Felmondás – a minősítés vitatása miatt a közegészségügyben

Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. 7. §-a úgy rendelkezik, hogy az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló (valamennyi) személy munkateljesítményét a munkáltató írásban értékeli (minősítés). A további rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Felmondás Covid-védőoltás hiánya miatt az egészségügyben

Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] A koronavírus elleni védőoltás felvételét a 449/2021. Korm. rendelet írja elő a veszélyhelyzet tartama alatt. A kötelezettség a kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottakat érinti, mégpedig a foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás – indokolással

Kérdés: Próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntettük egyik határozatlan idejű munkavállónk munkaviszonyát. Sajnálatos módon a megszüntető jognyilatkozat tartalmazta azt, hogy a munkaviszonyt azért kényszerülünk megszüntetni, mert cégünk felszámolás alá került, és ezzel összefüggésben a munkavállaló által ellátott tevékenységünket felszámoljuk. Tekinthető-e az indokolás miatt a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás hagyományos ("rendes") felmondásnak?
Részlet a válaszából: […] Az ítélkezési gyakorlat és az Mt. rendelkezései értelmében a megszüntető fél nem köteles a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásban közölni a megszüntetés indokát. Elegendő, ha abból világosan kitűnik, hogy a munkaviszonyt azonnali hatállyal kívánja megszüntetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Felmondás az óraadóknak

Kérdés: Magániskolában dolgoztam óraadó testnevelő tanárként. Az iskola a koronavírus miatt március 16-án azonnali hatállyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen kívüli munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez – amellett, hogy ezt a lépést a munkáltató részéről kifejezetten rosszindulatúnak látom – hátrányos megkülönböztetés, hiszen a munkaviszonyban álló kollégámat nem küldték el! Mi ezzel kapcsolatban a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az óraadók nem munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) állnak, hanem megbízási szerződéssel foglalkoztatják őket. Az óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató [Nkt. 4. § 21....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Felmondás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Cégünk által alkalmazott, és 2016. november 18. napjától rokkantsági ellátásban részesül (rokkantsági foka 50%) egy fizikai állományba tartozó dolgozónk. Munkaszerződésének módosítását kezdeményeztük, mivel nem akarjuk csak heti 20 órában foglalkoztatni a jelenlegi órabére megtartása mellett. Amennyiben nem fogadja el ezen ajánlatunkat, a részünkről történő munkaviszony-felmondás esetén jár-e neki a rendes felmondás szerinti felmentési idő és végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 65. §-ának (7) bekezdése előírja, hogy "a munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Eltérés a törvényes felmondási időtől a régi Mt. alapján

Kérdés: A régi Mt. alapján jogszerűen kerülhetett kikötésre a munkaszerződésekben, hogy a régi Mt. 92. §-ának (2) bekezdésétől – tehát a felmondási időnek a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányos meghosszabbodásától – eltérően, fix két hónapos felmondási idő került kikötésre a munkavállaló rendes felmondása esetére? Fentiekkel kapcsolatban ugyanis találtunk olyan jogértelmezést, amely szerint ezen eltérés abban az esetben volt jogszerű, ha mind a munkavállalói, mind a munkáltatói rendes felmondás esetére azonos időtartamú, azaz jelen esetben két-két hónap felmondási idő került kikötésre.
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. 92. §-ának (2) bekezdése értelmében a harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött meghatározott idő elteltével a törvény szerinti mértékben meghosszabbodott [régi Mt. 92. § (2) bek.]. Ugyanakkor ez nem kógens rendelkezés volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem állapítható meg, hogy a munkáltató mire hivatkozva szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a rendes felmondás szövegét sem ismerjük, ezért egyértelmű válasz nem adható arra, hogy közel három évvel a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a rendkívüli felmondás helyett az azonnali hatályú felmondás elnevezést használja. Alapvető szabályai azonban nem változtak a régi Mt.-ben foglaltakhoz képest. Így többek között a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Időarányosnál hosszabb szabadság igénybevétele – a munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha a munkavállalóval már a 9. hónapban kivetették az egész évre járó szabadságát, annak ellenére, hogy többször is jelezte feletteseinek, hogy neki ennyi időarányosan nem jár, és év közben a munkaviszony megszűnt, a munkavállaló rendes felmondásával kötelezhető-e a már kiadott szabadságok megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért a választ egyrészt az 1992. évi Mt., másrészt az új Mt. alapján adjuk meg. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Emberi reprodukciós eljárás és felmondási tilalom

Kérdés: Női munkavállalónk már egy éve lombikbébiprogramban vesz részt. Cégünk azonban olyan helyzetbe került, hogy kénytelen elbocsátani néhány munkavállalót. Az új jogszabályok szerint megilleti-e felmondási védelem a lombikbébiprogramban részt vevőt, ha már ilyen hosszú ideje tart az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A korábbi rendelkezések szerint a munkáltató nem szüntethette meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, ha külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt állt [Mt. 90. § (1) bekezdés d) pont]. Időbeli korlátja nem volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
1
2
3
17