71. Munkaügyi Levelek / 2012. július 2.

TARTALOM

1356. kérdés Határidő és időtartam
Mi a különbség a határidő és az időtartam között? Mit ért az új Mt. azon, hogy a "naptár az irányadó" a határidőnek nem minősülő időtartam számítására?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1357. kérdés Szolgálati nyugdíjas jogviszonyának megszüntetése
Köztisztviselőnk 1963-ban született, 2007. október 16-tól áll a polgármesteri hivatalban közszolgálati jogviszonyban, 2007. október 15-től szolgálati nyugdíjban is részesül. 2012. január 1-jétől a jogszabályváltozások miatt szolgálati nyugdíját szolgálati járandóságként folyósítják tovább. A kolléga köztisztviselői jogviszonyát megszüntetné. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján - figyelemmel a 7. §-ra - nyugdíjasnak minősülés címén felmenthető-e? Jár-e számára végkielégítés?
1358. kérdés Kiküldetés utazási idejére járó díjazás
A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munka­idején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munka­idején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
1359. kérdés Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Gumiszerelő műhelyünk terheltsége nagyon szezonfüggő. Téli-nyári átszerelések idején nagyon nagy és intenzív, de szezonon kívül változó. Hogy lehet a munkaidőt úgy meghatározni, hogy az a szezonban napi 10-12 óra legyen (2x2 hó), a maradék 8 hónapban viszont szerelőnként heti 2-3 nap 8 óra, esetleg napi 4 óra legyen? Hogyan lehet a munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni? Mit enged az új Mt.?
1360. kérdés Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása
Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében - szerinte -, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor - a munkavállalónk szerint - a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
1361. kérdés Bérfizetés a munkaviszony megszűnése után
2012. január 3-án kezdtem dolgozni egy iskolai büfében, a szerződésem 2012. június 15-ig szólt. 2012. május 2-án dolgoztam utoljára, mivel a munkaadóm - alaptalanul - lopással vádolt meg, és minősíthetetlen hangon beszélt velem. Ezért másnap már nem mentem be. Két nap múlva találkoztunk, kértem a februári, márciusi és áprilisi béremet, amiért megdolgoztam. 2012. május 10-én elküldtem a felmondásomat a munkáltatónak, amire a mai napig nem kaptam semmi választ. Hogyan kaphatom meg a nekem járó munkabért?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1362. kérdés Diákok díjazása szakmai gyakorlaton
Az Ftv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a hat hétnél hosszabb összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatók számára milyen díjazást, munkabért kell fizetni (mi a jogcím)? A heti, illetve havi díjazás kötelező mértékének mi a minimum- és maximumösszege 2012-ben, valamint milyen járulék- és adójogszabály vonatkozik rájuk?
1363. kérdés Mozgóbér mértékének megállapítása
Érvényes munkaszerződésem szerint: "A 100%-os vállalati teljesítményhez tartozó mozgóbére: 60 000 Ft." A havi teljesítmény 126%; büntetésem, illetve fegyelmi vétségem nem volt. Lehet a havi mozgóbérem 50 000 Ft?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1364. kérdés Gyermek után járó pótszabadság
25 munkanap alapszabadsággal rendelkező férfi munkavállalónknak május 1-jén gyermeke született. A gyermek után járó 2 nap pótszabadságot hogy kell számolni? Május 1-jétől december 31-ig +2 nap jár neki? Vagy egész évre kell számolni? Ebben az esetben mi van, ha mondjuk december 30-án születik a gyermek?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1365. kérdés Jogutódlás és kormánytisztviselői illetmény
Amennyiben jogutódlás következtében a kormánytisztviselő egy központi hivataltól annak központi igazgatási szervéhez kerül, a Kttv. 134. §-a értelmében nem 50, hanem csak 35%-os illetménykiegészítés vonatkozik rá. Emiatt illetményét újra meg kell állapítani. A jogutódlás elvileg a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást jelenti. Figyelemmel kell-e lenni ekkor - a jogutódlásról szóló 77/187 EGK irányelv alapján - arra, hogy a kormánytisztviselő érdekei ne sérüljenek? Mivel a Kttv. alapilletmény-eltérítést szabályozó 133. §-a nem tér ki a jogutódlás esetére, az a kérdésünk, hogy jogosan alkalmaznánk-e a jogutódlással átkerülő kormánytisztviselők esetében az eltérítést év közben, szakmai értékelés, illetve minősítés nélkül, annak érdekében, hogy illetményük ne változzon?
1366. kérdés Bizonyítási teher rendeltetésellenes joggyakorlás esetén
2010-ben keresetet nyújtottam be a bíróságra, mert 2010. október 26-án a kormánytisztviselői jogviszonyomat indokolás nélkül megszüntették. Rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlásra hivatkoztam. A per még jelenleg is folyamatban van. Eddig meghallgatták a főnökeimet tanúként. Én is tudnék olyan személyt hozni, aki az állításaimat alátámasztja, de nem tudom, hogy mekkora a tanúk szerepe a munkaügyi perekben. Önök szerint milyen esélyeim vannak?
1367. kérdés Munkavállaló által okozott kár összegének levonása a munkabérből
Magyar cégnél külföldön dolgozom. Balesetem volt. Szeretném megtudni, hogy a munkáltatóm levonhat-e tőlem kártérítést az autóra? Jelenleg nekem 50%-os gyerektartásdíj-levonásom van.
1368. kérdés Jogellenes a próbaidő ismételt kikötése
Ha az egyik munkavállalónkkal próbaidő alatt megszüntettük a munkaviszonyt, akkor ugyanazzal a munkavállalóval kötendő új munkaszerződésben köthetünk-e ki újra próbaidőt?
1369. kérdés Díjazás munkaszüneti napra
Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
1370. kérdés Illetményeltérítés visszavonása
1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban - a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül - 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
1371. kérdés Törvényen felül biztosított bérelemek egyoldalú munkáltatói elvonása
Folyamatos munkarendben dolgozom mint gondozónő egy idősek otthonában. A cég nonprofit kft. Az alapbéren felül kapunk még ágy melletti pótlékot és műszakpótlékot. Mostanában gyakran hallom, hogy örüljek, hogy ennyit keresek, mert ez nem állami cég, és bármikor elveheti vagy csökkentheti a pótlékok összegét. A munkáltatónak van-e joga hozzá, hogy valóban éljen ilyen elvonással?
1372. kérdés Szabadság megváltása
Egy munkavállaló az I. rokkantsági csoportba tartozik, mozgásképtelen, de munkaviszonya még fennáll. Eddig évente kifizették a szabadságát. 2011-ben azt mondták, hogy nem jár neki a szabadságra eső bér. Mi a helyes eljárás? Már három éve gyámság alatt van. Mozogni nem tud.
1373. kérdés Jubileumi jutalom jogszerző idejének változása
Néhány köztisztviselőnk jubileumi jutalma 2012 októberében, illetve 2013 decemberében lenne esedékes a hatályon kívül helyezett Ktv. rendelkezései szerint. Ugyanakkor a már hatályban lévő Kttv. 150. §-a - értelmezésem szerint - lényegesen lerövidíti a jubileumi jutalomra jogosító időkeretet, mivel az 1992. július 1. előtti munkaviszonyok beszámításáról úgy rendelkezik, hogy azt a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél munkaviszonyban töltött időkre szűkíti le. Mivel esetünkben az érintett önkormányzati köztisztviselők rendelkeznek a MÁV-nál, más állami vállalatoknál, cégeknél - tehát nem a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél - szerzett munkaviszonyban töltött idővel, elképzelhető, hogy ezeket az időszakokat nem lehet figyelembe venni, vagy esetükben olyan szerzett jogról van-e szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?
1374. kérdés Rendkívüli munkaidőért járó ellentételezés
Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?
1375. kérdés Felmondás visszamenőleges ledátumozása
A munkáltatóm visszamenőlegesen akarja kitölteni a felmondási dátumot. Mit tehetek ilyen esetben, illetve mik lesznek a következményei egy ilyen munkáltatói intézkedésnek?
1376. kérdés Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése - a jogkövetkezmények
Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére