Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott jutalékszabályzat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszból: […]minden olyan tényről, körülményről tájékoztatni a munkavállalót, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése körében lényeges, valamint a szerződéskötés során jóhiszeműen és tisztességesen eljárni. Ez a kötelezettség egyébként a munkaviszony fennállása alatt is folyamatosan terheli [Mt. 3. § (1)-(2) bek.]. A munkáltató tehát köteles tájékoztatni a munkavállalót a díjazásának részleteiről is, és ez a tájékoztatása a munkavállaló oldalán igényt is megalapozhat az abban foglaltak teljesítésére. A jutalék a prémium egy speciális formájának tekinthető. A különbség a kettő között, hogy a prémiumot általában nagyobb időközökre állapítják meg, míg a jutalék inkább rendszeres juttatás, ami a havi munkabért egészíti ki, befolyásolja. A bírói gyakorlat értelmében, ha a munkáltató vállalta prémium kifizetését, de a kifizetés feltételeit nem határozta meg, a munkavállalót a prémium megilleti (BH 1997. 316). A vállalásnak nem kell feltétlenül írásos megállapodásban szerepelnie. Lényeges ugyanakkor, hogy a munkavállalót csak akkor illeti meg a prémium, ha annak kifizetését a munkáltató vállalta, arra ígéretet tett, és ezt a munkavállaló bizonyítani is tudja. Ha a munkavállaló olyan szerződést írt alá, amelyben a jutalék nem szerepel, nem feltétlenül jelenti, hogy arra nem jogosult, de az erre vonatkozó megállapodás létrejöttét neki kell bizonyítania. Az álláshirdetésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 689

2. találat: Jutalékelőleg - visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?

Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?
Részlet a válaszból: […]a jutalék­előleget. A munkáltató és a munkavállaló között - a kérdésben foglaltak szerint - a munkaszerződés részét képező és elfogadott jutalékszabályzat alapján csak jutalékelőleget fizettek az üzletkötőnek, és ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróság által kialakított ítélkezési gyakorlat szerint (BH 1992.140.) a jutalékelőleget az általános elévülési időn belül követelheti vissza a munkáltató, ha egy éven belül a jutalék tárgyát képező szerződések megszűntek. Miután a jutalékszabályzat nem tartalmazott különös rendelkezést az üzletkötők munkaviszonyának megszűnésével kapcsolatban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 33
Kapcsolódó tárgyszavak: ,