Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] ...szóló vélemény nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, ezért ennek felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem munkaügyi per nem indítható. Ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll a munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Közös megegyezés - és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt: közös megegyezéssel nem lehet felmondani a munkaviszonyt, csupán megszüntetni. A közös megegyezés ugyanis a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatán, konszenzusán alapul, a felmondás viszont egyoldalú megszüntető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Titkos hangfelvétel perbeli felhasználása

Kérdés: A főnököm behívatott az irodájába, nagyon rámenősen közeledett hozzám, és félreérthetetlen szexuális ajánlatot tett, de én mindezt határozottan visszautasítottam. Az esetet szerencsére felvettem a mobiltelefonom diktafonjára. Rá két hétre azonnali hatállyal próbaidő alatt felmondták a munkaviszonyomat. Egyértelmű számomra, hogy a munkaviszonyomat a visszautasítás miatt szüntette meg, ezért fontolgatom, hogy beperlem a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt. Ha elmegyek a bíróságra, fel tudom használni ezt a hangfelvételt bizonyítékként?
Részlet a válaszából: […] ...polgári peres eljárás során - így a munkaügyi perben is - a bizonyítás nem csupán tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján történhet. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége - áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a munkáltató kizárólag a Kttv. 63. § (1)-(2) bekezdése szerinti indokok valamelyikének fennállása esetén - az indok valós, világos és okszerű megjelölésével - mentheti fel a köztisztviselőt. A felmentések valóban nem jogszerűek, ha a munkáltató nem tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Kárenyhítési kötelezettség bizonyítása a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos perben

Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perben a munkavállaló vagy a munkáltató köteles bizonyítani azt, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének az elmaradt jövedelemmel összefüggő kártérítés kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszüntetésének jogkövetkezményeivel kapcsolatos munkaügyi perekben is irányadó az Mt. 167. §-a, melynek értelmében a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltatónak nem kell megtérítenie az elmaradt jövedelem azon részét, amelynek tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony helyreállítása - jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] ...támadta meg [Mt. 83. § (1) bek.].A bírói gyakorlat értelmében az Mt. fent idézett szabályai nem hagynak mérlegelési lehetőséget a munkaügyi perben eljáró bíróság számára. Amint arra a 6/2016. KMK vélemény 9. pontja rámutat, a bíróság nem mellőzheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Óradíj pedagógusnak

Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-nyilvántartásból lehet megállapítani.Ha a munkáltató nem fizette ki a jogszabály szerinti járandóságot, az ez iránti igény munkaügyi perben érvényesíthető, a 3 éves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.]. A perindítás illetékköteles,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes megszüntetése esetén a jogerős ítélettel elbírált kárigényt meghaladó, utóbb esedékessé vált kártérítési igény újabb munkaügyi perben az elévülési időn belül érvényesíthető. Az említett limitet el nem érő, és a munkaügyi perben még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, és a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:      

Felülvizsgálati eljárás a bizonyítás jogszabálysértő lefolytatása okán

Kérdés: Ha a másodfokú munkaügyi bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét úgy, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság az én tanúimat nem idézte és nem is hallgatta meg, akkor mit tehetek, hová fordulhatok?
Részlet a válaszából: […] A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálatnak van helye jogszabálysértés esetén [Pp. 270. § (2) bek.]. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el. A Kúria döntéseiben kifejtette, hogy az ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4