldenek. Védettségi igazolvánnyal rendelkezem, ami 2022. január 16-ig érvényes. Az 599/2021. Korm. rendeletről szóló tájékoztatót és a nyilatkozatot még nem vettem át, mert kértem, hogy postán küldjék ki. A fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok-e másodállást, illetve lehetek-e óraadó egy másik intézménynél? Jogszerű-e, hogy a munkáltató egy már meglévő kinevezést egyoldalúan módosít, és oltáshoz köti a munkakör betöltését? Megteheti-e a munkáltató, hogy végkielégítés nélkül elküld, ha nem oltatom be magam? Ha a veszélyhelyzet januárban lejár, és nem lesz meghosszabbítva, akkor ez a kormányrendelet januárban érvényét veszti? Van-e jogorvoslatra lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében annak hatálya kiterjed az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személyre is. Ebből következően, ha a köznevelési intézmény közalkalmazottja a védőoltást a rendeletben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Munkavállaló halála - elszámolási határidő az örökösökkel

Kérdés: Hány nap áll a munkáltató rendelkezésére abban az esetben, ha az elhunyt munkavállaló törvényes örököse részére kell kifizetni az addig letétbe helyezett munkabér összegét? Az örökös nyilatkozott a számlaszámról. A jogerős végzést a munkáltató megkapta.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával [Mt. 63. § (1) bek. a) pont]. Általános esetben a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint kell kiadni a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Szakszervezeti kollektívszerződés-kötési képesség - a taglétszámfüggőség

Kérdés: Három szakszervezet működik nálunk. Alegnagyobb kollektív szerződés kötésére kezdeményezett tárgyalásokat, a középső ehhez csatlakozott (róluk tudjuk, hogy reprezentatívak). A legkisebb szakszervezetről ez nem egyértelmű, folyamatosan változik a taglétszáma, legutolsó adataink szerint nem reprezentatív. Őt is meg kell hívni a tárgyalásokra? Mi történik akkor, ha kiderül utóbb, hogy mégis reprezentatív?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés megkötésénél a szakszervezet akkor reprezentatív, ha - a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszáma alapján - a munkáltatóval munkaviszonyban álló összes munkavállaló közül legalább azok 10%-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Véradás miatti távollét - a munkaadói korlátozhatóság kérdése

Kérdés: Társaságunknál több munkatársunk rendszeres véradó. Egy ideje a munkahelyen belül nem szervezünk véradást, de a székhelyünktől nem messzire lévő egészségházban erre szinte minden hónapban sor kerül. Jelenleg nagy gondot okoz számunkra, hogy a vírus elmúltával utolérjük magunkat a megrendelések feldolgozásával, ezért igyekszünk minden távollétet elhalasztani vagy megtiltani. Korlátozhatjuk-e a munkavállalók véradás miatti távollétét? Azt szeretnénk, hogy erre évente csak egyszer kerülhessen sor, amikor azt mi magunk, a cégen belüli helyszínen szerveznénk meg.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra [55. § (1) bek. d) pont]. Erre az időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg [Mt. 146. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Munkáltatói jogkör - az átruházhatóság végrehajtóknál

Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése értelmében a miniszter a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) felügyeletének ellátására, továbbá a kar hatékony működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos kinevezése esetén kizárólag ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Figyelmeztető sztrájk - a tárgyalás végétől

Kérdés: A szakszervezettel sztrájkot megelőző egyeztetést folytattunk le, és nem közeledtek az álláspontok. A soron következő megbeszélést a szakszervezet azzal kezdte, hogy ha nem lesz előrelépés, akkor válaszul a megbeszélés végén figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. Előrelépés nem lett, a megbeszélésnek pár perc alatt vége lett, a munkabeszüntetés megtörtént. Jogszerű az ilyen nyomásgyakorlás?
Részlet a válaszából: […] A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - a külön törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga [Sztrájk tv. 1. § (1) bek.]. A sztrájkot kötelezően meg kell előznie egy - legalább hétnapos - előzetes egyeztetésnek [Sztrájk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaértékelés a munkaviszony megszűnte után

Kérdés: Munkavállalónk felmondott, és a felmondásában kérte, hogy a munkájáról adjunk írásbeli értékelést. Lehet ebbe olyat beleírni, ami a munkavállaló számára negatív? Tanácstalanok vagyunk, mert csak három és fél hónapot töltött el nálunk, ennyi idő alatt pedig nem igazán derült ki, hogy hogyan dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján egyedül az Önök belátásán múlik, hogy adnak-e a munkavállalóról értékelést vagy sem. Az Mt. ugyanis úgy fogalmaz, hogy a munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Szabadságolási tilalom bevezetése

Kérdés: A munkáltató tevékenységéből eredően, az idei évtől szeretnénk szabályzatba foglalni, hogy az év utolsó negyedévében a kollégák nem vehetnek igénybe szabadságot, csak december 24. után. Január 1. és szeptember 30. között kell kivenni a szabadság döntő részét, illetve a fennmaradó napokat az év végére adjuk ki. Van-e ennek a megoldásnak törvényi akadálya?
Részlet a válaszából: […] A törvény adta keretekből kell kiindulni, miszerint a szabadság kiadásáról alapvetően a munkáltató dönt. Évente hét napot viszont kötelező a munkavállaló kérése szerint kiadni. Ezzel a hét nappal ugyanakkor csak a munkaviszony első három hónapja után rendelkezhet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Azonnali hatályú felmondás - elmulasztott jogvesztő határidő

Kérdés: Irodai ügyintézőnk a felettesével szemben a többi kolléga előtt sértő és trágár kifejezéseket engedett meg magának. A szóváltás során ő hangosan kiabált és szitkozódott. A kiabálást az ügyfelek nem hallhatták ugyan, de a kollégák között még hetekig beszédtéma volt. Van-e arra lehetőség, hogy a szitkozódó kolléga munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntessük, tekintettel arra, hogy ezzel a magatartásával nyilvánvaló módon megsértette a munkahely rendjét, a munkafegyelmet, valamint a felettesének emberi méltóságát?
Részlet a válaszából: […] Amint a bírói gyakorlat kiemeli, a munkavállaló munkahelyén olyan magatartást köteles tanúsítani, amely megfelel az általános elvárásoknak. Ebből következik, hogy munkatársával szemben nem léphet fel támadólag, nem használhat vele szemben durva, trágár kifejezéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
1
2
3
11