Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

33 találat a megadott munkaügyi per tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszból: […]kérdésfeltevésben hivatkozott és az előbbiekben idézett BH1990.362. számú döntéssel lényegét tekintve ellentétes eredményre jutott az Mfv.I.10.564/2015/4. számon hozott határozatában. Erre tekintettel érdemesnek tartjuk felidézni röviden az említett kúriai ítélet részleteit. Az ítéletben foglaltak értelmében az alkalmassági vélemény szerint a munkavállaló felperes felügyelet mellett árufeltöltő munkakörre alkalmas volt, targoncavezetőnek azonban nem. A munkáltató ezt követően - hivatkozva az addig született orvosi véleményekre is - felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát azon indokkal, hogy őt semmilyen munkakörben nem tudja foglalkoztatni, az árufeltöltő munkakör ellátásához pedig nem tud felügyeletet biztosítani. A munkavállaló ezt követően keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását. A perben első fokon eljárt munkaügyi bíróság előtt az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján megállapításra került, hogy a munkavállaló a korábbi vizsgálat idején is alkalmas volt önállóan a munkakör ellátására. Ezt a bíróság az ítélet meghozatalának alapjául elfogadta, és a felmondást jogellenesnek találta. Ezt követően a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben a munkáltató a jognyilatkozatát egy más által adott szakvéleményre alapítja, annak helyességéért, valóságáért, megalapozottságáért a munkavállalóval szemben helytállni köteles. A beszerzett szakvélemények alapján az elsőfokú bíróság alappal jutott arra a következtetésre, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor az általa betöltött munkakör ellátására alkalmas volt, ennek megfelelően a munkáltató a felmondási ok valósságát nem bizonyította, így intézkedése jogellenes.A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a felmondásában foglalt indok valósságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 64. § (2) bek.], vagyis azt kellett igazolnia, hogy a munkavállaló a felmondás időpontjában nem volt alkalmas az árufeltöltő munkakör ellátására.Mivel a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló vélemény nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, ezért ennek felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem munkaügyi per nem indítható. Ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll a munkáltatónál, az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedés a munkaügyi perben vitatható (1/2004. Közigazgatási-polgári Jogegységi Határozat, LB.Mfv.I.10.908/2009/9.). A munkáltató helyesen hivatkozott arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 3. §-a (4) bekezdésének e) pontjára figyelemmel a munkakörben való foglalkoztatás megállapítására a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye az irányadó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3934

2. találat: Közös megegyezés - és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet a válaszból: […]állást lehessen foglalni, ismerni kellene a közös megegyezések tartalmát is, ugyanis a gyakorlatban a felek gyakran alkalmaznak olyan záradékokat, illetve kikötéseket a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntető jognyilatkozataikban, amelyek értelmében lemondanak az egymással szemben támaszható valamennyi vagy bizonyos - egyébként akár még jogosnak is tekinthető - igényükről. Az ilyen joglemondást nem lehet ugyan kiterjesztően értelmezni [Mt. 5. § (2) bek.], ám az az eset körülményei függvényében jogszerű lehet. Erre tekintettel csak általánosságban tudunk állást foglalni.A kérdésben említett rendkívüli munkaidő ellenértéke iránti igény, csakúgy, mint a munkajogi igények jelentős része, annak esedékessé válásától kezdődő hároméves elévülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3727

3. találat: Titkos hangfelvétel perbeli felhasználása

Kérdés: A főnököm behívatott az irodájába, nagyon rámenősen közeledett hozzám, és félreérthetetlen szexuális ajánlatot tett, de én mindezt határozottan visszautasítottam. Az esetet szerencsére felvettem a mobiltelefonom diktafonjára. Rá két hétre azonnali hatállyal próbaidő alatt felmondták a munkaviszonyomat. Egyértelmű számomra, hogy a munkaviszonyomat a visszautasítás miatt szüntette meg, ezért fontolgatom, hogy beperlem a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt. Ha elmegyek a bíróságra, fel tudom használni ezt a hangfelvételt bizonyítékként?
Részlet a válaszból: […]módon keletkezett, amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. A Pp. szerint a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan akkor jogsértő, ha ez a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján tényként egyértelműen megállapítható. A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát a bíróság hivatalból veszi figyelembe és erről a feleket tájékoztatja [Pp. 269. § (1)-(2) bek.].Megítélésünk szerint a titokban készített hangfelvétel - még abban az esetben is, ha az a kérdésében említett szexuális zaklatást megvalósító cselekményt dokumentált - nyilvánvalóan jogsértőnek tekinthető, ugyanis az a Ptk. 2:43. §-ának g) pontjába ütközik, figyelemmel arra, hogy az a felvételen szereplő személy hangfelvételhez való jogát sérti, és ekként személyiségi jog sérelmét valósítja meg, a hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához ugyanis az érintett személy hozzájárulására lenne szükség a Ptk. 2:48. §-ának (1) bekezdése alapján. A bíróság azonban a jogsértő bizonyítási eszközt - az élethez és a testi épséghez való jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel megszerzett vagy előállított bizonyítási eszközök kivételével - kivételesen- a jogsérelem sajátosságát és mértékét,- a jogsérelemmel érintett jogi érdeket,- a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását,- a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és- az eset összes körülményeitmérlegelve figyelembe veheti [Pp. 269. § (4) bek.]Ebből következően a bíróság az eset fent említett körülményeire tekintettel mérlegelheti, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz perbeli felhasználását lehetővé teszi-e. Ennélfogva nem kizárt, hogy az Ön által titokban készített hangfelvétel bizonyítási eszközként felhasználásra kerüljön, különös tekintettel arra, hogy nagy valószínűség szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3385

4. találat: Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége - áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszból: […]kinevezés ugyanis a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának idejére szól [Kttv. 239. § (3) bek]. Az önkormányzati (fő)tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Feltételezve, hogy a felmentett szakemberek nem önkormányzati (fő)tanácsadók, hanem köztisztviselők voltak, a polgármester jogszerűen akkor sem utasíthatta volna a jegyzőt a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek felmentésére, ha egyébként azok jogszerűek lettek volna. Ugyanis nem a polgármester, hanem a jegyző gyakorolta felettük a közszolgálati jogviszony megszüntetésének munkáltatói jogát.A jegyző megtagadhatta volna a polgármester jogszabályba ütköző utasítását [Kttv. 78. § (3) bek. b) pontja], ennek hiányában kérhette volna a polgármestert, utasítását foglalja írásba arra figyelemmel, hogy az jogszabályba ütközik, vagy teljesítése kárt idézhet elő, illetve az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti [Kttv. 78. § (4) bek.]. A polgármester az utasítás írásba foglalását nem tagadhatta volna meg. A jegyzőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti a Kttv. alapján. Ha megtörtént a jogszabályba ütköző utasítás írásba foglalása, a későbbiekben egyértelműen bizonyítható, hogy a károkozásért az utasítást adó polgármester a felelős, ilyen módon a polgármesterrel szemben kártérítési felelősség érvényesítésére lehetősége van a felette munkáltatói jogokat gyakorló önkormányzati képviselő-testületnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3228
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Munkaviszony helyreállítása - jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszból: […]védelembe ütközött [Mt. 273. § (1) bek.],- a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt [Mt. 294. § (1) bek. e) pont],- a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg [Mt. 83. § (1) bek.].A bírói gyakorlat értelmében az Mt. fent idézett szabályai nem hagynak mérlegelési lehetőséget a munkaügyi perben eljáró bíróság számára. Amint arra a 6/2016. KMK vélemény 9. pontja rámutat, a bíróság nem mellőzheti a munkaviszony helyreállítását, ha annak megszüntetése a fentiekben felsorolt valamely oknál fogva jogellenes, és a munkavállaló kéri a munkaviszony helyreállítását. Ez abban az esetben is így van, ha egyébként a kérdésben említett esetek valamelyike áll fenn: az adott szervezeti egység vagy a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt, azt más munkavállalóval kellett betölteni, vagy a munkáltató a munkavállaló munkakörét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3204

6. találat: Kárenyhítési kötelezettség bizonyítása a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos perben

Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perben a munkavállaló vagy a munkáltató köteles bizonyítani azt, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének az elmaradt jövedelemmel összefüggő kártérítés kapcsán?
Részlet a válaszból: […]jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli [Pp. 265. § (1) bek.]. A 6/2016. KMK vélemény 7. pontja értelmében a perjog általános szabályaiból következően a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségét elmulasztotta, ugyanis annak eredményeképp az elmaradt jövedelem összege csökken, ez pedig nyilvánvaló módon a munkáltató érdekében áll.A munkáltatónak nem elég pusztán a munkavállalói kárenyhítési kötelezettségre hivatkoznia, egyúttal meg kell jelölnie azokat a tényeket és körülményeket is, amelyek e kötelezettség elmulasztását alátámasztják. Ennek értelmében annak bizonyítására van szükség, hogy a perbeli időszakban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3203

7. találat: Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszból: […]hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkabér késedelmes kifizetése esetén a munkavállalót a munkabér esedékességétől (azaz általában a tárgyhót követő hónap 10. napjától) késedelmi kamat illeti meg, amelynek számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére [Mt. 31. §, Ptk. 6:48. § (1)-(3) bek.]. Ezenfelül a munkavállaló kártérítési igénnyel is élhet, az Mt. 166. §-a alapján, ha a késedelem kimutatható kárt is okozott számára.A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3178
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet a válaszból: […]érvényesíthető. Az említett limitet el nem érő, és a munkaügyi perben még nem érvényesíthető kárigény ugyanis nem minősül ítélt dolognak. Ezt a kárigényt a bíróság csak akkor tudja elbírálni, ha az esedékessé vált. Ezek az igények eltérő időpontokban keletkeznek, és a munkavállaló által megkeresett jövedelmek függvényében az összegük is más és más lehet. Ha mindezek alapján Ön a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényét több perben érvényesíti, az egymástól elkülönülő időpontban esedékessé váló elmaradt jövedelemre vonatkozó igények elévülési ideje is más és más időpontban kezdődik. Az elévülési idők kezdete azokhoz az időpontokhoz igazodik, melyek a munkabér kifizetésének időpontjai lennének akkor, ha még fennállna a munkaviszony (azaz a bérfizetési napok).A törvény értelmében az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna [Mt. 83. § (4) bek.]. Az Mt. a kártérítési felelősség szabályai körében kimondja továbbá, hogy a kártérítés összegének számításánál le kell vonni a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást [Mt. 172. § (1) bek. a) pont]. A 3/2014.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3177

9. találat: Óradíj pedagógusnak

Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
Részlet a válaszból: […]mértéke 4,33-mal számított szorzatával. Ennek az óradíjnak a 20%-a jár munkanapi, 30%-a heti pihenőnapi és munkaszüneti napi készenlét esetén. Ügyelet teljesítésekor 50 vagy 60%-a (továbbá a munkával töltött időre a rendkívüli munkáért járó pótlék). Ha pedig a munkavégzés tartama nem mérhető, az óradíj 60 vagy 100%-a, másik pihenőnap kiadása hiányában 150%-a.A rendes munkaidőn túli munkavégzésért - ha az nem a fentiek szerinti ügyelet - az Mt. 143. §-a szerint jár pótlék, amelynek mértéke általában 50%, de ha heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítik, az Mt. általános szabálya szerint 100%-os pótlék, vagy 50% pótlék jár szabadidő biztosítása mellett. Az éjszakai pótlék akkor jár, ha a 22-06 óra közötti időszakban legalább egyórai munkavégzés történt, ennek mértéke 15% (Mt. 142. §). Azt, hogy a közalkalmazott pontosan mennyi rendkívüli munkavégzést, ügyeletet teljesített, a munkáltató által vezetett munkaidő-nyilvántartásból lehet megállapítani.Ha a munkáltató nem fizette ki a jogszabály szerinti járandóságot, az ez iránti igény munkaügyi perben érvényesíthető, a 3 éves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.]. A perindítás illetékköteles, illetve ügyvédi és egyéb költségek is felmerülhetnek. Az illeték mértéke 10 000 Ft [Itv. 43. § (5) bek.] - illetékfeljegyzési jog mellett. Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, kérelmére részleges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3169

10. találat: Felülvizsgálati eljárás a bizonyítás jogszabálysértő lefolytatása okán

Kérdés: Ha a másodfokú munkaügyi bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét úgy, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság az én tanúimat nem idézte és nem is hallgatta meg, akkor mit tehetek, hová fordulhatok?
Részlet a válaszból: […]ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárás során nincs lehetőség (BH2012. 179., BHZ1998. 401.).Ebből következően önmagában az, hogy a bíróságok a tanúk kihallgatását mellőzték, nem feltétlenül jelent jogszabálysértő eljárást. Amennyiben a tanúk kihallgatására azért nem volt szükség, mert az általuk bizonyítani kívánt tények egyéb módon is bizonyíthatók voltak, vagy nem tudtak volna a tényállás megállapítása körében értékelhető vallomást tenni, a bíróságok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2882
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 33 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést