Határozott időre szóló közalkalmazotti illetményeltérítés

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (7)-(8) bekezdései alapján megállapítható garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben, illetve a kinevezésmódosításban határozott időre is megállapítható azzal, hogy a határozott idő lejártát követően külön intézkedés nélkül csökken az illetmény összege? Volt esetleg ilyen üggyel kapcsolatban bírósági döntés?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. az illetményeltérítés időtartamára nézve nem fogalmaz meg kötelező előírást, így nincs akadálya, hogy a kinevezésben meghatározottak szerint az eltérítés határozott időre szóljon. Ezzel kapcsolatosan a Kúria által közzétett, az ítélkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Pedagógus-illetményeltérítés lefelé

Kérdés: A munkáltató - önkormányzati fenntartású óvoda - lehetőséget lát arra az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján, hogy 2017. szeptember 1-jével egyetlen foglalkoztatott se kapjon illetményemelést. A fenntartó ugyanis nehéz anyagi helyzetére hivatkozva nem kívánja a (2) bekezdés szerinti illetményalap-emelés fedezetét biztosítani, azt az álláspontot képviselve, hogy az (1a) bekezdés szerinti differenciálás oly módon is lehetséges, hogy egy óvodapedagógust se részesítsenek illetményemelésben. Helytálló ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 65. §-ának (1), (1a) és (2) bekezdéseit együttesen kell alkalmazni. A 65. § (1) bekezdése szerint a fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és a törvény 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógus értékelése illetményeltérítéskor

Kérdés: Az Nkt. 2017. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1a) és (2) bekezdései alapján kötelező-e értékelni a pedagógust, illetve a (2) bekezdés szerinti illetményalappal számított illetményt hogyan - értékelés alapján vagy értékelés nélkül - lehet megadni?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-jétől bevezetésre kerül az értékelés alapján lefelé történő illetményeltérítés intézménye. Az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Kormánytisztviselő előresorolása

Kérdés: Önkormányzattól kerültem a kormányhivatalba áthelyezéssel 2013. január 1-jén. Kormánytisztviselőként 2015 januárjában a besorolás szerint fogok előrelépni a kategóriában. Jelenleg +20%-os eltérítéssel rendelkezem. Az alapilletmény szorzója szerint emelkedik-e az illetményem, vagy addig nem, amíg a mostani bruttó béremet nem érem el? A humánpolitikai osztálytól azt a tájékoztatást kaptam, hogy hiába változik a szorzóm, az illetményem nem lesz több addig, míg el nem érem a 20%-ra kiegészített jelenlegi béremet.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 133. §-ának (1)-(3) bekezdései szerint a fizetési osztályok fizetési fokozataihoz szorzószámok tartoznak, melyeknek az illetményalappal való szorzata adja meg az adott fokozathoz tartozó alapilletményt. Az így megállapított alapilletménytől való eltérítés úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Kormánytisztviselői átsorolás és az illetményeltérítés

Kérdés: Középfokú végzettségű (II. besorolású) dolgozónk illetményét 2013. január 1-jétől december 31-ig 40%-kal eltérítettük. Dolgozónk időközben megszerezte diplomáját (melyhez a munkáltató tanulmányi szerződést is kötött vele), és munkaköre lehetővé teszi, hogy I. besorolási osztályba soroljuk át. Ebben a kategóriában azonban már a 40%-os eltérítést a munkáltató nem kívánja számára megadni. Erre - véleményünk szerint - a jogszabály lehetőséget is ad a Kttv. 133. §-ának (6) bekezdése alapján. Dolgozónk mindezt nehezményezi, mivel meglátása szerint azzal, hogy diplomát szerzett, a munkája színvonala (mely miatt az eltérítést kapta) nem változott, és munkaügyi bírósághoz kíván fordulni. Kérdésem, hogy a munkáltató eljárása jogszabályszerű-e, illetve a dolgozó megalapozottan fordul a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkoznak a tényállásra. Valóban kimondja a Kttv. 133. §-ának (6) bekezdése, hogy az egyébként a tárgyévre megállapított illetményeltérítés a tárgyév közben - többek között - akkor módosítható, ha a 119. § szerinti átsorolásra kerül sor. A Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Illetményeltérítés visszavonása

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban - a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül - 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított alapilletmény legfeljebb20%-kal csökkenthető. A Kttv. 254. §-ának (1) bekezdése szerint azönkormányzatoknál az illetményeltérítésről a jegyző dönt.A Kttvh. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a köztisztviselőközszolgálati jogviszonyából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.