Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

69 találat a megadott munkáltatói kárfelelősség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyéni vállalkozó munkáltatói kárfelelőssége

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk anyagmozgatási munkákat három alkalmazottammal. Az egyikük balesetet szenvedett (ráborult néhány hordó), mert a vele párban dolgozó munkatársa az emelés előtt nem rögzítette azokat megfelelően a raklapon. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.
Részlet a válaszból: […]vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A kérdés szerinti baleset egyértelműen a munkáltató ellenőrzési körébe tartozott, és nem is a kárt elszenvedett munkavállaló okozta, így kimentési ok nem áll fenn. A magánszemély (egyéni vállalkozó) munkáltatókra nézve nincs külön szabály, azaz ugyanazok a törvényi előírások vonatkoznak rájuk is, mint az akár több száz főt foglalkoztató cégekre. A bíróságnak azonban e szabályokon belül van lehetősége arra, hogy a munkáltatót, ha a kártérítési felelőssége fennáll, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítse. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4292

2. találat: Targoncás a rakomány alatt - az alvállalkozó munkáltatói felelőssége

Kérdés: Cégünk egy építkezésen látott el alvállalkozóként kivitelezői feladatokat. A fővállalkozóval kötött megállapodás alapján a munkához szükséges állványzatot ő biztosította, és a többi vállalkozással összefüggésben neki kellett biztosítani a munkavédelmi szabályok megtartása érdekében a tevékenységek összehangolását is, viszont az állványzatot egy másik munkáltató kotrógépe felborította, aminek következtében több munkavállalónk is megsérült. Mivel a fővállalkozó volt a felelős a munkavédelemért, perelhetnek minket a munkavállalók a sérülések miatt?
Részlet a válaszból: […]munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás megvalósításáért-a felek által szerződésben megjelölt munkáltató,-ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve-bármely más olyan személy vagy szervezet, amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli,-ha ilyen nincs, az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik [Mvt. 40. § (1)-(2) bek.].Az állványzat összedőlése miatti sérülések bekövetkezése egyértelműen az azon dolgozó munkavállalók munkaviszonyával függ össze. A munkavállalók kizárólagos magatartása nem lesz megállapítható; a baleset a munkáltató ellenőrzési körébe tartozó okból következett be. A munkáltató volt ugyanis az, aki (még ha alvállalkozóként is) szerződést kötött a munkavédelmi feladatok ellátására, összehangolására egy másik céggel (a fővállalkozóval), azaz saját döntése, és nem külső körülmény volt, hogy mást bíz meg a munkavédelmi feladatok ellátásával. Ez a munkáltatót mentesítheti a munkavédelmi szabályok miatti közigazgatási jogi felelősség alól, azonban a munkavállalókkal szemben fennálló munkajogi anyagi felelősségét nem érinti, mivel a munkáltató ilyenkor is köteles biztosítani az egészséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4290

3. találat: Őrizetlen targonca és a munkaadó kárfelelőssége

Kérdés: Cégünknél a targoncavezetők kizárólagos kulcsokat kapnak az adott targoncához, egy gépet csak egy személy vezethet. Előírás, hogy ha elhagyja valaki a vezetőülést, akkor a kulcsot is magával kell vinnie. Ennek ellenére az egyik targoncát őrizetlenül hagyták, amivel egy másik munkavállaló - segítő szándékból - megemelt egy raklapot. Sajnos ennek tartalma ráborult arra a munkavállalóra, aki a kulcsot a targoncában hagyta. Ez a munkavállaló most kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem szeretnénk fizetni. Van értelme egy esetleges perbe bocsátkozni?
Részlet a válaszból: […]károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].A kérdés szerinti esetben a baleset - és így a kár - a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, és a munkáltató által biztosított eszköz szabálytalan használata okozta. Ebből következően ellenőrzési körön kívüli mentesülési okról nem lehet szó. Mivel a munkavállaló nem egyedül okozta a balesetet - igazából a közrehatása csak közvetett azzal, hogy a targoncában hagyta a kulcsot -, ezért a kizárólagos károsulti magatartás sem áll fenn. Ebből következően a munkáltató felelősségét meg kell állapítani.A tényleges kárviselés körében a munkavállaló vétkes közrehatását - a kulcs targoncában hatását - kármegosztó tényezőként [Mt. 167. § (2) bek.] lehet értékelni, azonban a kár egy részét így is a munkáltatónak kell viselnie, megtérítenie. Ezt a mértéket, mint nála felmerülő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4274

4. találat: Munkáltatói kárfelelősség allergiás megbetegedésért

Kérdés: A munkavállalónk allergiás panaszokkal küzd, az orvosok nehézfém-allergiát állapítottak meg nála. Állítja, hogy a munkakörülményekkel állnak összefüggésben a panaszai, bár az orvosi adatok szerint az allergiás megbetegedést még az előtt regisztrálták nála, hogy a cégünkkel munkaviszonyt létesített volna. Ténylegesen dolgozunk nehézfémekkel, de a munkavállaló irodai munkakörben végzett munkát, és jellemzően nem tartózkodott a gyártási területen, ahol a fémpor alapvetően megtalálható lenne. Felelhet ezért a megbetegedésért a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]körülményt, és hogy az a munkaviszonnyal összefügg. A munkaviszonnyal összefüggés körében bizonyítania kell, hogy a munkaviszonya során került kapcsolatban azokkal a nehézfémekkel, amelyek következtében az allergiás reakciói kialakultak, és amelyek az egészségkárosodásban jelentkező kárát, sérelmét okozták.Ebben a körben nagy jelentősége van annak, hogy az allergiás megbetegedést mikor regisztrálták. Még ha felperes esetében foglalkoztatási megbetegedést állapítanak is meg, a munkakörülmények (pl. a fémpor mennyisége, az esetleges elszívóberendezések hatása, az irodai munkavégzés más helyiségben, mint ahol a gyártási tevékenység folyt, az esetleges további állapotromlás azt követően, hogy az expozíció megszűnt stb.) igazolása útján a munkáltatónak van lehetősége azt bizonyítani, hogy a munkavállaló megbetegedése mégsem foglalkozási eredetű, a munkaviszonnyal összefüggésben nem áll. Vagyis ellenbizonyítással a munkaadó a munkaviszonnyal való összefüggést cáfolhatja (Mfv.X.10.118/2020.).A munkáltató alapvetően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4192

5. találat: Takarítási baleset a huzat miatt - a munkáltató mentesülése a felelősség alól

Kérdés: A munkavállalónk takarítói, néha takarítói csoportvezetői munkát lát el a munkakörében. Az egyik nagyobb projektmunkánál beosztott volt, és egy huzatos helyen ablaktisztítási feladatokat végzett. Az ablak dupla szárnyú volt, a belső szárny, amin dolgozott, ép üvegű volt, a külső azonban törött. Tudta is, mivel a munkavédelmi oktatásokon mindig elhangzik, hogy a törött ablakon nem lehet dolgozni, azt jelenteni kell a műszakvezetőnek (ezt nem tette meg). Mégis baleset történt, mivel a huzat miatt a külső ablakszárny meglódult, és ahogy a munkavállaló annak becsapódását meg akarta akadályozni, elkapta, az ütődéstől a sérült üveg eltört, és kezét súlyosan összevágta. Mint munkáltató van felelősségünk?
Részlet a válaszból: […]az ablaktisztítási tevékenység elvégzése során. A kérdés tehát: a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása fennáll-e.Ennek feltétele, hogy a munkáltatónál legyen szabályozott, mi az eljárás törött ablakfelület esetén, arra legyen kockázatértékelése. Legyen továbbá egyértelmű magatartási leírása, hogy ilyenkor mi a teendő, és arról a munkavállaló munkavédelmi oktatást kapjon. Amunkavállaló számára egyértelmű kell legyen, törött, repedt üveg észlelésekor azonnal jelenteni kell azt a műszakvezetőnek, aki majd döntést hoz a biztonságos munkavégzés kérdésében. A munkáltatótól nem várható el észszerűen, hogy nagyobb volumenű munkánál valamennyi ablakfelületet előzetesen ellenőrizzen, ezt adott esetben - jelentési kötelezettséggel - a munkavállaló feladatává teheti. Ennek teljesítése egy olyan munkavállalótól, aki egyébként csoportvezetői feladatokat is szokott ellátni, fokozottan elvárható.Lehet, hogy a baleset közvetlen kiváltó oka valóban csak az, hogy a huzatban a becsapódás elkerülése érdekében a munkavállaló véletlenül a sérült ablaktáblába nyúlt. A huzatban végzett munkával összefüggésben azonban az a magatartás, amelyet a munkavállaló tanúsított, a Kúria egy eseti döntése alapján a szakmai szabályok megsértésén túl a mindennapi élettapasztalattal is kirívóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4154

6. találat: Baleset home office-ban - a minősítés kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkavállalót otthoni munkavégzése (home office) során olyan helyen éri baleset, amelyet a munkavégzés helyszíneként nem jelentett be, így annak megfelelőségét a munkáltató nem vizsgálta (pl.: konyhában megégeti magát, fürdőszobában elcsúszik), a munkáltató mentesül-e a kártérítési felelőssége alól (pl. mert a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozza), illetve ettől függetlenül üzemi balesetnek minősülhet-e az ilyen baleset?
Részlet a válaszból: […]számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi [Mvt. 86/A. § (8) bek.]. Ezen a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket [Mvt. 86/A. § (3) bek.]. Home office esetén is érdemes tehát egyértelműen, akár a munkaszerződés módosításával rendelkezni a munkavállaló otthoni munkavégzési helyéről.A munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett károkra terjed ki [Mt. 166. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló távmunka esetében elhagyja a fentiek szerint megállapított munkahelyét, az megítélésünk szerint olyan, mintha a hagyományos munkaviszonyban elhagyná a munkáltató irodáját, üzemét. Ez jellemzően megszakítja a munkaviszonnyal összefüggést is, aminek fennállását a munkavállalónak kell bizonyítania. Azaz a munkaviszonnyal oksági kapcsolatban nem álló káreseményekért a munkáltató általában nem felelős. Így tehát, ha a munkavállaló az otthonában a kijelölt munkahely elhagyásával, a fürdőszobában vagy a konyhában szenved balesetet, azért a munkáltató általában - a munkaviszonnyal való összefüggés hiányában - nem lesz felelős. Ha a munkaviszonnyal összefüggés mégis fennállna, akkor a munkáltató nehezebb helyzetben van, mivel csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4012

7. találat: Foglalkozási megbetegedésből eredő kár - a felelős munkaadó meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónknál foglalkozási megbetegedést állapítottak meg, amely okán most kártérítési igénnyel él. Pár hónapja dolgozik nálunk, azt megelőzően rövidebb-hosszabb ideig más munkáltatóknál, de ugyanebben a munkakörben foglalkoztatták, ahol - a szakvélemény szerint - ugyanilyen expozícióknak volt kitéve. Ilyenkor is alapos a követelése, nem kellene a korábbi munkáltatóit perelnie?
Részlet a válaszból: […]vezethető vissza, illetveb) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye [Mvt. 87. § 1/D. pont].A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a két kimentési ok valamelyikét sikerrel tudja bizonyítani, azaz, haa) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A foglalkozási megbetegedést és az ebből eredő károkat, illetve ezek és a munkaviszony közötti összefüggést a munkavállalónak kell bizonyítania[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3975

8. találat: Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszból: […]kérdésfeltevésben hivatkozott és az előbbiekben idézett BH1990.362. számú döntéssel lényegét tekintve ellentétes eredményre jutott az Mfv.I.10.564/2015/4. számon hozott határozatában. Erre tekintettel érdemesnek tartjuk felidézni röviden az említett kúriai ítélet részleteit. Az ítéletben foglaltak értelmében az alkalmassági vélemény szerint a munkavállaló felperes felügyelet mellett árufeltöltő munkakörre alkalmas volt, targoncavezetőnek azonban nem. A munkáltató ezt követően - hivatkozva az addig született orvosi véleményekre is - felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát azon indokkal, hogy őt semmilyen munkakörben nem tudja foglalkoztatni, az árufeltöltő munkakör ellátásához pedig nem tud felügyeletet biztosítani. A munkavállaló ezt követően keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását. A perben első fokon eljárt munkaügyi bíróság előtt az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján megállapításra került, hogy a munkavállaló a korábbi vizsgálat idején is alkalmas volt önállóan a munkakör ellátására. Ezt a bíróság az ítélet meghozatalának alapjául elfogadta, és a felmondást jogellenesnek találta. Ezt követően a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben a munkáltató a jognyilatkozatát egy más által adott szakvéleményre alapítja, annak helyességéért, valóságáért, megalapozottságáért a munkavállalóval szemben helytállni köteles. A beszerzett szakvélemények alapján az elsőfokú bíróság alappal jutott arra a következtetésre, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor az általa betöltött munkakör ellátására alkalmas volt, ennek megfelelően a munkáltató a felmondási ok valósságát nem bizonyította, így intézkedése jogellenes.A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a felmondásában foglalt indok valósságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 64. § (2) bek.], vagyis azt kellett igazolnia, hogy a munkavállaló a felmondás időpontjában nem volt alkalmas az árufeltöltő munkakör ellátására.Mivel a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló vélemény nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, ezért ennek felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem munkaügyi per nem indítható. Ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll a munkáltatónál, az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedés a munkaügyi perben vitatható (1/2004. Közigazgatási-polgári Jogegységi Határozat, LB.Mfv.I.10.908/2009/9.). A munkáltató helyesen hivatkozott arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 3. §-a (4) bekezdésének e) pontjára figyelemmel a munkakörben való foglalkoztatás megállapítására a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye az irányadó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3934

9. találat: Munkáltatói kártérítési felelősség - a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
Részlet a válaszból: […]bek.].A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében kifejtette, hogy ha a kárt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, akkor a perben azt kellett bizonyítania a munkáltatónak, hogy a kárt a munkavállaló vétkes közrehatása okozta. A felelősség alóli mentesüléshez ilyenkor figyelembe kell venni az előreláthatóságot és az elháríthatóságot. Az előreláthatóság azt jelenti, hogy az adott munkafolyamat elvégzésekor a munkáltatónak tisztában kell lennie az esetleges kockázatokkal, veszélyekkel. Ebben az esetben nem a kár összegét, illetve a sérülés mértékét kell előre látni, hanem az esetlegesen felmerülő veszély fajtáját és annak nagyságrendjét (pl. egy korábban bekövetkező baleset előrevetíti a következő lehetőségét; ha évtizedes gyakorlattal rendelkező személyt ér baleset, akkor az fokozott kockázatot vetít előre egy gyakorlattal nem rendelkező munkavállalóra nézve), amelyekkel a munkáltatónak számolnia kell. Az olyan veszélyforrások kezelése elvárható a munkáltatótól, amelyek a technika átlagos eredményei[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3921

10. találat: Munkaadói mentesülés a kárfelelősség alól - a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása

Kérdés: Munkavállalónk közúti balesetet szenvedett, és súlyosan megsérült, mikor egy szabályosan közlekedő, megkülönböztető jelzést használó tűzoltóval ütközött a céges autóval, munkaidőben. A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a munkavállalónk szabálytalanul közlekedett, és kizárólag ő volt a felelős a balesetért. Ilyen esetben munkáltatóként felelünk-e a munkavállalót ért károkért?
Részlet a válaszból: […]bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy- a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Amennyiben megállapításra került az, hogy a kérdésben leírt közlekedési baleset kizárólag a munkavállalónak felróható okból következett be, mert szabálytalanul közlekedett, és ezért a megkülönböztető jelzést használó tűzoltóautó részére az elsőbbséget nem biztosította, akkor az álláspontunk szerint ez megvalósítja a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartását is, ami a munkavállaló kárfelelősség alóli mentesülését jelenti. Más bíróságok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3888

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést