Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott szándékos károkozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavállalói felelősség ellopott üzemanyagkártya miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk kamionsofőr, akinek autóját feltörték, a munkáltató által kiváltott üzemanyagkártyákat ellopták (kicserélték más kártyákra), majd a lopott kártyákkal vásároltak jelentős mennyiségű üzemanyagot. A lopást úgy észleltük, hogy csak a vásárlás tényéről értesültünk; a munkavállaló nem vette észre a cserét. A kártyákat ekkor azonnal letiltottuk. Mekkora a munkavállaló felelőssége a lopott kártyákkal okozott kárért?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló az üzemanyagkártyákat megőrzési felelősség [Mt. 180. § (1) bek.] mellett vette át, amely kiterjedt azokra a dolgokra is, amelyekkel az üzemanyagkártyák útján rendelkezni lehet, a teljes kárért felel. Kivéve ha bizonyítja, hogy a hiányt - azaz a mások által megvásárolt üzemanyag ellenértékét, amelyet a munkáltatónak ki kell fizetnie - részéről elháríthatatlan ok idézte elő [Mt. 180. § (2) bek.].A bírói gyakorlat alapján a munkavállalótól külön szabályozottság nélkül is elvárható, hogy a dolog megőrzésének az adott helyzetben a legmegfelelőbb módját válassza. Így a munkavállaló, aki a dolgot a gépkocsijában hagyta, amíg ő maga egy következő ügyfélhez ment, felelős, ha a dolgot ellopták [Legf. Bír. Mfv. II. 10.833/1996.]. Ebből következően, ha a munkavállaló az üzemanyagkártyákat magával vihette volna, de azt nem tette meg, felelős azért, mert az üzemanyagkártyákat ellopták, és azzal a munkáltató terhére visszaéltek. A felelősség összegszerű mértékét az általános szabályok szerint, vagy a megőrzési felelősség szabályai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2072

2. találat: Munkáltató jogosulatlan képviseletével okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?
Részlet a válaszból: […]átlagkereset mértékére emelhető [Mt. 167. § (1)-(3) bek.]. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni (Mt. 168. §). A kár összegének meghatározásánál: - a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; - ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni [Mt. 172. § (1) bek.]. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló a bérleti szerződés jogosulatlan felmondásával kárt okoz a munkáltatójának, azt a szándékos károkozásra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni (BH 2002. 330). Az ügyben a bíróság kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 25. számú állásfoglalása szerint a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Amennyiben a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1082

3. találat: Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme - lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
Részlet a válaszból: […]termék szállítására vállalkozik, ez olyan súlyosan kifogásolható, tisztességtelen magatartásnak minősül, amely a munkáltatói rendkívüli felmondást megalapozottan indokolja. Az Mt. 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan jelentős mértékben megszegi. Megítélésünk szerint a munkavállaló azon magatartása, hogy a munkakörében megszerzett információkat felhasználta, és ezzel visszaélve üzleti kapcsolatot létesített a munkáltató szerződő partnerével, a rendkívüli felmondást megalapozza. Így - amennyiben a perben is bizonyíthatók a kérdésben szereplő állítások - a bíróság elutasítja a felperesi pozícióba került munkavállalójuk keresetét. Miután a kérdésben foglaltak szerint üzleti partnerük felbontotta Önökkel a szerződést, ebből vélhetően káruk is keletkezett. Ha a vagyoni hátrány kimutatható, és bizonyítható az okozati összefüggés volt munkavállalójuk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 52

4. találat: Bérleti szerződés - munkavállalói kárfelelősség a jogosulatlan felmondásért

Kérdés: Alkalmazottunk ellenszolgáltatás nélkül írásban felmondott egy tartós bérleti szerződést, holott megelőzőleg képviseleti jogosultsága megszűnt. A tartós bérleti szerződés célja a bérelt (lízingelt) vagyontárgy - egy személyautó - feletti tulajdonjog megszerzése volt. Kárunk azáltal keletkezett, hogy alkalmazottunk intézkedése következtében a lízingelt vagyontárgyat elvesztettük, holott a szerződés megkötésekor 2 859 000 forint, az egyéves bérleti szerződés alatt pedig további 914 000 forint összegű bérleti díjat fizettünk meg. Megtéríttethetjük-e a teljes kárt a jogosulatlanul eljárt munkavállalónkkal?
Részlet a válaszból: […]172. §-a (1) bekezdésének b) pontja], levonva ebből a szerződés szerinti maradványértéket. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 25. számú állásfoglalása szerint a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). A munkavállaló a lízingszerződés felmondásával, annak körülményeit figyelembe véve, a munkáltató oldalán bekövetkezett következményeibe legalábbis belenyugodott, ezért a károkozása szándékosnak tekintendő, amelyért az Mt. 168. §-a alapján teljes mértékben felelősséggel tartozik. Az Mt. 173. § (1) bekezdése alapján - ha alkalmazottjuk a felelősségét nem ismeri el - a kár megtérítésére vonatkozó munkáltatói igényt bíróság előtt lehet érvényesíteni. Ugyanakkor ha a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés meghatároz a munkavállalói kárfelelősséggel kapcsolatban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 24