Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott illetményeltérítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Határozott időre szóló közalkalmazotti illetményeltérítés

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (7)-(8) bekezdései alapján megállapítható garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben, illetve a kinevezésmódosításban határozott időre is megállapítható azzal, hogy a határozott idő lejártát követően külön intézkedés nélkül csökken az illetmény összege? Volt esetleg ilyen üggyel kapcsolatban bírósági döntés?
Részlet a válaszból: […]nincs akadálya, hogy a kinevezésben meghatározottak szerint az eltérítés határozott időre szóljon. Ezzel kapcsolatosan a Kúria által közzétett, az ítélkezési gyakorlatot befolyásoló bírósági
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3469

2. találat: Pedagógus-illetményeltérítés lefelé

Kérdés: A munkáltató - önkormányzati fenntartású óvoda - lehetőséget lát arra az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján, hogy 2017. szeptember 1-jével egyetlen foglalkoztatott se kapjon illetményemelést. A fenntartó ugyanis nehéz anyagi helyzetére hivatkozva nem kívánja a (2) bekezdés szerinti illetményalap-emelés fedezetét biztosítani, azt az álláspontot képviselve, hogy az (1a) bekezdés szerinti differenciálás oly módon is lehetséges, hogy egy óvodapedagógust se részesítsenek illetményemelésben. Helytálló ez az értelmezés?
Részlet a válaszból: […]sor. E szerint "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató (...) a tanévre (nevelési évre) vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményt". Azaz: csak akkor lehet az előző bekezdés alapján megállapított illetménytől eltérni, ha volt megalapozott teljesítményértékelés.Az eltérítés felső határát a törvény nem szabályozza, az alsó határ - a lefelé való eltérítés - mértékét viszont meghatározza. Az eltérítést követően a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap- középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,- alapfokozat esetén 174,5 százaléka,- mesterfokozat esetén 193,2 százalékaalapulvételével megállapított illetményalappal (a 2017. augusztus 1-jéig hatályban volt illetményalappal) számolt illetmény. Magyarán: a lefelé való eltérítés maximális hatása az lehet, hogy az adott pedagógus - kizárólag teljesítményértékelés alapján - nem kap emelést. A fentiek alapján a fenntartónak biztosítania kell a 65. § (2) bekezdésében foglalt illetményalappal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3104
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Pedagógus értékelése illetményeltérítéskor

Kérdés: Az Nkt. 2017. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1a) és (2) bekezdései alapján kötelező-e értékelni a pedagógust, illetve a (2) bekezdés szerinti illetményalappal számított illetményt hogyan - értékelés alapján vagy értékelés nélkül - lehet megadni?
Részlet a válaszból: […]figyelembevételével a munkáltatói jogot gyakorló tankerületiközpont-vezető - a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében pedig a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével - a teljes tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap- középfokú végzettség esetén 119,6%-a (azaz 121 394 Ft),- alapfokozat esetén 174,5%-a (azaz 177 118 Ft),- mesterfokozat esetén 193,2%-a (azaz 196 098 Ft).Értékelni tehát csak akkor kell,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3041

4. találat: Kormánytisztviselő előresorolása

Kérdés: Önkormányzattól kerültem a kormányhivatalba áthelyezéssel 2013. január 1-jén. Kormánytisztviselőként 2015 januárjában a besorolás szerint fogok előrelépni a kategóriában. Jelenleg +20%-os eltérítéssel rendelkezem. Az alapilletmény szorzója szerint emelkedik-e az illetményem, vagy addig nem, amíg a mostani bruttó béremet nem érem el? A humánpolitikai osztálytól azt a tájékoztatást kaptam, hogy hiába változik a szorzóm, az illetményem nem lesz több addig, míg el nem érem a 20%-ra kiegészített jelenlegi béremet.
Részlet a válaszból: […]28-ig - a tárgyévet megelőző év minősítése, illetőleg teljesítményértékelése alapján - a tárgyévre vonatkozóan, azaz december 31-éig terjedő időszakra az alapilletményt módosítja. Azaz: legfeljebb 50%-kal megemeli vagy legfeljebb 20%-kal csökkenti. Ha tehát a szorzószám emelkedése miatt az alapilletmény növekedik (ez a törvényi szabály folytán nem mérlegelés kérdése), a munkáltatói jogkör gyakorlójának új döntést kell hoznia az eltérítésről. A döntés szólhat például arról is, hogy az illetmény összegszerűségében nem változik, de abból nagyobb rész esik az alapilletményre, és kisebb az eltérítésre. A lényeg:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2209

5. találat: Kormánytisztviselői átsorolás és az illetményeltérítés

Kérdés: Középfokú végzettségű (II. besorolású) dolgozónk illetményét 2013. január 1-jétől december 31-ig 40%-kal eltérítettük. Dolgozónk időközben megszerezte diplomáját (melyhez a munkáltató tanulmányi szerződést is kötött vele), és munkaköre lehetővé teszi, hogy I. besorolási osztályba soroljuk át. Ebben a kategóriában azonban már a 40%-os eltérítést a munkáltató nem kívánja számára megadni. Erre - véleményünk szerint - a jogszabály lehetőséget is ad a Kttv. 133. §-ának (6) bekezdése alapján. Dolgozónk mindezt nehezményezi, mivel meglátása szerint azzal, hogy diplomát szerzett, a munkája színvonala (mely miatt az eltérítést kapta) nem változott, és munkaügyi bírósághoz kíván fordulni. Kérdésem, hogy a munkáltató eljárása jogszabályszerű-e, illetve a dolgozó megalapozottan fordul a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszból: […]ha a 119. § szerinti átsorolásra kerül sor. A Kttv. 119. §-a értelmében a kormánytisztviselő az I. besorolási osztályba akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. Jelen esetben erről van szó. Az illetményeltérítés módosítása az eltérítés százalékos mértékének megváltoztatását jelenti, akár nullára is. Ennek eljárását rögzíti a Kttv. 133. §-ának (9) bekezdése, amely szerint a kormánytisztviselő illetményét a munkáltatónak újra meg kell állapítania, ha az illetmény-összetevők változnak, különösen ha a besorolási fokozat megváltozik.Természetesen a 133. § (6) bekezdése azt is rögzíti, hogy az előresorolással, az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1734

6. találat: Illetményeltérítés visszavonása

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban - a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül - 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
Részlet a válaszból: […]szerint a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket a Kttv. hatálybalépése nem érinti, kivéve ha a Kttv. ettől eltérően rendelkezik. A 8. § (3) bekezdése pedig kimondta, hogy a 2012. évre megállapított alapilletmény-eltérítések esetében is alkalmazható a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdésében foglalt módosítási lehetőség, a 8. § (4) bekezdése szerint pedig a helyi önkormányzatoknál 2012-ben az alapilletmény-eltérítés 2012. december 31-ig tart. Ezen szabályok együttes értelmezése alapján még a Ktv. alapján a jegyző által megállapított eltérítés a Kttv. hatálya alatt is csak a jegyző által, csak a megállapítástól számított 6 hónap eltelte után, közbenső, rosszabb eredményt mutató teljesítményértékelés alapján, és legfeljebb 20%-os csökkentést eredményezve módosítható. Ami az illetménykiegészítést illeti, erről a Kttv. hatálybalépéséről rendelkező törvény átmeneti szabályt - az önkormányzatok vonatkozásában - nem tartalmaz. Így a Kttv. 234. §-át kell alkalmazni, amelynek (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének meghatározott százaléka, attól függően, milyen önkormányzatnál dolgozik. A tárgyévre megállapított illetménykiegészítés tehát -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1370