Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott együttműködési kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felmondás kézbesítése "elköltözött" munkavállalónak

Kérdés: A munkavállaló korábban megadott címére kézbesített felmondásunk "elköltözött" jelzéssel jött vissza. Ezt követően felhívtuk telefonon, és kiderült, hogy elköltözött, de korábban elmulasztotta megadni az új lakcímét. Miután megtudta, hogy mit tartalmazott a levél, megtagadta, hogy elárulja azt a címet, ahová elküldhetnénk ismét neki. Bejönni a céghez nem tud, mivel keresőképtelen. Mit tehetnénk?
Részlet a válaszból: […]tekinteni, ha a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult [Mt. 24. § (1)-(2) bek. a) pont]. Mivel tértivevényes küldeményként adták fel a munkavállaló Önöknél rendelkezésre álló címére a felmondást tartalmazó levelet, a munkavállaló azonban elmulasztotta megadni az új lakcímét, a felmondást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, hiszen a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett elköltözése miatt hiúsult meg. A munkavállaló megszegte az együttműködési kötelezettségét, amikor elmulasztotta az új levelezési címét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3516

2. találat: Járóbeteg együttműködési kötelezettsége

Kérdés: Munkáltató a járóbeteget berendelheti megbeszélésre?
Részlet a válaszból: […]erre vonatkozó utasítást mint jogszabályba ütközőt, megtagadhatja, amelyért semmilyen hátrány nem érheti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ez alól legfeljebb rendkívüli esetekben, a munkavállaló általános együttműködési kötelezettségére, illetve a jóhiszeműség és tisztesség elvére tekintettel lehet kivétel [Mt. 6. § (2) bek.]. Például, ha a munkavállaló megjelenése valóban nélkülözhetetlen, és nem tűr halasztást, a munkáltató csak rövid ideig tartja fel a munkavállalót, akinek az egészségi állapota ezt a rövid munkahelyi megjelenést már lehetővé teszi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3446

3. találat: Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszból: […]természetesen ehhez az eltávozásra alapot adó körülményt a munkáltató tudomására kell hoznia. Azt, hogy a kérdésben szereplő esetben e szabályok alkalmazása indokolt-e és hogyan, az eset összes körülménye alapján lehet eldönteni. Az a körülmény, hogy egy vagy több ízben került-e sor a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte nélküli eltávozásra, szintén tény, és nem jogkérdés.A munkáltatónál a bérfelzárkóztatás akkor kötelező, ha a munkavállaló a minimálbért vagy a kötelező legkisebb munkabért nem kapta meg, illetve ezeket a jogszabály megemelte, és ezért a béreket korrigálni szükséges. Az ezen felüli béremelés a munkáltató döntésétől függ. Ha a munkáltató a béremelésről dönt, akkor ennek végrehajtása során a munkavállalók között csak úgy tehet különbséget, ha az megfelel az Mt. 12. §-ában szereplő egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének. Azaz: a béremelés során a munkavállalók között csak úgy tehető különbség, ha azt a munkáltató az elvégzett munka természetével, minőségével, mennyiségével, a munkakörülmények különbözőségével, a szükséges szakképzettséggel, fizikai vagy szellemi erőfeszítéssel, tapasztalattal, felelősséggel, vagy a munkaerőpiaci viszonyokkal tudja indokolni. A jelen esetben a béremelésből való kimaradást az indokolhatja a munkáltató részéről, hogy a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte előtti eltávozással Ön nem tett eleget a munkaviszonyból származó munkavégzési kötelezettségének. Ha ez az adott esetben bizonyítható, alapja lehet a béremelésből való kihagyásának. Ez azonban szintén csak az adott eset összes körülménye[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3220

4. találat: Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte

Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
Részlet a válaszból: […]szóban forgó munkavállaló az Mt. alkalmazásában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) ga) pont]. Ennek azért van jelentősége, mert a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató indokolás nélkül felmondhatja, és ebben az esetben végkielégítés sem jár a munkavállalónak [Mt. 66. § (9) bek. és 77. § (5) bek. a) pont].Ezért a jelen helyzet egyik megoldása, hogy a munkavállalóval felmondást közölnek, indokolás nélkül. Ugyanakkor, a felmondási idő szabályait alkalmazni kell, azaz a hosszú munkaviszonyra tekintettel hosszú felmondási idővel is kell számolni (húsz év után már 90 nappal). Ráadásul, amíg a munkavállaló keresőképtelen beteg, addig a felmondási ideje nem kezdődik el, ám legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig, ami jelen esetben idén karácsony előtt járt le [Mt. 68. § (2) bek.]. Ugyanakkor, mivel a munkavállaló tavaly év vége óta keresőképtelenségét nem igazolta, a munkáltató nem köteles ezt a szabályt figyelembe venni. A másik lehetséges megoldás, hogy a munkavállalóval azonnali hatályú felmondást közölnek, amelyet azonban indokolni kell. A törvény szerint az azonnali hatályú felmondáshoz az szükséges, hogy esetünkben a munkavállalójuk a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal vagy szándékosan, jelentős mértékben szegje meg [Mt. 78. § (1) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3208

5. találat: Pótlékátalány megállapítása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet a válaszból: […]kiszámítására az Mt. valóban nem ad pontos iránymutatást, így az a felek megállapodásától függ. Célszerű lehet egy hosszabb időszakot alapul venni (pl. az átalány megállapítását megelőző 6 hónap vagy 1 év), hiszen az átalány megállapított összege akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkavállalót az adott bérpótlék jogcímén hosszabb idő alapulvételével - tételes elszámolás mellett - megillető összegek átlaga közelében van.Fontos különbség a készenlét és ügyelet átalányosítása és minden más bérpótlék átalányba foglalása között, hogy a készenlét és ügyelet jogcímén járó átalány tartalmazza mind az ezen időszak alatt végzett tényleges munkavégzés díjazását, mind a készenlétre vagy ügyeletre járó bérpótlékot is. Ezzel szemben a többi (így a rendkívüli munkavégzésért is járó) bérpótlék átalányosítása esetén csak és kizárólag a bérpótlékra állapítható meg az átalány, az alapbért minden esetben el kell számolni, és külön - az átalányon felül - ki kell fizetni.A törvény értelmében kifejezetten nincsen a munkáltatónak arra irányuló kötelezettsége, hogy a munkaszerződésben kikötött bérpótlékátalányt, a ténylegesen teljesített készenlét, valamint a túlórák viszonyát felülvizsgálja. Ennek során abból érdemes kiindulni, hogy a bérpótlék átalány formájában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2398

6. találat: Adatok mentésének megtagadása céges laptopról

Kérdés: Vezető beosztásban voltam egy kisvállalkozásnál. A munkaviszonyom ellátásához a cégtől kaptam egy laptopot, amit szóbeli megegyezés alapján magáncélra is használhattam munkaidőn kívül. A munkáltatóm teljesen váratlanul felmondott nekem, és azonnal visszavette a laptopot is, nem maradt időm a személyes dokumentumaim mentésére és törlésére. Azóta nem is engedett a géphez hozzáférést, holott többször kértem, hogy a jelenlétében hadd mentsem le a saját dokumentumaimat. Megteheti, hogy megtagadja a személyes dokumentumaim, képeim lementését?
Részlet a válaszból: […]összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető [Mt. 11. § (1) bek.]. Emellett a személyes adatok védelméről az Infotv. is részletesen rendelkezik. Ennek keretében rögzíti, hogy a személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie [Infotv. 4. § (1) bek.]. A laptopon tárolt képek és személyes dokumentumok, amennyiben a munkavállalóval kapcsolatba hozható adatok - különösen, de nem kizárólagosan ideértendő a munkavállaló neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, a munkavállalóra vonatkozó következtetés, akkor azok személyes adatoknak tekinthetők [Infotv. 3. § 2. pont]. A munkáltató viszont nem rendelkezik ezek kezelésére vonatkozóan az Infotv.-ben a fentiek szerint rögzített jogosultsággal, azokat nem ismerheti meg, és nem kezelheti. Ebből következően a személyes adatot törölni kell, ha a kezelése jogellenes [Infotv. 17. § (2) bek. a) pont].A törlés egyik módja, ha munkáltató engedélyezi, hogy a munkavállaló felügyelet mellett maga végezze el személyes adatainak mentését és a laptopról történő törlését. Ez esetünkben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2388

7. találat: Két munkavégzésre irányuló jogviszony - azonos helyen és időben

Kérdés: Egy vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozónál dolgozó alkalmazott heti 40 órában dolgozik, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, kéthavi munkaidőkeretben. Általában minden másnap dolgozik 12 órát. Megbízási szerződéssel egy másik kft. megbízottjaként, ugyanezen a telephelyen, akár ugyanabban az időben teljesítheti-e megbízotti feladatait (szerencsejáték-forgalmazás)?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyt). Alapelvi szabály az Mt.-ben, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. A további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését az Mt. csak a vezető állású munkavállalók esetén zárja ki [Mt. 211. § (1) bek.], egyébként más esetben a további munkaviszony, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2245

8. találat: Felmondási tilalom csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünknél csoportos létszámcsökkentés volt. Azt követően, hogy erről én is megkaptam a tájékoztatást, teherbe estem. A felmondás közlésekor ezt meg is mondtam a munkáltatómnak, de azt mondta, hogy ez nem befolyásol semmit, holott úgy tudom, hogy felmondási védelem alatt állok terhesen, és elegendő ezt a felmondás közlésekor megmondani a munkáltatónak. Jogszerűen járt el a munkáltató? Ha nem, egy per során számomra kedvező ítélet születhet?
Részlet a válaszból: […][Mt. 65. § (5) bek.]. Ennek a tájékoztatásnak pedig legkésőbb a felmondás közlésekor meg kell történnie ahhoz, hogy a munkavállaló hivatkozhasson a felmondási tilalomra.Csoportos létszámcsökkentés esetén azonban ettől eltérő szabályokat állapít meg a törvény. A felmondási védelem alkalmazásakor - míg az általános szabályok szerint a felmondás közlésének időpontja az irányadó -, addig a csoportos létszámcsökkentés esetén a felmondási tilalom okának már a csoportos létszámcsökkenésről szóló tájékoztatás munkavállalóval történő közlésekor fenn kell állnia [Mt. 65. § (4) bek.]. Ahhoz, hogy a munkavállalót megillesse a csoportos létszámcsökkentés esetén a felmondási védelem, már legkésőbb a tájékoztató közlésekor fenn kell állnia az alapul szolgáló oknak, a várandósságról a munkáltatót tájékoztatni kell. Ha ezt a munkavállaló elmulasztja, a felmondás közlésekor nem illeti meg felmondási védelem. Ettől véleményünk szerint eltérő megítélés alá esik, ha az említett tájékoztatás időpontjában a munkavállaló a várandósságról még nem tud. Ekkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2129

9. találat: Vezető tisztség ellátása - megbízás vagy munkaviszony

Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót legalább alapbér illeti meg, díjazás nélkül ugyanis munkaviszony nem létesíthető. Megbízási jogviszony keretében azonban a felek megállapodásától függően akár díjazás ellenében, akár ingyenesen is végezheti az igazgatósági tag a megbízatását [Ptk. 478. § (1) bek.]. Önmagában sem a megbízási jogviszony, sem a munkaviszony nem zárja ki, hogy az igazgatósági tagnak más munkáltatóval egyidejűleg munkaviszonya álljon fenn, azonban munkaviszonyra irányadó együttműködési kötelezettségből fakadóan [Mt. 6. § (4) bek.] az igazgatósági tagok kötelesek a munkáltatójukat tájékoztatni az új munkaviszony létesítéséről. Ha például a másik munkáltatóval kötött munkaszerződés kizárja új munkaviszony létesítését, akkor a fennálló munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegésének minősülne, amennyiben az igazgatósági tag e tisztségét munkaviszony keretében látná el.A társasági szerződés kizáró rendelkezése hiányában a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1803

10. találat: Munkavállalás fizetés nélküli szabadság tartama alatt

Kérdés: Külföldi munkavállalás miatt fél év fizetés nélküli szabadságot kértem a munkáltatómtól. Vállalhatok-e munkát Magyarországon, ha esetleg korábban haza kell jönnöm?
Részlet a válaszból: […]Amennyiben kifejezetten külföldi munkavégzés céljából kapta, akkor az együttműködési kötelezettség alapján [Mt. 3. § (1) bek.] a külföldi munkavégzés végével köteles jelentkezni a munkáltatójánál, hiszen a fizetés nélküli szabadság célja megszűnt. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot általában más munkáltatónál történő munkavégzés céljából kapta, akkor ez értelemszerűen magában foglalja a külföldi és a belföldi munkavégzést egyaránt. Mindkét esetben terheli viszont a munkavállalót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1271
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést