Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott jutalom tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Írásbeli figyelmeztetés következményei

Kérdés: Az írásbeli figyelmeztetést követően mennyi ideig nem jár jutalom? Van-e az írásbeli figyelmeztetésnek "elévülési ideje"?
Részlet a válaszból: […]írásbeli figyelmeztetést követő bizonyos ideig nem jár jutalom a munkavállaló számára. Nem kizárt ugyanakkor, hogy amennyiben például kollektív szerződés vagy normatív hatályú üzemi megállapodás az Mt. 56. §-a alapján alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények egyik eseteként nevesíti az írásbeli figyelmeztetést, ahhoz adott esetben egyéb vagyoni jellegű szankciókat is kapcsoljon. Ez azonban csak a konkrét kollektív szerződés vagy normatív hatályú üzemi megállapodás ismeretében dönthető el, és a jutalommegvonás is csupán legfeljebb a munkavállaló egyhavi alapbérének összegéig terjedhet [Mt. 56. § (2) bek.].Az írásbeli figyelmeztetés elévülési idejére vonatkozó kérdés kapcsán abból indulunk ki, hogy "elévülési időn" Ön minden bizonnyal azt az időszakot érti, amely alatt a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3183
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Jutalom rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
Részlet a válaszból: […]követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (191 250 Ft-ot), akkor rokkantsági ellátását meg kell szüntetni [Mmtv. 13. § (2) bek. d) pont].A munkáltató jutalmat mérlegelési jogkörében adhat; az így hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]. Amennyiben Ön az egyedüli személy, aki nem kap a teljesítménye alapján semmilyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2948
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Jutalmazás tulajdonosi letiltása

Kérdés: Cégünk külföldi tulajdonosai olyan döntést hoztak, hogy költségcsökkentési okokból minden leányvállalatnál megtiltják az idei évben a jutalmak kifizetését. Lehetséges-e, hogy ennek ellenére a munkáltató az éves bérmegtakarítás terhére valamely más jogcímen (pl. egy törvény szerint nem kötelező bérpótlékként, teljesítményprémiumként) fizessen juttatást a munkavállalóknak?
Részlet a válaszból: […]megállapodásával egyaránt lehetségesek (Mt. 16. § és 43. §). Bármely jognyilatkozaton alapul is a speciális díjazás, a munkáltató által meghatározott feltételek teljesítése esetén kötelezően adandó juttatássá válik, amelyet a munkavállaló bíróság előtt is követelhet [Mt. 285. § (1) bek.].Felmerül azonban a fentiek szerinti juttatásokról döntést hozó vezetők (munkáltatói jogkört gyakorlók) felelőssége a tulajdonosokkal szemben. Jóllehet ugyan e kifizetésekre nem jutalomként kerül sor, ám jutalmazási jellegűek, amelyek a munkavállaló teljesítményének értékelésén alapulnak. Ez pedig azt jelentheti, hogy a menedzsment "szembemegy" a tulajdonosi döntéssel. Ennek megítélése alapvetően polgári jogi kérdés, munkajogi vonatkozása akkor lehet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2492
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Jutalom városi kitüntetettnek

Kérdés: Egyik munkavállalónk a közéleti tevékenységének elismeréseként a városi önkormányzattól kitüntetést kapott. A kitüntetéssel anyagi juttatás nem jár. A munkáltató azonban szeretné anyagiakkal is elismerni a munkavállalót a kitüntetésére tekintettel. Adható-e jutalom a munkavállalónak, ha egyébként a kitüntetés nincs összefüggésben a munkájával?
Részlet a válaszból: […]minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, tehát vitán felül a jutalom is [Mt. 12. § (2) bek.].A fentiek alapján a munkavállalók között a jutalmazás tekintetében is csak a munkaviszonnyal összefüggő, objektív indokok alapján tehető különbség, figyelembe véve a munkavállalók által végzett munka értékét. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.]. Nem vehetők viszont figyelembe a munkaviszony keretein kívül eső körülmények, tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2298
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Munkáltatói hűségjutalom - a jogszerző idő és a jogutódlás

Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?
Részlet a válaszból: […]eltérést nem engedő szabálya, amelyet a 85/A. § (2) bekezdése fogalmaz meg. Ettől a szabálytól a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés nem térhet el, így ha egy munkavállaló munkáltatói jogutódlás révén kerül át a leányvállalattól az anyavállalathoz, akkor a munkaviszonyát minden szempontból jogfolytonosnak kell tekinteni, így a jogutód kollektív szerződésében foglalt hűségjutalom szempontjából is. A kollektív szerződés ugyanis nem írhatja felül az Mt. idézett szabályát. A leányvállalatnál eltöltött idő figyelmen kívül hagyására vonatkozó szabály ehhez képest csak akkor alkalmazható, ha az adott munkavállaló nem munkáltatói jog­utódlással, hanem valamilyen más módon kerül át az egyik cégtől a másikhoz. Például ha a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette munkaviszonyát 2003 előtt a leányvállalatnál, majd másnap új munkaszerződést kötött az anyacégnél, úgy ez a változás már nem munkáltatói jogutódlás.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1191

6. találat: Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszból: […]szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra [Gptv. 9. § (1) bek.]. A különadó alapjának minősül a fenti jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott bevételből - amennyiben a munkavállaló nem a gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja - a hárommillió-ötszázezer forintot meghaladó része. Nem tartozik azonban a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, valamint a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege, továbbá a szerződéses katonák[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1104
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Jutalom - üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló részére ezen túlmenően is nyújthat támogatást. A jutalom viszont a munkavégzés egyfajta ellenértéke, és mint ilyen, a tágan vett munkabér fogalmába tartozik. Az Mt. 154. § szerint a munkabért magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni, azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. Ez alól kivétel, ha ezt jogszabály írja elő, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés vagy jogszabály) természetbeni munkabért állapít meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá, legfeljebb a munkabér 20%-áig. Kérdés, hogy ebből a szempontból az üdülési csekk természetbeni munkabérnek vagy utalványnak minősül-e? A természetbeni munkabér a munkáltató által közvetlenül biztosított árucikk vagy szolgáltatás (pl. üdültetés),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 287

8. találat: Köztisztviselők jutalmazása - a teljesítményértékelés keretei között

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom a központi államigazgatásban, engem is érint az új típusú teljesítményértékelés. Kérdésem, hogy év közben is kaphatok-e jutalmat, ha a kitűzött céljaim egy része megvalósult, és ha igen, akkor milyen összegben? További kérdésem, hogy ezt a munkáltató köteles-e adni, vagy ez az ő mérlegelésétől függ?
Részlet a válaszból: […]köztisztviselők számára a jutalmat illetően. A központi államigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők esetében a - kormányrendelet alapján - az év elején célokat kell meghatározni. E célok teljesítését, a köztisztviselők kompetenciáit az év végi komplex értékeléskor kell értékelni. A köztisztviselő teljesítményének áttekintésére év közben is sor kerül, a féléves áttekintő megbeszélés keretében. A féléves áttekintő megbeszélés nem formális értékelés, hanem egy kötetlen(?) elbeszélgetés a munkáltató és a köztisztviselő között annak teljesítményéről. A féléves áttekintő megbeszélésre minden év júniusában vagy júliusában kell sort keríteni. A féléves áttekintő megbeszélés során, mivel az nem értékelés, így annak nem az eredményét, hanem csak annak tényét, időpontját, az esetlegesen módosított célokat, és a kitűzött többletcélokat kell feltüntetni a teljesítményértékelő lapon. A féléves áttekintő megbeszélést követően - a köztisztviselő céljai, feladatai időarányos teljesítésének figyelembevételével - a munkáltató az adott évi egyéni jutalom terhére ún. részjutalmat állapíthat meg. A részjutalom meg­ítélése tehát a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, annak fizetése nem kötelező, csupán a köztisztviselő addigi teljesítményétől függő, adható juttatás. Amennyiben a köztisztviselő év közben részjutalomban részesül, annak összege beszámít az év végén adott jutalom összegébe. A részjutalom összege vezető beosztású köztisztviselő, illetve tanácsadó esetében legfeljebb egyhavi illetmény, felsőfokú végzettségű, nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 96
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Jutalom - a kifizetési feltételek megítélése

Kérdés: Még tavaly rendes felmondással megszüntettük egyik alkalmazottunk munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A munkavállaló annak a megállapítását kéri, hogy munkaviszonya végéig legyen jogosult a munkáltató által kifizetett mindenfajta juttatásra, így kéri 708 525 forint jutalom megfizetését. Cégünk a - gazdálkodás eredményessége alapján utólag, az adott évet követően fizetett - jutalmazásból kizárta azokat, akiknek a munkaviszonya bármilyen jogcímen a tárgyévben megszűnt vagy megszűnik. Miután érintett munkavállalónk felmondás alatt állt, nem fizettük ki a jutalmat. Állítása szerint diszkriminatívak a jutalomból való kizárási okok. Helyes-e az eljárásunk, figyelemmel arra, hogy az illető pert indított?
Részlet a válaszból: […]részesíti a munkavállalók meghatározott körét. A jutalom abban az esetben illette meg a munkavállalókat, ha a munkáltató a gazdálkodás eredményéből részesíteni kívánta őket. A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésében már rámutatott arra, hogy az ilyen feltételekkel meghatározott jutalom (bónusz) nem minősül "kollektív prémiumnak", inkább egyfajta év végi részesedés, amelynek kifizetésére a munkáltató nem köteles, annak feltételeit meghatározhatja, a kizáró feltételeket is megszabhatja (Mfv. II. 10.768/1997/2. sz.). Az Mt. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés. A munkáltató által meghatározott kizáró feltételek nem ütköznek az Mt. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmába. A kizáró feltételek a munkaviszonnyal összefüggő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 35
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,