Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

64 találat a megadott munkáltatói kárfelelősség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Baleset home office-ban - a minősítés kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkavállalót otthoni munkavégzése (home office) során olyan helyen éri baleset, amelyet a munkavégzés helyszíneként nem jelentett be, így annak megfelelőségét a munkáltató nem vizsgálta (pl.: konyhában megégeti magát, fürdőszobában elcsúszik), a munkáltató mentesül-e a kártérítési felelőssége alól (pl. mert a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozza), illetve ettől függetlenül üzemi balesetnek minősülhet-e az ilyen baleset?
Részlet a válaszból: […]számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi [Mvt. 86/A. § (8) bek.]. Ezen a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket [Mvt. 86/A. § (3) bek.]. Home office esetén is érdemes tehát egyértelműen, akár a munkaszerződés módosításával rendelkezni a munkavállaló otthoni munkavégzési helyéről.A munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett károkra terjed ki [Mt. 166. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló távmunka esetében elhagyja a fentiek szerint megállapított munkahelyét, az megítélésünk szerint olyan, mintha a hagyományos munkaviszonyban elhagyná a munkáltató irodáját, üzemét. Ez jellemzően megszakítja a munkaviszonnyal összefüggést is, aminek fennállását a munkavállalónak kell bizonyítania. Azaz a munkaviszonnyal oksági kapcsolatban nem álló káreseményekért a munkáltató általában nem felelős. Így tehát, ha a munkavállaló az otthonában a kijelölt munkahely elhagyásával, a fürdőszobában vagy a konyhában szenved balesetet, azért a munkáltató általában - a munkaviszonnyal való összefüggés hiányában - nem lesz felelős. Ha a munkaviszonnyal összefüggés mégis fennállna, akkor a munkáltató nehezebb helyzetben van, mivel csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4012

2. találat: Foglalkozási megbetegedésből eredő kár - a felelős munkaadó meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónknál foglalkozási megbetegedést állapítottak meg, amely okán most kártérítési igénnyel él. Pár hónapja dolgozik nálunk, azt megelőzően rövidebb-hosszabb ideig más munkáltatóknál, de ugyanebben a munkakörben foglalkoztatták, ahol - a szakvélemény szerint - ugyanilyen expozícióknak volt kitéve. Ilyenkor is alapos a követelése, nem kellene a korábbi munkáltatóit perelnie?
Részlet a válaszból: […]vezethető vissza, illetveb) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye [Mvt. 87. § 1/D. pont].A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a két kimentési ok valamelyikét sikerrel tudja bizonyítani, azaz, haa) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A foglalkozási megbetegedést és az ebből eredő károkat, illetve ezek és a munkaviszony közötti összefüggést a munkavállalónak kell bizonyítania[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3975

3. találat: Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszból: […]kérdésfeltevésben hivatkozott és az előbbiekben idézett BH1990.362. számú döntéssel lényegét tekintve ellentétes eredményre jutott az Mfv.I.10.564/2015/4. számon hozott határozatában. Erre tekintettel érdemesnek tartjuk felidézni röviden az említett kúriai ítélet részleteit. Az ítéletben foglaltak értelmében az alkalmassági vélemény szerint a munkavállaló felperes felügyelet mellett árufeltöltő munkakörre alkalmas volt, targoncavezetőnek azonban nem. A munkáltató ezt követően - hivatkozva az addig született orvosi véleményekre is - felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát azon indokkal, hogy őt semmilyen munkakörben nem tudja foglalkoztatni, az árufeltöltő munkakör ellátásához pedig nem tud felügyeletet biztosítani. A munkavállaló ezt követően keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását. A perben első fokon eljárt munkaügyi bíróság előtt az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján megállapításra került, hogy a munkavállaló a korábbi vizsgálat idején is alkalmas volt önállóan a munkakör ellátására. Ezt a bíróság az ítélet meghozatalának alapjául elfogadta, és a felmondást jogellenesnek találta. Ezt követően a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben a munkáltató a jognyilatkozatát egy más által adott szakvéleményre alapítja, annak helyességéért, valóságáért, megalapozottságáért a munkavállalóval szemben helytállni köteles. A beszerzett szakvélemények alapján az elsőfokú bíróság alappal jutott arra a következtetésre, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor az általa betöltött munkakör ellátására alkalmas volt, ennek megfelelően a munkáltató a felmondási ok valósságát nem bizonyította, így intézkedése jogellenes.A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a felmondásában foglalt indok valósságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 64. § (2) bek.], vagyis azt kellett igazolnia, hogy a munkavállaló a felmondás időpontjában nem volt alkalmas az árufeltöltő munkakör ellátására.Mivel a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló vélemény nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, ezért ennek felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem munkaügyi per nem indítható. Ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll a munkáltatónál, az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedés a munkaügyi perben vitatható (1/2004. Közigazgatási-polgári Jogegységi Határozat, LB.Mfv.I.10.908/2009/9.). A munkáltató helyesen hivatkozott arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 3. §-a (4) bekezdésének e) pontjára figyelemmel a munkakörben való foglalkoztatás megállapítására a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye az irányadó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3934

4. találat: Munkáltatói kártérítési felelősség - a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
Részlet a válaszból: […]bek.].A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében kifejtette, hogy ha a kárt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, akkor a perben azt kellett bizonyítania a munkáltatónak, hogy a kárt a munkavállaló vétkes közrehatása okozta. A felelősség alóli mentesüléshez ilyenkor figyelembe kell venni az előreláthatóságot és az elháríthatóságot. Az előreláthatóság azt jelenti, hogy az adott munkafolyamat elvégzésekor a munkáltatónak tisztában kell lennie az esetleges kockázatokkal, veszélyekkel. Ebben az esetben nem a kár összegét, illetve a sérülés mértékét kell előre látni, hanem az esetlegesen felmerülő veszély fajtáját és annak nagyságrendjét (pl. egy korábban bekövetkező baleset előrevetíti a következő lehetőségét; ha évtizedes gyakorlattal rendelkező személyt ér baleset, akkor az fokozott kockázatot vetít előre egy gyakorlattal nem rendelkező munkavállalóra nézve), amelyekkel a munkáltatónak számolnia kell. Az olyan veszélyforrások kezelése elvárható a munkáltatótól, amelyek a technika átlagos eredményei[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3921

5. találat: Munkaadói mentesülés a kárfelelősség alól - a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása

Kérdés: Munkavállalónk közúti balesetet szenvedett, és súlyosan megsérült, mikor egy szabályosan közlekedő, megkülönböztető jelzést használó tűzoltóval ütközött a céges autóval, munkaidőben. A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a munkavállalónk szabálytalanul közlekedett, és kizárólag ő volt a felelős a balesetért. Ilyen esetben munkáltatóként felelünk-e a munkavállalót ért károkért?
Részlet a válaszból: […]bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy- a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Amennyiben megállapításra került az, hogy a kérdésben leírt közlekedési baleset kizárólag a munkavállalónak felróható okból következett be, mert szabálytalanul közlekedett, és ezért a megkülönböztető jelzést használó tűzoltóautó részére az elsőbbséget nem biztosította, akkor az álláspontunk szerint ez megvalósítja a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartását is, ami a munkavállaló kárfelelősség alóli mentesülését jelenti. Más bíróságok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3888

6. találat: Baleset a munkahelyen kívül - a munkáltatói felelősség feltételei

Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]munkára képes állapotban rendelkezésre [Mt. 52. § (1) bek. a) pont], és emiatt a munkáltató nem foglalkoztatja (amire nem is köteles ilyen esetben), hanem hazaküldi, ezzel a lépéssel megszakad a munkaviszonnyal összefüggés, hiszen innentől kezdve a munkaviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése a felek relációjában nem merül fel. Azaz, a hazaküldést követő időszakban bekövetkező károkért (pl. elütik a munkavállalót a közúton) a munkáltató az Mt. alapján nem felel.Ettől eltérő az az eset, ha a munkavállaló a munkahelyről azért megy közvetlenül orvoshoz, mert ott balesetet szenvedett, és közben éri újabb baleset. Ekkor a munkavállaló kizárólag azért került a balesetet előidéző helyzetbe, mert munkaviszonyban áll, ennek hiányában nem következett volna be az első baleset se, így az oksági kapcsolat nem szakad meg. Vagyis a munkáltatói felelősség első feltétele teljesül. Ekkor vizsgálandó, fennáll-e az Mt. 166. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a munkáltatót a kárfelelősség alól mentesítő valamelyik feltétel. Kétségtelen, ha a kórházba küldött munkavállaló a munkáltató telephelyén kívül, menet közben balesetet szenved, e kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. Ugyanakkor ez a körülmény olyan, amellyel kellett a munkaadónak számolnia, így vizsgálni szükséges, hogy a károkozó körülmény bekövetkezése elkerülése érdekében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3698

7. találat: Munkáltatói felelősség - egy üzleti vacsora "utóhatása"

Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
Részlet a válaszból: […]szerint az ellenőrzési kör arra a körre szorítja a munkáltató kártérítési felelősségét, amelyben lehetősége, egyben kötelezettsége is a károk megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele. Az ellenőrzési körön minden olyan objektív tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására bármilyen lehetősége volt a munkáltatónak. Ennek értékelése során a baleset közvetlen okát és a balesethez vezető egész munkafolyamatot vizsgálni kell: a munkamódszer megválasztását, az ahhoz biztosított munkaeszközt, a munkavállalói létszámot, szakismeretet, mert ezek biztosítása a munkáltató kötelezettsége, így arra befolyása, ráhatása van (EBH2016.M.10., EBH2018.M.20.). Önmagában a munkáltató telephelyén kívül végzett munka vagy szolgáltatás ellátása nem eredményezi a kár ellenőrzési körén kívüli bekövetkeztét (EBH2016.M.9.). Az Mt. a munkáltató felelősségi körébe utalja az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtését. A munkafeladatokat, a munkavégzést a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállaló a kötelezettségeit teljesíteni tudja, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek messzemenő figyelembevételével.Ha megállapítható, hogy a munkavállalók azért fogadták el egy idegen, a higiénés körülmények miatt köztudomásúan nagyobb fertőzésveszéllyel és egészségügyi kockázattal járó országban a munkáltató gazdasági partnerének vacsorameghívását, mert annak esetleges visszautasítása a munkáltatóra nézve hátrányos lett volna (ilyen lehet a megrendelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3682
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Munkavállalói járadékigény - ha már elévült

Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?
Részlet a válaszból: […]nem tudja kimenteni magát a felelősség alól. Akkor van lehetősége, haa) a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagyb) kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [korábbi Mt. 174. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a kárigényét az ún. szakaszos elévülés szabályai szerint érvényesítheti, azaz az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni az átlagkereset és a rokkantsági ellátás megtérítése iránti igényt. Az elévülési idő ilyenkor a rokkantási ellátásnak (ha ezt megelőzően rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, akkor annak) a folyósítása időpontjától kezdődik [korábbi Mt. 186. § (1)-(2) bek.]. Ha tehát 20 évvel ezelőtt került sor rokkantsági nyugdíj megállapítására, akkor az elévülési idő már 17 éve eltelt. A kérdésben írtakból egyébként is az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3609

9. találat: Munkáltatói kárfelelősség "sorsszerű" megbetegedésért

Kérdés: Van munkáltatói kártérítési felelősség abban az esetben, ha a munkakörbe helyezéskor meglévő betegség odáig súlyosbodott, hogy a munkavállaló a munkakört nem tudja ellátni, és emiatt a munkáltató felmond?
Részlet a válaszból: […]elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1) bek.].Ebben a felelősségi rendszerben tehát a munkavállalónak csak azt kell bizonyítania, hogy a kár, azaz itt az egészségi állapot romlása, a munkaviszonyával összefüggésben érte. Amennyiben a "sorsszerű", a munkaviszony létesítésekor már fennálló betegség (egészségkárosodás) a munkaviszonnyal összefüggésben súlyosbodik, és olyan mértékű egészségkárosodás alakul ki, amely már keresetveszteségben (kárban) is megnyilvánul, akkor a munkáltató kártérítési felelőssége ezért a kárért fennállhat (MK 30. sz. állásfoglalás). Ha a munkavállaló az ilyen egészségromlással összefüggésben a munkahelyét is elveszíti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3528

10. találat: Kártérítés számítási módja

Kérdés: A munkahelyemen az egyik kollégám kölcsönkérte a telefonomat, mivel az övé elromlott, és nem tudott hazaszólni a feleségének, a céges telefonokon pedig tilos a magáncélú beszélgetés. Amikor vissza akarta adni, szerencsétlenül fogtuk, és elejtettük, aminek következtében összetört. A szervizben azt mondták, hogy hatvanezer forintot ért, és negyvenezer forint értékben lehetne eladni törötten. A munkáltató azt mondta, hogy nem kell fizetnie, mivel az eset eleve felerészt az én hibám, ezért harmincezer forintot amúgy is nekem kell viselnem a kárból. Ez valóban így van?
Részlet a válaszból: […]körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.A munkavállalót ért kár a dologban bekövetkezett kár, amelynek kiszámítása során le kell vonni azt az összeget, amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott - ez ugyanis valójában nem kár, mivel máshonnan megtérül [Mt. 172. § (1) bek. c) pont]. Ez jelen esetben 40 000 Ft, azaz a munkavállalót ért tényleges kár 20 000 Ft.Valóban nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott [Mt. 167. § (2) bek.]; a kár megosztására azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3087

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést