Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Azokat a személyeket, akik nyugdíjasnak minősülnek a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Az Mvt. 42. §-ának b) pontja értelmében a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Laboratóriumi asszisztens besorolása a közegészségügyben - az egyenlő bér elve

Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak - kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szakdolgozó fizetési fokozatát a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége, szakképzettsége és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani [Eszjtv. 8. § (8) bek.]. A fizetési osztályokba soroláshoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen

Kérdés: 1993 óta dolgozom közalkalmazottként, egy általános iskolában vagyok tanár. Oltakozni nem fogok, ezért januártól a mostani állás szerint fizetés nélküli szabadságra küldenek. Védettségi igazolvánnyal rendelkezem, ami 2022. január 16-ig érvényes. Az 599/2021. Korm. rendeletről szóló tájékoztatót és a nyilatkozatot még nem vettem át, mert kértem, hogy postán küldjék ki. A fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok-e másodállást, illetve lehetek-e óraadó egy másik intézménynél? Jogszerű-e, hogy a munkáltató egy már meglévő kinevezést egyoldalúan módosít, és oltáshoz köti a munkakör betöltését? Megteheti-e a munkáltató, hogy végkielégítés nélkül elküld, ha nem oltatom be magam? Ha a veszélyhelyzet januárban lejár, és nem lesz meghosszabbítva, akkor ez a kormányrendelet januárban érvényét veszti? Van-e jogorvoslatra lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében annak hatálya kiterjed az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személyre is. Ebből következően, ha a köznevelési intézmény közalkalmazottja a védőoltást a rendeletben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Felmentés - a köztisztviselő egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4.), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28.) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. VI. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság? A munkatársunk nem tud munkába állni, ebben az esetben mi minősül utolsó munkában töltött napnak munkakörátadás, járandóságok kifizetése szempontjából [Kttv. 74. § (2) bek.]?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontja, (4) bekezdése és a Kttv. 226. §-ának (2) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a köztisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Egészségügyi okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkaviszony próbaidő alatt azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntethető [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Az indokolás hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a félnek ne kellene írásba foglalnia a munkaviszony megszüntetését. Figyelemmel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején

Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni - a végzés megtartása mellett -, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?
Részlet a válaszából: […] Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Színlelt megbízási szerződés következményei

Kérdés: "X" cég és egy természetes személy megbízási szerződést kötöttek egymással. A jogviszony fennállása alatt az adóhatóság megállapítja, hogy a megbízási szerződés színleltnek minősül, a felek között valójában munkaviszony áll fenn. A természetes személy a jogviszony kezdetére visszamenőleges hatállyal követelheti a munkaviszonyból eredő jogait (pl. szabadság, bérpótlékok)?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti (Art. 2. §). Ez alapján jogosult megállapítani, hogy a megbízási szerződés valójában munkaviszonyt leplez, és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adójogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalótól, ha határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeg követelhető [Mt. 84. § (1)-(2) bek.]. Ez egy átalány-kártérítés, tehát a munkáltatónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Átszervezés megítélése a munkavállalói véleménynyilvánítás tükrében

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezésre hivatkozással felmondtuk. A felmondás átadásakor már hangot adott annak az álláspontjának, miszerint a felmondás diszkriminatív, ugyanis annak alapja a cég működését és jövőjét illetően kialakított eltérő véleménye - mint egyéb helyzet- volt. Ezzel szemben a valóság az, hogy sem a felmondásnak, sem az átszervezésnek nincs köze a munkavállaló korábbi véleménynyilvánításaihoz. Ha munkaügyi perre kerül sor, mire számíthatunk?
Részlet a válaszából: […] Rögzíteni szükséges, a felmondás megítélésénél elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a felmondásból az indok világosan kitűnik-e, az valós és okszerű volt-e [Mt. 64. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges jogvita esetén mindenekelőtt a döntő az lesz, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.
1
2
3
14