Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Védett tisztségviselők - létszámszámítás több szakszervezet esetén

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön - amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik -, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet - a keret "kimerülése" okán - már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
Részlet a válaszból: […]létszámaa) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt,c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt,d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt,e) a négyezer főt meghaladja, öt főtjelölhet meg védett szakszervezeti tisztségviselőként. Ezen túlmenően a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselő is megjelölhető védett szakszervezeti tisztségviselőként [Mt. 273. § (3)-(4) bek.].A védett szakszervezeti tisztségviselők számát több, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet esetén önállóan - szakszervezetenként - külön-külön kell megállapítani. Az Mt. a hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan önállóan állapít meg jogokat és kötelezettségeket - ahol ettől eltérően, több személyre együttesen rendelkezik, azt kifejezetten nevesítve teszi meg. Ilyen például a reprezentatív szakszervezetek együttes joga a kollektív szerződés megkötésére [Mt. 276. § (4) bek.]. A védett szakszervezeti tisztségviselő jelölésére vonatkozó szabályoknál viszont nem használ többes számot a szakszervezetekre nézve, így a jogot önállóan kell értelmezni és megállapítani. Ennek folytán a kérdésben szereplő "keretkimerülésre"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3699

2. találat: Szakszervezeti tisztviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: A munkavállaló szakszervezeti tisztségviselő. A munkáltató a munkaidő-beosztását egy hónapra előre közli. A szakszervezet rendezvényt tart, melyre a tisztségviselőt is meghívja, egyúttal jelzi a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése szerint, legalább öt nappal korábban, de rendszerint 10-15 nappal előbb. Ugyanakkor a tisztségviselő munkaidő-beosztása a jelzett napra pihenőnap. Ilyen helyzet az egyenlőtlen munkaidő-beosztással dolgozó munkavállalóknál (tisztségviselőknél) gyakran felmerül, mert a pihenőnapokat is egyenlőtlenül osztja be a munkáltató. A munkáltató köteles-e a munkaidő-beosztását munkanappá változtatni, vagy a pihenőnapon munkát nem végző tisztségviselő részére távolléti díjat elszámolni?
Részlet a válaszból: […]tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni [Mt. 274. § (1)-(3) bek.]. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár [Mt. 274. § (5) bek.].A szakszervezeti tagság a civil szervezetben való önkéntes részvétel, miként az is, ha a munkavállaló a civil szervezetben tisztséget vállal. Ez a tisztség a munkavállaló és a szakszervezet közötti jogviszony alapján kerül ellátásra, és alapvetően független a munkáltatótól és a munkajogi szabályoktól. Ebből következően az e tisztséggel együtt járó feladatokat is önkéntesen vállalja a munkavállaló. A szakszervezeti feladatok jelentős része ugyanakkor kötődik a munkáltatóhoz is, így annak érdekében, hogy a feladatellátás terheit ne kizárólag a munkavállalónak kelljen viselnie, a törvény munkaidő-kedvezményt biztosít. Annak érdekében, hogy e feladatokat ne csak a szabadidőben lehessen ellátni.A munkaidő-kedvezmény ugyanakkor jellegénél fogva a munkavállalót nem a szabadidejében (pihenőnapján) illeti meg, hanem a beosztás szerinti munkaidejében - azaz munkaidejében mentesül a szakszervezeti feladatok ellátásának időtartamára a rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3488

3. találat: Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban biztosítja. Mit tehet a munkáltató, ha a szakszervezet rendszeresen rendkívüli okokra hivatkozik az alábbi standard mondattal: "A szakszervezetünk működése érdekében előre nem látható halaszthatatlan tevékenységet kell folytatnom." A munkavállaló mindig ugyanolyan típusú beosztásból kéreti ki magát, ezzel a munkáltató munkaszervezésében komoly gondot okoz. Részletes indoklást kérhet-e a munkáltató? Megakadályozhatja-e a munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, ha rendeltetésellenes joggyakorlást vélelmez? Vagy egyébként milyen jogi eszközökkel léphet fel a munkáltató a szakszervezet intézkedése ellen?
Részlet a válaszból: […]amennyiben 5 nappal előre bejelenti a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - nem terheli indokolási kötelezettség. Amennyiben 5 napon belül kívánja igénybe venni a munkaidő-kedvezményt, akkor - a szakszervezetet terhelő jóhiszeműség és a tisztességes eljárás követelménye, valamint az együttműködési kötelezettség [Mt. 6. § (2) bek.] alapján - a törvényi feltételeknek megfelelő okot kell közölnie a munkáltatóval, annak érdekében, hogy igazolja a munkavállaló jogszerű távolmaradását. A kérdésben megadott indok álláspontunk szerint nem megfelelő, mivel semmitmondó, közhelyes, és nem dönthető el belőle, hogy valóban indokolt-e a törvényi időtartam mellőzése a szakszervezet részéről.Abban az esetben, ha a munkáltató a szakszervezet által kért munkaidő-kedvezményt - annak jogalapja hiányában - nem biztosítja, akkor az érintett munkavállalót továbbra is terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1965

4. találat: Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet a válaszból: […]a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg [Mt. 25. § (1) és (3) bek.]. A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállalót a Sztrájktv. alapján megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok, de a sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg [6. § (1)-(3) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata értelmében a sztrájkban részt vevőnek, ideértve a szakszervezeti választott tisztségviselőt is, a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás nem jár. A Legfelsőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 393

5. találat: Kölcsönzött szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]lehet - való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni [Mt. 25. § (2) bekezdés]. A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy munkanap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. Ennek alapján a szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet maga határozza meg, de a szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell [Mt. 25. § (4) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás tartama alatt a munkaidőre és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása szempontjából a kölcsönvevő minősül munkáltatónak [Mt. 193/G. § (5) bekezdés f) pont, Mt. 193/P. § (3) bekezdés], így a munkaidő-kedvezményt, illetve a rendkívüli szabadságot neki kell biztosítania. Amennyiben a munkavállaló nincs "kikölcsönözve", úgy a kölcsönbeadónak kellene ezeket kiadnia, viszont miután a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 232

6. találat: Áthelyezés - a tavalyról megmaradt szabadság sorsa

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és a szabadság kiadásával kapcsolatban kérdezem: a múlt évről is maradt szabadságom, így nyáron egy hosszabb vakációt tervezek. Azonban még előtte, a nyár elején váltok munkahelyet. Hogyan tudom kivenni a tavalyi évre járó szabadságomat?
Részlet a válaszból: […]számítani. A szabadság a jogviszony fennállása alatt nem évül el. A Ktv. 14. § (3) bekezdése alapján végleges áthelyezés esetén a köztisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnt volna. E rendelkezés 2007 nyarán történt módosításának eredményeképpen a végleges áthelyezésre kerülő köztisztviselő korábbi munkáltatójánál időarányosan járó, még ki nem adott szabadságát a munkáltatónak pénzben meg kell váltania. Amennyiben év közben kerül sor az áthelyezésre, a másik munkáltatónál csak az éves rendes szabadság időarányos része illeti meg a köztisztviselőt. A Ktv. 41/A. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselő az alapszabadsága kétötödével rendelkezik, ez azonban nem vonatkozik a jogviszony első három hónapjára. A kérdésben szereplő esetben a fenti szabályok alapján az áthelyezéskor a korábbi, az áthelyező munkáltató a tavalyi évről megmaradt szabadságot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 60

7. találat: Prémiumévesek szabadságának megválthatósága

Kérdés: A közszférában prémiumévek programba belépett személyek esetén, ha lejár a nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő idő, és a határozott idejű közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony megszűnik, hogyan kell megváltani a szabadságot?
Részlet a válaszból: […]munkaidő-beosztás kialakítása során a munkáltató nem veheti igénybe a programban részt vevőt munkára a rendes szabadsága időtartamának megfelelő időtartamban, továbbá a 3. § (2) bekezdés szerint megállapított, ki nem adott szabadság időtartama alatt. Ez utóbbi fordulat a programba való belépés évére vonatkozik. Amennyiben az illetőt munkára nem veszik igénybe, az idézett szabály automatikusan betartottnak tekintendő. A Péptv. alapján a belépésig ki nem adott szabadságot a prémiumévek program elején - a belépést követően - ki kell adni. Ezután az érintettet nem illeti meg szabadság, hanem csupán annyi időre mentesül a munkavégzés alól, amely egyenlő azzal az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 56

8. találat: Szakszervezeti tisztségviselő - a munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszból: […]alóli - meghatározott időre szóló - mentesítését jelenti. Ehhez szükséges hozzátenni: nem lehet a kérdésben foglalt módon vélelmezni a munkaidő-kedvezmény igénybevételét. Ehhez mindig kell egy konkrét, a szakszervezeti tevékenység ellátásával kapcsolatos indok, amely alapján szükségessé válik - a munkaidőből való "kimaradással" - a kedvezmény felhasználása. Értelmezésünket közvetett módon alátámasztja az Mt. 25. §-ának (5) bekezdése is, mely szerint a szakszervezet kérésére az Mt. 25. § (2) bekezdése alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. Azaz az egyes választott szakszervezeti tisztségviselőknek megállapított kedvezmény időtartama nem feltétlenül azonos a munkából ténylegesen távol töltött idővel. A fentiek alapján nem lehet a szakszervezeti tisztségviselő heti munkaidejét előre csökkenteni a munkaidő-kedvezmény tartamával. Mindez egyben a többi munkavállaló számára hátrányos helyzetet teremtene, mert a tisztségviselőnek attól függetlenül rövidebbé válna hetente a munkaideje, hogy ténylegesen igénybe vette-e a részére járó munkaidő-kedvezményt. Ha pedig a kedvezményre való jogosultsággal a tisztségviselő egy adott héten nem élne, ez a kérdésben foglalt megoldás alkalmazásával az Mt.-vel ellentétesen csökkentené munka­idejét. Ezen túlmenően - az alkalmazott munkaidő-beosztástól és munkaidőkerettől függően, szemben a heti 40 órás munkaidőben dolgozó kollégáival - a tisztségviselő heti 39 órát meghaladó munkaideje[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 22