Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott prémium tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkavállalói meghatalmazott jelenléte bértárgyaláson

Kérdés: Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez - véleményünk szerint - nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]amelytől érvényesen eltérni sem megállapodásban, sem a munkáltató egyoldalú szabályzatában nem lehet. Az Mt. szerint a szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje [Mt. 272. § (6) bek.]. Alaptalan a munkáltató hivatkozása, hogy ez nem "szakszervezeti ügy", a kérdés szerinti megbeszélés ugyanis nyilvánvalóan érinti a munkavállaló "anyagi vagy szociális" körülményeit, hiszen a tárgya egy komoly juttatásra való jogosultság. Természetesen, mivel egyéni vitáról van szó, a szakszervezet képviseleti jogának gyakorlásához ez esetben szükséges a munkavállaló fentiek szerinti meghatalmazása is. Ha a munkavállaló a megbeszélésen bemutatja a képviselőjének adott írásbeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3582
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
Részlet a válaszból: […]megállapodása - ha az nem kollektív szerződés formájában történik - nem ad alapot a munkabér kifizetése időpontjának módosítására.A munkaviszony megszűnésekor a munkavállalóval el kell számolni, és a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. Ha a prémiumra a munkavállaló már teljes egészében jogosultságot szerzett, akkor azt annak ellenére ki kell fizetni a munkaviszony megszűnésekor, ha eredeti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2777

3. találat: Gazdálkodás eredményéhez kötött prémium

Kérdés: Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.
Részlet a válaszból: […]azzal, hogy a megállapodás írásba foglalása általában nem, csak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján kötelező. A megállapodásban - ha az eltérés egyébként nem tilos - csak az Mt. Második Részétől, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól, és csak a munkavállaló javára lehet eltérni.Nincs akadálya annak, hogy a megállapodásban a prémiumfeltétel a munkáltató árbevételéhez vagy egyéb gazdálkodási eredményéhez, mint jogosító feltétel bekövetkezéséhez legyen kötve, hiszen ez egyértelműen a törvényi mértéken felüli juttatás megszerzésére ad lehetőséget a munkavállalónak. A feltétel meghatározása során arra kell figyelemmel lenni, hogy az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki - azaz a megállapodás szerinti prémium ilyenkor megilleti a munkavállalót [Mt. 19. § (2) bek.]. Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, a felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat az a fél, aki azt vétkesen maga okozta [Mt. 19. § (3) bek.]. Ez a szabály kifejezetten is tiltja tehát azt, hogy a munkáltató megpróbálja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2565
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Prémiumértékeléssel késlekedő munkáltató

Kérdés: Az egyik vezető állású munkavállalónknak idén nem tudunk prémiumot fizetni. Munkaszerződése szerint a prémiumra minden évben a számára meghatározott feladatok teljesítése esetén jogosult, amelyet a teljesítményértékelés alapján igazolnak. Az idei évben a prémiumfeladatok számára is kiírásra kerültek. Ám esetében a teljesítményértékelésre a társaság közgyűlése jogosult, amelyben több külföldi személy is szavazati joggal bír. Az év végi közgyűlés programja nagyon túlterhelt volt, a prémiumokat levették a napirendről, így erről döntés azóta sem született. Egyelőre nem látjuk, mikor lehet összehívni újra a közgyűlést. Mit kell tennünk ebben a helyzetben, hogy a vezetőnket ne károsítsuk?
Részlet a válaszból: […]dolgozott is, ám annak szabályos értékelésére a munkáltató részéről nem került sor. Ez a munkáltató részéről joggal való visszaélést valósíthat meg (Mt. 7. §), hiszen magatartásával alapos indok nélkül késlelteti a munkavállaló prémiumra való jogosultságának elbírálását, illetve pozitív döntés esetén a kifizetést. Ez az eljárás a jóhiszeműség és tisztesség elvét, valamint az együttműködési kötelezettséget is sérti [Mt. 6. § (2) bek.].Az Mt. szerint, ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el (Mt. 7. §). Itt a megtagadott nyilatkozat a feladat teljesítésének értékelése. Az idézett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2178

5. találat: Prémium visszafizettetése

Kérdés: Egy német cég magyarországi leányvállalatánál dolgozom, és a főnököm is német. A 2012-re járó prémiumunk összegének megállapításakor, annak kifizetése előtt - mintegy a kifizetés feltételéül - egy német nyelvű iratot tettek elénk, amelyen az szerepelt, hogy amennyiben 2013. június 30-ig felmondunk, akkor a 2012. évre járó és kifizetett prémiumunkat vissza kell fizetnünk a cég részére. Kényszerhelyzetben a dokumentumot aláírtuk. Kérdésem az lenne, hogy ez a dokumentum jogilag mennyire állja meg a helyét, illetve ez alapján jogilag behajtható-e bármelyik alkalmazotton a prémium visszafizetése, ha esetleg bármelyikünk felmondana 2013. június 30. előtt?
Részlet a válaszból: […]juttatásra való egyéni jogosultságot, illetve a juttatások mértékét. A bíróság azonban külön kiemeli, hogy ennek során figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerűség, a jóhiszeműség és tisztesség követelményére, és biztosítani kell az egyenlő bánásmód érvényesülését [EBH 2011. 2342.].Az Mt. 6-7. §-ai előírják, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A törvény tiltja a rendeltetésellenes joggyakorlást, azaz annak gyakorlását oly módon, hogy az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuljon vagy ehhez vezessen.Jelen esetben utólag - bár megállapodással - történt a feltételek módosítása, amikor a munkavállalók a feladatot már elvégezték. Ami azonban ennél is lényegesebb, olyan feltétel meghatározására került sor, amely semmiféle kapcsolatban nincs a prémiumfeladattal, amely egy, a prémiumfeladat teljesítésének időpontjához képest utólagos, olyan munkavállalói jognyilatkozat megtételét "szankcionálná", amely jognyilatkozat megtételére egyébként a munkavállalónak törvényes joga van. Megkülönböztetéssel élne továbbá a prémiumfeladatukat egyaránt teljesített munkavállalók között olyan okból, hogy megszüntetik-e a céggel fennálló munkaviszonyukat. Mindezekre tekintettel a módosítás rendeltetésszerűsége, illetve jóhiszeműsége annak ellenére igen kétséges, hogy azt a munkavállalók aláírták. Emellett az a körülmény, hogy a nyilatkozat német nyelven íródott, önmagában még nem tiltott sem a munkajogi, sem a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1695

6. találat: Prémium a munkaszerződésben

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?
Részlet a válaszból: […]szerez a prémiumra (LB Mfv. II. 10.783/1999., LB Mfv. II. 10.658/1996.). A munkáltató a prémium kitűzésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztásával tulajdonképpen az Mt. 3. § (1) bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettségét sérti meg, s ezáltal a munkavállaló alanyi jogot szerez a prémiumra ilyen esetekben. E körben nincs jelentősége annak sem, hogy a prémium kitűzésére milyen oknál fogva nem került sor. Ugyanolyan megítélés alá esik az is, ha a munkáltató egyszerűen "elfelejti" a prémiumfeladat meghatározását, mint az, amikor egyébként nem lát lehetőséget semmilyen prémiumfeladat kitűzésére. Mivel a munkaszerződés e kikötését nem módosították, az alapján a munkavállaló jogosultságot szerzett a prémiumra prémiumfeladat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1017

7. találat: Prémiumfeladat - ha késik a kitűzés

Kérdés: Üzletágvezetőink munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató március 31-ig prémiumfeladatot tűz ki, a kifizethető prémium pedig a személyi alapbér 25%-áig terjed. Az idén vezérigazgató-váltás miatt nem került sor határidőben a prémiumfeladatok kitűzésére. Kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha később történik a kitűzés, csökkenthető-e a prémium összege időarányosan? Mi az a legkésőbbi időpont, amikortól a munkáltatónak már nem áll fenn prémiumfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]érdekében, hogy erre hivatkozással esetleg mentesüljön prémiumfizetési kötelezettsége alól. A bírói gyakorlat ugyanis egyértelműen a munkavállaló mellett foglal állást ilyen esetben. A Legfelsőbb Bíróság EBH 2004. 1057. sz. elvi határozata kifejezetten kimondta: "A munkaszerződésben kikötött prémium megilleti a munkavállalót akkor is, ha a munkáltató a prémiumfeladat kiírásával oly mértékben késlekedett, hogy annak teljesítése már nem volt elvárható (Mt. 143. §)." Így a bíróság megítélt olyan esetben is prémiumra való jogosultságot a munkavállaló részére, amikor a prémiumfeladat kitűzésére november 27-én vagy december 10-én került sor, majd a teljesítés elmaradtára hivatkozva a munkáltató nem fizette meg a szerződésben szereplő prémiumösszeget. Az EBH 1999. 44. sz. elvi határozatban a Legfelsőbb Bíróság azt is kifejtette, hogy a munkaszerződésben megállapított prémium fizetését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 760
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszból: […]minden olyan tényről, körülményről tájékoztatni a munkavállalót, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése körében lényeges, valamint a szerződéskötés során jóhiszeműen és tisztességesen eljárni. Ez a kötelezettség egyébként a munkaviszony fennállása alatt is folyamatosan terheli [Mt. 3. § (1)-(2) bek.]. A munkáltató tehát köteles tájékoztatni a munkavállalót a díjazásának részleteiről is, és ez a tájékoztatása a munkavállaló oldalán igényt is megalapozhat az abban foglaltak teljesítésére. A jutalék a prémium egy speciális formájának tekinthető. A különbség a kettő között, hogy a prémiumot általában nagyobb időközökre állapítják meg, míg a jutalék inkább rendszeres juttatás, ami a havi munkabért egészíti ki, befolyásolja. A bírói gyakorlat értelmében, ha a munkáltató vállalta prémium kifizetését, de a kifizetés feltételeit nem határozta meg, a munkavállalót a prémium megilleti (BH 1997. 316). A vállalásnak nem kell feltétlenül írásos megállapodásban szerepelnie. Lényeges ugyanakkor, hogy a munkavállalót csak akkor illeti meg a prémium, ha annak kifizetését a munkáltató vállalta, arra ígéretet tett, és ezt a munkavállaló bizonyítani is tudja. Ha a munkavállaló olyan szerződést írt alá, amelyben a jutalék nem szerepel, nem feltétlenül jelenti, hogy arra nem jogosult, de az erre vonatkozó megállapodás létrejöttét neki kell bizonyítania. Az álláshirdetésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 689

9. találat: Prémiumfeladat - ki tűzi ki?

Kérdés: A Kjt. 77/A. § szerint a kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója tűzhet ki prémiumfeladatot. Ennek a szabálynak az alkalmazása eléggé nehézkes abban az esetben, ha önkormányzati intézmény vezetőjéről van szó, hiszen ekkor a prémiumfeladatot is a képviselő-testületnek kell kitűznie. Átruházhatja-e a képviselő-testület ezt a jogkört, például a jegyzőre?
Részlet a válaszból: […]irányadók. Az Ötv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át - többek között - a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés. A 9. § (4) bekezdése ilyen kinevezést szabályoz, amikor előírja, hogy a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. Vagyis az önkormányzati intézmény vezetőjének kinevezéséhez való jog nem átruházható hatáskörben a képviselő-testületet illeti. Ahol ez alól kivétel érvényesül, azt az Ötv. maga kifejezetten szabályozza, így például a 9. § (2) bekezdése lehetővé teszi a kinevezési jognak a társulásra való átruházását, vagy a 62. § (8) bekezdése - kizárólag a fővárosi közgyűlésnek - teszi lehetővé, hogy rendeletével átruházza bizottságára, illetve a főpolgármesterre intézményei vezetőinek kinevezését. Mindez a kinevezési jogra vonatkozik. Az Ötv. 103. § (1) bekezdés a) és b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 621

10. találat: Tárgyévi illetmény meghatározása a prémium számításánál

Kérdés: Kinevezett vezető közalkalmazottunk jogviszonya felmentéssel 2009. december 31-ével megszűnik. A munkavégzés alól 2009. augusztus 1-jével mentesítjük. Prémiumfeladatot tűztünk ki számára, amelyet előreláthatóan teljesíteni fog - még a munkavégzés alóli mentesítés kezdő időpontja előtt. A Kjt. szerint a prémium nem haladhatja meg a vezető "tárgyévi illetményének" negyven százalékát. Az adható maximális összegű prémiumot szeretnénk kifizetni a közalkalmazottnak. Hogyan kell meghatározni ebben az esetben a vezető tárgyévi illetményét?
Részlet a válaszból: […]A kérdés szerint a közalkalmazott január 1-jétől július 31-éig illetménykifizetésben részesül. Augusztus 1-jétől december 31-ig - figyelemmel arra, hogy felmentési ideje alatt ekkor mentesítik a munkavégzési kötelezettsége alól - átlagkeresetre lesz jogosult. Ettől függetlenül ugyanakkor - miután a prémium mértékének nem a ténylegesen kifizetett díjazás képezi a számítási alapját - a vélhetően az illetménynél magasabb összegű öthavi átlagkereset helyett erre az időszakra is a kinevezés szerinti illetmény lesz az irányadó. A prémiumfeladat maradéktalan teljesítése esetén a prémium teljes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 416
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést